11.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 177/48

1.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, mivel az szavatolja az Európai Unió jogi alapjainak biztonságát, az egyszerűsítés és a hatékonyság növelésének célkitűzését követi, valamint garantálja a demokratikus ellenőrzés hatalmának gyakorlását és a világos, átlátható tájékoztatást minden érdekelt fél számára.

1.2

Az EGSZB kedvezően fogadja, hogy az Európai Bizottság az előző véleményeiben kifejtett számos elemet figyelembe vett a jelen javaslatok megfogalmazásakor.

1.3

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság javaslata egyébiránt 80 jogi aktus, köztük rendeletek és irányelvek módosítására terjed ki, ugyanakkor sajnálja, hogy nem tud minden aktushoz értékelést készíteni, tekintettel a számos, következő témákban érintett területre:

1.4

Az EGSZB azt javasolja, hogy végezzenek további alapos értékeléseket a célkitűzések, tartalmak, a felhatalmazás hatálya és időtartama szempontjából, amely meg kellene hogy feleljen a demokratikus ellenőrzés teljes körű gyakorlásának európai szinten, valamint a nemzeti parlamenteknek biztosított előjogoknak és funkcióknak az európai normatív eljárásban. Az EGSZB úgy véli, hogy egységes módon, az Európai Bíróság értelmezéseinek teljes körű figyelembevételével kellene meghatározni a „nem alapvető intézkedés” és az „átruházott hatáskörök” fogalmait.

1.5

Az EGSZB hangsúlyozza a következők fontosságát:

1.6

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a komitológiai eljárásokat a lehető legátláthatóbb és valamennyi európai polgár – főleg a kérdéses jogi aktusokban közvetlenül érintett személyek – számára legérthetőbb módon kell lefolytatni.

1.7

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy teljes körűen alkalmazni kell a Lisszaboni Szerződés 8a. cikkét, amely szerint a döntéseket a polgárokhoz minél közelebb kell meghozni, szavatolva számukra és a civil társadalom számára az információkhoz való teljes körű hozzáférést.

1.8

Az EGSZB végül azt kéri, hogy értékeljék az új jogi keret alkalmazásának hatását azáltal, hogy a Parlamentben, a Tanácsnál és magánál az EGSZB-nél rendszeresen jelentést tesznek közzé annak hatékonyságáról, átláthatóságáról, és az információk terjesztéséről.

2.1

A Lisszaboni Szerződés életbe lépésével bevezetésre került a megkülönböztetés az Európai Bizottság abbéli jogköre, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat vagyis általános érvényű nem jogalkotási aktusokat fogadjon el, amelyek magukban foglalják, illetve megváltoztatják valamely jogalkotási aktus nem lényegi elemeit az EUMSZ 290. cikkében szereplő eljárás szerint, illetve aközött, hogy az Európai Bizottságot a 291. cikkben szereplő eljárás szerint olyan jogkörökkel ruházzák fel, amelyekkel kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásának egységes feltételeit fogadja el.

2.1.1

A felhatalmazási hatáskör gyakorlása nem kötelező érvényű eszközök által történik, mint például:

2.2

Ahogyan arra az EGSZB 2008-as, ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásokról szóló véleményében emlékeztetett, (3) a Tanács már 2006 júliusában (4) megváltoztatta az Európai Bizottság végrehajtási hatáskörei gyakorlására vonatkozó módozatok meghatározásával kapcsolatos határozatot (5) azáltal, hogy azt új eljárással, az ellenőrzéssel történő szabályozással bővítette ki.

2.2.1

Ennek az eljárásnak köszönhetően a jogalkotó elutasíthatja az „ál-jogalkotói” intézkedések, vagyis az olyan általános érvényű intézkedések elfogadását, amelyek egy együttdöntési eljárásban hozott alap-jogiaktus nem lényegi elemeit kívánják megváltoztatni, minden olyan esetben, amikor úgy látja, hogy a tervezet meghaladja az alap jogi aktusban szereplő végrehajtási hatásköröket, vagy ha a tervezet nem kompatibilis az alap-jogiaktus végével vagy tartalmával, vagy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás, illetve az arányosság elvét.

2.2.2

A komitológiai rendszer egyik tipikus intézkedéséről van szó, amelyet a Tanács 1999/486/EK határozata szabályoz, melyet a 2006/512/EK határozat módosított, és előírja, hogy az Európai Bizottság a végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatokat terjessze a nemzeti közigazgatások tisztviselőből álló bizottságok elé öt komitológiai eljárás (konzultáció, igazgatás, szabályozás, ellenőrzéssel történő szabályozás és megőrzés) alapján. 2006 decemberében az Európai Bizottság 25 javaslatot (6) fogadott el, amelyekkel kapcsolatban az EGSZB-nek alkalma nyílt véleményt nyilvánítani. (7)

2.3

Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást olyan végrehajtási intézkedések elfogadására alkalmazták, amelyek egy alap-jogiaktus nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják. 2009. és 2014. között a „komitológiai határozat” 5a. cikke és az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás ideiglenesen érvényben marad, amíg a létező rendelkezéseket hozzáigazítják a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez, több rendelet, irányelv és határozat kiigazítása által.

2.4

Az EGSZB-nek nemrég ismét módja nyílt véleményt nyilvánítani (8) két „gyűjtőrendelet-javaslattal” kapcsolatban 12 különböző ágazatban, támogatva a kezdeményezést, „mivel az szükséges az Európai Unió jogi forrásainak biztonsága szempontjából, valamint az egyszerűsítés és a hatékonyság célkitűzését követi”, azonban azt ajánlva a Tanácsnak és a Parlamentnek, hogy „a lehető legnagyobb elővigyázatossággal járjanak el, és részletesen értékeljenek minden, a kiigazítás alkalmazási körébe eső jogalkotási aktust”, amihez az eredetileg ellenőrzéssel történő szabályozási eljárásnak alávetett 165 jogalkotási eszköz tartozik, melyeket jelenleg a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos új szabályozás alá vontak.

2.5

Az EGSZB emlékeztet a felhatalmazási eljárással kapcsolatban nemrég közzétett részletes jelentésére és azt javasolja, hogy azt a jelen vélemény jobb érthetősége érdekében vegyék figyelembe.

3.1

A jelenlegi javaslat az előzőekkel kapcsolatban elfogadott módszertani mintát követi, szabályozási kerettel.

3.2

A javasolt jogi keret 76 jogi aktus, köztük rendeletek és irányelvek módosítására terjed ki, különböző témákban. Szintén az EUMSZ rendelkezéseihez való hozzáigazítás miatt a következő rendeletekhez is terveznek törléses módosítási javaslatot: a 66/2010/EK és 1221/2009/EK rendeletekhez a környezet témájában, a 97/70/EK irányelvhez a közlekedés témájában, az 1333/2008/EK rendelethez és a 2002/46/EK irányelvhez az egészségügy és a fogyasztók témájában, (9)valamint az 1257/96/EK tanácsi rendelethez a humanitárius segítségnyújtás témájában.

4.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, mivel az szavatolja az Európai Unió jogi alapjainak biztonságát, az egyszerűsítés és a hatékonyság növelésének célkitűzését követi, valamint garantálja a demokratikus ellenőrzés hatalmának teljes körű gyakorlását az Európai Parlament és a Tanács számára.

4.2

Az EGSZB – miközben örömmel fogadja, hogy korábbi véleményeinek számos elemét figyelembe vették a jelen javaslatokban – kiemeli, hogy a nemrégiben elmondottaknak megfelelően „az EUMSZ 290. cikke szerint az alapvető jogi aktusban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát, és hogy eleddig, néhány ritka kivételtől eltekintve, a felhatalmazás elvileg határozott időtartamra szólt, amely esetlegesen megújítható egy, a felhatalmazás végrehajtásáról szóló jelentés segítségével”. (10)

4.3

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy maga az Európai Parlament 2010. május 5-i, a jogalkotási felhatalmazás hatásköréről szóló állásfoglalásában kiemelte a felhatalmazás folyamatának kényes jellegét, hangsúlyozva, hogy „az EUMSZ 290. cikke szerint az alapvető jogi aktusban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás célját, tartalmát, hatályát és időtartamát”. Az EGSZB szerint ezeknek az elemeknek meg kellene felelniük a nemzeti parlamenteknek biztosított előjogok és funkciók teljes körű gyakorlásának is az európai normatív eljárásban.

4.4

Az EGSZB egyébiránt úgy véli, hogy a felhatalmazási hatáskör megváltoztatását csak „olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására” kellene jóváhagyni, „amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják” a 290. cikk értelmében. A csupán végrehajtási jellegű jogalkotási intézkedések esetében az EUMSZ 291. cikkének rendelkezéseit kellene alkalmazni, míg az „egyes szektorok lényegi elemeire” vonatkozó jogalkotási aktusok esetében ki kellene zárni a felhatalmazás minden lehetőségét. Meg kell határozni a „nem alapvető rendelkezések” fogalmát, és el kellene végezni a mechanizmus működésének pontos értékelését is.

4.5

Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy „a »csoportos kiigazítás« gyakorlatát alakítsa át oly módon, hogy jobban figyelembe veszi az egyes alapvető jogalkotási aktusok sajátosságait”, (11) és vegye figyelembe az Európai Bíróság értelmezéseit a „nem alapvető intézkedés” és az „átruházott hatáskörök” fogalmaival kapcsolatban.

4.6

Az EGSZB hangsúlyozza a következők fontosságát:

4.7

Az EGSZB megismétli korábbi álláspontját, mely szerint „a kizárólag az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok képviselőinek részvételével zajló és a jogi aktusok nyomon követéséből és alkalmazásából adódó irányítási, konzultációs vagy szabályozási feladatok ellátását célzó komitológiai eljárásoknak átláthatóbbaknak és érthetőbbeknek kellene lenniük mindenki számára, különös tekintettel azokra, akiket ezek a jogi aktusok érintenek”. (12)

4.8

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az új eljárás alkalmazásának hatását rendszeresen értékelni kell a javasolt jogi kereten belül, a Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak benyújtandó időközi jelentésben, mely vizsgálja a hatékonyságot, az átláthatóságot, valamint a megbízási közösségi aktusokra vonatkozó információk mindenki általi elérhetőségét és felhasználóbarát terjesztését, ami lehetővé teszi a szabályozás és a tényleges végrehajtás ellenőrzését is.

4.9

Az EGSZB ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy ebben az esetben is teljes körűen alkalmazni kell a Lisszaboni Szerződés 8a. cikkét, amely szerint a döntéseket a polgárokhoz minél közelebb kell meghozni, szavatolva számukra és a civil társadalom számára az információkhoz való teljes körű hozzáférést.