TERVEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG …/201… sz. HATÁROZATA

(…)

a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadása tekintetében

A VEGYES BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 12. cikkére,

mivel a megállapodás 2014. január 1-jén hatályba lépett,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatásokat e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 128., 2014.4.30., 49. o.

MELLÉKLET

KÖZÖS IRÁNYMUTATÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ AZERBAJDZSÁN KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓAN

Az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2014. szeptember 1-jén hatályba lépett megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy kölcsönösség alapján megkönnyítse az Unió polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.

A megállapodás kölcsönösség alapján kötelező jogokat és kötelezettségeket állapít meg az Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadási eljárások egyszerűsítése céljából.

A megállapodás 12. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) által elfogadott iránymutatások azt kívánják biztosítása, hogy az Unió tagállamai (a továbbiakban: tagállamok) és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletei harmonizált módon hajtsák végre a megállapodást. Ezek az iránymutatások nem képezik a megállapodás részét, és ezért jogilag nem kötelező erejűek. Ugyanakkor határozottan ajánlott, hogy a diplomáciai és konzulátusi alkalmazottak a megállapodás végrehajtása során következetesen figyelembe vegyék az iránymutatásokat.

A cél az, hogy az iránymutatásokat a vegyes bizottság a megállapodás végrehajtási tapasztalatainak fényében rendszeresen naprakésszé tegye.

A megállapodás folyamatos és harmonizált végrehajtása, valamint a vízumkönnyítési vegyes bizottság eljárási szabályzatával való összhang biztosítása érdekében a felek megállapodtak arról, hogy a vegyes bizottság hivatalos ülései között nem hivatalosan tartják a kapcsolatot a sürgős ügyek elintézése érdekében. A vegyes bizottság soron következő ülésén részletes beszámolókat nyújtanak be az említett kérdésekről és a nem hivatalos kapcsolattartásról.

I.   ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK

1.1.   Cél és hatály

A megállapodás 1. cikke szerint: „E megállapodás célja, hogy kölcsönösen megkönnyítse az Unió polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai számára történő vízumkiadást, a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.”

A megállapodás minden, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező uniós polgárra és azerbajdzsáni állampolgárra vonatkozik, a lakóhelyük szerinti országtól függetlenül.

A megállapodás nem alkalmazandó a tagállamok valamelyike vagy az Azerbajdzsán Köztársaság által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személyekre. A személyek e csoportjára az uniós vízumpolitikai vívmányok és az Azerbajdzsán Köztársaság nemzeti jogának szabályai vonatkoznak.

1.2.   A megállapodás hatálya

A megállapodás 2. cikke szerint:

A megállapodás 10. cikkének sérelme nélkül, –amely cikk az Unió diplomata-útlevéllel rendelkező polgárai és az Azerbajdzsán Köztársaság diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárainak vízumkötelezettség alóli mentességéről rendelkezik – nem érinti a vízumkötelezettségről és a vízumkötelezettség alóli mentességről rendelkező meglévő szabályokat. Például az 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy más személykategóriák között mentesítse a vízumkötelezettség alól a polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzetet.

Ebben az összefüggésben hozzá kell tenni, hogy a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormánya között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (2) 21. cikke szerint minden schengeni államnak el kell ismernie az egymás által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. Minden schengeni tagállam elfogadja a schengeni társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) (a Vízumkódex) alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre, mint például a vízumkérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező schengeni tagállam meghatározása, a vízumkiadás megtagadásának oka, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jog, a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályok, valamint a vízumkérelemmel kapcsolatos tájékoztatás. Ezenfelül a schengeni szabályok, nevezetesen, a z Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (4) (például a tagállamok területére való belépés megtagadása és a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása stb.), valamint adott esetben a nemzeti jog továbbra is alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre is, mint például az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, a tagállamok területére való beléptetés megtagadása és kiutasítási intézkedések.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az (EU) 2016/399európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a Schengeni határellenőrzési kódex) 6. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek, vagyis az érintett személy nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, az érintett személyt úgy tekintik, hogy a közrendet, belső biztonságot veszélyezteti stb.

A Vízumkódexben szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók. Például a legfeljebb öt évig érvényes, hosszú érvényességi idejű, többszöri belépésre jogosító vízumok a megállapodás 4. cikkében említett személyek kategóriáin kívüli más kategóriákra nézve is kiadhatók, ha a Vízumkódex 24. cikkében szereplő feltételek teljesülnek. Ugyanígy, a Vízumkódex 16. cikkének (5) és (6) bekezdésében szereplő, a vízumdíj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezések szintén továbbra is alkalmazandók.

Az Azerbajdzsán Köztársaság tekintetében a migrációügyi szabályzat (5) és az Azerbajdzsán Köztársaság egyéb megfelelő normatív jogi aktusai alkalmazandók a megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre, mint például a vízumkiadás megtagadásának oka, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jog és a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályok, valamint a vízumkérelemmel kapcsolatos tájékoztatás, az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, az Azerbajdzsán Köztársaság területére való beléptetés megtagadása, a kiutasítási intézkedések.

Az Azerbajdzsán Köztársaság nemzeti jogában szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók, amennyiben a kérelmezőre nézve kedvezőbb rendszert jelentenek. Például továbbra is alkalmazandók az Azerbajdzsán Köztársaság az állami díjakról szóló törvény 17.2. cikkében foglalt rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a vízumdíj elengedését, valamint az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 38. cikkében foglalt rendelkezések, amelyek lehetővé teszik az elektronikus vízumok kiadását.

Még ha a megállapodásban rögzített feltételeknek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízum kérelmezője –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 36. cikkében (a 36.1.7. cikk kivételével) foglalt feltételek nem teljesülnek, vagy ha fennállnak az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 16. cikkében felsorolt körülmények.

1.3.   A megállapodás hatálya alá tartozó vízumok típusai

A megállapodás 3. cikkének d) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „»vízum«: valamely tagállam vagy Azerbajdzsán Köztársaság által kiadott engedély a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén való átutazáshoz vagy a tagállamok vagy Azerbajdzsán Köztársaság területén történő bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás céljából”.

A megállapodás által biztosított könnyítések mind a tagállamok egész területére érvényes egységes vízumokra, mind pedig a korlátozott területi érvényességű vízumokra vonatkoznak.

A megállapodás által előírt könnyítések az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzatának 5. cikkében meghatározott valamennyi vízumra alkalmazandók.

1.4.   A vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamának kiszámítása

A Schengeni határ-ellenőrzési kódex a következőképpen határozza meg a rövid távú tartózkodás fogalmát: „bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás, figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját”.

Ez a meghatározás az Azerbajdzsán Köztársaság által a megállapodással összhangban kiadott rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra is alkalmazandó.

A beutazás napja a tagállamok területén való tartózkodás első napja, a kiutazás napja pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napja. A „bármely” kifejezés a „folyamatosan aktualizált” 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, azaz a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekint vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 180 naponkénti 90 napra vonatkozó követelmény. Ez azt jelenti, hogy a tagállam területéről való, megszakítás nélküli 90 napos távollét esetén újabb, legfeljebb 90 napos tartózkodásra van lehetőség.

A rövid távú tartózkodás alábbi címen található online kalkulátorával kiszámíthatja, hogy az új szabályok alapján mennyi ideig tartózkodhat: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/border-crossing/index_en.htm.

Az új meghatározás alapján példák a tartózkodás kiszámítására:

Egy 1 évre szóló (2014. április 18. – 2015. április 18.), többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személy 2014. április 19-én utazik be első ízben háromnapos tartózkodás céljából. Ezt követően az említett személy 2014. június 18-án ismét beutazik 86 napos tartózkodás céljából. Mi a helyzet a konkrét dátumokkal? Mikor utazhat be ismét az említett személy?

2014. szeptember 11-én: 180 napos időszakon belül (2014. március 16. – 2014. szeptember 11.) az adott személy 3 napot (2014. április 19–21.), majd 86 napot (2014. június 18. – 2014. szeptember 11.) tartózkodott = 89 nap = nem került sor a tartózkodási idő túllépésére. A személy még 1 napot tartózkodhat a tagállamok területén.

2014. október 16-tól: Az említett személy beutazhat további 3 napos tartózkodás céljából (2014. október 16-án a 2014. április 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. október 17-én a 2014. április 20-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon stb.).

2014. december 15-től: Az említett személy beutazhat további 86 napos tartózkodás céljából (2014. december 15-én a 2014. június 18-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2014. december 16-án a 2014. június 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon stb.).

1.5.   A schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó tagállamokat, az Unió közös vízumpolitikájában részt nem vevő tagállamokat és a társult országokat illető helyzet

Az Unióhoz 2004-ben (Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia), 2007-ben (Bulgária és Románia) és 2013-ban (Horvátország) csatlakozott tagállamokra nézve ez a megállapodás hatálybalépésétől kezdve kötelező.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia még nem hajtotta még végre teljeskörűen a schengeni vívmányokat. Ezek az országok továbbra is saját területükre korlátozott érvényességű nemzeti vízumokat bocsátanak ki. Miután az említett országok teljeskörűen végrehajtották a schengeni vívmányokat, teljeskörűen alkalmazni fogják a megállapodást.

A schengeni vívmányok e tagállamok által történő teljeskörű végrehajtásáig a nemzeti jog változatlanul minden, a megállapodás által nem szabályozott kérdésre alkalmazandó. Az említett időponttól kezdve a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a schengeni szabályok és/vagy a nemzeti szabályok alkalmazandók.

Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia felhatalmazást kapott arra, hogy a saját területén való rövid távú tartózkodáshoz elismerje valamennyi schengeni tagállam és a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat (6).

A közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 21. cikke szerint a fenti egyezményben részes valamennyi félnek el kell ismernie a másik tagállam által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. Elfogadják a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.

A megállapodás nem vonatkozik Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra, de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek az Azerbajdzsán Köztársasággal.

Bár schengeni társult országok, a megállapodás nem kötelező Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra nézve. A megállapodás ugyanakkor közös nyilatkozatot tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy az említett schengeni társult országok késedelem nélkül a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kibocsátásának megkönnyítéséről szóló kétoldalú megállapodásokat kössenek az Azerbajdzsán Köztársasággal.

2013. december 3-án aláírták az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya és a Norvég Királyság kormánya közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást, amely 2015. június 1-jén hatályba lépett. 2016. október 10-én aláírták az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodást, amely 2017. április 1-jén hatályba lépett. Ezenfelül 2017. február 15-én hatályba lépett az Európai Unió és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásban említett, az Azerbajdzsán Köztársaság kormánya és a Liechtensteini Hercegség kormánya közötti, a szabályok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás.

1.6.   A megállapodás és a kétoldalú megállapodások

A megállapodás 13. cikke szerint:

A megállapodás hatálybalépésének napjától a tagállamok és az Azerbajdzsán Köztársaság közötti hatályos kétoldalú megállapodásoknak a vízumkönnyítési megállapodás által szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. Az uniós joggal összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kétoldalú megállapodásaik és a megállapodás rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenségek megszüntetése érdekében.

Ha egy tagállam Grúziával olyan kétoldalú megállapodást vagy intézkedést kötött, amely az európai uniós megállapodás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik, például vízumkötelezettség alóli mentességet biztosítva a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek számára, ez a mentesség a megállapodás hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.

A következő tagállamok kötöttek kétoldalú megállapodást az Azerbajdzsán Köztársasággal a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkozóan: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovénia, Lettország és Szlovákia (7).

Az adott tagállam által a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentesítése csak e tagállam területén való utazásra alkalmazandó, a többi schengeni tagállamba történő utazásra nem.

II.   KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

2.1.   Azok a szabályok, amelyek minden vízumkérelmezőre vonatkoznak

Emlékeztetni kell arra, hogy a vízumdíjakra vonatkozó alább említett könnyítések, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának időtartama, az elveszett vagy ellopott okmányok esetében a távozás, valamint a vízum kivételes körülmények között történő meghosszabbítása valamennyi olyan vízumkérelmezőre és vízummal rendelkező személyre vonatkozik, akik az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgárai vagy a megállapodás által kötött tagállamok polgárai, ideértve a turistákat is.

2.1.1.   A vízumkérelmek feldolgozásának díja

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése szerint:

A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízumkérelmek feldolgozásának díja 35 EUR. Ez a díj alkalmazandó minden azerbajdzsáni és uniós vízumkérelmezőre (ideértve a turistákat is), és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat érinti, a belépések számától függetlenül.

A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése szerint:

A díj alóli mentességhez bizonyítékot kell szolgáltatni arra nézve, hogy mindkét vízumkérelmező e kategóriába esik. Azokban az esetekben, amikor a kérelmezők fogyatékossága nyilvánvaló (vak személyek, végtag hiánya), elegendő a vizuális felismerés a konzulátus vízumirodájában.

Indokolt esetekben a fogyatékossággal élő személy képviselője vagy gyámja is benyújthatja a vízumkérelmet.

„e)	nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek; (Megjegyzés: a szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek);

f)	tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek;

g)	olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolták humanitárius okokból – beleértve sürgős orvosi ellátás érdekében, az ilyen személy kísérőjével, illetve közeli rokon temetésén történő részvétel vagy súlyosan beteg közeli rokon meglátogatása céljából – történő utazásuk szükségességét;

h)	civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői;”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy a tagállamokban vagy az Azerbajdzsán Köztársaságban nyilvántartásba vett civil társadalmi szervezetek vagy nonprofit szervezetek tagjai – lásd a megállapodás 4. cikkét.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a kérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy nyugdíjasok. A díjmentesség nem indokolt olyan esetekben, amikor az utazás célja díjazással járó tevékenység.

„j)	a 12 év alatti gyermekek;

k)	újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet;”.

Az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy újságírói szakmai vagy média szervezetek tagjai – lásd a megállapodás 4. cikkét.

A tagállamok a vízumdíjat elengedik a személyek fent említett kategóriái esetében. Ezenfelül, a Vízumkódex 16. cikkének (4) bekezdése szerint a személyek alábbi kategóriái is mentesülnek a vízumdíj alól:

—	a tudományos kutatás céljával az Európai Unión belül utazó, harmadik országbeli kutatók, a 2005/761/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (8) meghatározottak szerint,

—	a nonprofit szervezetek azon 25 éves vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.

A Vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése szerint:

A Vízumkódex 16. cikkének (7) bekezdése szerint a vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben fogják felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és nem téríthető vissza, kivéve az olyan eseteket, amikor a kérelem nem befogadható vagy ha a konzulátus nem illetékes.

Az olyan eltérések elkerülése érdekében, amelyek vízum-shoppinghoz vezethetnek, a tagállamok azerbajdzsáni diplomáciai, illetve konzuli képviseleteinek törekedniük kell annak biztosítására, hogy hasonló vízumdíjat alkalmaznak minden azerbajdzsáni vízumkérelmező esetében, amennyiben a díjat külföldi pénznemben számítják fel.

Ehhez hasonlóan az Azerbajdzsán Köztársaság az állami díjakról szóló törvénye 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Azerbajdzsán Köztársaság is elengedi a vízumdíjat a személyek alábbi kategóriái esetében:

—	állami delegációk tagjai és tisztviselők,

—	nemzetközi humanitárius szervezetek képviselői az Azerbajdzsán Köztársaságban,

—	tanulmányokat folytató vagy állami programokon keresztül pedagógiai tevékenységekben részt vevő személyek,

—	védelmi célokból utazó személyek.

Az uniós és az azerbajdzsáni kérelmezők elismervényt kapnak a megfizetett vízumdíjról.

A megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése szerint:

A külső szolgáltatókkal való együttműködés módozatai tekintetében, a Vízumkódex 43. cikke részletes információkat nyújt azok feladatait illetően.

2.1.2.   A vízumkérelmek elbírálásának határideje

A megállapodás 7. cikke szerint:

A vízumkérelemről főszabály szerint az elfogadhatónak ítélt vízumkérelem benyújtásának napjától számított 10 naptári napon belül döntenek.

Ez az időszak egyes esetekben 30 naptári napra meghosszabbítható, különösen amikor a kérelem további alapos vizsgálata szükséges, vagy képviselet esetében amikor a képviselt tagállam hatóságaival konzultálnak.

Mindezen határidők kezdete a kérelem hiánytalanságához kötött, vagyis a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától indul.

Általános elvként a tagállamok olyan diplomáciai és konzuli képviseletei esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges várakozási idő nem számít bele a feldolgozási időbe. E kérdésre, valamint a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb gyakorlati előírásokra a Vízumkódex 9. cikkében szereplő általános szabályok és az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzata alkalmazandók.

A megállapodás 7. cikkének (4) bekezdése szerint:

A megállapodás 7. cikke (3) bekezdésének végrehajtására tekintettel a személyes megjelenés időpontjának kitűzésekor figyelembe kell venni a vízumkérelmező állítása szerinti esetleges sürgősséget. A vízumkérelemről szóló döntéshozatal idejének csökkentéséről a konzuli tisztviselő dönt.

2.1.3.   Az ország elhagyása a személyazonosító okmányok elvesztése vagy ellopása esetén

A megállapodás 8. cikke szerint:

Amennyiben a személyazonosító okmányt elvesztették vagy ellopták, úgy a vízumbirtokosok a diplomáciai vagy konzuli képviseletek által kiállított, határátlépésre jogosító érvényes személyazonosító okmánnyal elhagyhatják az Azerbajdzsán Köztársaság vagy a tagállamok területét. A fogadó állam hatóságai nem várhatnak el semmilyen további okmányt, engedélyt vagy formaságot a vízumbirtokostól vagy a konzuli képviselettől.

2.1.4.   A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények miatt

A megállapodás 9. cikke szerint:

Ami a vízum érvényességi idejének indokolt személyes indokok esetén történő meghosszabbítását illeti, ha a vízumbirtokos a vízumbélyegen megjelölt dátumig nem hagyhatja el a tagállam területét, a Vízumkódex 33. cikkének rendelkezései alkalmazandóak, amennyiben azok összeegyeztethetők a megállapodással. A megállapodás értelmében ugyanakkor a vízum vis maior vagy humanitárius okok miatti meghosszabbítása ingyenes.

Az Azerbajdzsán Köztársaság tekintetében a külföldieknek az Azerbajdzsán Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásának meghosszabbítására vonatkozó kérdésekre a migrációügyi szabályzat alkalmazandó.

A külföldieknek az Azerbajdzsán Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásának meghosszabbításáról szóló határozat olyan hivatalos dokumentum, amely felhatalmazza a külföldieket az Azerbajdzsán Köztársaságban való ideiglenes tartózkodásra.

Az Azerbajdzsán Köztársaságban meghosszabbított ideiglenes tartózkodással rendelkező külföldiek az állami határátkelőhelyeken keresztül útlevelük vagy egyéb határátlépési okmány és az ideiglenes tartózkodás meghosszabbításáról szóló határozat felmutatásával hagyhatják el az országot.

2.2.   Az egyes vízumkérelmezői kategóriákra vonatkozó szabályok

2.2.1.   Az utazás célját igazoló dokumentumok

A személyeknek a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt kategóriáira nézve az utazás célja tekintetében kizárólag a feltüntetett igazoló dokumentumok megléte szükséges. Ahogy az a megállapodás 4. cikkének (3) bekezdésében is szerepel, nem szükséges az utazás céljára nézve más igazolás, meghívó vagy jogosultság.

Ez ugyanakkor nem jelent mentesülést a vízumkérelem benyújtása vagy – például a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet meglétét – igazoló dokumentumok bemutatása céljából való személyes megjelenésre vonatkozó kötelezettség alól.

Ha egyedi esetekben kétség merül fel az utazás célját igazoló dokumentum hitelességét illetően, a Vízumkódex 21. cikkének (8) bekezdése és az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzata alapján a vízumkérelmezőt be lehet hívni további elbeszélgetésre a nagykövetségre és/vagy konzulátusra, ahol a kérelmező a látogatás valós céljával vagy visszatérési szándékával kapcsolatosan kikérdezhető. Az ilyen egyedi esetekben a vízumkérelmező további dokumentumokat nyújthat be önkéntesen, illetve a konzuli tisztviselő kivételesen erre kérheti. Az említett gyakorlat azonban nem lehet szisztematikus és azt a vegyes bizottság szorosan nyomon követi.

Főszabály szerint a megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése által előírt okmány eredeti példányát a vízumkérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. Ugyanakkor a konzulátus az okmány faxmásolata alapján is megkezdheti a vízumkérelem feldolgozását. Mindazonáltal a konzulátus az első vízumkérelem esetén kérheti, és kétség esetén egyedi esetekben be is kéri az eredeti okmányt.

A személyeknek a megállapodás 4. cikkében nem említett kategóriáira, például a turistákra vonatkozóan továbbra is az általános szabályok alkalmazandók az utazás célját igazoló dokumentumokra nézve. Ugyanez vonatkozik a 18 év alatti gyermekek utazásához való szülői hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokra.

Továbbra is a schengeni szabályok vagy a nemzeti jog vonatkozik a jelen megállapodás által nem szabályozott kérdésekre, így például az úti okmányok elismerésére és a visszatérés biztosítékaira, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására.

A megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint:

A meghívó személy aláírásának eredetiségét a lakóhely szerinti ország nemzeti jogszabályainak megfelelően az illetékes hatóságnak kell igazolnia. Az illetékes hatóságoknak érvényesíteniük kell a meghívót.

Ez a rendelkezés vonatkozik a diplomáciai és konzuli képviseleteken dolgozó alkalmazottak rokonaira is, akik a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területére 90 napot meg nem haladó családi látogatás céljából utaznak, a jogszerű tartózkodás és a családi kötelék igazolásának szükségességét kivéve.

Az illetékes hatóság által kibocsátott levélben fel kell tüntetni a vízumkérelmező nevét, ami megerősíti, hogy az adott személy a hivatalos értekezlet céljából a másik fél területére utazó küldöttség tagja. A vízumkérelmező nevét nem kell feltüntetni az értekezleten való részvételre szóló hivatalos meghívóban, de ez lehet a helyzet, ha a hivatalos meghívót egy adott személynek címezték.

Ez a rendelkezés a hivatalos küldöttség minden tagjára vonatkozik, függetlenül a birtokukban lévő útlevél típusától (szolgálati vagy magánútlevél).

A fentieken túl a nemzeti cégnyilvántartás a vállalkozói szövetségek létét megerősítő dokumentumot ad ki.

Az írásbeli kérelem kibocsátására illetékes szövetség a járművezető származási országának nemzeti szövetsége. Az írásbeli kérelmeket a tagállamok nemzeti szövetségeinek regionális vagy egyéb fióktelepei is kibocsáthatják.

Diákigazolványt csak akkor fogadnak el az utazás célját igazoló dokumentumként, ha azt az a fogadó egyetem, főiskola vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni.

„f)	tudományos, egyetemi, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme az említett tevékenységeken történő részvétel céljából;

g)

újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő technikai személyzet esetében: — szakmai szervezet vagy a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolás vagy egyéb dokumentum, amely igazolja, hogy az érintett személy szakképzett újságíró és tartalmazza, hogy az utazás célja újságírói tevékenység végrehajtása, vagy amely igazolja, hogy az érintett személy az újságírót szakmai minőségben kísérő technikai személyzet tagja;”.

A szabadúszó újságírók és asszisztenseik nem tartoznak ebbe a kategóriába.

Be kell nyújtani a szakmai újságírói szervezet vagy a vízumkérelmező munkáltatója által annak igazolására kiadott tanúsítványt vagy egyéb dokumentumot, hogy a vízumkérelmező hivatásos újságíró vagy újságírót szakmai minőségben kísérő személy, valamint arról, hogy az utazás célja újságírói tevékenység folytatása, illetve ilyen tevékenységhez való segítségnyújtás.

A nemzetközi sportesemények esetében a kísérő személyek az érintett sportolókat szakmai minőségben kísérő személyekre korlátozódik: edzők, masszőrök, menedzserek, orvosi stáb és a sportklub vezetője. A szurkolók tehát nem számítanak kísérő személyeknek.

A város vagy más település önkormányzati vezetője/polgármestere, aki az írásbeli kérelem kibocsátására jogosult, a csereprogram helyszínét biztosító fogadó város vagy település önkormányzati vezetője/polgármestere. Ez a kategória csak a hivatalos csereprogramot fedi le.

Be kell nyújtani az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentumát, amely megerősíti a három elemet (az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségessége és a kísérő személyek szükségessége, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet, pl. az előlegfizetés igazolása).

„k)

a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén tartott nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy más hasonló eseményeken részt vevő szabad foglalkozásúak esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, amely megerősíti az érintett személynek az eseményen való részvételét;

l)

civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői esetében: — a fogadó szervezet írásbeli kérelme, annak igazolása, hogy a személy a civil társadalmi szervezetet képviseli, valamint a nemzeti jogszabályokkal összhangban valamely hatóság által kiállított, az említett szervezet megfelelő nyilvántartásba vételét igazoló tanúsítvány;”.

Be kell mutatni egy, a civil társadalmi szervezettől származó dokumentumot, amely megerősíti, hogy a vízumkérelmező e szervezetet képviseli.

A megállapodás nem terjed ki a civil társadalmi szervezetek egyes tagjaira.

„m)	temetésre utazó hozzátartozók esetében: — a halál tényét megerősítő hivatalos dokumentum, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolat igazolása;

n)	katonai és polgári temetőket látogató személyek esetében: — a sírhely létezését és megőrzését, valamint a kérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentum.”

A megállapodás nem határozza meg, hogy a fenti hivatalos dokumentumot mely hatóságoknak kell kibocsátani: azon országnak, ahol a sírhely található vagy a sírhelyet látogatni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti országnak. Elfogadható, hogy valamelyik ország illetékes hatósága kiadhat ilyen hivatalos dokumentumot.

A sírhely létezését és megőrzését, valamint a vízumkérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot be kell mutatni.

A megállapodás nem teremt új felelősségi szabályokat az írásbeli kérelmeket kibocsátó természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. A vonatkozó kérelmek hamis kibocsátásának eseteire a vonatkozó uniós és/vagy nemzeti jog alkalmazandó.

2.2.2.   Többszöri beutazásra jogosító vízum kiadása

Abban az esetben, ha a vízumkérelmezőnek gyakran kell a tagállamok vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területére utaznia, több tartózkodásra lehet rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kibocsátani, feltéve, hogy e látogatások teljes időtartama nem haladja meg a 90 napot egy 180 napos időszakon belül.

A megállapodás 5. cikke szerint:

Figyelembe véve az említett személykategóriák szakmai státuszát, illetve a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó azerbajdzsáni állampolgárhoz, vagy az Azerbajdzsán Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó uniós polgárhoz vagy az állampolgársága szerinti tagállamban tartózkodó uniós polgárhoz fűződő családi kapcsolatát, indokolt, hogy öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító, illetve feladataik ellátásához és hivatali idejük érvényességének időtartamára korlátozott vízumot adjanak ki, amennyiben az kevesebb mint öt év.

A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a fogadó személy jogszerű tartózkodásáról.

A megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyeknek igazolniuk kell szakmai státuszuk és megbízatásuk időtartamát.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyekre, ha a megállapodás értelmében mentesek a vízumkötelezettség alól, azaz diplomata-útlevél birtokosai.

Olyan esetekben, amikor a gyakori vagy rendszeres utazás szükségessége vagy szándéka nyilvánvalóan rövidebb időtartamra korlátozódik, a többszöri beutazásra jogosító vízum érvényességét ezen időtartamra korlátozzák.

Elvileg az egy évig érvényes többszöri beutazásra jogosító vízumokat akkor adják ki vízumkérelmezők fent említett kategóriái számára, ha az előző évben (12 hónapban) a vízumkérelmező legalább egy vízumot szerzett és a meglátogatott tagállam(ok) területére való belépésre és az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályaival összhangban használta azt (például nem tartózkodott a megengedett időtartamot meghaladóan), és ha indokolt a többszöri beutazásra jogosító vízum igénylése.

Olyan esetekben, amikor nem indokolt az egy évig érvényes vízum kibocsátása, például ha a csereprogram időtartama egy évnél rövidebb vagy ha az érintett személynek nem kell egy teljes évig utaznia, a vízum érvényessége egy évnél rövidebb lesz, feltéve, hogy a vízum kiadásának további követelményei teljesülnek.

A vízumkérelmezőknek a megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében említett kategóriái számára legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízumot adnak ki, feltéve, hogy az érintett személyek a megelőző két évben (24 hónapban) a meglátogatott tagállam(ok) területére történő beutazásra, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel a két egyéves időtartamú, többszöri beutazásra jogosító vízumot, és a többszöri beutazásra jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak. Meg kell jegyezni, hogy legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes vízumot csak akkor fogják kibocsátani, ha a vízumkérelmező két, legalább egy évig érvényes vízum birtokosa volt a megelőző két évben, és ezeket a vízumokat az adott személy a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használta fel. A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei minden egyes vízumkérelem értékelése alapján döntenek e vízumok érvényességi idejéről (legalább kettő és legfeljebb öt év).

Nem áll fenn kötelezettség a többszöri beutazásra jogosító vízum kiadására, ha a vízumkérelmező nem használta ki az előzőleg kiadott vízumot.

2.2.3.   A diplomata-útlevelek birtokosai

A megállapodás 10. cikke szerint:

A diplomaták tagállamokba történő kiküldetésére vonatkozó eljárásokat a megállapodás nem szabályozza. A szokásos akkreditációs eljárás alkalmazandó.

III.   EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÚTI OKMÁNYOKKAL KAPCSOLATBAN

A megállapodáshoz csatolt együttes nyilatkozatban a felek megállapodnak abban, hogy a vegyes bizottságnak értékelnie kell, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megállapodás működésére. E célból a felek megállapodtak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testre szabása érdekében tett intézkedésekről.

IV.   STATISZTIKA

Annak érdekében, hogy a vegyes bizottság hatékonyan nyomon tudja követni a megállapodás végrehajtását, a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei hat havonta kötelesek statisztikát küldeni a Bizottságnak, különösen – amennyiben lehetséges és havi bontásban – a következőkről:

—	az elutasított vízumkérelmek száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok száma;

—	a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességének időtartama,

—	a díjmentesen kiadott vízumok száma.

---

(1)  A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).

(2)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

(5)  Az Azerbajdzsán Köztársaság migrációügyi szabályzata az Azerbajdzsán Köztársaság 713-IVQ. számú törvényével 2013. július 2-án került elfogadásra és 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 565/2014/EU határozata (2014. május 15.) a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2014.5.27., 23. o.).A diplomáciai kapcsolatok hiánya miatt Ciprus jelenleg mentesíti az azerbajdzsáni útlevéllel rendelkezőket (kivéve a diplomata-útlevéllel rendelkezőket) az 565/2014/EU határozat rendelkezései alól.

(7)  Mentesség a vízumkötelezettség alól az 539/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/761/EK ajánlása (2005. szeptember 28.) a rövid távú tartózkodásra jogosító egységes vízumok kiadásának a Közösségbe tudományos kutatás céljával harmadik országokból érkező kutatók esetében történő megkönnyítéséről (HL L 289., 2005.11.3., 23. o.).