18.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 363/82

(1)

2002 júliusában a Tanács az 1339/2002/EK rendelettel (2) 21 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szulfanilsav behozatalára és 18,3 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

A Tanács az 1338/2002/EK rendelettel (3) 7,1 %-os végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára.

(3)

A Bizottság a 2002/611/EK határozattal (4) árra vonatkozó kötelezettségvállalást fogadott el az egyik indiai exportáló gyártó, nevezetesen a Kokan Synthetics and Chemicals Pvt. Ltd (a továbbiakban: Kokan) részéről, tekintettel az Indiából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedésekre.

(4)

2004 februárjában a Tanács a 236/2004/EK rendelettel (5) a Kínából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértékét az abszorpcióellenes újbóli vizsgálatot követően 21 %-ról 33,7 %-ra emelte.

(5)

2004 márciusában a Bizottság a kötelezettségvállalásnak a Kokan részéről történt önkéntes visszavonását követően a 2004/255/EK bizottsági határozattal (6) hatályon kívül helyezte a 2002/611/EK határozatot.

(6)

A Bizottság a 2006/37/EK határozattal (7) új kötelezettségvállalást fogadott el a Kokan részéről, tekintettel az Indiából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedésekre. Az 1338/2002/EK és az 1339/2002/EK tanácsi rendeletet a 123/2006/EK tanácsi rendelet (8) megfelelően módosította.

(7)

A Tanács az 1000/2008/EK rendelettel (9) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából és Indiából származó szulfanilsav behozatalára az intézkedésekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálatot követően. Hatályvesztési és időközi felülvizsgálat nyomán a Tanács az 1010/2008/EK rendelettel (10) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára, és módosította az indiai szulfanilsav-behozatalra vonatkozó dömpingellenes vámok szintjét.

(8)

A Kínából és Indiából történő behozatalra vonatkozó, hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (11) közzétételét követően a Bizottsághoz 2013. július 1-jén kérelem érkezett ezen intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata iránt az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján. A kérelmet a CUF – Quimicos Industriais (a továbbiakban: a kérelmező), a szulfanilsav egyetlen uniós gyártója nyújtotta be, amelynek termelése tehát az uniós előállítás 100 %-át teszi ki.

(9)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(10)

Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2013. október 16-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (12) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(11)

A Bizottság egy 2013. október 16-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (13) az 597/2009/EK rendelet (14) 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot is indított az Indiából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések tekintetében.

(12)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2012. október 1-jétől2013. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig, azaz 2013. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(13)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőt, Kína és India exportáló gyártóit, az importőröket, azokat a felhasználókat, akikről ismert, hogy érintettek, valamint az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül.

(14)

Az egyedüli uniós gyártó, mint az egyetlen ez irányú kérelmet benyújtó érdekelt fél számára biztosították a meghallgatás lehetőségét.

(15)

Tekintettel az érintett termék indiai és kínai exportáló gyártóinak és független uniós importőreinek nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben mintavételt irányoztak elő az alaprendelet 17. cikke szerint. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy a felülvizsgálat megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(16)

A Bizottság a mintavételi formanyomtatványra két indiai exportálótól kapott választ, és nem kapott választ egyetlen kínai exportáló gyártótól sem. Ezért nem került sor mintavételre.

(17)

Egy független importőr válaszolt a mintavételi formanyomtatványra, amely azonban nem az érintett termék érintett országokból való behozatalával foglalkozik, továbbá nem adott választ a kérdőívre. Ezért nem került sor mintavételre.

(18)

Mivel csak egy uniós gyártó érintett, az uniós gyártók esetében nem alkalmaztak mintavételt.

(19)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét és az uniós érdeket. A Bizottság kérdőíveket küldött az egyetlen uniós gyártó, a két indiai exportáló gyártó, az ismert importőrök és az uniós felhasználók számára.

(20)

A két indiai exportáló gyártó közül csak egy (Kokan Synthetics & Chemicals Pvt. Ltd) nyújtott be hiánytalan választ. A felülvizsgálati időszak alatt a szóban forgó indiai gyártó képviselte az Unióba irányuló teljes indiai export jelentős részét.

(21)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(22)

Az érintett termék a szulfanilsav, amely jelenleg az ex 2921 42 00 KN-kód alá besorolható (TARIC-kód: 2921420060). A szulfanilsav alapvetően kétféle, a tisztaság alapján meghatározott minőségben – a technikai és a tisztított minőségben – létezik. Emellett a tisztított minőséget néha a szulfanilsav sójának formájában hozzák forgalomba. A szulfanilsav optikai fehérítők, beton adalékanyagok, élelmiszer-színezékek és színezőanyag-különlegességek előállításához használt nyersanyag. Megállapításra került, hogy korlátozott mértékben a gyógyszeripar is felhasználja. Jóllehet nem vitatott, hogy mindkét minőség ugyanazon fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és ezért egyetlen termékként kezelik őket, fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat megmutatta: a gyakorlatban a két minőség egymással való behelyettesíthetősége korlátozott. A tisztított minőségű szulfanilsavat alkalmazó felhasználók tekintetében különösen igaz ez, hiszen ők csak abban az esetben használhatják a technikai minőségű szulfanilsavat, ha azt saját maguk további tisztításnak vetik alá. A technikai szulfanilsavat igénylő vagy preferáló felhasználók elméletileg használhatják ugyan a tisztított minőséget, de ez az árkülönbség (20 %–25 %) miatt gazdaságilag nem jelent életképes alternatívát.

(23)

A szulfanilsav pusztán árucikk, alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzői pedig a származási országtól függetlenül megegyeznek. Megállapították, hogy az érintett termék és az érintett országok exportáló gyártói által gyártott és belföldi piacaikon eladott, illetve harmadik országokba exportált termékek, valamint az uniós gyártó által gyártott és az uniós piacon eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvetően ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(24)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság megvizsgálta, hogy folyamatban van-e dömping, és hogy a Kínából és Indiából származó behozatalra vonatkozó hatályos intézkedések esetleges hatályvesztése után valószínűsíthető-e a dömping folytatása vagy megismétlődése.

(25)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását követően a Bizottság felvette a kapcsolatot 39 ismert kínai exportáló gyártóval, valamint a kínai hatóságokkal. Az említett gyártók egyike sem jelentkezett, illetve működött együtt.

(26)

A Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat és az érintett exportáló gyártókat azon szándékáról, hogy megállapításait az alaprendelet 18. cikke alapján az elérhető legjobb tényekre alapozza. A felek nem nyújtottak be észrevételt e tekintetben.

(27)

Következésképpen a dömping és a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó megállapítások alapját a rendelkezésre álló tények, azaz a kérelmező által benyújtott információk, így elsősorban a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok és az Eurostat adatai képezték.

(28)

A felülvizsgálati időszak alatt az érintett termékből csupán kis mennyiség behozatalára került sor Kínából az Unióba.

(29)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását követően a Bizottság felvette a kapcsolatot 25 ismert indiai exportáló gyártóval, amelyek közül csupán egy, mégpedig a Kokan válaszolt a kérdőívre és működött együtt a vizsgálatban. A felülvizsgálati időszak alatt a vállalat képviselte az Unióba irányuló indiai export túlnyomó részét.

(30)

A figyelembe vett időszak alatt az exportáló gyártóra a Bizottság által elfogadott, árra vonatkozó kötelezettségvállalás vonatkozott, amelyet az exportáló gyártó a megállapítások szerint tiszteletben tartott.

(31)

A rendes érték az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjával összhangban egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján került megállapításra (a továbbiakban: analóg ország).

(32)

Az eredeti vizsgálat során a rendes érték megállapítása céljából Kína tekintetében Indiát határozták meg analóg országként. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy Indiát határozta meg analóg országként, és felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be ezzel kapcsolatos észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett, és semmi nem utalt arra, hogy India már nem megfelelő erre a célra. Az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati kérelemben az Amerikai Egyesült Államokat javasolta analóg országként, azonban tekintettel arra, hogy az USA-ban csupán egyetlen gyártó van, továbbá hogy az USA piacát több mint 20 éve dömpingellenes és kiegyenlítő vámok védik a Kínából és Indiából származó szulfanilsav behozatalával szemben, ezt a javaslatot elvetették. Ezért e vizsgálat tekintetében is Indiát választották analóg országként.

(33)

Ebből következően az együttműködő indiai exportáló gyártó adatai kerültek felhasználásra.

(34)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes érték megállapítása az analóg ország együttműködő gyártójától, azaz a Kokantól kapott információk alapján történt. A rendes érték meghatározásának alapját a belföldi értékesítések képezték (lásd a (42)–(47) preambulumbekezdést).

(35)

Mivel a kínai exportáló gyártók nem mutattak készséget az együttműködésre, és emiatt hiányoztak a kínai árakra vonatkozó konkrét információk, az exportár meghatározásához az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló információkat, azaz az Eurostat statisztikai forrásait használták fel. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ebből a forrásból származó információ elég pontosan tükrözi a kínai exportőrök által az uniós vevők esetében alkalmazott tényleges árakat.

(36)

A rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el.

(37)

Összhangban az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével, az exportárat szükség esetén kellő mértékben kiigazították. Annak érdekében, hogy az exportár kifejezhető legyen a gyártelepi ár szintjén, a Bizottság – a felülvizsgálati kérelemben benyújtott információk alapján – kiigazította az Eurostat adatain alapuló CIF-árat a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási és hitelköltségek vonatkozásában. Ezek a kiigazítások a CIF-ár 5 %–10 %-ának feleltek meg.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg.

(39)

Mivel a kínai exportőrök nem voltak készek együttműködni, nem áll rendelkezésre információ a behozatal termékösszetételéről. A behozott tisztított és technikai szulfanilsav mennyiségét illetően nem áll rendelkezésre információ, mindazonáltal úgy ítélték meg, hogy még abban az esetben is, ha feltételezzük, hogy valamennyi import tisztított minőségű szulfanilsavat tartalmazott, amely átlagosan 20 %-kal drágább a technikai minőségűnél, a behozatali árak Eurostat által kimutatott szintje, összevetve az analóg ország rendes értékeivel, nem mutatta ki a dömping meglétét.

(40)

Továbbá a Kínából származó behozatal volumene, a (28) preambulumbekezdésben említettek szerint nagyon alacsony volt a felülvizsgálati időszak alatt. Az érintett gazdasági ágazatokban általánosan elfogadott, hogy a kis mennyiségű, alkalmi szulfanilsav-szállítmányok esetében az egységárak lényegesen magasabbak, mint a nagyobb mennyiségekre vonatkozó rendszeres megrendelések esetében, ami magyarázatul szolgálhat az Eurostat által jelentett magasabb behozatali árszintre.

(41)

Ezért bár a rendelkezésre álló adatokból negatív dömping állapítható meg, egy ilyen következtetés korlátozott jelentőséggel bírna tekintettel a behozott mennyiségek alacsony mértékére, valamint az importált termékek összetételére vonatkozó, a tisztított és a technikai minőség közötti jelentős árkülönbség miatt lényegesnek minősülő információk hiányára.

(42)

Az érintett termék minden egyes típusának az egyedüli együttműködő exportáló gyártó általi belföldi értékesítése reprezentatív mennyiségben és a rendes kereskedelmi forgalomban történt az alaprendelet 2. cikk (4) bekezdésének értelmében.

(43)

Minden egyes terméktípus esetében megállapításra került, hogy a felülvizsgálati időszak során mekkora volt a részaránya a független vevők részére a belföldi piacon történő nyereséges értékesítéseknek.

(44)

Az összes hazai eladás a kiszámított előállítási költségnek megfelelő vagy azt meghaladó nettó eladási áron történt, így a nyereséges belföldi értékesítés minden egyes terméktípus esetében a teljes értékesítési mennyiség több mint 80 %-át tette ki. Ennek következtében a rendes érték alapjául minden egyes terméktípus esetében a tényleges belföldi ár szolgált, amelyet az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagából számították ki.

(45)

A kérelmező azt állította, hogy az indiai piacon megjelenő kínai import nyomásának hatására torzultak az indiai belföldi árak, ami így torzító hatással bírt a rendes érték meghatározása is.

(46)

A (44) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a nyereséges belföldi értékesítés minden egyes terméktípus esetében a teljes értékesítési mennyiség több mint 80 %-át tette ki, és így a rendes érték meghatározása során a tényleges belföldi árat kellett alapul venni. A rendes értéket mindenesetre – függetlenül attól, hogy a kínai behozatal lefelé irányuló nyomást gyakorolt az indiai belföldi piacra – úgy állapították meg, hogy az esetleges nyomás ne befolyásolja az értékelést. Ha ugyanis egy bizonyos terméktípus értékesítésének legfeljebb 80 %-a nyereséges lenne, a rendes értéket kizárólag a nyereséges értékesítés alapján határoznák meg. Másfelől, amennyiben valamely terméktípus összes értékesítése veszteségessé válna, a rendes érték meghatározásához a teljes előállítási költséget, valamint egy ésszerű haszonkulcsot vennének alapul.

(47)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a kérelmező állítása a rendes érték kiszámítása tekintetében lényegtelen.

(48)

Az érintett terméket független fogyasztók számára exportálták az Unióba, és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(49)

A kérelmező azt állította, hogy ellentmondás van a benzol árának alakulása és az Unióba irányuló indiai kivitel árainak alakulása között. Ez annál is figyelemreméltóbb, mivel a megállapítás értelmében a Bizottság által elfogadott, a minimális árra vonatkozó kötelezettségvállalás indexálása során a benzol árának alakulását vették alapul. A kérelmező azt is állította, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalás miatt a legnagyobb indiai exportáló gyártó exportárai nem tekinthetők reprezentatívnak.

(50)

A Bizottság megállapításai szerint a benzol, mint a szulfanilsav fő nyersanyagaként használatos anilin előállításához szükséges nyersanyag, nem teheti ki az érintett termék előállítási költségeinek több, mint 50 %–60 %-át. Emellett az árra vonatkozó kötelezettségvállalás indexálási záradéka korlátozza a benzolár alakulásának a minimális árra gyakorolt hatását. A minimális árra vonatkozó kötelezettségvállalás betartását emellett helyszíni vizsgálat során ellenőrizték, és megállapították, hogy az exportárak folyamatosan jóval magasabbak voltak, mint a kötelezettségvállalásban előírt minimálárak, ami korlátozza a kötelezettségvállalás hatását.

(51)

A kérelmező azt állította továbbá, hogy az indiai exportáló gyártók minden valószínűség szerint kis mennyiséget tartalmazó szállítmányokat juttattak az Unióba, amelyek magas azonnali árakat eredményeztek és így mesterségesen növelték az exportárak szintjét.

(52)

A vizsgálat azonban egyáltalán nem tárt fel ilyen, a Kokan, azaz a legnagyobb indiai exportáló gyártó által lebonyolított értékesítést. Az egyéb indiai exportőrök Unióba irányuló értékesítéseinek túlnyomó része (több mint 99 %-a) a megállapítások szerint szintén olyan mennyiségeket tartalmazott, amelyek esetében nem lehet azonnali ügyletekről beszélni.

(53)

E megállapítások alapján vissza kell utasítani a kérelmezőnek azon állításait, miszerint az Indiából az Unióba irányuló export árai nem tekinthetők reprezentatívnak.

(54)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása a gyártelepi ár alapján történt. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában biztosították az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételét.

(55)

Ez alapján kiigazításokat végeztek a fuvarozási és biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellék-, csomagolási, hitelköltségek, árengedmények és jutalékok tekintetében, amennyiben bebizonyosodott, hogy azok befolyásolják az árak összehasonlíthatóságát. A kiigazítások az uniós határparitáson számított CIF-ár 6 %–10 %-a között mozognak.

(56)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében meghatározottak szerint a hasonló termékre megállapított rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék exportárának súlyozott átlagával.

(57)

Ennek alapján az együttműködő exportáló gyártó esetében kiszámított dömpingkülönbözet negatív volt. Ebből következik, hogy a felülvizsgálati időszak során nem került sor dömpingre.

(58)

A kérelmező azt állította, hogy az a következtetés, miszerint a fő exportáló gyártó nem dömpingelt, nem terjeszthető ki az egyéb indiai exportáló gyártókra, tekintve, hogy a fő exportáló gyártó exportárainak alapját a minimális importárra vonatkozó kötelezettségvállalás képezi.

(59)

Azonban a legnagyobb indiai exportáló gyártó exportárait jóval a kötelezettségvállalásában foglalt minimális ár felett állapították meg. Ezen túlmenően az egyéb indiai gyártók exportárai – az Eurostat adatai alapján – lényegesen magasabbak voltak a legfőbb exportáló gyártó exportárainál. Végül a vizsgálat rámutatott, hogy az együttműködő exportáló gyártó harmadik országokba irányuló értékesítéseinek exportárai, amelyekre nem vonatkoznak kötelezettségvállalások vagy dömpingellenes vámok, az említett exportáló gyártó Unióba irányuló exportértékesítéseivel megegyező, azaz nem dömpingelt szinten kerültek megállapításra. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az indiai exportárakat az árra vonatkozó kötelezettségvállalástól függetlenül és a piaci feltételek szerint állapították meg.

(60)

Ezért a kérelmező állítását, amely szerint az egyéb indiai exportáló gyártók esetében dömpingelésre került sor, vissza kell utasítani.

(61)

Az Egyesült Államokban 1992 óta vannak hatályban dömpingellenes intézkedések az Indiából és Kínából származó szulfanilsav behozatalára, valamint kiegyenlítő intézkedések India vonatkozásában. 2011-ben az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma meghosszabbította az Indiából származó behozatal tekintetében hatályos, 43,7 %-os kiegyenlítő vámot, valamint az Indiából és Kínából származó behozatal tekintetében hatályos, 19,1 %–114,8 % közötti dömpingellenes intézkedéseket. Az intézkedések szintje ténylegesen lezárta az amerikai piacot az indiai és kínai behozatallal szemben.

(62)

A Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás megbecsülésére az uniós gyártó és az egyetlen egyesült államokbeli gyártó, a Nation Ford Chemical Company (a továbbiakban: NFC) által a Kínából származó szulfanilsavra vonatkozó dömpingellenes intézkedések egyesült államokbeli hatályvesztési felülvizsgálatában (4270 sz. USITC közlemény) benyújtott adatok alapján került sor.

(63)

Az NFC jelezte, hogy a Kínában rendelkezésre álló kapacitás évi 65 500 tonna szulfanilsav előállítását tenné lehetővé, ami összhangban áll a kérelmezőnek a kínai gazdasági ágazat által készített tanulmányra alapozott becsléseivel, miszerint a Kínában elérhető kapacitás 65 500–82 000 tonna szulfanilsav előállításához elegendő. A szabad kapacitást 20 %-ra becsülték, ami 13 100–16 400 tonna közötti mennyiségnek felel meg. Ez több mint kétszerese a felülvizsgálati időszakra eső uniós felhasználási szintnek.

(64)

A kérelmező továbbá azt állítja, hogy a kínai exportőrök be tudtak lépni az indiai piacra, és ezt az állítását az indiai kormány indiai exportra és importra vonatkozó adatbázisából származó statisztikai adatokkal támasztotta alá. Az adatok alapján a tisztított szulfanilsav Kínából Indiába irányuló behozatala a felülvizsgálati időszak alatt jelentős mértékben megnőtt a korábbi időszakokhoz képest, és a behozatalok az együttműködő indiai gyártó tisztított minőségű szulfanilsavra vonatkozó belföldi eladási árainál alacsonyabb árszinten valósultak meg. Mivel a szulfanilsav tisztított minősége esetében a szállítási és biztosítási költségeket kellően figyelembe vevő rendes értéket az egyetlen együttműködő indiai gyártó tisztított minőségű szulfanilsavra vonatkozó, reprezentatív mennyiségű belföldi értékesítései alapján 92 500 INR–112 500 INR között (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) határozták meg, az adatok megerősítik, hogy a kínai tisztított szulfanilsavat tartalmazó import 82 500 INR–92 500 INR közötti dömpingelt áron (titoktartási megfontolásból tartomány szerepel) jelent meg az indiai piacon. Az Indiába irányuló behozatal során megfigyelt dömping segített megítélni a kínai exportáló gyártók várható magatartását abban az esetben, ha a jelenlegi intézkedések hatályukat vesztenék.

(65)

Figyelembe véve a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást és az említett exportáló gyártók valamely, kereskedelmi védelmi intézkedések által nem védett harmadik piacon megnyilvánuló árképzési magatartására vonatkozó információkat, az intézkedések hatályvesztése esetén valószínű a dömping megismétlődése.

(66)

Az Indiában rendelkezésre álló teljes kapacitás megbecsülésére ugyancsak az NFC, valamint az egyedüli uniós gyártó által szolgáltatott adatok alapján került sor.

(67)

A kérelmező becslése szerint a teljes indiai kapacitás körülbelül 13 500 tonna, amelyből 2 700 tonna kihasználatlannak tekinthető. E számadatok teljes mértékben összhangban állnak az egyedüli amerikai gyártó, az NFC által az USA-ban folytatott vizsgálat során szolgáltatott adatokkal.

(68)

A kérelmező azt állította, hogy a 2 700 tonnás szabad kapacitás fenyegetést jelent értékesítéseire nézve, mivel az megfelel az uniós felhasználás jelentős részének, továbbá várható, hogy az említett szabad kapacitás emelkedni fog a kínai termékeknek az indiai piacon való növekvő jelenléte miatt, és így az export ösztönzése tovább erősödik majd.

(69)

A Bizottság e tekintetben megjegyzi, hogy a legnagyobb indiai exportáló gyártó 2013-ban lemondott exportorientált egység státuszáról, mivel tervei szerint növelni fogja értékesítési volumenét a belföldi piacon. Ezeket az értékesítéseket súlyosan korlátozzák az EOU-rendszer feltételei. A vállalat megerősítette, hogy a kínai import növekvő mértéke ellenére nem tapasztalt jelentős nyomást a kínai versenytársak részéről a technikai minőségű szulfanilsav tekintetében (amely termékben a Kokan főképp érdekelt), továbbá, hogy értékelése alapján az indiai piacnak jók a fejlődési kilátásai. Ezért nincs ok feltételezni, hogy az indiai gyártók szabad kapacitása az indiai piacra gyakorolt állítólagos kínai nyomás miatt átirányítódik az uniós piac felé.

(70)

A becslések szerinti indiai szabad kapacitás ellenére a dömping megismétlődése nem tűnik valószínűnek, tekintettel arra, hogy sem az Unióba, sem a harmadik országokba irányuló exportokat nem dömpingelték.

(71)

A vizsgálat nem mutatta ki, hogy az együttműködő exportáló gyártó eltérő árazási magatartást tanúsított volna a harmadik országokban történő értékesítés során, mint az Unióba irányuló exportértékesítések alkalmával. A harmadik országokba irányuló, jelentős mennyiséget érintő kivitel árai olyan szintet mutattak, amely megfelel az uniós gazdasági ágazat független vevőkkel szemben alkalmazott eladási árainak.

(72)

A nyilvánosságra hozatalt követő beadványában a kérelmező új statisztikai adatokat nyújtott be, amelyek alapján azt állította, hogy a Törökországba irányuló indiai exportokat dömpingelték.

(73)

A Bizottság vizsgálatai során hasonló mennyiséget érintő, Törökországba irányuló indiai exportokat azonosított, amelyeket hozzá tudott rendelni az együttműködő exportáló gyártóhoz. Így a Bizottság számításait mind a termékösszetétel, mind pedig az árszint tekintetében pontosabb és részletesebb adatokra tudta alapozni. A Bizottság megerősíti, hogy az exportált mennyiség nem volt dömpingelt.

(74)

Kína tekintetében a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták, mivel nem került sor együttműködésre, és így nem állnak rendelkezésre vállalatspecifikus adatok a kínai szabad kapacitás, valamint a harmadik országokban tanúsított árazási magatartás tekintetében.

(75)

Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló tények Kína esetében jelentős mértékű szabad kapacitásra, valamint a harmadik országok piacán megvalósult dömpingre engednek következtetni, a dömping megismétlődése – figyelembe véve az uniós piac vonzó árszintjeit – valószínűsíthető.

(76)

India tekintetében ugyanakkor nem valószínű a dömping megismétlődése, figyelembe véve, hogy a felülvizsgálati időszak során nem került sor dömpingre, a szabad kapacitás mértéke jelentősen a kínai alatt marad, továbbá India magas exportárszinteket alkalmaz az Unió és a világ többi része vonatkozásában.

(77)

A felülvizsgálati időszak során a hasonló terméket az Unióban egyetlen uniós gyártó állította elő, amely így az uniós előállítás 100 %-át képviseli, továbbá az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az említett gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(78)

Az uniós felhasználás meghatározása a következők alapján történt:

(79)

Tekintettel arra a tényre, hogy az uniós gazdasági ágazatot csupán egy gyártó alkotja, és az Egyesült Államokban csak egyetlen exportáló gyártó van, a bizalmas üzleti információk védelme érdekében az információkat az alábbi táblázatokban indexált formában kell ismertetni.

1. táblázat

Felhasználás az uniós piacon

(80)

A vizsgálat kimutatta, hogy a szulfanilsav piaca fokozatosan bővült a figyelembe vett időszak során, és a felülvizsgálati időszak végére 14 %-kal emelkedett.

(81)

Ha külön-külön vizsgálják az országokat, a Kínából származó behozatal mennyisége 99 %-kal csökkent 2010 és a felülvizsgálati időszak között, Kína piaci részesedése pedig 99 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

(82)

Az Indiából származó behozatal volumene 48 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, a piaci részesedése pedig 54 %-kal esett vissza ugyanebben az időszakban.

(83)

Az érintett országokból származó szulfanilsav behozatalának összesített volumene 94 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, és igen alacsony szintre esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt. Hasonlóképpen, az érintett országokból származó szulfanilsav behozatalának piaci részesedése 95 %-kal zsugorodott a figyelembe vett időszak során, és igen alacsony szintre esett vissza a felülvizsgálati időszak alatt.

(84)

A Kínából származó szulfanilsav átlagos importára 2011-ben enyhe mértékben, 8 %-kal csökkent, majd ezt követően növekvő tendenciát mutatott egy igen meredek, a felülvizsgálati időszakra eső, 64 %-os emelkedéssel.

(85)

Az Indiából származó érintett termék átlagárai is csökkentek 2011-ben (21 %-kal), majd azt követően fokozatosan emelkedtek, azonban továbbra is 8 %-kal a 2010-es árszint alatt maradtak.

(86)

Mivel a kínai exportáló gyártók kis mennyiségeket értékesítettek, továbbá nem állt rendelkezésre információ az importált termékek összetételéről, nem lehetett érdemi számításokat végezni az áralákínálás és áron aluli értékesítés tekintetében. A (39) preambulumbekezdésben foglalt, a kínai behozatalra vonatkozó Eurostat-adatokon alapuló feltételezés szerint a felülvizsgálati időszak tekintetében nem állapítottak meg áralákínálást vagy áron aluli értékesítést.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat által rendelkezésre bocsátott, a (64) preambulumbekezdésben ismertetett importstatisztikák alapján a Kínából származó tisztított minőségű szulfanilsav indiai piacon alkalmazott árai, kiigazítva az érintett termékre vonatkozó 6,5 %-os uniós importvám és a 2 %-os behozatal utáni költségek (vámkezelési költségek) tekintetében, 5 %–15 % közötti áralákínálást és áron aluli értékesítést jelentenek az uniós gazdasági ágazat eladási áraihoz képest.

(88)

India esetében nem állapítottak meg alákínálást és áron aluli értékesítést. Tekintettel arra, hogy a számítás alapjául az egyetlen együttműködő exportáló gyártó értékesítési adatai szolgálnak, a pontos számadatokat az üzleti titok védelme érdekében nem lehet nyilvánosságra hozni. Az alákínálás és az áron aluli értékesítés mértékét – 20 % és – 40 % között állapították meg.

(89)

A nyilvánosságra hozatalt és az uniós gyártó észrevételeit követően a Bizottság az Eurostat adatai alapján kiszámította az áralákínálást és az áron aluli értékesítést az indiai import fennmaradó része tekintetében. A kapott számok alapján az említett importok vonatkozásában nem állapítottak meg áralákínálást és áron aluli értékesítést. Ezért megerősítették a (88) preambulumbekezdésben megállapított következtetéseket. Továbbá összehasonlították az uniós gazdasági ágazat által előállított és értékesített, illetőleg az indiai exportőrök által értékesített érintett terméknek a világ többi része felé alkalmazott árait. Az említett összehasonlítás nem utalt áralákínálásra vagy áron aluli értékesítésre.

(90)

Emellett az uniós gyártó újabb számításokat bocsátott rendelkezésre, amelyek arról tanúskodtak, hogy az indiai importok és az uniós gyártó értékesítéseinek átlagos árszintje 2012-ben csupán jelentéktelen mértékben tért el. Ez a számítás a Bizottság számára azonban nem volt elfogadható, mivel nem vette figyelembe azt a tényt, hogy az indiai import döntően technikai minőségű szulfanilsavból állt, míg az uniós gyártó kizárólag tisztított minőségű szulfanilsavat értékesített, amely nagyjából 20 %-kal drágább.

(91)

Három elhanyagolható ügylet kivételével (2010-ben és 2011-ben Svájcból és 2012-ben Malajziából) a figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból származó, szulfanilsavra vonatkozó valamennyi behozatal az Egyesült Államokból érkezett.

5. táblázat

Az egyéb harmadik országokból származó, szulfanilsavra vonatkozó behozatalok (USA)

(92)

Az USA-ból származó szulfanilsav-behozatal volumene és piaci részesedése egyaránt jelentősen, 199 %-kal, illetőleg 88 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban. Minthogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszonylag állandó maradt ugyanebben az időszakban, az USA-ból származó behozatal szerezte meg a piacot, amelyet a kínai és indiai exportőrök elveszítettek.

(93)

Az USA-ból származó behozatal árszínvonala a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil maradt, és az uniós gyártókéval azonos tartományon belül volt. A felülvizsgálati időszak alatt az USA-ból származó import nem vezetett áralákínáláshoz.

(94)

A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági tényező értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(95)

A bizalmas üzleti adatok védelme érdekében az egyedüli uniós gyártóra vonatkozó adatokat indexált formában kell bemutatni.

(96)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 7 %-kal volt magasabb a felülvizsgálati időszakban, mint a figyelembe vett időszak elején. Az uniós gazdasági ágazat kapacitása változatlan maradt a figyelembe vett időszak során, és ennek következtében a kapacitáskihasználás a termeléssel párhuzamosan változott, és 7 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszakban.

(97)

Meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a figyelembe vett időszak alatt a 2011. év kivételével továbbra is kielégítő volt, és optimális szintet ért el a felülvizsgálati időszak során.

(98)

A nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszak során csak a felülvizsgálati időszak alatt ért el optimális szintet, ami azt mutatja, hogy az élénkülés csak a közelmúlt fejleménye és elég törékeny.

(99)

Ez az észrevétel a Bizottság értékelése szerint nem változtat a (97) preambulumbekezdés következtetésein, amelyek egyébként sem mondanak ellent az uniós gazdasági ágazat észrevételeinek.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat év végi készletszintje ugrásszerűen megnövekedett 2011-ben, majd azt követően csökkenő tendenciát mutatott, de 71 %-kal még így is túllépte a 2010-es szintet a felülvizsgálati időszakban. Mindenesetre a felülvizsgálati időszak alatti termelési volumen alapján a zárókészlet szintje kevesebb, mint egy gyártási hónapnak felel meg.

(101)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 4 %-kal növekedett a figyelembe vett időszak kezdetéhez képest. A 2011-es rendkívüli mélypontot folyamatos emelkedés követte.

(102)

A piaci részesedés tekintetében az uniós gazdasági ágazat teljesítménye a figyelembe vett időszak alatt stabilnak tekinthető 2011 kivételével, amikor az eladások visszaeséséhez hasonlóan az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is csökkent. A következő években az értékesítés és a piaci részesedés növekvő tendenciát mutatott. Annak ellenére, hogy az uniós gyártó piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is kevéssel a 2010-es szint alatt maradt, említést érdemel, hogy az uniós gazdasági ágazatnak még így is sikerült kivennie részét az uniós felhasználás növekedéséből, és jelentős piaci részesedéssel rendelkezett az uniós piacon a figyelembe vett időszak egészében.

(103)

A nyilvánosságra hozatalt követő beadványában az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy piaci részesedése igen bizonytalan annak köszönhetően, hogy a szulfanilsav árvezérelt árucikk, és példaként 2011-re hivatkozott, amikor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése erősen visszaesett.

(104)

E tekintetben ki kell emelni, hogy a piaci részesedés 2011-ben tapasztalt visszaesése egybeesett az uniós gyártó által az akkori piaci tendenciákkal szembemenve alkalmazott áremeléssel. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy 2011-ben az importárak nagyságrendileg 5 %–20 % közötti visszaesést mutattak függetlenül attól, hogy az import mely országból származott. Megjegyzendő továbbá, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elsősorban az Egyesült Államok vette át az uniós gazdasági ágazat által elveszített piaci részesedést.

(105)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott eladási árai a figyelembe vett időszakban 12 %-kal emelkedtek, ami a fő nyersanyag (anilin) megnövekedett költségeinek áthárítására vezethető vissza.

(106)

A foglalkoztatás teljes munkaidős egyenértékben kifejezve 17 %-kal nőtt a felülvizsgálati időszak alatt. Az átlagos munkaerőköltség növekvő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, és 2010-hez képest 16 %-kal emelkedett a felülvizsgálati időszak során. Mivel a termelés – amint azt a (96) preambulumbekezdés mutatja – csak 7 %-kal emelkedett, a munkatermelékenység 9 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(107)

Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termékre vonatkozó nyereségessége csökkent a figyelembe vett időszakban, és valamivel alacsonyabb volt az uniós gazdasági ágazat által optimálisnak tartott szintnél, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a figyelembe vett időszak során végig pozitív maradt.

(108)

A nyereségesség csökkenése főként annak köszönhető, hogy – 2010 és a felülvizsgálati időszak között közel 20 %-kal – növekedett az átlagos előállítási költség, amit nem tudott teljes mértékben ellensúlyozni az eladási áraknak a (105) preambulumbekezdésben említett 12 %-os emelkedése.

(109)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott beruházást eszközölni 2010-ben. Ezt követően a szulfanilsavra vonatkozó üzleti beruházások 2011-től a felülvizsgálati időszak végéig 43 %-kal estek vissza; abszolút értelemben vett összegük alacsonynak tekinthető, és főleg a karbantartási tevékenységekkel álltak összefüggésben. Ezek a megállapítások összhangban vannak a beruházások megtérülésével és a felülvizsgálati időszak alatti alacsony nyereségességgel.

(110)

A beruházások megtérülése 2011-ben és 2012-ben szorosan követte a nyereségesség tendenciáját. A beruházások megtérülése javult a felülvizsgálati időszak alatt, és a nyereségesség 2012 és a felülvizsgálati időszak közötti növekedésének köszönhetően elérte a 2010-es szintet (lásd a 11. táblázatot).

(111)

A pénzforgalom a figyelembe vett időszak során ingadozó tendenciát mutatott, de pozitív maradt, a felülvizsgálati időszak során ugyanakkor 18 %-kal csökkent az 2010-es szinthez képest. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak tekintetében nem számolt be a tőkebevonást érintő nehézségekről.

(112)

Amint azt a (41) és az (57)–(60) preambulumbekezdés megállapítja, a felülvizsgálati időszak alatt nem állapítottak meg dömpinget az érintett országokból származó behozatalok esetében.

(113)

Figyelembe véve, hogy a Kínából és Indiából származó behozatalt nem dömpingelték, valamint hogy nőtt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene, árai és a kapacitáskihasználása, levonható az a következtetés, hogy az intézkedések sikeresek voltak, és hogy az uniós gazdasági ágazat kiheverte a figyelembe vett időszak során korábban előforduló dömping hatásait. Egyes – például a nyereségességet és a piaci részesedést érintő – kármutatók némileg csökkentek ugyan a felülvizsgálati időszak alatt, ez azonban nem tulajdonítható az érintett országokból származó behozatalnak, hiszen azok szintje az említett időszakban nagyon alacsony volt. Mindenesetre a negatív tendenciát mutató kármutatók továbbra is arra engednek következtetni, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete fenntartható.

(114)

Az uniós gazdasági ágazat csupán elhanyagolható mennyiségeket exportált 2012-ben és a felülvizsgálati időszakban, ami arra engedett következtetni, hogy a kivitel nem befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(115)

Annak ellenére, hogy a Kínából és Indiából származó érintett termék tekintetében a felülvizsgálati időszak alatt megállapított átlagos árszintek, valamint ezek összehasonlítása a korábbi évekkel csak korlátozottan megbízható az alacsony volumenű behozatal miatt, a vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából és Indiából származó érintett termék nem dömpingelt áron érkezett az Unióba.

(116)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszonylag állandó maradt, és a korábban az érintett országokra jutó mennyiség helyére az USA-ból származó behozatal lépett az uniós gazdasági ágazatéhoz hasonló áron. Az uniós gazdasági ágazat növelni tudta értékesítési volumenét és átlagos eladási árait, továbbá közel optimális kapacitáskihasználást tudott elérni.

(117)

A piaci részesedés és az unió gazdasági ágazat jövedelmezőségének mérsékelt csökkenése nem tulajdonítható a kínai és indiai behozatalnak a (113) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(118)

Ezért megállapítást nyert, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár.

(119)

Jóllehet, az uniós gazdasági ágazat tett néhány a kár meghatározására vonatkozó észrevételt, amelyekkel a (89)–(90), (98)–(99) és (103)–(104) preambulumbekezdések foglalkoztak, a jelentős kár elmaradására vonatkozó végső következtetéssel, különösen a felülvizsgálati időszak vonatkozásában, egyetértett.

(120)

A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés kapcsán fontos rámutatni, hogy az uniós gazdasági ágazat optimális kapacitáskihasználás mellett – amely megvalósult a felülvizsgálati időszak során – nem volt képes a teljes uniós felhasználás kielégítésére, és ennek következtében az uniós felhasználás jelentős részét importból kellett fedezni.

(121)

Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat csupán tisztított szulfanilsavat állít elő, ami azt jelenti, hogy azok a felhasználók, amelyek gyártási tevékenységükhöz a technikai minőségű szulfanilsavat részesítik előnyben, rá vannak utalva a behozatalra.

(122)

Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése viszonylag állandó volt a számos hosszú távú vevő számára végzett értékesítések miatt. A vizsgálat azt is feltárta, hogy egyes felhasználók megkövetelték, hogy a szulfanilsav szállítói szigorú és költséges tanúsítási/hitelesítési eljárásnak vessék alá magukat, ami megnehezíti az egyik szállítóról a másikra való áttérést.

(123)

E kontextusban vizsgáljuk az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésével összhangban annak valószínűségét, hogy a kár megismétlődik az intézkedések hatályvesztése esetén.

(124)

Mivel egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, a Kína tekintetében tett megállapítások az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeken és különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmen alapulnak.

(125)

A (63) és (75) preambulumbekezdés megállapította, hogy a kínai gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek a szulfanilsav-termelés terén, és a dömping megismétlődése valószínűnek tekinthető.

(126)

Ezenfelül, amint azt a (64) és a (87) preambulumbekezdés jelzi, a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy Kína a közelmúltban nagyobb mennyiségű szulfanilsavat adott el India számára az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb áron.

(127)

Végezetül az indiai piacra behozott kínai import kapcsán megszerzett statisztikák a (64) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint azt jelezhetik, hogy Kína döntően a tisztított minőségű szulfanilsav értékesítésében érdekelt, ami, amennyiben az értékesítés az uniós piacra irányul, közvetlen versenyt idézne elő az uniós gyártó értékesítéseivel.

(128)

Az említett tényezők együttesen azt jelzik, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén Kína rövid időn belül jelentős mennyiségű szulfanilsavat exportálhatna dömpingelt áron az uniós piacra anélkül, hogy átirányítaná a más piacokat érintő értékesítéseit. Az uniós piac az árak tekintetében vonzó, és lehetővé tenné a kínai exportőrök számára, hogy méretgazdaságosságra tegyenek szert a termelés növelése által. Amennyiben ez a helyzet állna elő, az uniós gazdasági ágazat eladásai és eladási árai azonnal csökkennének, ami kihatna a kapacitáskihasználtságra és a nyereségességre. Az említett kármutatók romlása gyorsan véget vetne az uniós gazdasági ágazat élénkülésének és jelentős kárt idézne elő.

(129)

India tekintetében a (76) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint nem áll fenn a dömping megismétlődésének valószínűsége az intézkedések hatályvesztése esetén. E megállapítás fényében nincs szükség a kár megismétlődésének elemzésére.

(130)

A vizsgálatnak a fenti preambulumbekezdésekben ismertetett eredményeire tekintettel valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése jelentősen megnövelné a Kínából származó, alacsony árú export mértékét, ami negatívan befolyásolná az uniós gazdasági ágazat pénzügyi és gazdasági teljesítményét, továbbá a kár megismétlődéséhez vezetne.

(131)

A kár megismétlődésének valószínűségét India tekintetében nem elemezték, mivel az Indiából származó dömpingelt behozatal megismétlődésére vonatkozó vizsgálat negatív eredménnyel zárult.

(132)

Az Indiából származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a dömping megismétlődése nem valószínű. Ezért nincs szükség az uniós érdekekkel kapcsolatos megállapításokra.

(133)

Kína esetében az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy az intézkedések fenntartása összességében véve ellentétes lenne-e az Unió érdekeivel. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek – értékelésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(134)

A (113) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az intézkedések sikeresnek bizonyultak, és lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megerősítse pozícióját. A (130) preambulumbekezdésben ugyanakkor az is megállapítást nyert, hogy a Kínával szemben hozott dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű az uniós gazdasági ágazat helyzetének jelentős romlása. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Kína elleni intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára.

(135)

Minden ismert felhasználót tájékoztattak a felülvizsgálat megindításáról. A Bizottság kérdőívét négy esetben teljesen, három esetben pedig részlegesen töltötték ki, illetőleg észrevételezték a szulfanilsav felhasználói. Az így kapott adatok alapján megállapították, hogy az érintett termék költségeinek a feldolgozott termékek előállítási költségeire gyakorolt hatásai a feldolgozott termékek típusától függően jelentős eltérést mutatnak a felhasználók között.

(136)

Számos felhasználó (gyógyszeripari termékek és speciális festék gyártói) elismerte, hogy a szulfanilsavnak csak alárendelt szerepe van az előállítási költségek között, és ezért úgy véli, hogy az intézkedések gyakorlatilag nincsenek hatással az előállítási költségekre/árakra.

(137)

Más felhasználók (cement adalékanyagok és optikai fehérítők gyártói) számára ugyanakkor a szulfanilsav a feldogozott termékek előállítási költségeinek 4 %–12 %-át teszi ki. Ezek a felhasználók is veszteségről számoltak be a felülvizsgálati időszak során, és azt állították, hogy a jelenleg hatályban lévő vámok részben felelősek nehéz helyzetükért.

(138)

Ezen állítás tekintetében megjegyzendő, hogy a Kínából származó behozatal mértéke gyakorlatilag elenyésző volt a felülvizsgálati időszak alatt, ezért a Kínával szemben a tisztességes uniós piaci árszint biztosítására alkalmazott vámok nem eredményeztek többletköltséget a felhasználók számára a figyelembe vett időszak során, és így nem indokolhatják a felhasználók által tapasztalt nehézségeket. A hasonló termék árnövekedését a figyelembe vett időszak alatt az eredményezte, hogy a legfontosabb nyersanyag árának emelkedése a (105) és (108) preambulumbekezdésében jelzettek szerint növelte az előállítási költségeket. Az Indiából származó szulfanilsav behozatalára jelenleg hatályban lévő vámok e rendelet által javasolt eltörlése azonnal megkönnyítené a versenyképes árakon való hozzáférést egy további szulfanilsav-forráshoz az uniós piacon, és ezáltal a felhasználók érdekeit is szolgálná. Ebből következően úgy kell tekinteni, hogy az intézkedések fenntartása Kína tekintetében nem okoz indokolatlan nehézségeket a felhasználók számára a jövőben.

(139)

Minden ismert importőrt tájékoztattak a felülvizsgálat megindításáról. Az érintett termék egyik importőre csak részben válaszolt a kérdőívre, és azt állította, hogy a szulfanilsav nem játszik fontos szerepet tevékenységében. Más importőrök nem válaszoltak a kérdőívre, és nem nyújtottak be írásbeli beadványt, illetőleg észrevételt. Abból, hogy az importőrök nem voltak készek együttműködni, azt a következtetést lehet levonni, hogy a Kínából származó behozatallal szemben érvényesített intézkedések fenntartása nem mond ellent érdekeiknek.

(140)

A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy nem szólt uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínával szemben alkalmazott dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(141)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján helyénvalónak ítélték meg a Kínából származó szulfanilsav behozatalára kivetett meglévő dömpingellenes vámok fenntartását, és az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett meglévő dömpingellenes vámok hatályon kívül helyezését. Az érdekelt feleknek lehetőségében állt továbbá, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(142)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Kínából származó szulfanilsavra alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani, és az Indiából származó szulfanilsavra alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni. A Kokan szulfanilsav-behozatalára vonatkozó kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló jelenleg hatályos bizottsági határozatot szintén hatályon kívül kell helyezni.

(143)

Figyelembe véve, hogy az uniós gazdasági ágazat élénkülése a közelmúlt fejleménye, a Bizottság – az uniós gyártó erre irányuló kérésének esetén – nyomon követi az érintett termék behozatalát. A figyelemmel kísérés időszaka az e rendelet kihirdetését követő két évre korlátozódik.

(144)

Az e rendeletben Kínával szemben meghatározott intézkedések fenntartása és az Indiával szemben meghatározott intézkedések hatályon kívül helyezése összhangban áll az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,