This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014TN0015
Case T-15/14: Action brought on 6 January 2014 — Simet v Commission
T-15/14. sz. ügy: 2014. január 6-án benyújtott kereset — Simet kontra Bizottság
T-15/14. sz. ügy: 2014. január 6-án benyújtott kereset — Simet kontra Bizottság
HL C 52., 2014.2.22, p. 51–52
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
22.2.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 52/51 |
2014. január 6-án benyújtott kereset — Simet kontra Bizottság
(T-15/14. sz. ügy)
2014/C 52/100
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Simet SpA (Rossano Calabro, Olaszország) (képviselők: A. Clarizia és P. Clarizia ügyvédek)
Alperes: az Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg a Simet SpA-nak 1987 és 2003 között tömegközlekedési szolgáltatások nyújtása címén nyújtott ellentételezés tárgyában az EUMSZ 108. cikk és az EGT-megállapodás 62. cikkének alkalmazására vonatkozó eljárásban 2013. október 2-án hozott C(2013) 6251 végleges bizottsági határozatot (SA.33.037 — Olaszország ügy) (2012/C); |
— |
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes a jelen keresetet a 2013. október 2-án hozott C(2013) 6251 végleges bizottsági határozattal szemben terjesztette elő, amely határozat szerint a SIMET-nek az olasz Consiglio di Stato (államtanács) ítéletének alapján nyújtott, és a nemzeti hatóságok által bejelentett ellentételezések kifizetése az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek, és amely szerint ez az intézkedés nem mentesült az 1191/69/EGK rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott előzetes tájékoztatási kötelezettség alól.
A SIMET társaság arra hivatkozik e tekintetben, hogy a nemzeti bíróság előtt vizsgált jogvita a felperest az infrastruktúráért és közlekedésért felelős minisztériumnak a 1987 és 2003 között a régiók közötti közúti tömegközlekedési közszolgáltatások gyakorlásával kapcsolatosan hozott jogellenes jogi aktusai miatt ért kárra vonatkozott.
A kereset alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első, arra vonatkozó jogalap, hogy az a nemzeti szabályozás, amelyre az infrastruktúráért és közlekedésért felelős minisztérium támaszkodott a SIMET tevékenységeinek szabályozása érdekében a Consiglio di Stato ítéletében figyelembe vett időszak alatt, összeegyeztethetetlen az 1191/69/EGK rendelettel, amely az 1893/91/EGK rendelettel történő módosítását követően megtiltotta a tagállamok számára, hogy az olyan vállalkozásokat — mint amilyen a SIMET is —, amelyek régiók közötti autóbuszos személyszállítással foglalkoznak, bármilyen tömegközlekedés-szolgáltatási kötelezettségnek vessék alá; |
2. |
A második, arra vonatkozó jogalap, hogy a Bizottság által állítottakkal ellentétben a SIMET-et tömegközlekedés-szolgáltatási kötelezettségnek vetették alá, mivel az infrastruktúráért és közlekedésért felelős minisztérium által az olasz szabályozásban meghatározott követelményeknek megfelelően a régiók közötti autóbuszos személyszállítás nyújtásával kapcsolatosan elfogadott egyoldalú koncessziós aktusok egyértelműen és teljesen megfosztották a SIMET-et a gazdasági tevékenységével kapcsolatos önállóságától, ugyanis e tevékenységet hatóságilag közvetlenül szervezték meg és írták elő vele szemben. |
3. |
A harmadik, a magánszemélyeknek az európai uniós jog megsértése révén okozott károk megtérítése tárgyában alkalmazandó elvek megsértésére vonatkozó jogalap, amely elvek értelmében amennyiben valamely tagállam hatósága hatáskörének keretében az európai uniós joggal ellentétes közigazgatási intézkedést fogad el, e hatóság köteles felelni az ezen intézkedés címzettjének okozott kár megtérítéséért, tekintettel ezen intézkedés jogellenes voltára. |
4. |
A negyedik, arra vonatkozó jogalap, hogy mindenesetre a SIMET semmiféle állami támogatásban nem részesült, tekintettel arra, hogy az általa 1987 és 2003 között ellátott közszolgáltatási kötelezettségekkel terhelt közúti tömegközlekedési tevékenységből eredő kártérítés címén neki járó összegeknek az 1191/69/EGK rendeletben meghatározott kritériumokra hivatkozó számítási módszere a SIMET-tel szembeni bármilyen túlzott ellentételezés veszélyét kizárja, mivel ezen összegek pusztán a szóban forgó társaság által az ezen — vele szemben jogellenesen kikötött — kötelezettségek teljesítésével felmerült többletköltségek ellenértékét képezi. |