This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62018TN0655
Case T-655/18: Action brought on 30 October 2018 — Aupicon and Others v EEAS
T-655/18. sz. ügy: 2018. október 30-án benyújtott kereset – Aupicon és társai kontra EKSZ
T-655/18. sz. ügy: 2018. október 30-án benyújtott kereset – Aupicon és társai kontra EKSZ
HL C 25., 2019.1.21, p. 45–45
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
21.1.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 25/45 |
2018. október 30-án benyújtott kereset – Aupicon és társai kontra EKSZ
(T-655/18. sz. ügy)
(2019/C 25/58)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Delphine Aupicon (Gaborone, Botswana) és további tíz felperes (képviselő: N. de Montigny ügyvéd)
Alperes: Európai Külügyi Szolgálat
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg az Európai Külügyi Szolgálat költségvetési és igazgatási főigazgatója által 2017. december 19-én hozott, ADMIN(2017)26 határozatot, amely azon országok meghatározására vonatkozik, ahol az életkörülmények megegyezőnek tekinthetők az Európai Unióban szokásos életkörülményekkel, és így nem biztosítanak jogosultságot a személyzeti szabályzat X. melléklete 10. cikkében említett, életkörülmények után nyújtott támogatás 2018. költségvetési évben való folyósítására; |
— |
amennyiben szükséges, semmisítse meg a felperesek 2018. januári illetményelszámolását; |
— |
az alperest kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.
1. |
Az első, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata X. melléklete 1. cikke harmadik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben az EKSZ nem fogadta el a személyzeti szabályzat 110. cikke szerinti általános végrehajtási rendelkezéseket. |
2. |
A második, egyrészt az életkörülmények után nyújtott támogatás értékelése keretében figyelembe veendő kritériumok elemzése során az EKSZ által állítólagosan elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibákra, másrészt a releváns indokolás hiányára alapított jogalap. |