(1)

A befektetők egyre inkább szociális célokat kívánnak elérni és nem csupán a pénzügyi megtérülést keresik, kialakulóban van a szociális befektetések piaca az Unióban, amelyet részben a szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok alkotnak. Ezek a befektetési alapok olyan szociális gazdasági társaságoknak biztosítanak finanszírozást, amelyek a társadalmi változások mozgatórugóiként működnek azáltal, hogy innovatív megoldásokat biztosítanak a társadalmi problémákra , például segítenek kezelni a pénzügyi válság társadalmi következményeit és nagymértékben hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

(1a)

Ez a rendelet a Bizottság 2011. október 25-i, „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című közleményében ismertetett, szociális vállalkozásokért indított kezdeményezés keretébe illeszkedik.

(2)

Szükség van közös keretszabályok meghatározására az „európai szociális vállalkozási alap” (ESZVA) megnevezés használata, különösen az e megnevezéssel működő alapok portfólió-összetétele, azok finanszírozható befektetési célja, az általuk használható befektetési eszközök, valamint az ilyen alapokba történő befektetés szempontjából az Európai Unióban egységes szabályok szerint elfogadható befektetői csoportok vonatkozásában. Ilyen közös keretrendszer hiányában fennáll annak kockázata, hogy a tagállamok nemzeti szinten olyan eltérő intézkedéseket hoznak, amelyek közvetlen negatív hatást gyakorolnak a belső piacra és akadályozzák annak megfelelő működését, mivel az egész Európai Unióban működtetni kívánt alapokra az egyes tagállamokban különböző szabályok lennének érvényesek. A portfólió-összetételre, a befektetési célokra és az elfogadható befektetőkre vonatkozó eltérő minőségi követelmények emellett eltérő befektetővédelmi szinteket eredményezhetnek, továbbá az „európai szociális vállalkozási alapok” befektetési ügyletei tekintetében zavaros elképzelésekhez vezethetnek. Emellett a befektetőknek össze kell tudniuk hasonlítani a különböző európai szociális vállalkozási alapok befektetési ügyleteit. Fel kell számolni az európai szociális vállalkozási alapok határokon átnyúló forrásbevonási tevékenységét akadályozó jelentős tényezőket, meg kell akadályozni az említett alapok közötti verseny torzulását, és elejét kell venni annak, hogy a jövőben bármely olyan további tényező léphessen fel, amely akadályozhatná az alapok forgalmazását és jelentős mértékben torzíthatná a versenyt. Ebből következően a megfelelő jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

(3)

Szükség van olyan rendelet elfogadására, amely az európai szociális vállalkozási alapokra alkalmazandó egységes szabályokat állapít meg, és valamennyi tagállamban ennek megfelelő kötelezettségeket ír elő azokra az alapkezelőkre vonatkozóan, akik az „ ESZVA ” megnevezés alatt kívánnak forrásbevonást végrehajtani az Európai Unióban. Ezeknek a követelményeknek biztosítaniuk kell azon befektetők bizalmát, amelyek ilyen alapokba kívánnak befektetni.

(3a)

E rendelet nem vonatkozik azokra a már meglévő nemzeti rendszerekre, amelyek lehetővé teszik a szociális jellegű vállalkozásokba való befektetést, és amelyek nem használják az „ESZVA” megnevezést.

(4)

Az „ ESZVA ” megnevezés használatára vonatkozó minőségi követelmények rendeletben történő megállapítása biztosítaná azt, hogy a megállapított követelmények közvetlenül alkalmazandók legyenek az olyan kollektív befektetési vállalkozásokra, amelyek e megnevezés alatt végeznek forrásbővítést. Így egy irányelv átültetésével a nemzeti követelmények különbözőségei megszüntethetők lennének, ami biztosítaná a megnevezés használatának egységes feltételeit. E rendelet következtében a szóban forgó megnevezés alatt működő kollektív befektetési vállalkozásokra az Európai Unió egészében azonos szabályok lennének érvényesek, ami azoknak a befektetőknek a bizalmát is növelné, amelyek szociális vállalkozásokat megcélzó alapokba kívánnak befektetni. A rendelet csökkentené a szabályozás bonyolultságát és az alapkezelőknek az ilyen alapokat szabályozó, gyakran eltérő nemzeti szabályoknak való megfeleléssel járó költségeit, különösen azon alapkezelők esetében, amelyek határokon átívelő módon kívánnak forrásbevonást végrehajtani. A rendeleti szabályozás hozzájárul a verseny torzulásának megakadályozásához is.

(4a)

Biztosítani kell a lehetőséget, hogy az ESZVA-kat külső és belső alapkezelők is kezelhessék. Belső kezelésű ESZVA esetén maga az ESZVA a kezelő, ezért meg kell felelnie az ESZVA-kezelőkre vonatkozóan e rendeletben előírt valamennyi előírásnak, és alapkezelőként szerepelnie kell a nyilvántartásban. Belső kezelésű ESZVA ugyanakkor nem lehet egyéb kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV külső kezelője.

(5)

Az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokra és azok alapkezelőire vonatkozó egyéb szabályok közötti kapcsolat tisztázása végett szükséges megállapítani, hogy ez a rendelet kizárólag az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 1. cikke szerinti, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásoktól eltérő, olyan kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőire alkalmazandó, amelyek székhelye az Európai Unióban található, ▐ az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i, 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel  (5) összhangban a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette őket , és amelyek szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelnek . Azonban az e rendelet szerint nyilvántartásba vett külső ESZVA-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy a 2009/65/EK irányelv alapján engedélyköteles ÁÉKBV-t is kezelhessenek.

(5a)

A rendeletet továbbá kizárólag olyan kollektív befektetési vállalkozások kezelőire kell alkalmazni, amelyek kezelt összesített eszközértéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbértéket. Ez azt jelenti, hogy az e rendelet céljaira küszöbérték kiszámítása követi a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti küszöbérték számítási módját. Azonban az e rendelet szerint nyilvántartásba vett európai szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek eszközállományának összértéke a későbbiekben meghaladja a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöböt, és így az említett irányelv 6. cikke alapján engedélykötelessé válnak a székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságainál, az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásával összefüggésben az egész Unióban használhatják az „ESZVA” megnevezést, amennyiben megfelelnek az említett irányelvben foglalt követelményeknek, és az európai szociális vállalkozási alapokkal összefüggésben a továbbiakban is mindvégig megfelelnek az „ESZVA” megnevezés használata vonatkozásában e rendeletben előírt bizonyos követelményeknek. Ez a már meglévő és a küszöbérték meghaladása után létrehozott ESZVA-kra egyaránt vonatkozik.

(6)

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni akkor, ha a kollektív befektetési vállalkozás nem kívánja használni az „ESZVA” megnevezést. Ezekben az esetekben továbbra is a meglévő nemzeti és az általános uniós előírások érvényesek.

(7)

E rendelet feladata, hogy megállapítsa az európai szociális vállalkozási alapok jellegére, nevezetesen az olyan portfólióvállalkozásokra vonatkozó egységes szabályokat, amelyekbe az ilyen alapok jogosultak befektetni, valamint az alkalmazandó befektetési eszközökre vonatkozó egységes előírásokat. Ez azért szükséges, hogy az ESZVA fogalma világosan elhatárolódjon az olyan egyéb alternatív befektetési alapoktól, amelyek más, kevésbé szakosodott befektetési stratégiát, például vállalatfelvásárlást alkalmaznak, és amelyeket e rendelet nem kíván előmozdítani.

(7a)

Az e rendelet szerinti kollektív befektetési vállalkozások pontos körülírásának céljával összhangban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szociális gazdasági társaságok számára történő tőkenyújtáson legyen a hangsúly, azokat az alapokat kell ESZVA-nak tekinteni, amelyek összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legalább 70 %-át ilyen gazdasági társaságokba kívánják befektetni. Nem szabad megengedni, hogy az ESZVA-k összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük 30 %-ánál többet fordítsanak nem minősített befektetésekbe. Ez azt jelenti, hogy mivel mindvégig legfeljebb 30 % lehet a nem minősített befektetések maximális aránya, az ESZVA teljes fennállása alatt 70 %-ot kell elkülöníteni a minősített befektetésekre. A fent említett értékhatárok kiszámítása az összes vonatkozó költség, a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek állományának levonása után befektethető összeg alapján történik. Az említett befektetési határértékek kiszámításához szükséges részleteket e rendeletben kell rögzíteni.

(7b)

Az egyértelműség és a bizonyosság érdekében e rendeletnek egységes kritériumokat kell meghatároznia arra vonatkozóan is, hogy a szociális gazdasági társaságok mikor tekinthetők minősített portfólióvállalkozásoknak. A szociális gazdasági társaság olyan szociális gazdasági vállalkozás, amelynek elsődleges célkitűzése szociális hatás elérése, nem pedig nyereség termelése a tulajdonosok és a részvényesek számára. Piaci értékesítésre szánt árukat és szolgáltatásokat nyújt, és nyereségét elsősorban szociális célkitűzések elérésére fordítja. Elszámoltatható és átlátható módon irányítják, különösen a munkavállalók, a fogyasztók és a kereskedelmi tevékenységében érintett felek bevonása révén.

(7c)

Mivel a szociális gazdasági társaságok elsődleges célja a pozitív szociális hatás elérése, semmint a nyereségük növelése, ▐ e rendeletnek csak olyan minősített portfólióvállalkozásoknak kell támogatást nyújtania, amelyek tevékenységének középpontjában az áll, hogy mérhető és pozitív szociális hatást érjenek el . A mérhető és pozitív szociális hatás kiterjedhet olyan bevándorlóknak nyújtott szolgáltatásokra, akik ezek híján kirekesztéssel szembesülnek, illetve a marginalizálódott csoportok foglalkoztatás, támogatás vagy képzés révén történő munkaerő-piaci reintegrálására. A vállalkozások a nyereségüket elsődleges célkitűzésük elérésére használják fel , továbbá irányításuk elszámoltatható és átlátható módon történik . Azokban a meglehetősen ritka esetekben, amelyekben egy minősített portfólióvállalkozás fel kívánja osztani nyereségét részvényesei és tulajdonosai között, a minősített portfólióvállalkozásnak előre meghatározott eljárásokkal és szabályokkal kell rendelkeznie a nyereség részvényesek és tulajdonosok közötti felosztására. Ezeknek a szabályoknak elő kell írniuk, hogy a nyereség felosztása nem eredményezheti az elsődleges szociális cél csorbulását.

(8)

A szociális gazdasági társaságok között számos olyan, különböző formákban működő vállalkozás található, amely szociális szolgáltatásokat vagy árukat kínál kiszolgáltatott , marginalizálódott, hátrányos helyzetű és kirekesztett embereknek. Ilyen szolgáltatás például a lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, az idős vagy fogyatékos személyek gondozása, a gyermekmegőrzés, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, valamint az önállóságvesztés kezelése. A szociális gazdasági társaságok között olyan vállalkozások is találhatók, amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja megfelel szociális célkitűzéseiknek , de tevékenységük nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjedhet. E tevékenységek közé tartozik a különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő társadalmi és szakmai integrációja. E tevékenységek kiterjedhetnek a társadalmi hatásokkal járó környezetvédelemre is, például a kibocsátáscsökkentésre, az újrahasznosításra és a megújuló energiára.

(8a)

E rendelet célja támogatni az Unió szociális gazdasági társaságainak növekedését. A harmadik országokban létesített minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések több tőkét vonzhatnak az ESZVA-kba, ezért az Unió szociális gazdasági társaságai számára is előnyösek lehetnek. Ugyanakkor semmilyen körülmények között nem eszközölhetők befektetések olyan harmadik országbeli portfólióvállalkozásokba, amelyek adóparadicsomokban vagy nem együttműködő joghatóságok területén működnek.

(8b)

ESZVA székhelye nem lehet adóparadicsomban vagy nem együttműködő joghatóság területén, különösen olyan országban ahol nincsenek vagy csak névlegesen vannak adók, amelyek vonatkozásában nincs együttműködési megállapodás az ESZVA-kezelő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai és a szociális vállalkozói alap székhelye szerinti harmadik ország felügyeleti hatóságai között, vagy amelyekkel nincs tényleges adóügyi információcsere. Az ESZVA-k továbbá nem fektethetnek be a fenti kritériumok valamelyikével jellemezhető joghatóságok területén.

(8c)

Az ESZVA-kezelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy az alapok fennállása folyamán kiegészítő tőke-kötelezettségvállalásokat vonzzanak. Az ESZVA fennállása folyamán szerzett ilyen kiegészítő tőke-kötelezettségvállalásokat tekintetbe kell venni a nem minősített eszközökbe történő soron következő befektetés tervezésekor. A kiegészítő tőke-kötelezettségvállalások az ESZVA alapszabályában vagy létesítő okiratában rögzített kritériumok és feltételek mellett engedélyezhetők.

(9)

Tekintettel a szociális gazdasági társaságok specifikus finanszírozási igényeire, világosan meg kell határozni azokat az eszköztípusokat, amelyeket az európai szociális vállalkozási alapok a finanszírozásukhoz felhasználhatnak. Ezért e rendelet egységes szabályokat állapít meg az európai szociális vállalkozási alapok számára az általuk felhasználható, elfogadható befektetési eszközökre vonatkozóan, beleértve a sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke-eszközöket , a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket – például a saját váltókat és a takarékjegyeket– , a más európai szociális vállalkozási alapokba történő befektetéseket, valamint a biztosíték mellett vagy anélkül nyújtott hiteleket és az adományokat . Azonban a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések felhígulásának megakadályozása érdekében az ESZVA-k számára csak abban az esetben szabad engedélyezni a más ESZVA-kba történő befektetéseket, ha ez utóbbi ESZVA-k összesített tőke-hozzájárulásaik és le nem hívott tőkéjük legfeljebb 10 %-át fektették más ESZVA-kba.

(9a)

Az ESZVA-k elsődleges tevékenysége a szociális gazdasági társaságok elsődleges befektetéseken keresztül történő finanszírozása. Az európai szociális vállalkozási alapok nem folytatnak rendszerszintű jelentőségű banki tevékenységeket az általános prudenciális keretszabályozáson kívül (úgynevezett „árnyékbanki tevékenység”). Ugyanígy nem követhetnek a magántőkére jellemző stratégiákat sem, például nem végezhetnek hitelből történő vállalatfelvásárlást.

(10)

A befektetési portfólió szükséges rugalmasságának fenntartása érdekében az európai szociális vállalkozási alapok befektethetnek a minősített befektetésektől eltérő eszközökbe ▐, de e befektetések értéke nem haladhatja meg ▐ a nem minősített befektetésekre meghatározott 30 %-os küszöbértéket. A pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket nem kell figyelembe venni ▐ e határérték számításánál , mivel a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nem minősülnek befektetéseknek . Az ESZVA-k portóliójuk révén olyan befektetéseket eszközölnek, amelyek összhangban állnak etikus befektetési stratégiájukkal, nem eszközölhetnek például olyan befektetéseket – pl. a fegyveriparban –, amelyek esetében fennáll az emberi jogok megsértésének veszélye vagy amelyek elektronikus hulladékdömpinggel járhatnak.

(11)

Annak érdekében, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés az Európai Unió egész területén a befektetők számára megbízható és könnyen azonosítható legyen, a rendeletben elő kell írni, hogy az európai szociális vállalkozási alapok Európai Unióban történő forgalmazásakor ezt a megnevezést kizárólag azok az alapkezelők használhatják, amelyek megfelelnek az e rendeletben megállapított egységes minőségi kritériumoknak.

(12)

Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok a céljuknak megfelelő, elkülönült és azonosítható profillal rendelkezzenek, egységes szabályokat kell bevezetni az ilyen alapok portfólió-összetételére és engedélyezett befektetési technikáira vonatkozóan.

(13)

Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok ne járuljanak hozzá rendszerszintű kockázatok kialakulásához, valamint hogy az ilyen alapok befektetési tevékenységük során a minősített portfólióvállalkozások támogatására összpontosítsanak, a ▐ tőkeáttétel alkalmazását meg kell tiltani az alap számára. Az ESZVA-kezelő az ESZVA szintjén csak abban esetben vehet fel kölcsönt, bocsáthat ki adóskötelezvényt és vállalhat garanciát, ha e kölcsönöket, adóskötelezvényeket és garanciákat le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik, és így az alap kitettségét nem növelik a lehívható tőke szintjét meghaladóan. E megközelítés értelmében az ESZVA befektetőitől kapott, ugyanezen befektetők tőke-kötelezettségvállalásai által teljes mértékben fedezett készpénzelőlegek nem növelik az ESZVA kitettségét, ezért megengedhetők. Annak érdekében azonban, hogy az alapok fedezni tudják azokat a rendkívüli likviditási hiányokat, amelyek a lehívható tőkének a befektetőktől történő lehívása és az alap számláján történő tényleges jóváírása között előfordulhatnak, a rövid távú kölcsönfelvételt meg kell engedni, feltéve hogy annak összege nem haladja meg a le nem hívott tőkét.

(14)

Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazása kizárólag olyan befektetők részére történjen, akik rendelkeznek a saját befektetési döntéseik meghozásához és az ilyen alapok által hordozott kockázatok megfelelő felméréséhez szükséges tapasztalattal, tudással és szakértelemmel , valamint az európai szociális vállalkozási alapok iránti befektetői bizalom megtartása érdekében bizonyos biztosítékokról kell rendelkezni. Az európai szociális vállalkozási alapokat ebből kifolyólag ▐ csak szakmai ügyfelek részére, vagy a pénzügyi eszközök piacairól ▐ szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében szakmai ügyfélnek tekinthető befektetők részére szabad forgalmazni. Annak érdekében azonban, hogy a szociális vállalkozási alapok befektetőinek köre megfelelően széles legyen, kívánatos, hogy egyes más befektetők, többek között a magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek is hozzáférhessenek az ilyen alapokhoz. Ezen egyéb befektetők tekintetében külön biztosítékokat kell megállapítani annak biztosítása érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapokat kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek az ilyen befektetésekhez megfelelő profillal rendelkeznek. Ezek a biztosítékok kizárják a rendszeres megtakarítási formákon keresztül történő forgalmazást. Ezenkívül az ESZVA-kezelő vezetésében részt vevő ügyvezetők, igazgatók vagy alkalmazottak által eszközölt befektetéseket is lehetővé kell tenni abban az esetben, ha a befektetés az általul kezelt ESZVA-ba irányul, hiszen az ilyen személyek kellően jártasak az ilyen befektetésekben való részvételhez.

(15)

Annak érdekében, hogy csak azok az európai szociális vállalkozási alapkezelők használhassák az „az európai szociális vállalkozási alap” megnevezést, amelyek piaci viselkedésük tekintetében teljesítik az egységes minőségi kritériumokat, a rendeletben szabályokat kell megállapítani az üzletvitelre, valamint az európai szociális vállalkozási alap alapkezelőjének a befektetőivel fenntartott kapcsolatára vonatkozóan. Ugyanebből az okból kifolyólag a rendeletben meg kell határozni az összeférhetetlenség alapkezelők általi kezelésére vonatkozó egységes feltételeket is. A szabályoknak azt is meg kell követelniük, hogy az alapkezelő rendelkezzen az összeférhetetlenség megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti és adminisztratív eszközökkel.

(15a)

Ha valamely európai szociális vállalkozási alapkezelő harmadik félre kíván feladatokat átruházni, az alapkezelőnek az európai szociális vállalkozási alappal és annak befektetőivel szemben fennálló felelősségét a harmadik félre való feladatátruházás ténye nem befolyásolhatja. Ezenkívül az európai szociális vállalkozási alapkezelő nem ruházhat át feladatokat olyan mértékben, hogy már lényegében nem tekinthető európai szociális vállalkozási alapkezelőnek, hanem postafiókcéggé vált. Továbbra is az európai szociális vállalkozási alapkezelő felel az átruházott feladatok megfelelő teljesítéséért, valamint e rendelet betartásáért. A feladatok átruházása nem veszélyeztetheti az európai szociális vállalkozási alapkezelő felügyeletének hatékonyságát, és különösen nem akadályozhatja meg, hogy az alapkezelő befektetőinek mindenek fölött álló érdeke szerint járjon el, illetve hogy az alap kezelése a befektetők mindenek fölött álló érdeke szerint történjen.

(16)

A szociális gazdasági társaságokat célzó befektetési alapok egyik alapvető jellemzője, hogy a befektetők számára biztosított pénzügyi megtérülés mellett pozitív szociális hatást is kiváltanak, és ez megkülönbözteti őket más befektetési alapoktól. Ezért a rendeletnek elő kell írnia, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük a minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetések által elérendő pozitív szociális hatások ▐ nyomon követésére.

(16a)

A társadalmi eredményeket vagy hatásokat célzó alapok jellemzően összegyűjtik és értékelik az információkat azzal kapcsolatosan, hogy a szociális gazdasági társaságok milyen mértékben képesek elérni a kívánt eredményt. Igen széles azon társadalmi eredmények és hatások spektruma, amelyre a szociális gazdasági társaságok törekedhetnek. Ennek megfelelően sokféle módszert kifejlesztettek a szociális hatások azonosítására és mérésére. A hátrányos helyzetűeket segíteni szándékozó vállalatok például vizsgálhatják a foglalkoztatás révén támogatásban részesülő hátrányos helyzetűek számát, akik e tevékenység nélkül nem tudnának dolgozni. A börtönlakók szabadlábra helyezést követő társadalmi beilleszkedését elősegíteni szándékozó vállalatok értékelhetik a teljesítményt a visszaesők arányának vizsgálata révén. Az alapok segítik a vállalkozásokat a céljaikkal és eredményeikkel kapcsolatos információk összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása tekintetében, valamint összegzi azokat a befektetők számára. Miközben a szociális hatásokkal kapcsolatos információ igen fontos a befektetők számára, nehéz összehasonlítani a különféle szociális gazdasági társaságokat és a különféle alapokat, mivel eltérőek a kitűzött szociális célok, és mivel különböznek a jelenlegi megközelítések is. Az ilyen információk lehető legnagyobb hosszú távú következetességének és összehasonlíthatóságának, illetve az információ megszerzésére irányuló eljárások lehető legnagyobb hatékonyságának ösztönzése érdekében célszerű felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kidolgozni e kérdéskörre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokanak egyszersmind világosabb helyzetet kell eredményezniük a felügyeleti hatóságok, az ESZVA-k és a szociális gazdasági társaságok számára.

(17)

Az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés integritásának biztosítása érdekében a rendeletben elő kell írni az alapkezelő szervezeti felépítésére vonatkozó minőségi kritériumokat. Ebből kifolyólag a rendeletben rendelkezni kell a megfelelő technikai és emberi erőforrások ▐ meglétére vonatkozó egységes és arányos követelményekről.

(17a)

Az ESZVA megfelelő kezelésének, illetve annak biztosítása érdekében, hogy a kezelő képes fedezni a tevékenységekből eredő potenciális kockázatokat, e rendeletnek egységes és arányos követelményeket kell rögzítenie az ESZVA-kezelő által fenntartandó saját forrásokra vonatkozóan. A saját forrás összegének elegendőnek kell lennie az ESZVA folyamatos és megfelelő kezelésének biztosítására.

(18)

A befektetővédelem céljából biztosítani kell az európai szociális vállalkozási alap eszközeinek megfelelő értékelését. Ezért az európai szociális vállalkozási alapok alapszabályában vagy létesítő okiratában meg kell határozni az eszközértékelési szabályokat. Ezzel biztosítható az értékelés integritása és átláthatósága.

(19)

Annak érdekében, hogy az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt működő alapkezelők megfelelően számot adjanak tevékenységükről, egységes szabályokat kell megállapítani az éves beszámolóra vonatkozóan.

(20)

Annak érdekében, hogy a befektetők szemében meg lehessen őrizni az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés integritását, fontos, hogy ezt a megnevezést csak azok az alapkezelők használhassák, amelyek a befektetési politikájuk és befektetési céljaik tekintetében teljes mértékben átláthatóak. A rendeletben ezért egységes szabályokat kell megállapítani az európai szociális vállalkozási alapkezelőknek a befektetőik felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeire vonatkozóan. E követelmények kifejezetten a szociális gazdasági társaságokba irányuló befektetésekre jellemző elemeket is tartalmazhatnak, hogy a tájékoztatás tartalma következetesebb és összehasonlíthatóbb legyen. Ide tartoznak a minősített portfólióvállalkozások befektetési célként való kiválasztása során figyelembe vett kritériumokkal és eljárásokkal kapcsolatos információk. Ezen információk részét képezi a befektetési politika révén elérni kívánt pozitív szociális hatásra, illetve annak nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tájékoztatás is. Ezen túlmenően a befektetők ilyen befektetésekbe vetett bizalmának fenntartása érdekében adatokat kell szolgáltatni az európai szociális vállalkozási alap által nem minősített portfólióvállalkozásokba eszközölt befektetésekről, és e vállalkozások kiválasztási módjáról is.

(21)

Az e rendeletben foglalt egységes követelményeknek való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felügyeli, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelők megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott egységes követelményeknek. Ezért az az európai szociális vállalkozási alapkezelő, aki az alapjait az „európai szociális vállalkozási alap” megnevezés alatt kívánja forgalmazni, köteles értesíteni szándékáról a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie az alapkezelőt, ha valamennyi szükséges információ benyújtásra került, és megfelelő intézkedések biztosítják az e rendelet követelményeinek való megfelelést. Az engedély az Európai Unió egész területén érvényes.

(21a)

Az ESZVA határokon átnyúló hatékony forgalmazásának elősegítése érdekében az alapkezelőt a lehető leggyorsabban nyilvántartásba kell venni.

(21b)

E rendelet ugyan tartalmaz biztosítékokat az alapok megfelelő felhasználásának biztosítása céljából, a felügyeleti hatóságoknak mégis ügyelniük kell arra, hogy ezeket a biztosítékokat be is tartsák.

(22)

Az e rendeletben megállapított egységes kritériumoknak való megfelelés hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a rendeletben meg kell állapítani annak szabályait, hogy mely körülmények fennállása esetén kell frissíteni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott adatokat.

(23)

Az e rendeletben foglalt követelmények hatékony felügyelete érdekében rendelkezni kell az illetékes felügyeleti hatóságok közötti, határokon átívelő értesítési eljárásról, amelyet az európai szociális vállalkozási alapkezelőnek a székhelye szerinti tagállamban történő nyilvántartásba vétele indít el.

(24)

Annak érdekében, hogy az európai szociális vállalkozási alapok forgalmazásának feltételei az Európai Unió egész területén átláthatók legyenek, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel  (7) létrehozott európai felügyeleti hatóság ( Európai Értékpapír-piaci Hatóság, EÉPH ) számára elő kell írni egy olyan központi adatbázis működtetését, amely tartalmazza az e rendeletnek megfelelően nyilvántartásba vett valamennyi ESZVA-kezelőt és az általuk kezelt valamennyi európai szociális vállalkozási alapot.

(24a)

Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága világos és bizonyítható indokokkal rendelkezik arra, hogy úgy vélje, hogy az ESZVA-kezelő a tagállam területén belül sérti e rendeletet, erről azonnal tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely megteszi a szükséges intézkedéseket.

(24b)

Ha a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának intézkedései ellenére, vagy azok ésszerű időn belüli hiányában az ESZVA-kezelő kitart a rendelettel nyilvánvalóan ellentétes gyakorlata mellett, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának értesítését követően maga is megtehet minden szükséges intézkedést a befektetők védelmére, ideértve adott esetben az adott fogadó tagállamban az ESZVA-k érintett alapkezelő általi további forgalmazásának megakadályozását.

(25)

A megállapított egységes kritériumok hatékony felügyeletének biztosítása végett a rendeletnek tartalmaznia kell azoknak a felügyeleti jogköröknek a felsorolását, amelyekkel az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell.

(26)

A megfelelő végrehajtás érdekében a rendeletben közigazgatási szankciókat és intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha megsértik a rendelet fő előírásait, azaz a portfólió összetételére, az elfogadható befektetők személyazonosságát érintő biztosítékokra, valamint az „ ESZVA ” megnevezésnek a nyilvántartásba vett alapkezelők általi kizárólagos használatára vonatkozó szabályokat. El kell rendelni, hogy e legfontosabb előírások megsértése a megnevezés használatának megtiltását, és az alapkezelőnek a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

(27)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamnak, valamint az EÉPH-nak információcserét kell folytatnia a felügyeleti információkra vonatkozóan.

(28)

Az e rendeletben szabályozott egységes kritériumoknak való megfelelés felügyeletével megbízott szervek közötti hatékony szabályozói együttműködés megköveteli, hogy valamennyi érintett nemzeti hatóságra és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságra (EÉPH) magas szintű szakmai titoktartási kötelezettség legyen érvényben.

(28a)

Az, hogy az ESZVA-k milyen mértékben fognak hozzájárulni a szociális befektetések európai piacának növekedéséhez, attól függ majd, hogy az alapkezelők alkalmazzák-e majd a megnevezést, a befektetők elismerik-e majd azt, valamint hogy létrejön-e majd a szociális gazdasági társaságok egész Európai Unióra kiterjedő életerős rendszere, amely segíti e társaságokat a kínált finanszírozási lehetőségek igénybevételében. Ennek érdekében valamennyi érdekelt félnek, ideértve a piac működtetőit, a tagállamok illetékes hatóságait, a Bizottságot és az Unión belüli egyéb érintett intézményeket, arra kell törekednie, hogy biztosítsa az e rendelet kínálta lehetőségek közismertségét.

(29)

A pénzügyi szolgáltatások terén alkalmazott technikai standardoknak Európai Unió-szerte következetes harmonizációt és magas szintű felügyeletet kell biztosítaniuk. Hatékony és helyénvaló megoldás lenne az EÉPH-t mint magas szintű szakértelemmel rendelkező szervet megbízni olyan – a Bizottsághoz benyújtandó – végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket.

(30)

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke alapján és az ▐ 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban, végrehajtási aktusokban végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Az EÉPH-t meg kell bízni az e rendeletben említett bejelentési eljárás formájára ▐ vonatkozó végrehajtás-technikai standardtervezetek kidolgozásával.

(31)

Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti, jogi aktusok elfogadására irányuló hatáskört kell a Bizottságra ruházni a szociális célkitűzést szolgáló áru- és szolgáltatástípusok, illetve árutermelési és szolgáltatásnyújtási módok és a nyereség tulajdonosok és befektetők közötti esetleges felosztása körülményeinek, az európai szociális vállalkozási alapkezelők által kerülendő összeférhetetlenségi helyzetek fajtáinak és az ezzel összefüggésben szükséges lépések pontosítása, a minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív szociális hatások mérésére szolgáló eljárások, valamint a befektetők számára nyújtandó tájékoztatás tartalma és eljárása tekintetében . Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten és tekintetbe véve az önszabályozási kezdeményezéseket és a magatartási kódexeket – megfelelő konzultációkat folytasson. A minősített portfólióvállalkozások által elérendő pozitív szociális hatások mérésére szolgáló eljárások részleteiről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat érintő előkészítő munkához kapcsolódó konzultációkat a Bizottságnak az érintett szereplők és az EÉPH bevonásával kell lefolytatnia. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

▐

(33)

E rendeletet a hatálybalépésének napját követően legkésőbb négy éven belül – a szociális vállalkozási alapok piacán bekövetkező változások figyelembe vétele céljából – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat tartalmazza a rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok általános felmérését. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(33a)

Ezenkívül a Bizottságnak 2017. július 22-ig meg kell kezdenie az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokról és azok kezelőiről szóló egyéb szabályok, különösen a 2011/61/EU irányelv közötti kölcsönhatás vizsgálatát. E vizsgálatnak kiemelten kell foglalkoznia e rendelet hatályával, értékelve azt, hogy ki kell-e terjeszteni a hatályt annak lehetővé tétele érdekében, hogy a jelentősebb alternatív befektetési alapok használhassák az ESZVA megnevezést. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(33b)

E felülvizsgálattal összefüggésben a Bizottságnak értékelnie kell az alapok befektetők általi felvételét esetlegesen akadályozó tényezőket, ideértve azt is, hogy milyen hatást gyakorolnak az intézményi befektetőkre a rájuk vonatkozó egyéb prudenciális jellegű szabályok. A Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie továbbá annak értékelése céljából, hogy az ESZVA-k miként járulnak hozzá egyéb uniós programokhoz, például a Horizont 2020-hoz, amelyek az uniós innováció támogatására is szolgálnak.

(33c)

A „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című, 2011. december 7-i bizottsági közleménynek megfelelően a kockázatitőke-alapok határokon átnyúló befektetéseit gátló adóügyi akadályok Bizottság általi vizsgálatával összefüggésben, valamint e rendelet felülvizsgálatához kapcsolódóan a Bizottságnak meg kellene fontolnia, hogy ugyanilyen módon vizsgálja meg a szociális gazdasági társaságok adóügyi akadályait, továbbá értékelje azokat a lehetséges adóügyi ösztönzőket, amelyek révén támohathatók a szociális vállalkozások az Unióban.

(33d)

Az EÉPH értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(34)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, beleértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a vállalkozás szabadságát.

(35)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) az irányadó a személyes adatoknak az e rendelettel összefüggésben a tagállamokban végzett, a tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamokban kijelölt független közjogi hatóságok felügyelete alatt történő feldolgozására vonatkozóan. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az irányadó a személyes adatoknak az e rendelet (9) keretében az EÉPH által és az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végzett feldolgozására vonatkozóan.

(36)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy az európai szociális vállalkozási alapok Unió-szerte való forgalmazásának elősegítése érdekében létrehozza az európai szociális vállalkozási alapok belső piacát az európai szociális vállalkozási alapok kezelőire vonatkozó engedélyezés keretének meghatározása révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért a célkitűzés – nagyságrendje és hatásai miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Összhangban az említett cikkben meghatározott arányossági elvvel, a rendelet nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket,

a)

„európai szociális vállalkozási alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás,

aa)

„vonatkozó költség”: a közvetlenül vagy közvetve a befektetők által viselt és az ESZVA kezelője és a befektetők közötti megállapodás szerinti díjak, költségek és kiadások;

b)

„kollektív befektetési vállalkozás”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak szerinti ABA ;

c)

„minősített befektetés”: a következő eszközök bármelyike:

d)

„minősített portfólióvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely az európai szociális vállalkozási alap által eszközölt befektetés idején nem vehet részt a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14) pontja szerinti szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) való kereskedésben , ▐ és:

e)

„sajáttőke”: tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetők számára kibocsátott részesedés más formái ;

ea)

„kvázi-sajáttőke” bármely olyan, sajáttőke és adósság együtteséből álló finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az instrumentum visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított;

f)

„forgalmazás”: valamely európai szociális vállalkozási alapkezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt európai szociális vállalkozási alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása;

g)

„lehívható tőke”: olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján az érintett befektető az ESZVA alapszabályában vagy létesítő okiratában megjelölt határidőn belül köteles részesedést szerezni az európai szociális vállalkozási alapban vagy annak részére tőke-hozzájárulást teljesíteni;

h)

„európai szociális vállalkozási alapkezelő”: olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy európai szociális vállalkozási alap kezelése;

i)

„székhely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben az európai szociális vállalkozási alap kezelőjét alapították , és amelynek illetékes hatóságainál az európai szociális vállalkozási alapot a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban be kell jegyezni ;

j)

„fogadó tagállam”: az – a székhely szerint tagállamtól eltérő – tagállam, amelyben az európai szociális vállalkozási alap kezelője e rendelettel összhangban európai szociális vállalkozási alapokat forgalmaz;

k)

„illetékes hatóság”: az a nemzeti hatóság, amelyet a székhely szerinti tagállam törvényben vagy rendeletben kijelöl arra a feladatra, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett kollektív befektetési vállalkozások alapkezelőinek nyilvántartását vezesse;

ka)

„ÁÉKBV”: a 2009/65/EK irányelv 5. cikkével összhangban engedélyezett, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV).

a)

az egyéb befektetők legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; valamint

b)

az egyéb befektetők írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötött szerződéstől független dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással járó kockázatnak .

a)

jóhiszeműen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel , tisztességesen jár el tevékenységei gyakorlása során;

b)

megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a minősített portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c)

üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy azzal előmozdítsa azon minősített portfólióvállalkozások pozitív szociális hatását, amelyekbe befektetett, és a lehető legnagyobb mértékben szolgálja az általa kezelt európai szociális vállalkozási alapok és azok befektetőinek érdekeit, valamint a piac integritását;

d)

a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és e befektetések, valamint e vállalkozások pozitív szociális hatása folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

e)

megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet ;

ea)

méltányosan kezeli a befektetőket;

eb)

biztosítja, hogy egyetlen befektető sem részesüljön megkülönböztetett bánásmódban, kivéve, ha ezt az adott ESZVA alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.

a)

európai szociális vállalkozási alapkezelők, az európai szociális vállalkozási alapkezelők üzleti tevékenységét ténylegesen végző személyek, az európai szociális vállalkozási alapkezelő felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy általa közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött alkalmazott vagy bármely személy, valamint az európai szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap vagy azok befektetői;

b)

az európai szociális vállalkozási alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon európai szociális vállalkozási alapkezelő által kezelt európai szociális vállalkozási alap, vagy az abba befektetők ;

ba)

az ESZVA vagy az abba befektetők és az ugyanazon ESZVA-kezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV vagy e kollektív befektetési vállalkozásba vagy ÁÉKBV-be befektetők.

a)

az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b)

az európai szociális vállalkozási alapkezelők által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében megtett lépések.

a)

foglalkoztatás és munkaerőpiacok;

b)

a munkahelyek minőségével összefüggő előírások és jogok;

c)

társadalmi befogadás és egyes konkrét csoportok védelme; egyenlő bánásmód és lehetőségek, megkülönböztetésmentesség;

d)

közegészség és közbiztonság;

e)

a szociális védelemhez, az egészségügyi és oktatási rendszerekhez való hozzáférés és az ezekre gyakorolt hatások;

a)

a befektetési politika révén elért általános szociális eredmények megfelelő részletezése, és az ezen eredmények mérésére alkalmazott módszer;

b)

a minősített portfólióvállalkozásokat érintő elidegenítésekről szóló nyilatkozat;

c)

annak ismertetése, hogy az európai szociális vállalkozási alap egyéb, nem minősített portfólióvállalkozásokba irányuló befektetési eszközeit érintő elidegenítésekre a 13. cikk (1) bekezdésének e) pontjában leírt feltételek szerint került-e sor;

d)

az európai szociális vállalkozási alapkezelő által a minősített portfólióvállalkozások kapcsán vállalt tevékenységek összefoglalása a 13. cikk (1) bekezdésének k) pontja szerint ;

da)

tájékoztatás a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a minősített portfólióbefektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetések jellegéről és céljáról.

a)

az európai szociális vállalkozási alapkezelő, valamint a vele európai szociális vállalkozási alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatai;

aa)

az ESZVA kezelőjének rendelkezésére álló saját forrás mennyisége részletes nyilatkozattal, amelyben az alapkezelő vázolja, hogy miért tartja elegendőnek e saját forrásokat a kezelésében lévő ESZVA-k megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrások fenntartásához;

b)

az európai szociális vállalkozási alap befektetési stratégiája és céljai, beleértve :

c)

az európai szociális vállalkozási alap befektetési politikája révén formálódó pozitív szociális hatás, szükség szerint ideértve az ilyen eredményekkel kapcsolatos ésszerű előrejelzéseket és a múltbeli teljesítményre vonatkozó információkat;

d)

a szociális hatások mérésére alkalmazandó módszertan;

e)

a minősített portfólióvállalkozásoktól eltérő eszközök – kivéve a készpénzben vagy pénzeszköz-egyenértékesben fennálló eszközöket – és a kiválasztásukra szolgáló folyamatok, illetve kritériumok;

f)

az európai szociális vállalkozási alap kockázati profilja, és minden olyan kockázat, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

g)

az európai szociális vállalkozási alap értékelési eljárása és az eszközértékelés árazási módszere, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

h)

valamennyi vonatkozó költség, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

i)

annak ismertetése, hogy milyen módon történik az európai szociális vállalkozási alapkezelő díjazásának kiszámítása;

j)

amennyiben rendelkezésre áll, az európai szociális vállalkozási alap korábbi pénzügyi teljesítménye;

k)

az európai szociális vállalkozási alapkezelő által önállóan vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe az európai szociális vállalkozási alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

l)

azon eljárások, amelyekkel az európai szociális vállalkozási alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

a)

az e cikk (1) bekezdésének b)–e) és k) pontjában említett információk tartalma;

b)

az e cikk (1) bekezdésének b)–e) és k) pontjában említett információk egységes bemutatási módja a lehető legnagyobb fokú összehasonlíthatóság biztosítása érdekében.

a)

az európai szociális vállalkozási alapok kezelését ténylegesen végző személyek adatai;

b)

azoknak az európai szociális vállalkozási alapoknak a megnevezése, amelyek befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni kívánják, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c)

információk a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

d)

azon tagállamok felsorolása, amelyekben az európai szociális vállalkozási alapkezelő forgalmazni kívánja az egyes európai szociális vállalkozási alapokat ;

da)

azon tagállamok és harmadik országok felsorolása, amelyekben az ESZVA-kezelő ESZVA-kat létesített vagy kíván létesíteni.

-a)

az ESZVA üzleti tevékenységét irányító személyek üzleti jó hírneve elfogadható, és ezek a személyek az ESZVA-kezelő által követett befektetési stratégiák tekintetében elégséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek;

a)

az (1) bekezdésben előírt adatok hiánytalanok;

b)

az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés ;

ba)

az (1) bekezdés da) pontja szerint benyújtott listából kiderül, hogy valamennyi ESZVA-t e rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. pontjával összhangban hozták létre.

a)

új európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni;

b)

már létező európai szociális vállalkozási alapot kíván forgalmazni a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

a)

betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b)

haladéktalan adatközlésre szólíthatják fel az európai szociális vállalkozási alapkezelőt;

c)

bárkitől tájékoztatást kérhetnek az európai szociális vállalkozási alap kezelőjének vagy az európai szociális vállalkozási alapnak a tevékenységéről;

d)

helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e)

megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy az európai szociális vállalkozási alapkezelő folyamatosan megfeleljen az e rendeletben előírt követelményeknek;

f)

felszólíthatják az európai szociális vállalkozási alap kezelőjét az e rendelet előírásainak betartására, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet előírásainak megszegését jelentheti.

a)

nem tesz eleget a portfólió-összetételre vonatkozó ▐ követelményeknek és ezzel megszegi az 5. cikkben foglaltakat ;

b)

a 6. cikket sértve valamely ESZVA befektetési jegyeit és részvényeit nem elfogadható befektetők részére forgalmazza;

c)

anélkül használja az „ ESZVA ” megnevezést, hogy a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a 14. cikkben foglaltak szerint nyilvántartásba vette volna ;

ca)

olyan pénzeszközök forgalmazására használja az „ESZVA” megnevezést, amelyeket nem e rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. pontjával összhangban hoztak létre;

cb)

a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok vagy más szabálytalan, a 14. cikket sértő eszközök révén érte el;

cc)

nem jóhiszeműen, kellő szaktudással, gondossággal, figyelemmel és nem tisztességesen jár el tevékenységei gyakorlása során, és ezzel sérti a 7. cikk a) pontját;

cd)

nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására, és ezzel sérti a 7. cikk b) pontját;

ce)

ismételten nem tesz eleget a 12. cikkben foglalt, az éves beszámolóra vonatkozó követelményeknek;

cf)

ismételten nem tesz eleget a befektetők tájékoztatására vonatkozó, 13. cikk szerinti kötelezettségének.

-a)

intézkedik arról, hogy az ESZVA-kezelő megfeleljen e rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontja iii. pontjának, 5. és 6. cikkének, 7. cikke a) és b) pontjának, valamint 12., 13. és 14. cikkének;

a)

megtiltja az „ESZVA” megnevezés használatát és törli az európai szociális vállalkozási alapkezelőt a nyilvántartásból.

a)

milyen széles körben használták az európai szociális vállalkozási alapok kezelői az „ ESZVA ” megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átívelő módon;

aa)

az ESZVA-k földrajzi elhelyezkedése, és az, hogy szükség van-e további intézkedésekre annak biztosítására, hogy az ESZVA-kat a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. pontjával összhangban hozzák létre;

ab)

az ESZVA-k által kihelyezett befektetések földrajzi és ágazati megoszlása;

b)

az európai szociális vállalkozási alapok különféle minősített befektetései, illetve ezek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban;

ba)

a „szociális vállalkozás” európai címke létrehozásának szükségessége;

bb)

az ESZVA-k forgalmazásának a lakossági befektetőkre történő kiterjesztésének lehetősége;

c)

a minősített portfólióvállalkozások meghatározására szolgáló kritériumok gyakorlati alkalmazása és ennek hatása a szociális gazdasági társaságok fejlődésére az Unióban , valamint azok pozitív szociális hatása ;

ca)

az ESZVA-kezelők által a 9. cikkben említett minősített portfólióvállalkozások által kifejtett pozitív szociális hatások mérésére bevezetett eljárások elemzése, valamint annak felmérése, hogy bevezethetők-e harmonizált standardok az uniós szintű szociális hatásnak az Unió szociális politikájával összhangban történő mérésére;

cb)

e rendelet letétkezelői szabályokkal történő kiegészítésének szükségessége;

cd)

az, hogy az ESZVA-kat a 2009/65/EK irányelv szerinti elfogadható eszközöknek kell-e minősíteni;

ce)

a 13. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettségek megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;

cf)

a szociális vállalkozási alapok előtt álló esetleges adóakadályok vizsgálata, és a szociális vállalkozási tevékenység Unión belüli népszerűsítését célzó lehetséges adóösztönzők értékelése;

cg)

az alapok befektetők általi felvételét esetlegesen akadályozó tényezők felmérése, ideértve a más, prudenciális jellegű uniós jogszabályok intézményi befektetőkre gyakorolt hatását.