(1)

2020. március 27-én az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta az EKB/2020/19 európai központi banki ajánlást (2), amely azt javasolta, hogy a hitelintézetek legalább 2020. október 1-jéig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, valamint, hogy a hitelintézetek tartózkodjanak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól. Az ajánlás azon a megfontoláson alapult, miszerint alapvető fontosságú, hogy a hitelintézetek továbbra is betölthessék a háztartások, a kis- és középvállalkozások és vállalatok finanszírozására irányuló szerepüket a Covid19-cel kapcsolatos gazdasági sokkhatás közepette. Ezért lényeges, hogy a hitelintézetek tőkét őrizzenek meg azon képességük megtartása érdekében, hogy a Covid19-világjárvány által okozott fokozottan bizonytalan környezetben is támogassák a gazdaságot. Ennek érdekében a reálgazdaság támogatására és a veszteségfedezésre irányuló tőkeforrás-megőrzésről megállapította, hogy annak elsőbbséget kell élveznie a diszkrecionális osztalékfizetésekkel és a részvény-visszavásárlásokkal szemben.

(2)

Az EKB/2020/19 ajánlással összefüggésben az EKB vállalta annak elvégzését, hogy tovább értékeli a gazdasági helyzetet és megfontolja, hogy ajánlott-e az osztalékfizetés további felfüggesztése 2020. október 1-jét követően. Ezzel összefüggésben az EKB úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány okozta gazdasági bizonytalanság szintje továbbra is fokozott, és ennek következtében a hitelintézetek nehézségekkel szembesülnek középtávú tőkeszükségleteik pontos előrejelzése során. Az EKB úgy véli továbbá, hogy ezen kivételes rendszerszintű bizonytalansággal és stresszhelyzeti gazdasági feltételekkel jellemzett környezetben továbbra is szükség van prudens tőketervezésre, amely magában foglalja a hitelintézetek tőkepozíciójának megőrzését az osztalékfizetések elhalasztása vagy törlése révén. Ezért az EKB szükségesnek tartja az osztalékfizetésre vonatkozó ajánlás 2021. január 1-jéig történő meghosszabbítását és az EKB/2020/19 ajánlás hatályon kívül helyezését. Ez a megközelítés összhangban áll az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2020/7 ajánlásával (3) is.

(3)

A belső piaci egység és integritás maradéktalan tiszteletben tartása mellett az EKB szükségesnek látja párbeszéd folytatását az érintett tagállamok érintett hatóságaival annak meghatározása érdekében, hogy megfelelő-e osztalékot fizetni a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban található anyaintézmény, pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat részére. Ezt a párbeszédet többek között az egyenértékűség és a kölcsönösség elve vezérli abból a célból, hogy támogassák az Unió egésze belső piacának zavartalan működését, hogy megőrizzék a hitelintézetek prudenciális szempontból fennálló megbízható tőkepozícióját, valamint hogy hozzájáruljanak az Unión és az egyes tagállamokon belül a pénzügyi rendszer stabilitásához.

(4)

A reálgazdaság támogatásának maximalizálása érdekében az is megfelelő, hogy a kevésbé jelentősnek minősülő hitelintézetek se eszközöljenek diszkrecionális osztalékfizetéseket.

(5)

Miközben ez az intézkedés átmeneti jelleggel bír, amelyet csupán e kivételes körülmények indokolnak, az EKB-nak szándékában áll 2020. negyedik negyedévében döntést hozni a 2021. január 1-jét követően alkalmazandó megközelítésről, figyelembe véve a gazdasági környezetet, a pénzügyi rendszer stabilitását és a tőketervezést körülvevő bizonyosság szintjét,

1.

2.

3.

4.