EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32013R0056
Commission Regulation (EU) No 56/2013 of 16 January 2013 amending Annexes I and IV to Regulation (EC) No 999/2001 of the European Parliament and of the Council laying down rules for the prevention, control and eradication of certain transmissible spongiform encephalopathies Text with EEA relevance
A Bizottság 56/2013/EU rendelete ( 2013. január 16. ) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság 56/2013/EU rendelete ( 2013. január 16. ) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének módosításáról EGT-vonatkozású szöveg
HL L 21., 2013.1.24, p. 3–16
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
In force
24.1.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 21/3 |
A BIZOTTSÁG 56/2013/EU RENDELETE
(2013. január 16.)
az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályokat állapít meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére. |
(2) |
A 999/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy állati eredetű fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni. A rendelet 7. cikkének (2) bekezdése ezt a tilalmat kiterjeszti a kérődzőkön kívüli egyéb állatokra is, és ezen állatok állati eredetű termékekkel való takarmányozását a rendelet IV. mellékletével összhangban korlátozza. |
(3) |
A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat kiterjeszti a nem kérődző haszonállatok – kivéve a húsevő prémes állatokat – feldolgozott állati fehérjével (PAP) való etetésére is. Bizonyos feltételek mellett a fenti szabálytól eltérve a IV. melléklet engedélyezi a nem kérődző haszonállatok bizonyos feldolgozott állati fehérjékkel való etetését. |
(4) |
A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (2) 11. cikke tiltja a prémes állatok kivételével az adott fajhoz tartozó szárazföldi állatok ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével való takarmányozását. Ugyanez a cikk tiltja a tenyésztett halak ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett halak testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével való takarmányozását is. |
(5) |
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében (3) című dokumentumot 2010. július 16-án fogadták el. A dokumentum körvonalazza azokat a területeket, amelyeken a TSE-kkel kapcsolatos uniós jogszabályok a jövőben módosulhatnak. Azt is hangsúlyozza, hogy a TSE-szabályok esetleges felülvizsgálatát elsősorban tudományos szakvéleményeknek és az új intézkedések ellenőrzésével és érvényre juttatatásával kapcsolatos technikai szempontoknak kell vezérelniük. |
(6) |
A közlemény egyebek mellett az uniós jogszabályokban előírt takarmányozási tilalom felülvizsgálatával foglalkozik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete (BIOHAZ) által 2007. január 24-én (4) és 2007. november 17-én (5) kiadott két tudományos szakvélemény alapján a közlemény elismeri, hogy természetes körülmények között egyetlen nem kérődző haszonállatban sem azonosítottak TSE-ket, valamint hogy a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) nem kérődzőkről nem kérődzőkre való átviteli kockázata elhanyagolható, amennyiben nem következik be fajon belüli újrahasznosítás. A közlemény azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy megfontolandó lehet a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje nem kérődzők takarmányában való felhasználására vonatkozó tilalom feloldása, de csak oly módon, hogy a fajon belüli újrahasznosítás tilalma továbbra is érvényben marad, továbbá csak akkor, ha rendelkezésre állnak olyan validált analitikai eljárások, amelyekkel megállapítható, hogy a feldolgozott állati fehérje milyen fajból származik, és biztosított a különböző fajokból származó feldolgozott állati fehérjék egymástól elkülönített kezelése. |
(7) |
2010. november 29-én a Tanács következtetéseket fogadott el a fenti közleményről (6). Ezek a következtetések elismerik a feldolgozott állati fehérje haszonállatok takarmányában való felhasználására vonatkozó tilalomnak a BSE táplálékláncon keresztüli terjedésének megakadályozásában betöltött alapvető szerepét, és hogy az ily módon kulcsfontosságú e betegség szarvasmarhák körében való előfordulásának csökkentése szempontjából. A következtetések továbbá azt is megállapítják, hogy a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék más nem kérődző fajok takarmányozására való felhasználásának esetleges újbóli bevezetését ahhoz az előfeltételhez kell kötni, hogy hatékony és validált vizsgálati módszerek álljanak rendelkezésre a különböző fajokból származó feldolgozott állati fehérjék megkülönböztetésére, valamint hogy kellő alapossággal megvizsgálják az enyhítés állat- és közegészségügyi kockázatait. |
(8) |
2010. december 9-én az EFSA BIOHAZ testülete tudományos szakvéleményt fogadott el a feldolgozott állati fehérjék (PAP) okozta BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének (QRA) felülvizsgálatáról (7). Ennek következtetése szerint „a 2009-es uniós BSE-ellenőrzési adatok alapján a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való 0,1 %-os fertőződést feltételezve (a takarmányban található feldolgozott állati fehérjék kimutatási határa) és az EFSA QRA PAP-modellje szerint az uniós szarvasmarha-állomány takarmányába évente potenciálisan bekerülő becsült BSE-fertőzésterhelés 0,2 szájon át terjedő szarvasmarha-fertőzési dózissal (50 %) lenne egyenértékű”. Becslések szerint „ez azt jelentené, hogy az Unió szarvasmarha-állományában évente kevesebb mint eggyel több BSE-fertőzött állat lenne várható, 95 %-os felső konfidenciahatárral”. |
(9) |
Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása az EU-ban tapasztalható fehérjehiányról: mi a megoldás erre a régóta fennálló problémára? (8) című dokumentum felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be olyan jogszabályjavaslatot a Parlamenthez és a Tanácshoz, amely engedélyezi a vágóhídi belsőségekből származó feldolgozott állati fehérjéknek az együregű gyomrú állatok (sertés és baromfi) etetésére való felhasználását, amennyiben az összetevők emberi fogyasztásra jóváhagyott húsból származnak, és a fajon belüli újrahasznosításra, illetve a mesterséges kannibalizmusra vonatkozó tilalmat teljes mértékben betartják és ellenőrzik. |
(10) |
Az Európai Parlament 2011. július 6-i állásfoglalása a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról (TSE) és az azokkal kapcsolatos takarmány- és élelmiszer-ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokról – végrehajtás és kitekintés (9) című dokumentum, különösen az Unióban fennálló fehérjehiány fényében, támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy megszüntesse az uniós jogszabályok által előírt, a nem kérődzők feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozására vonatkozó tilalmat, feltéve, hogy ez csak a nem növényevő állatokra vonatkozik, bizonyos feltételek mellett. |
(11) |
Ez az állásfoglalás szorgalmazza, hogy a feldolgozott állati fehérjékhez használt előállítási és sterilizálási módszerek megfeleljenek a legszigorúbb biztonsági szabványoknak, valamint az 1069/2009/EK rendeletben meghatározott szabályoknak és a rendelkezésre álló legújabb és legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák. A dokumentum szerint a fajon belüli újrahasznosításra vonatkozó tilalomnak továbbra is hatályban kell maradnia, a különböző fajoktól származó feldolgozott állati fehérjék előállítási csatornáit teljesen el kell különíteni egymástól, az előállítási csatornák különválasztását a tagállamok illetékes hatóságainak kell felügyelnie és a Bizottságnak kell ellenőriznie. Ezenkívül úgy fogalmaz, hogy a takarmányozásra vonatkozó tilalom feloldása előtt biztosítani kell, hogy az egyes fajok vonatkozásában megbízható módszerek álljanak rendelkezésre a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó állati takarmányban található fehérjék faji eredetének meghatározására annak érdekében, hogy kizárható legyen a fajon belüli újrahasznosítás és a feldolgozott állati fehérjék jelenléte, hogy ne legyen lehetséges a feldolgozott állati fehérjék 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból való előállítása, és hogy csak az emberi fogyasztásra alkalmas 3. kategóriába tartozó anyagokat használjanak fel feldolgozott állati fehérjék előállítására. Az állásfoglalás elutasítja mind a nem kérődző állatokból, mind pedig a kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéknek a kérődző állatoknak szánt takarmányokban való felhasználását. |
(12) |
2012. március 9-én a takarmányokban előforduló állati fehérjéket vizsgáló uniós referencialaboratórium (EURL-AP) validált egy új DNS-alapú diagnosztikai módszert, amely képes a takarmányban esetlegesen jelen lévő rendkívül kis mennyiségű, kérődzőkből származó anyag kimutatására is (10). Ezzel a módszerrel elvégezhetők a feldolgozott állati fehérjékre és a feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó összetett takarmányokra irányuló rutinellenőrzések a kérődzőkből származó fehérjék hiányának igazolására. |
(13) |
Jelenleg nincs olyan validált diagnosztikai módszer, amellyel kimutathatók lennének a sertésből és baromfiból származó anyagok a takarmányban. Ezért a fajon belüli újrahasznosítás tilalmának megfelelő érvényre juttatásának ellenőrzése nem lenne lehetséges abban az esetben, ha a sertésből származó feldolgozott állati fehérjék baromfitakarmányban történő használatát, illetve a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjék sertéstakarmányban történő használatát újra engedélyeznék. |
(14) |
A víziállat-tenyésztés nem vet fel semmiféle aggodalmat a fajon belüli újrahasznosítás tilalma kapcsán, mert a halliszt víziállatok etetésében való felhasználására vonatkozó ellenőrzött továbbítási követelmények hatékonynak bizonyultak. |
(15) |
Ezért a halliszt és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányok kivételével, amelyek eddig is engedélyezve voltak nem kérődző állatok takarmányozására, a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó takarmányokat újra kellene engedélyezni a víziállatok etetésére. E termékek begyűjtésére, szállítására és feldolgozására vonatkozóan szigorú követelményeket kell bevezetni a kérődzőkből származó fehérjékkel való keresztszennyeződés kockázatának kizárása érdekében. Ezenkívül a feldolgozott állati fehérjéket és a feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó fehérjékkel való keresztszennyeződés. |
(16) |
Ezért a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletéből törölni kell a víziállatok nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjékkel való etetésének tilalmát. Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében indokolt, hogy a teljes IV. melléklet szövegének helyébe az e rendelet mellékletében található IV. melléklet szövege lépjen. |
(17) |
A 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 1. pontja időközben hatályon kívül helyezett uniós jogi aktusokban meghatározott takarmányok és nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek definícióira hivatkozik. Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében e hivatkozások helyébe olyan hivatkozásoknak kell lépniük, amelyek hatályban lévő jogi aktusok megfelelő definícióira utalnak. Ezért a 999/2001/EK rendelet I. mellékletét e rendelet mellékletének megfelelően módosítani kell. |
(18) |
Mivel a tagállamoknak és a takarmányágazat gazdasági szereplőinek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy ellenőrzési eljárásaikat hozzáigazítsák e rendelet követelményeihez, e rendelet a hatálybalépését követően nem alkalmazandó azonnal. |
(19) |
A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(20) |
Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 999/2001/EK rendelet I. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2013. június 1-jétől alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2013. január 16-án.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.
(2) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.
(3) COM/2010/0384.
(4) A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület véleménye az Európai Parlament felkérésére a kérődzők halliszttel való takarmányozásának a TSE-veszéllyel kapcsolatos egészségügyi kockázataira irányuló felmérésről, The EFSA Journal (2007), 443., 1–26. o.
(5) A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület véleménye az Európai Parlament felkérésére a haszonállatok állati fehérjékkel történő takarmányozásának egyes aspektusairól, The EFSA Journal (2007), 576., 1–41. o.
(6) http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st13/st13889-ad01re01.en10.pdf
(7) A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület véleménye a feldolgozott állati fehérjék (PAP) okozta BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének (QRA) felülvizsgálatáról, EFSA Journal 2011;9(1):1947.
(8) Átvett szöveg, P7_TA(2011)0084.
(9) Átvett szöveg, P7_TA(2011)0328.
(10) http://eurl.craw.eu/index.php?page=24&id=10
MELLÉKLET
A 999/2001/EK irányelv I. és IV. melléklete a következőképpen módosul.
1. |
Az I. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép: „IV. MELLÉKLET AZ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA I. FEJEZET A 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom kiterjesztése A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat ki kell terjeszteni a következőkre:
II. FEJEZET A 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalomtól való eltérések A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalom nem vonatkozik a következőkre:
III. FEJEZET A II. fejezetben foglalt egyes eltérések alkalmazásának általános feltételei A. SZAKASZ A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása
B. SZAKASZ A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányok előállítása
C. SZAKASZ A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok behozatala Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt alábbi takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok minden szállítmányát e melléklet II. fejezetének megfelelően a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék annak érdekében, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte:
D. SZAKASZ A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása
IV. FEJEZET A II. fejezetben foglalt eltérések alkalmazásának speciális feltételei A. SZAKASZ A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
B. SZAKASZ A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok használatára vonatkozó speciális feltételek Az állati eredetű dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«. C. SZAKASZ A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen készítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
D. SZAKASZ A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
E. SZAKASZ Az el nem választott kérődzők etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára vonatkozó speciális feltételek A kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
V. FEJEZET Általános követelmények A. SZAKASZ Jegyzékek A tagállamok naprakész állapotban tartják és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az alábbiak jegyzékét:
B. SZAKASZ A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása
C. SZAKASZ A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó összetett takarmányok előállítása A kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó összetett takarmányok nem állíthatók elő olyan üzemekben, amelyekben haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítanak elő:
D. SZAKASZ A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása Tilos a kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyek a prémes állatoktól eltérő haszonállatokat tartanak:
E. SZAKASZ A feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele
F. SZAKASZ Hatósági ellenőrzések
|
(1) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.
(2) HL L 54., 2011.2.26., 1. o.
(3) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
(4) HL L 229., 2009.9.1., 1. o.