A Törvényszék (hatodik tanács) T-211/14. RENV. sz., Toni Klement kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2017. október 10-én hozott ítélete ellen Toni Klement által 2017. december 13-án benyújtott fellebbezés

(C-698/17. P. sz. ügy)

(2018/C 134/17)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: Toni Klement (képviselő: J. Weiser Rechtsanwalt)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező lényegében három jogalapra hivatkozik:

Első jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy az azon megállapítást alátámasztó indokolás, hogy a térbeli védjegy megkülönböztető képességgel rendelkezik, nem megfelelő. Állítása szerint a fellebbezéssel megtámadott ítélet egyáltalán nem szolgáltat indokot arra, hogy a szóban forgó térbeli védjegy miért rendelkezik különösen nagy fokú megkülönböztető képességgel, noha a formája tisztán műszaki jellegű. Ezért az ítéletben szereplő indokolás egy alapvető szempontból nem világos és érthető, és ezért jogellenes.

Második jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy azon megállapítás indokolása, amely szerint a szóban forgó védjegyhez annak használata során hozzáadott „Bullerjan” szóelem megkülönböztető képességgel rendelkezik, ellentmondásos és nem megfelelő. Állítása szerint a fellebbezéssel megtámadott ítélet elmulasztotta megállapítani, hogy a Törvényszék a hozzáadott szóelemnek milyen fokú megkülönböztető képességet tulajdonított. A hozzáadott elem megkülönböztető képessége foka meghatározásának hiányában nem lehet megállapítani, hogy ezen elem befolyásolta-e a szóban forgó védjegy megkülönböztető képességét. Azzal érvel, hogy a fellebbezéssel megtámadott ítélet e tekintetben ellentmondásos is. A Törvényszék ugyanis egyrészről azon az állásponton volt, hogy a szóelem megkönnyíti az áruk kereskedelmi származásának meghatározását, míg másrészről kimondta, hogy ezen elem nincs hatással a szóban forgó térbeli védjegy megkülönböztető képességére. A kereskedelmi származás meghatározásának megkönnyítése és a megkülönböztető képesség fokára gyakorolt hatás hiánya mindazonáltal kölcsönösen kizárják egymást.

Harmadik jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy helytelen jogi értékelést végeztek a szóban forgó térbeli védjegy megkülönböztető képességének meghatározása során. Valamely térbeli védjegy megkülönböztető képessége fokának meghatározása érdekében az oltalmazott formát a piacon rendelkezésre álló formákkal kell összehasonlítani. A Törvényszék azonban érvelését nem a rendelkezésre álló formákra, hanem „általában valamely sütő formájára” alapította. A sütőknek ilyen átlagos formája azonban nem létezik.