This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62019CN0927
Case C-927/19: Request for a preliminary ruling from the Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Lithuania) lodged on 18 December 2019 — ‘Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras’ UAB, other parties: ‘Ecoservice Klaipėda’ UAB, ‘Klaipėdos autobusų parkas’ UAB, ‘Parsekas’ UAB, ‘Klaipėdos transportas’ UAB
C-927/19. sz. ügy: A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB kontra Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB
C-927/19. sz. ügy: A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB kontra Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB
HL C 77., 2020.3.9, p. 28–30
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
9.3.2020 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 77/28 |
A Lietuvos Aukščiausiasis Teismas (Litvánia) által 2019. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB kontra Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB
(C-927/19. sz. ügy)
(2020/C 77/40)
Az eljárás nyelve: litván
A kérdést előterjesztő bíróság
Lietuvos Aukščiausiasis Teismas
Az alapeljárás felei
Felülvizsgálatot kérelmező fél:„Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras” UAB
Egyéb felek:„Ecoservice Klaipėda” UAB, „Klaipėdos autobusų parkas” UAB, „Parsekas” UAB, „Klaipėdos transportas” UAB
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) |
A 2014/24 irányelv (1) 58. cikke (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozik-e az olyan pályázati feltétel, amelynek alapján a beszállítónak kizárólag bizonyos szolgáltatásokhoz (vegyes települési hulladék kezeléséhez) kapcsolódó tevékenység végzéséből eredő, meghatározott mértékű átlagos éves üzemi árbevételt kell igazolnia? |
2) |
Az első kérdésre adott választól függ-e a beszállító kapacitása értékelésének a Bíróság 2017. május 4-i Esaprojekt ítéletében (C-387/14) (2) meghatározott módszere? |
3) |
A 2014/24 irányelv a) 58. cikke (4) bekezdésének, b) VII. mellékletének rendelkezéseivel összefüggésben értelmezett 42. cikkének, c) 70. cikkének hatálya alá tartozik-e az olyan pályázati feltétel, amelynek alapján a beszállítónak igazolnia kell, hogy a [hulladékkezelési] szolgáltatás nyújtásához szükséges járművek megfelelnek a sajátos műszaki követelményeknek, köztük a légszennyező anyag kibocsátására (EURO 5), a GPS-jeladó felszerelésére, a megfelelő teljesítményre vonatkozó és más további követelményeknek? |
4) |
Úgy kell-e értelmezni a jogorvoslati eljárások hatékonyságának elvét rögzítő 89/665 irányelv (3) 1. cikkének (1) bekezdésének harmadik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, a 2014/24 irányelv 21. cikkét és a 2016/943 irányelvet, (4) közelebbről annak (18) preambulumbekezdését és 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését (együttesen vagy külön-külön, de korlátozás nélkül), hogy a bírósági eljárást megelőzően kötelezően igénybe veendő vitarendezési eljárás közbeszerzésre irányadó nemzeti jogszabályok általi előírása esetén:
|
5) |
Úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését, 1. cikkének (3) és (5) bekezdését, valamint 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját, a 2014/24 irányelv 21. cikkét és a 2016/943 irányelvet, különösen annak (18) preambulumbekezdését (együttesen vagy külön-külön, de korlátozás nélkül), hogy bíróság előtt önállóan megtámadható az ajánlatkérő szerv olyan határozata, amelyben nem engedélyezi, hogy valamely beszállító hozzáférjen egy másik résztvevő ajánlatában szereplő bizalmas információhoz? |
6) |
Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését, hogy a beszállítónak az említett határozat ellen kifogást kell terjesztenie az ajánlatkérő szerv elé, és szükség esetén keresetet kell indítania a bíróság előtt? |
7) |
Amennyiben az előző kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell-e értelmezni a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését és 2. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy a beszállító a másik beszállító ajánlatának tartalmával kapcsolatban rendelkezésére álló információ terjedelmétől függően – anélkül, hogy megkérdőjelezné az ajánlatkérő szerv egyéb határozatainak jogszerűségét – bíróság előtt keresetet indíthat kizárólag az információ vele való közlésének elutasítása miatt? |
8) |
Az előző kérdésekre adott válaszoktól függetlenül úgy kell-e értelmezni a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy a bíróság a felperes arra vonatkozó kérelmének kézhezvételét követően, hogy a bíróság a másik felet bizonyítékok bemutatására kötelezze, és a bizonyítékokat bocsássa a felperes rendelkezésére, az ajánlatkérő szerv közbeszerzési és jogorvoslati eljárás során megtett intézkedéseire tekintet nélkül köteles helyt adni a felperes e kérelmének? |
9) |
Úgy kell-e értelmezni a 2016/943 irányelv 9. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy a bíróságnak – azt követően, hogy elutasította a felperesnek a jogvitában részt vevő másik fél bizalmas információjának közlésére vonatkozó kérelmét – hivatalból értékelnie kell azon adatok jelentőségét, amelyek bizalmas jellegének megszüntetését kérik, és hogy ezek az adatok hogyan érintik a közbeszerzési eljárás jogszerűségét? |
10 |
A Bíróság 2019. október 3-i Delta Antrepriză de Construcții și Montaj 93 ítéletére (5) tekintettel alkalmazható-e úgy a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott, a beszállítókra vonatkozó kizáró ok, hogy a bíróság a beszállító és az ajánlatkérő szerv közötti jogvita vizsgálata során – az ajánlatkérő szerv általi értékelésre tekintet nélkül – hivatalból úgy határozhat, hogy az érintett ajánlattevő szándékosan vagy gondatlanságból félrevezető, pontatlan tényadatot bocsátott az ajánlatkérő szerv rendelkezésére, ennélfogva őt ki kellett zárni a közbeszerzési eljárásból? |
11 |
Úgy kell-e értelmezni és alkalmazni a 2014/24 irányelv 57. cikke (4) bekezdésének h) pontját az ezen irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében rögzített arányosság elvével összefüggésben olvasva, hogy amennyiben a nemzeti jog valótlan információ rendelkezésre bocsátása miatt (a beszerzési eljárásból történő kizárás mellett) további szankciót ír elő, e szankció kizárólag személyes felelősség alapulvételével alkalmazható, különösen akkor, ha a közbeszerzési eljárásban közösen részt vevő személyeknek csak egy része (például több partner közül az egyik) bocsátott rendelkezésre pontatlan tényadatokat? |
(1) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.).
(2) ECLI:EU:C:2017:338.
(3) Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.).
(4) A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2016. L 157., 1. o.).
(5) C-267/18, ECLI:EU:2019:826.