(4)

A marhahúsnak az azonosítás és nyilvántartás alapján a forrásig való visszakövetése a fogyasztók és a közegészség védelmét szolgáló, a teljes élelmiszerláncra kiterjedő eredetmegjelölés előfeltétele.

(4)

A marhahúsnak az azonosítás és nyilvántartás alapján a forrásig való visszakövetése a teljes élelmiszerláncra kiterjedő eredetmegjelölés előfeltétele. Ezek az intézkedések biztosítják a fogyasztók és a közegészség védelmét, továbbá növelik a fogyasztói bizalmat.

(6)

Az elektronikus azonosítási rendszerek használata az adatok automatikus és pontosabb leolvasásával és a gazdaság állomány-nyilvántartásába való rögzítésével lehetőséget nyújtana a nyomonkövetési folyamatok áramvonalasítására. Lehetővé tenné továbbá az állatok szállításának automatikus jelentését a számítógépes adatbázisba, ezáltal javítva a rendszer sebességét, megbízhatóságát és pontosságát.

(6)

Az elektronikus azonosítási rendszerek használata az adatok automatikus és pontosabb leolvasásával és a gazdaság állomány-nyilvántartásába való rögzítésével lehetőséget nyújtana a nyomonkövetési folyamatok áramvonalasítására. Lehetővé tenné továbbá az állatok szállításának automatikus jelentését a számítógépes adatbázisba, ezáltal javítva a rendszer sebességét, megbízhatóságát és pontosságát. Az ellenőrzés javítása és a kifizetésekkel kapcsolatos hibaveszély csökkentése révén pedig javítaná a mezőgazdasági termelőknek állatonként biztosított közvetlen kifizetések kezelését.

(7)

Az elmúlt évtizedben a rádiófrekvenciás azonosításon alapuló elektronikus azonosítási rendszerek jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ez a technológia lehetővé teszi az egyedi állatazonosító kódok gyorsabb és pontosabb beolvasását közvetlenül az adatfeldolgozási rendszerekbe, ami csökkenti az esetlegesen fertőzött állatok vagy fertőzött élelmiszer nyomon követéséhez szükséges idő- és munkaerőköltség-ráfordítást, ugyanakkor növeli a berendezések költségét.

(7)

Az elmúlt évtizedben a rádiófrekvenciás azonosításon alapuló elektronikus azonosítási rendszerek jelentős fejlődésen mentek keresztül , noha még mindig a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványait kell alkalmazni és a rendszereket még szarvasmarhákon is ki kell próbálni . Ez a technológia lehetővé teszi az egyedi állatazonosító kódok gyorsabb és pontosabb beolvasását közvetlenül az adatfeldolgozási rendszerekbe, ami csökkenti az esetlegesen fertőzött állatok vagy fertőzött élelmiszer nyomon követéséhez szükséges idő- és munkaerőköltség-ráfordítást, fejlettebb adatbázisokat eredményez és – betegségek kitörése esetén – fokozza az azonnali reagálási képességet, ugyanakkor növeli a berendezések költségét. Amennyiben az elektronikus azonosításba hiba csúszik, a csődöt mondott technika miatt nem szabad a mezőgazdasági termelőkre pénzbüntetést kiszabni.

(9)

Az EID terén bekövetkezett technikai fejlődés miatt számos tagállam a szarvasmarhákra vonatkozó EID önkéntes bevezetése mellett döntött. Ezek a kezdeményezések valószínűleg oda vezetnek, hogy az egyes tagállamok vagy érdekelt felek eltérő rendszereket fognak kidolgozni. Ez a fejlemény akadályozhatja a műszaki szabványok későbbi harmonizációját az Unióban.

(9)

Az EID terén bekövetkezett technikai fejlődés miatt számos tagállam a szarvasmarhákra vonatkozó EID önkéntes bevezetése mellett döntött. Ezek a kezdeményezések valószínűleg oda vezetnek, hogy az egyes tagállamok vagy érdekelt felek eltérő rendszereket fognak kidolgozni. Ez a fejlemény akadályozhatja a műszaki szabványok későbbi harmonizációját az Unióban. Biztosítani kell, hogy a tagállamokban alkalmazott rendszerek az ISO-szabványokkal interoperábilisak és konzisztensek legyenek.

(16)

Az EID kötelezővé tétele az egész Unióban gazdaságilag hátrányosan érinthetne egyes gazdasági szereplőket. Ezért az EID bevezetését önkéntes rendszerben lenne helyénvaló megoldani . Egy ilyen rendszerben az EID-t azok az állattartók választanák , akiknek annak bevezetése közvetlen gazdasági előnnyel jár.

(16)

Az EID kötelezővé tétele az egész Unióban gazdaságilag hátrányosan érinthetne egyes gazdasági szereplőket. Ezen kívül gyakorlati problémák vannak, amelyek továbbra is akadályozzák az elektronikus azonosítási rendszerek hatékony működését, különösen a technológia helyes alkalmazása tekintetében. A kiskérődzők kötelező elektronikus azonosításának végrehajtásából nyert tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a hibás technológia és a gyakorlati nehézségek miatt gyakran lehetetlen 100 %-os pontosságot elérni. Ezért önkéntes rendszer bevezetése lenne helyénvaló. Egy ilyen rendszer lehetővé tenné, hogy az EID-t csak azok az állattartók válasszák , akiknek annak bevezetése valószínűleg gyors gazdasági előnyökkel jár.

(17)

A tagállamok nagymértékben eltérő állattartási rendszerekkel, gazdálkodási gyakorlattal és ágazati szervezetekkel rendelkeznek. A tagállamoknak ezért lehetővé kellene tenni, hogy területükön az EID-t csak akkor vezessék be kötelezően, amikor az említett tényezők fényében azt indokoltnak tartják.

(17)

A tagállamok nagymértékben eltérő állattartási rendszerekkel, gazdálkodási gyakorlattal és ágazati szervezetekkel rendelkeznek. A tagállamoknak ezért lehetővé kellene tenni, hogy területükön az EID-t csak akkor vezessék be kötelezően, amikor az említett tényezők fényében – beleértve a kistermelőkre gyakorolt negatív hatásokat is – azt indokoltnak tartják , és ha konzultáltak a szarvasmarha-ágazatot képviselő szervezetekkel .

(18)

Az Unióba harmadik országokból belépő állatokra ugyanazok az azonosítási követelmények vonatkoznak, mint az Unióban született állatokra.

(18)

Az Unióba harmadik országokból érkező állatokra és húsra ugyanazok az azonosítási és nyomonkövethetőségi követelmények vonatkoznak, mint az Unióban született állatokra.

(19)

Az 1760/2000/EK rendelet előírja, hogy az illetékes hatóság minden, a rendelet szerint azonosítandó állatnak marhalevelet adjon ki. Ez jelentős igazgatási terhet ró a tagállamokra. A tagállamok által létrehozott számítógépes adatbázisok képesek megfelelően biztosítani a szarvasmarhafélék belföldi szállításának nyomon követését. Marhaleveleket ezért csak az Unión belüli kereskedelem céljára lenne indokolt kibocsátani. Miután a nemzeti számítógépes adatbázisok közötti adatcsere megvalósul, a marhalevelek kiadására vonatkozó követelmény az Unión belüli kereskedelemre szánt állatok esetére sem fog vonatkozni.

(19)

Az 1760/2000/EK rendelet előírja, hogy az illetékes hatóság minden, a rendelet szerint azonosítandó állatnak marhalevelet adjon ki. Ez jelentős igazgatási terhet ró a tagállamokra. A tagállamok által létrehozott számítógépes adatbázisoknak megfelelően biztosítaniuk kell a szarvasmarhafélék belföldi szállításának nyomon követését. Marhaleveleket ezért csak az Unión belüli kereskedelem céljára lenne indokolt kibocsátani. Miután a nemzeti számítógépes adatbázisok közötti adatcsere megvalósul, a marhalevelek kiadására vonatkozó követelmény az Unión belüli kereskedelemre szánt állatok esetére sem fog vonatkozni.

(19a)

Mindezidáig még nem született külön jogszabály a klónozásról. A közvélemény-kutatások eredményei azonban azt mutatják, hogy ez a kérdés az európai nyilvánosság körében óriási érdeklődésre tart számot. Ezért célszerű biztosítani, hogy a klónozott állatokból vagy utódaikból származó marhahúst ennek megfelelően címkézzék.

(20)

Az 1760/2000/EK rendelet II. címének II. szakasza meghatározza az önkéntes marhahús-címkézési rendszer szabályait, amelyek a tagállamok illetékes hatóságainak jóváhagyásáról is rendelkeznek bizonyos címkézési specifikációk tekintetében. A rendszer alkalmazásából adódó, a tagállamok és gazdasági szereplők által viselt igazgatási teher és költségek nem állnak arányban a rendszer előnyeivel. Ezt a szakaszt tehát hatályon kívül kell helyezni.

(20)

Az 1760/2000/EK rendelet II. címének II. szakasza meghatározza az önkéntes marhahús-címkézési rendszer szabályait, amelyek a tagállamok illetékes hatóságainak jóváhagyásáról is rendelkeznek bizonyos címkézési specifikációk tekintetében. Tekintettel a marhahús-ágazatnak a rendelet elfogadása óta bekövetkezett fejlődésére, felül kell vizsgálni a marhahús-címkézési rendszert. Mivel az önkéntes marhahús-címkézési rendszer nem hatékony és nem is hasznos, ezért azt el kell törölni, nem sértve eközben a gazdasági szereplők azon jogát, hogy önkéntes címkézéssel tájékoztathassák a fogyasztókat. Következésképpen, miként bármely más húsfajta esetében is, a kötelező címkézésen, ebben az egyedi esetben 1760/2000/EK rendelet 13. és 15. cikkében előírtakon túlmutató tájékoztatás – amely rendkívül fontos a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők számára, például a fajta, a takarmányozás és az állattartás feltüntetése – során tiszteletben kell tartani a jelenleg hatályos horizontális jogszabályozást, ideértve a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (2). A fentieken túlmenően, a rendszer eltörlését a fogyasztók védelmét biztosító általános szabályok meghatározásával is ellensúlyozni kell.

(22)

A szarvasmarhák és a marhahús azonosítási és nyilvántartási rendszerének megfelelő működéséhez szükséges szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében a jogi aktusoknak a Szerződés 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni az alábbiak tekintetében: a szarvasmarhafélék azonosításának alternatív módjaira vonatkozó követelmények; különleges körülmények, amelyek fennállása esetén a tagállamok meghosszabbíthatják az azonosítási mód alkalmazásának maximális időtartamát; a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti adatcsere körébe tartozó adatok; egyes jelentési kötelezettségek maximális időtartama; az azonosítási módokra vonatkozó követelmények; a marhalevelekben és egyes gazdaságok által vezetett állomány-nyilvántartásokban található információk; a minimálisan elvégzendő hivatalos ellenőrzési feladatok; a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgásának azonosítása és nyilvántartása; bizonyos termékek címkézésére vonatkozó – az 1760/2000/EK rendeletben meghatározottakkal egyenértékű – szabályok; a darált marhahús, marhahús-nyesedék és darabolt marhahús meghatározása; a különleges feliratok, amelyek a címkékre kerülhetnek; az eredetmegjelölés egyszerűsítésével kapcsolatos címkézési rendelkezések; bizonyos állatcsoportok maximális mérete és összetétele; a darabolt hús csomagolására vonatkozó címkézési feltételekhez kapcsolódó jóváhagyási eljárások, valamint a 1760/2000/EK rendelet rendelkezései teljesítésének elmulasztása eseteiben a tagállamok által alkalmazott adminisztratív szankciók. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

(22)

A szarvasmarhák és a marhahús azonosítási és nyilvántartási rendszerének megfelelő működéséhez szükséges szabályok alkalmazásának biztosítása érdekében a jogi aktusoknak a Szerződés 290. cikkével összhangban történő elfogadására vonatkozó hatáskört a Bizottságra kell ruházni az alábbiak tekintetében: a szarvasmarhafélék azonosításának alternatív módjaira vonatkozó követelmények; különleges körülmények, amelyek fennállása esetén a tagállamok meghosszabbíthatják az azonosítási mód alkalmazásának maximális időtartamát; a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti adatcsere körébe tartozó adatok; egyes jelentési kötelezettségek maximális időtartalma; az azonosítási módokra vonatkozó követelmények; a marhalevelekben és egyes gazdaságok által vezetett állomány-nyilvántartásokban található információk; a minimálisan elvégzendő hivatalos ellenőrzési feladatok; a különféle típusú időszakos hegyvidéki legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgásának azonosítása és nyilvántartása; bizonyos termékek címkézésére vonatkozó – az 1760/2000/EK rendeletben meghatározottakkal egyenértékű – szabályok; a darált marhahús, marhahús-nyesedék és darabolt marhahús meghatározása; bizonyos állatcsoportok maximális mérete és összetétele; a darabolt hús csomagolására vonatkozó címkézési feltételekhez kapcsolódó jóváhagyási eljárások, valamint a tagállamok által az 1760/2000/EK rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciók. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő átadását.

(23)

Az 1760/2000/EK rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az alternatív azonosítási módokat alkalmazó gazdaságok nyilvántartása, a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti adatcsere műszaki jellemzői és módjai, az azonosítási mód formátuma és kialakítása, az EID alkalmazására vonatkozó technikai eljárások és szabványok, a gazdaságok állomány-nyilvántartásának és a marhalevelek formátuma, a tagállamok által az 1760/2000/EK rendelet szerint az állattartókra kiszabott szankciók alkalmazására vonatkozó eljárási szabályok, valamint azon korrekciós intézkedések tekintetében, amelyeket a tagállamok az 1760/2000/EK rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében – helyszíni ellenőrzés által indokolt esetekben – hoznak meg. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(23)

Az 1760/2000/EK rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni az alternatív azonosítási módokat alkalmazó gazdaságok nyilvántartása, a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti adatcsere műszaki jellemzői és módjai, a tagállamok közötti adatcsere-rendszer maradéktalan működőképességére vonatkozó nyilatkozat, az azonosítási mód formátuma és kialakítása, az EID alkalmazására vonatkozó technikai eljárások és szabványok, a gazdaságok állomány-nyilvántartásának és a marhalevelek formátuma, a tagállamok által az 1760/2000/EK rendelet szerint az állattartókra kiszabott szankciók alkalmazására vonatkozó eljárási szabályok, valamint azon korrekciós intézkedések tekintetében, amelyeket a tagállamok az 1760/2000/EK rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében helyszíni ellenőrzés által indokolt esetekben – hoznak meg, továbbá az e rendeletben előírt ellenőrzések, igazgatási szankciók és különböző megengedett határidők megfelelő tiszteletben tartásához szükséges szabályok tekintetében . Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(23a)

E rendelet végrehajtását figyelemmel kell kísérni. Következésképpen, legkésőbb az e rendelet hatálybalépéséről számított öt év lejárta előtt a Bizottságnak jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, amelyben megvizsgálja mind e rendelet végrehajtását, mind pedig a kötelező elektronikus azonosítás egész Unióban történő bevezetésének technikai és gazdasági megvalósíthatóságát. Ha a jelentés azt állapítja meg, hogy az elektronikus azonosítást kötelezővé kell tenni, akkor ha szükséges, a jelentést megfelelő jogalkotási javaslatnak kell kísérnie. Az említett jogszabályozásnak a belső piacon folyó verseny torzulásának minden kockázatát ki kell küszöbölnie.

(1a)

A 2. cikk a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„ „klónozott állatok”:

(1b)

A 2. cikk a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„ „klónozott állatok utódai”:

b)

a 60 napot második azonosító eszközként történő alkalmazás esetén.

b)

a 60 napot második azonosító eszközként történő alkalmazás esetén , az állatok fiziológiai fejlődésével összefüggő okokból .

ca)

a harmadik országba exportált állatok esetében az utolsó állattartó adja le a marhalevelet a kivitel helye szerinti illetékes hatóságnak.

b)

az esemény időpontját követő huszonnégy órán belül felviszi a naprakész információkat a számítógépes adatbázisba.

b)

az esemény időpontját követő 72 órán belül beviszi a naprakész információkat a számítógépes adatbázisba.

e)

a különféle hegyvidéki területeken nyári legeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgásának azonosítása és nyilvántartása.

e)

a különböző típusú szezonális vándorlegeltetésre hajtott szarvasmarhafélék mozgásának azonosítása és nyilvántartása.

ba)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)     A piaci szereplők és szervezetek … (3)-tól azt is feltüntetik a címkéken, ha a marhahús klónozott állatokból vagy utódaikból származik.”

14)

A 16., a 17. és a 18. cikket el kell hagyni .

14)

2014. január 1-jétől a II. cím II. szakaszának címe „Önkéntes címkézés”-re változik, a 16., 17. és 18. cikk elhagyásra kerül, a következő 15a. cikk pedig bekerül a II. cím II. szakaszába:

„15a. cikk

Általános szabályok

A e cím I. szakaszában meghatározottaktól eltérő azon feliratoknak, amelyeket a marhahús-értékesítéssel foglalkozó gazdasági szereplők vagy szervezetek helyeznek el a címkén, objektíveknek, az illetékes hatóságok által ellenőrizhetőknek és a fogyasztók számára érthetőknek kell lenniük.

Ezen túlmenően, az önkéntes marhacímkézés során tiszteletben kell tartani a címkézésre vonatkozó jelenlegi horizontális jogszabályokat, valamint a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet.”

Az illetékes hatóság ellenőrzi az önkéntes jelölések valóságtartalmát. Amennyiben a marhahús forgalomba hozatalát végző szereplők vagy szervezetek e kötelezettségeket figyelmen kívül hagyják, a 22. cikk (4a) bekezdésének megfelelő szankciók kiszabására kerül sor.”

b)

a címkén feltüntethető különleges feliratok meghatározása;

b)

a címkén feltüntethető különleges feliratok meghatározása és az azokra vonatkozó követelmények ;

(19a)

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„23a. cikk

Jelentéstétel és jogalkotási fejlemények

Legkésőbb az e rendelet hatálybalépéséről számított öt év lejárta előtt a Bizottság jelentést terjeszt a Parlament és a Tanács elé, amelyben megvizsgálja mind e rendelet végrehajtását, mind pedig a kötelező elektronikus azonosítás egész Unióban történő bevezetésének technikai és gazdasági megvalósíthatóságát. Ha a jelentés azt állapítja meg, hogy az elektronikus azonosítást kötelezővé kell tenni, akkor a jelentést megfelelő jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.”.