I. MELLÉKLET – A PESCO ELVEI

Az „állandó strukturált együttműködésről” az Európai Unióról szóló szerződés 42. és 46. cikke és a Szerződéshez csatolt (10.) jegyzőkönyv rendelkezik. Csak egyszer léptethető életbe, és a Tanács minősített többséggel elfogadott határozatával jön létre a védelem területén mindazon együttműködésre kész tagállamok részvételével, amelyek „magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel” rendelkeznek, és amelyek a „legnagyobb követelményeket támasztó missziókra” és műveletekre tekintettel „szigorúbb kötelezettségeket vállaltak”.

A PESCO nagyívű, kötelező erejű és inkluzív európai jogi keretet biztosít az Európai Unió területének és polgárainak biztonságát és védelmét szolgáló beruházásokhoz. A PESCO emellett valamennyi tagállam számára biztosítja az alapvető politikai keretet katonai eszközeik és védelmi képességeik jól koordinált kezdeményezések és szigorúbb kötelezettségvállalásokon alapuló konkrét projektek révén történő fejlesztéséhez. Az uniós tagállamok védelmi képességeinek fejlesztése a NATO számára is előnyökkel jár. A Szövetség keretében erősödik ezáltal az európai pillér, és az erőteljesebb transzatlanti tehermegosztásra vonatkozó ismételt felhívásokra is választ lehet adni.

A PESCO a közös védelempolitika megerősítése irányában tett alapvető fontosságú lépés. A közös védelem esetleges létrehozásának elemévé válhat, amennyiben a Tanács (az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésében előirányzottaknak megfelelően) egyhangúlag úgy határoz. A PESCO révén hosszú távon létrejöhetne egy teljes körű, koherens haderőcsomag, kiegészítve a NATO-t, amely a tagjai számára továbbra is a kollektív védelem sarokköve marad.

Úgy véljük, hogy az inkluzív PESCO a közös biztonság- és védelempolitika előmozdításának legfontosabb eszköze egy olyan területen, ahol nagyobb fokú koherenciára, folytonosságra, koordinációra és együttműködésre van szükség. Az erre irányuló európai törekvéseket egyesíteni és koordinálni kell, azoknak érdemi erőfeszítéseknek kell lenniük, és közösen elfogadott politikai iránymutatásokon kell alapulniuk.

A PESCO megbízható és kötelező erejű jogi keretet biztosít az uniós intézményi kereten belül. A részt vevő tagállamok teljesítik szigorú kötelezettségvállalásaikat, megerősítve, hogy az állandó strukturált együttműködés létrehozására és végrehajtására az EUSZ rendelkezéseinek és az EUSZ-hoz csatolt jegyzőkönyveknek teljes körűen megfelelve és a tagállamok alkotmányos rendelkezéseinek tiszteletben tartásával kerül majd sor.

A PESCO-kötelezettségvállalások kötelező jellegét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által végzett rendszeres éves értékelés fogja biztosítani, amelyhez a (különösen a (10.) jegyzőkönyv 3. cikkében foglalt) képességfejlesztési kérdéseket illetően az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), a PESCO műveleti szempontjait illetően pedig az EKSZ – és azon belül többek között az EUKT és egyéb KBVP-struktúrák – támogatást fognak nyújtani. A PESCO révén az Unió a teljes körű, koherens haderőcsomag megteremtésén munkálkodhatna, mivel a PESCO felülről lefelé irányuló koordinációval és iránymutatással egészítené ki az alulról felfelé szerveződő meglévő és jövőbeli struktúrákat és erőfeszítéseket.

A PESCO – potenciálisan a meglévő regionális klasztereket kiaknázva – jól koordinált kezdeményezésekben és konkrét közös projektekben való részvétel révén lehetőségeket nyújtana a tagállamok számára védelmi képességeik fejlesztéséhez. A PESCO-ban való részvétel önkéntes és a nemzeti szuverenitást nem érinti.

A PESCO inkluzív jellege határozott politikai jelzést küld az európai polgárok és a külvilág számára arról, hogy az uniós tagállamok kormányai komolyan veszik a közös biztonság és védelem kérdését, és lépéseket tesznek annak előmozdítása érdekében. Az uniós polgárok számára nagyobb biztonságot jelent, továbbá egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy valamennyi tagállam kész előmozdítani a közös biztonságot és védelmet az EU globális stratégiájában foglalt célok megvalósítása érdekében.

A PESCO eredményorientált lesz, és érezhető előrelépést fog biztosítani a védelmi felszerelések tárgyában történő beruházások kiadási szintjét, az együttműködésen alapuló képességfejlesztés céljait és a kombinált missziókra és műveletekre bevethető védelmi képességek rendelkezésre állását illetően, szem előtt tartva az egyetlen haderő elvét. A PESCO keretében folytatott képességfejlesztés elsősorban az EU célkitűzéseinek szintjéhez és a közös biztonság- és védelempolitika céljaihoz és prioritásaihoz kapcsolódóan a képességek terén mutatkozó hiányosságok felszámolására fog irányulni.

A PESCO „inkluzív” és „moduláris” jellege – melyet az Európai Tanács 2016 decemberében fogalmazott meg – nem vezethet az együttműködés szintjének csökkenéséhez. A „nagyívű” PESCO létrehozására irányuló célkitűzés felhívja a figyelmet arra, hogy az abban részt vevő összes tagállamnak eleget kell tennie a célkitűzések és kötelezettségvállalások közös jegyzékének. Amint arra a 2017. júniusi Európai Tanács is emlékeztetett, a PESCO „inkluzív és nagyívű” együttműködés.

A kötelezettségvállalások alábbi jegyzékének elő kell segítenie, hogy elérjük az uniós célkitűzéseknek az Európai Tanács 2016. decemberi ülésén jóváhagyott 2016. november 14-i tanácsi következtetésekben meghatározott szintjét, és ezáltal megerősödjön mind az európaiak, mind az EU stratégiai autonómiája.

II. MELLÉKLET – A (10.) JEGYZŐKÖNYV 2. CIKKÉBEN SZEREPLŐ ÖT TERÜLETEN VÁLLALT NAGYÍVŰ ÉS SZIGORÚBB KÖZÖS KÖTELEZETTSÉGEK JEGYZÉKE

A részt vevő tagállamok a 2007-ben meghatározott kollektív referenciaértékek alapján az alábbi kötelezettségvállalásokat teszik:

III. MELLÉKLET – A PESCO IRÁNYÍTÁSA

1.   A döntéshozatali folyamat középpontjában a részt vevő tagállamok állnak, akik egyeztetnek a főképviselővel

A PESCO olyan keret, amelyet a részt vevő tagállamok irányítanak, és amely elsősorban az ő hatáskörükben marad. A nem részt vevő uniós tagállamok vonatkozásában biztosítani kell az átláthatóságot.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője teljeskörűen részt vesz majd a PESCO-val kapcsolatos eljárásokban, hogy ezáltal megfelelő összhangot lehessen biztosítani a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) egésze és az annak szerves részét képező PESCO között. A főképviselő felel majd az Európai Tanács által kért és a lenti 4. pontban meghatározott éves értékelés folyamatának irányításáért. Az EKSZ – az Európai Unió Katonai Törzsét (EUKT) is beleértve – és az EDA együtt biztosítják majd a PESCO titkárságát, szoros együttműködésben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) KBVP-ért és válságreagálásért felelős főtitkárhelyettesével.

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt (10.) jegyzőkönyv 3. cikkével és az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról szóló tanácsi határozattal összhangban az EDA segíteni fogja a főképviselőt a PESCO képességfejlesztési vonatkozásait illetően. Az EKSZ mindenekelőtt a PESCO műveleti vonatkozásait illetően fogja segíteni a főképviselőt, többek között az EU Katonai Törzsén és más KBVP-struktúrákon keresztül.

Megjegyzendő, hogy az EUSZ 41. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az „intézményeknek e fejezet végrehajtása következtében felmerülő igazgatási kiadásai az Unió költségvetését terhelik”.

2.   A PESCO irányítása két irányítási szintből tevődik össze, nevezetesen egy átfogó szintből, melynek célja a PESCO koherenciájának és ambíciószintjének a megőrzése, valamint – ezt kiegészítendő – a PESCO-projektekre vonatkozó konkrét irányítási eljárásokból.

2.1.   Az átfogó szint a PESCO koherenciájáért és hiteles végrehajtásáért tartozik majd felelősséggel.

Az irányítás meglévő struktúrákon fog alapulni. Az uniós tagállamok külügyminiszterei és védelmi miniszterei a Külügyek Tanácsának védelmi formációjában tartott közös üléseiken (amiből évente általában kettőt tartanak) foglalkozhatnának a PESCO-t érintő kérdésekkel. Amikor a Tanács a PESCO-t érintő kérdésekkel foglalkozik, szavazati joggal csak a részt vevő tagállamok képviselői rendelkeznek. Ilyen alkalmakkor a részt vevő tagállamok új projekteket fogadhatnak el (az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban) egyhangú szavazás útján; értékelést kaphatnak a részt vevő tagállamok tevékenységeiről, különösen ami az e melléklet 3. pontjában ismertetett tevékenységeket illeti; illetve az EUSZ 46. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a főképviselővel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel eljárva megerősíthetik további tagállamok részvételét az állandó strukturált együttműködésben.

A Tanács végső eszközként, az EUSZ 46. cikkének (4) bekezdésével összhangban felfüggesztheti egy adott tagállam részvételét az állandó strukturált együttműködésben, amennyiben az már nem felel meg az idevágó követelményeknek – feltéve, hogy az érintett tagállam számára ezt megelőzően egyértelmű határidőt biztosítottak egyéni konzultációk lefolytatására és válaszintézkedések meghozatalára –, illetve amennyiben az már nem képes vagy nem hajlandó teljesíteni a PESCO-val kapcsolatos vállalásait és kötelezettségeit.

A meglévő illetékes tanácsi előkészítő szervek „PESCO formációban” fognak ülésezni, ami azt jelenti, hogy azokon az összes uniós tagállam részt vesz, de a Tanács ülésén szavazati joggal csak a részt vevő tagállamok rendelkeznek. „PESCO formációban” lehetne összehívni a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) ülését abban az esetben, ha az ülésen a részt vevő tagállamok közös érdeklődésére számot tartó kérdésekről, vagy projektek megtervezéséről és megvitatásáról, illetve további tagállamok PESCO-tagságának megvitatásáról lesz szó. A „PESCO formációban” ülésező PBB munkáját az ugyancsak „PESCO formációban” ülésező, katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó csoport (PMG) fogja segíteni. Az EU Katonai Bizottsága szintén „PESCO formációban” fog ülésezni, és tőle mindenekelőtt katonai tanácsadást várnak. Ezen túlmenően olyan nem hivatalos ülésekre is sor kerülhet, amelyeken csak a részt vevő tagállamok vesznek részt.

2.2.   A projektek irányítása

2.2.1.   A PESCO-projektek vizsgálata a főképviselő által végzett értékelésen fog alapulni, aki az értékelés során az EKSZ-re – és azon belül többek között az EUKT-re –, valamint az EDA-ra fog támaszkodni. A projektek kiválasztásához tanácsi határozatra lesz szükség.

A részt vevő tagállamok bármilyen olyan projektet szabadon előterjeszthetnek, amelyet hasznosnak ítélnek meg a PESCO céljai szempontjából. Ezt a szándékukat nyilvánosságra hozzák, hogy támogatást szerezhessenek az adott projektekhez, majd közösen benyújtják a projekteket a PESCO titkárságához, illetve egyidejűleg az összes részt vevő tagállammal is megosztják azokat.

A projekteknek segíteniük kell az értesítés II. mellékletben foglalt kötelezettségvállalások teljesítését. E kötelezettségvállalások nagy része olyan képességek kifejlesztésére vagy biztosítására szólít fel, amelyeket a tagállamok stratégiai szempontból relevánsnak azonosítottak és amelyek közös megegyezés alapján uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, valamint sok olyan is van közöttük, amelyek érdemi támogatás biztosítását kérik a részt vevő tagállamoktól – eszközeiknek és képességeiknek megfelelően – KBVP-műveletekhez (mint például az EUFOR) és -missziókhoz (mint például az uniós kiképzési missziók), összhangban az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdésével.

A különböző PESCO-projektek koherenciájának és következetességének biztosítása érdekében azt javasoljuk, hogy csak korlátozott számban kerüljön sor olyan projektekre, amelyek kifejezetten missziókhoz és műveletekhez kapcsolódnak, összhangban az uniós célkitűzések szintjével. Olyan egyéb projektekre is sor kerülne, amelyek mintegy közvetítő és ösztönző szerepet betöltve támogatnák ezeket a projekteket. A projekteket ennek megfelelően kell csoportosítani.

A projektjavaslatok értékelését a PESCO titkársága fogja koordinálni. Ami a képességfejlesztési projekteket illeti, az EDA biztosítani fogja, hogy ne forduljanak elő párhuzamosságok már létező kezdeményezésekkel, más intézményi összefüggésben sem. A műveletekhez és missziókhoz kapcsolódó projekteket illetően az EUKT értékelni fogja, hogy azok megfelelnek-e az EU és az uniós tagállamok műveleti igényeinek, és hozzájárulnak-e azok teljesítéséhez. Mindezek alapján a főképviselő ajánlást fog megfogalmazni, amelyben azonosítja azokat a projektjavaslatokat, amelyek a leginkább ambiciózusak, hozzájárulnak az uniós célkitűzések szintjének megvalósításához és a leginkább alkalmasak Európa stratégiai autonómiájának növelésére. A projektportfóliónak megfelelő egyensúlyt kell tükröznie az inkább a képességfejlesztés területéhez, illetve az inkább a műveletek és missziók területéhez kapcsolódó projektek között.

A főképviselő ajánlása segíteni fogja a Tanácsot a PESCO keretén belüli projektek listájáról azt követően meghozandó határozatában, hogy a „PESCO formációban” ülésező PBB-n keresztül katonai tanácsadást kapott a „PESCO formációban” ülésező EUKB-tól. A Tanács a határozatát az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban egyhangúlag hozza meg; ez az egyhangúság a részt vevő tagállamok képviselőinek szavazataiból tevődik össze.

A nem részt vevő uniós tagállamok bármikor jelezhetik, hogy szándékukban áll részt venni projektekben, mégpedig kötelezettségvállalás és a PESCO-hoz való csatlakozás útján.

A projekt résztvevői – a Tanács által az EUSZ 46. cikkének (6) bekezdésével összhangban kellő időben meghatározott általános szabályoknak megfelelően – kivételesen harmadik államokat is felkérhetnek az együttműködésre. E harmadik államoknak jelentős hozzáadott értéket kellene biztosítaniuk a projekthez, hozzá kellene járulniuk a PESCO és a KBVP megerősítéséhez, és szigorúbb követelményeket támasztó kötelezettségvállalásokat kellene teljesíteniük. Mindez nem biztosít majd döntéshozatali jogkört e harmadik államok számára a PESCO irányítása tekintetében. Ezen túlmenően a Tanács PESCO formációban dönt majd arról, hogy egy adott projekt résztvevői által felkért harmadik állam teljesíti-e az általános szabályokban meghatározott feltételeket.

2.2.2.   A projektek irányítása elsősorban a részt vevő tagállamok kezében van

Amikor a Tanács a PESCO-projektek listájáról határoz, határozatához csatolni kell az adott projektekben közreműködő részt vevő tagállamok jegyzékét. Az adott projektben részt vevő tagállamoknak ezért kollektív módon már előre be kell nyújtaniuk a projektet.

Az adott projektben közreműködő részt vevő tagállamoknak egyhangúlag meg kell állapodniuk egymás között az együttműködésük részletes szabályairól és köréről, a projekthez való csatlakozáshoz szükséges hozzájárulást is beleértve. A projektben közreműködő részt vevő tagállamok kialakítják a projekt irányítására vonatkozó szabályokat, és ők döntenek majd arról, hogy a projektciklus alatt csatlakozhatnak-e további részt vevő tagállamok a projekthez résztvevői vagy megfigyelői minőségben. Mindazonáltal közös irányítási szabályokat kell kidolgozni, amelyeket aztán ki lehet majd igazítani az egyes projektek szintjén. Ez bizonyos egységességet szavatolna a különböző projektek irányításában, és könnyebbé tenné a projektek elindítását. A projektmenedzsment (előírások, beszerzési stratégia, a végrehajtó ügynökség kiválasztása, az ipari vállalatok kiválasztása stb.) az adott projektben közreműködő részt vevő tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik; ez különösen igaz a képességfejlesztési projektekre.

A részt vevő tagállamok adott esetben tájékoztatják a projektekről a nem részt vevő tagállamokat.

3.   Precíz, szakaszos megközelítés, reális és kötelező célok megjelölésével minden szakasz vonatkozásában

A részt vevő tagállamok által vállalt kötelezettségek teljesítésére nemzeti erőfeszítések és konkrét projektek útján kerül majd sor.

Ahhoz, hogy meg lehessen őrizni a tagállamok élenjáró csoportjának részvételét a PESCO-ban, és ezáltal fenn lehessen tartani az ambíció és az inkluzivitás elvét, alapvető fontosságú, hogy reális és szakaszos megközelítést alkalmazzunk. Jóllehet a részt vevő tagállamok már egészen a PESCO hivatalos elindításától kezdve dolgozni fognak azon, hogy az általuk tett összes kötelezettségvállalást teljesítsék, a kötelezettségvállalások egy része hamarabb teljesíthető, mint a többi. Erre tekintettel a részt vevő tagállamoknak szakaszos megközelítésről kell megállapodniuk.

Az egyes szakaszok más aktuális témákat is figyelembe vesznek (mint például az európai védelmi cselekvési terv végrehajtását, a következő többéves pénzügyi keret 2021-es elindítását vagy a tagállamok által más keretek között korábban tett kötelezettségvállalásokat). Két külön szakasz kerül meghatározásra (a 2018–2021-es, illetve a 2021–2025-ös szakasz), ami lehetővé fogja tenni a kötelezettségvállalások időbeli ütemezését. 2025 után felülvizsgálatra kerül sor. A részt vevő tagállamok e célból meg fogják vizsgálni, hogy teljesült-e a PESCO keretében tett összes kötelezettségvállalás, valamint új kötelezettségvállalásokról fognak határozni, hogy ezáltal új szakaszba léphessenek az európai biztonsági és védelmi integráció felé vezető úton.

4.   A PESCO irányítása nemzeti végrehajtási terveken alapuló, megfelelően kidolgozott és ambiciózus értékelési mechanizmust követel meg

Valamennyi részt vevő tagállam garanciát vállal a kötelezettségvállalások teljesítésére, a főképviselő pedig – a rendszeres értékelésnek a (10.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott elvével összhangban – jelentést tesz a kötelezettségvállalások teljesítéséről. A közösen jóváhagyott kötelezettségvállalások jogilag kötelező jellegét és hitelességét kétlépcsős értékelési mechanizmus fogja biztosítani:

4.1.   A „nemzeti végrehajtási terv”

A közösen jóváhagyott kötelezettségvállalások teljesítésére való képességük és hajlandóságuk bizonyítása érdekében a részt vevő tagállamok kivétel nélkül kötelezettséget vállalnak arra, hogy a PESCO létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadása előtt nemzeti végrehajtási tervet nyújtanak be, amelyben ismertetik a jogilag kötelező kötelezettségvállalások teljesítésére való képességüket. Az átláthatóság jegyében az összes részt vevő tagállam hozzáférést kap ezekhez a végrehajtási tervekhez.

A közösen jóváhagyott kötelezettségvállalások teljesítéséhez a részt vevő tagállamok által biztosított hozzájárulásokat a PESCO titkársága fogja értékelni éves alapon, a nemzeti végrehajtási tervek alapján, a főképviselő felügyelete mellett (a védelmi beruházásokat és a képességfejlesztést illetően az EDA, a műveleti szempontokat illetően pedig az EKSZ – és azon belül többek között az EUKT – támogatásával). A Tanács felügyelete mellett ezt az értékelést meg kell küldeni a PBB (PESCO formációja) és az EUKB (PESCO formációja) részére véleményezés céljából.

Az értékelők munkájuk során a PESCO keretében tett kötelezettségvállalások hitelességének vizsgálatára fognak összpontosítani, és ennek keretében megvizsgálják a tagállamok nemzeti végrehajtási terveit, a tényleges intézkedéseket és a projektekhez biztosított hozzájárulásokat.

A részt vevő tagállamok a PESCO elindítását követően az előírt szakaszos megközelítés alapján adott esetben naprakésszé teszik nemzeti végrehajtási terveiket.

Az értékelési folyamat megkönnyítése érdekében a kötelezettségvállalásokat minden szakasz elején a részt vevő tagállamok által meghatározott precízebb célok formájában kell részletezni.

4.2.   Éves felülvizsgálat, illetve stratégiai felülvizsgálat az egyes szakaszok végén

A főképviselő évente legalább egyszer jelentést nyújt be a védelmi formációban ülésező Külügyek Tanácsa számára, az EDA ((10.) jegyzőkönyv 3 cikke szerinti) észrevételei, valamint az EKSZ – és azon belül többek között az EUKT – észrevételei alapján. A főképviselő ebben a jelentésben részletesen ismerteti majd a PESCO végrehajtásának állását, és azon belül többek között azt is, hogy az egyes részt vevő tagállamok – nemzeti végrehajtási terveikkel összhangban – tiszteletben tartják-e kötelezettségvállalásaikat. Ez a jelentés – miután az EUKB véleményezte azt – alapul fog szolgálni a Tanács által az EUSZ 46. cikkével összhangban elfogadott ajánlásokhoz és határozatokhoz.

Minden szakasz végén (azaz 2021-ben, illetve 2025-ben) stratégiai felülvizsgálatra kerül sor, amelynek keretében értékelni kell azon kötelezettségvállalások tiszteletben tartását, amelyek teljesítését az adott szakaszra irányozták elő, döntést kell hozni a következő szakasz elindításával kapcsolatban, valamint szükség esetén naprakésszé kell tenni a következő szakaszra vonatkozó kötelezettségvállalásokat.