—

állapítsa meg, hogy a kereset elfogadható és megalapozott,

—

semmisítse meg a varsói székhelyű Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2017. június 14-i határozatát, amely az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke alapján megszüntette Karolina Romańska munkaszerződését,

—

állapítsa meg, hogy Karolina Romańskát az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél lelkileg zaklatták és hátrányosan megkülönböztették,

—

kötelezze az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget a munkavállalókkal szembeni hátrányos megkülönböztetés és lelki zaklatás abbahagyására, továbbá arra, hogy az alperes ügynökségnél vezessenek be diszkrimináció és lelkizaklatás-ellenes politikát,

—

kötelezze az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, hogy fizessen meg Karolina Romańska részére ex aequo et bono megállapított 100000 euró összeget az általa állított nem vagyoni károk megtérítése címén,

—

kötelezze az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget, hogy az okozott kár megtérítése címén fizessen meg 4402 złoty összeget (PLN),

—

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget kötelezze az eljárás valamennyi költségének viselésére.

1.

Első jogalap: a felperest az alperes ügynökségnél lelkileg zaklatták és hátrányosan megkülönböztették. Az alperes ügynökségnél való alkalmazása során a felperest lelkileg zaklatták, megalázták, mások hibáiért őt tették felelőssé, nyilvánosan lealacsonyították és a részlegénél más helytelen magatartásnak volt kitéve úgy, hogy erről a felettesei tudtak és tétlenek maradtak.

2.

Második jogalap: az alperes ügynökségnél történt lelki zaklatás által okozott egészségkárosodás. 2016 áprilisában a felperes hirtelen és súlyos egészségkárosodást szenvedett, amit az orvosi dokumentáció is megerősít. Az felperes azóta folyamatosan kezelés alatt áll. Az orvosok azt állították, hogy az egészségkárosodásnak lelki háttere van, így azt többek között a munkahelyi lelki zaklatás, és a kiégés okozta. A keresetlevélhez mellékelt orvosi dokumentációból kitűnik, hogy a felperesnél kezelési költségek merültek fel.

3.

Harmadik jogalap: a lelki zaklatással és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos segítségnyújtás elmulasztása az alperes ügynökségnél. A felperes az alperes ügynökségnél történt lelki zaklatással és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban – az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában foglaltak alapján – az alpereshez fordult. A felperes a helyzet megoldására több, számára elfogadható megoldást is javasolt az alperesnek. Az alperes figyelmen kívül hagyta a felperes egészségi problémájának kérdését, és tétlen maradt, elfogadva a felperes hátrányos helyzetét, és lehetővé téve, hogy e helyzet továbbra is fennálljon.

4.

Negyedik jogalap: a felperest nemen, állampolgárságon és szakszervezeti tagságon alapuló hátrányos megkülönböztetés érte. A felperes az alperes ügynökségnél többször jelentkezett magasabb beosztásra. Annak ellenére, hogy sokoldalúan képzett, több idegen nyelvet ismer, kiváló éves jelentései vannak és folyamatosan továbbképzi magát a felperest soha nem léptették elő. E helyzetnek a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos okai vannak. A számára okozott lelki zaklatással és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban felperes többször megkereste az alperes, és ennek eredményeként az alperes szolgálati utat javasolt a felperesnek, amellyel összefüggésben a felperes minden szükséges előkészületet megtett, beleértve egy idegen nyelvnek az alapoktól a kommunikációs szintig történő elsajátítását; ezt követően az alperes az indulás előtt négy nappal a szolgálati utat lemondta. Az alperes a szolgálati út lemondását azzal indokolta, hogy az felperes kapcsolatba lépett egy szakszervezettel.

5.

Ötödik jogalap: a felperest indokolás nélkül bocsátották el. A felperes elbocsátását nem indokolták meg, és annak nincs érdemi megalapozottsága. A munkaszerződést amiatt szüntették meg, hogy a felperes nem fogadta el az alperes ügynökségnél vele szemben alkalmazott lelki zaklatást és hátrányos megkülönböztetést.