Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R0056

A Bizottság 56/2013/EU rendelete ( 2013. január 16. ) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 21, 24.1.2013, p. 3–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 070 P. 171 - 184

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/56/oj

24.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 21/3


A BIZOTTSÁG 56/2013/EU RENDELETE

(2013. január 16.)

az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályokat állapít meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

A 999/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy állati eredetű fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni. A rendelet 7. cikkének (2) bekezdése ezt a tilalmat kiterjeszti a kérődzőkön kívüli egyéb állatokra is, és ezen állatok állati eredetű termékekkel való takarmányozását a rendelet IV. mellékletével összhangban korlátozza.

(3)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat kiterjeszti a nem kérődző haszonállatok – kivéve a húsevő prémes állatokat – feldolgozott állati fehérjével (PAP) való etetésére is. Bizonyos feltételek mellett a fenti szabálytól eltérve a IV. melléklet engedélyezi a nem kérődző haszonállatok bizonyos feldolgozott állati fehérjékkel való etetését.

(4)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (2) 11. cikke tiltja a prémes állatok kivételével az adott fajhoz tartozó szárazföldi állatok ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével való takarmányozását. Ugyanez a cikk tiltja a tenyésztett halak ugyanazon fajhoz tartozó tenyésztett halak testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével való takarmányozását is.

(5)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében (3) című dokumentumot 2010. július 16-án fogadták el. A dokumentum körvonalazza azokat a területeket, amelyeken a TSE-kkel kapcsolatos uniós jogszabályok a jövőben módosulhatnak. Azt is hangsúlyozza, hogy a TSE-szabályok esetleges felülvizsgálatát elsősorban tudományos szakvéleményeknek és az új intézkedések ellenőrzésével és érvényre juttatatásával kapcsolatos technikai szempontoknak kell vezérelniük.

(6)

A közlemény egyebek mellett az uniós jogszabályokban előírt takarmányozási tilalom felülvizsgálatával foglalkozik. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete (BIOHAZ) által 2007. január 24-én (4) és 2007. november 17-én (5) kiadott két tudományos szakvélemény alapján a közlemény elismeri, hogy természetes körülmények között egyetlen nem kérődző haszonállatban sem azonosítottak TSE-ket, valamint hogy a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) nem kérődzőkről nem kérődzőkre való átviteli kockázata elhanyagolható, amennyiben nem következik be fajon belüli újrahasznosítás. A közlemény azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy megfontolandó lehet a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje nem kérődzők takarmányában való felhasználására vonatkozó tilalom feloldása, de csak oly módon, hogy a fajon belüli újrahasznosítás tilalma továbbra is érvényben marad, továbbá csak akkor, ha rendelkezésre állnak olyan validált analitikai eljárások, amelyekkel megállapítható, hogy a feldolgozott állati fehérje milyen fajból származik, és biztosított a különböző fajokból származó feldolgozott állati fehérjék egymástól elkülönített kezelése.

(7)

2010. november 29-én a Tanács következtetéseket fogadott el a fenti közleményről (6). Ezek a következtetések elismerik a feldolgozott állati fehérje haszonállatok takarmányában való felhasználására vonatkozó tilalomnak a BSE táplálékláncon keresztüli terjedésének megakadályozásában betöltött alapvető szerepét, és hogy az ily módon kulcsfontosságú e betegség szarvasmarhák körében való előfordulásának csökkentése szempontjából. A következtetések továbbá azt is megállapítják, hogy a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék más nem kérődző fajok takarmányozására való felhasználásának esetleges újbóli bevezetését ahhoz az előfeltételhez kell kötni, hogy hatékony és validált vizsgálati módszerek álljanak rendelkezésre a különböző fajokból származó feldolgozott állati fehérjék megkülönböztetésére, valamint hogy kellő alapossággal megvizsgálják az enyhítés állat- és közegészségügyi kockázatait.

(8)

2010. december 9-én az EFSA BIOHAZ testülete tudományos szakvéleményt fogadott el a feldolgozott állati fehérjék (PAP) okozta BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének (QRA) felülvizsgálatáról (7). Ennek következtetése szerint „a 2009-es uniós BSE-ellenőrzési adatok alapján a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való 0,1 %-os fertőződést feltételezve (a takarmányban található feldolgozott állati fehérjék kimutatási határa) és az EFSA QRA PAP-modellje szerint az uniós szarvasmarha-állomány takarmányába évente potenciálisan bekerülő becsült BSE-fertőzésterhelés 0,2 szájon át terjedő szarvasmarha-fertőzési dózissal (50 %) lenne egyenértékű”. Becslések szerint „ez azt jelentené, hogy az Unió szarvasmarha-állományában évente kevesebb mint eggyel több BSE-fertőzött állat lenne várható, 95 %-os felső konfidenciahatárral”.

(9)

Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása az EU-ban tapasztalható fehérjehiányról: mi a megoldás erre a régóta fennálló problémára? (8) című dokumentum felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be olyan jogszabályjavaslatot a Parlamenthez és a Tanácshoz, amely engedélyezi a vágóhídi belsőségekből származó feldolgozott állati fehérjéknek az együregű gyomrú állatok (sertés és baromfi) etetésére való felhasználását, amennyiben az összetevők emberi fogyasztásra jóváhagyott húsból származnak, és a fajon belüli újrahasznosításra, illetve a mesterséges kannibalizmusra vonatkozó tilalmat teljes mértékben betartják és ellenőrzik.

(10)

Az Európai Parlament 2011. július 6-i állásfoglalása a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakról (TSE) és az azokkal kapcsolatos takarmány- és élelmiszer-ellenőrzésekről szóló uniós jogszabályokról – végrehajtás és kitekintés (9) című dokumentum, különösen az Unióban fennálló fehérjehiány fényében, támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy megszüntesse az uniós jogszabályok által előírt, a nem kérődzők feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozására vonatkozó tilalmat, feltéve, hogy ez csak a nem növényevő állatokra vonatkozik, bizonyos feltételek mellett.

(11)

Ez az állásfoglalás szorgalmazza, hogy a feldolgozott állati fehérjékhez használt előállítási és sterilizálási módszerek megfeleljenek a legszigorúbb biztonsági szabványoknak, valamint az 1069/2009/EK rendeletben meghatározott szabályoknak és a rendelkezésre álló legújabb és legbiztonságosabb technológiát alkalmazzák. A dokumentum szerint a fajon belüli újrahasznosításra vonatkozó tilalomnak továbbra is hatályban kell maradnia, a különböző fajoktól származó feldolgozott állati fehérjék előállítási csatornáit teljesen el kell különíteni egymástól, az előállítási csatornák különválasztását a tagállamok illetékes hatóságainak kell felügyelnie és a Bizottságnak kell ellenőriznie. Ezenkívül úgy fogalmaz, hogy a takarmányozásra vonatkozó tilalom feloldása előtt biztosítani kell, hogy az egyes fajok vonatkozásában megbízható módszerek álljanak rendelkezésre a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó állati takarmányban található fehérjék faji eredetének meghatározására annak érdekében, hogy kizárható legyen a fajon belüli újrahasznosítás és a feldolgozott állati fehérjék jelenléte, hogy ne legyen lehetséges a feldolgozott állati fehérjék 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagokból való előállítása, és hogy csak az emberi fogyasztásra alkalmas 3. kategóriába tartozó anyagokat használjanak fel feldolgozott állati fehérjék előállítására. Az állásfoglalás elutasítja mind a nem kérődző állatokból, mind pedig a kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéknek a kérődző állatoknak szánt takarmányokban való felhasználását.

(12)

2012. március 9-én a takarmányokban előforduló állati fehérjéket vizsgáló uniós referencialaboratórium (EURL-AP) validált egy új DNS-alapú diagnosztikai módszert, amely képes a takarmányban esetlegesen jelen lévő rendkívül kis mennyiségű, kérődzőkből származó anyag kimutatására is (10). Ezzel a módszerrel elvégezhetők a feldolgozott állati fehérjékre és a feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó összetett takarmányokra irányuló rutinellenőrzések a kérődzőkből származó fehérjék hiányának igazolására.

(13)

Jelenleg nincs olyan validált diagnosztikai módszer, amellyel kimutathatók lennének a sertésből és baromfiból származó anyagok a takarmányban. Ezért a fajon belüli újrahasznosítás tilalmának megfelelő érvényre juttatásának ellenőrzése nem lenne lehetséges abban az esetben, ha a sertésből származó feldolgozott állati fehérjék baromfitakarmányban történő használatát, illetve a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjék sertéstakarmányban történő használatát újra engedélyeznék.

(14)

A víziállat-tenyésztés nem vet fel semmiféle aggodalmat a fajon belüli újrahasznosítás tilalma kapcsán, mert a halliszt víziállatok etetésében való felhasználására vonatkozó ellenőrzött továbbítási követelmények hatékonynak bizonyultak.

(15)

Ezért a halliszt és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányok kivételével, amelyek eddig is engedélyezve voltak nem kérődző állatok takarmányozására, a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó takarmányokat újra kellene engedélyezni a víziállatok etetésére. E termékek begyűjtésére, szállítására és feldolgozására vonatkozóan szigorú követelményeket kell bevezetni a kérődzőkből származó fehérjékkel való keresztszennyeződés kockázatának kizárása érdekében. Ezenkívül a feldolgozott állati fehérjéket és a feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó fehérjékkel való keresztszennyeződés.

(16)

Ezért a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletéből törölni kell a víziállatok nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjékkel való etetésének tilalmát. Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében indokolt, hogy a teljes IV. melléklet szövegének helyébe az e rendelet mellékletében található IV. melléklet szövege lépjen.

(17)

A 999/2001/EK rendelet I. mellékletének 1. pontja időközben hatályon kívül helyezett uniós jogi aktusokban meghatározott takarmányok és nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek definícióira hivatkozik. Az uniós jogszabályok egyértelműsége érdekében e hivatkozások helyébe olyan hivatkozásoknak kell lépniük, amelyek hatályban lévő jogi aktusok megfelelő definícióira utalnak. Ezért a 999/2001/EK rendelet I. mellékletét e rendelet mellékletének megfelelően módosítani kell.

(18)

Mivel a tagállamoknak és a takarmányágazat gazdasági szereplőinek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy ellenőrzési eljárásaikat hozzáigazítsák e rendelet követelményeihez, e rendelet a hatálybalépését követően nem alkalmazandó azonnal.

(19)

A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(20)

Az e rendeletben meghatározott intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet I. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2013. június 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. január 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2)  HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(3)  COM/2010/0384.

(4)  A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület véleménye az Európai Parlament felkérésére a kérődzők halliszttel való takarmányozásának a TSE-veszéllyel kapcsolatos egészségügyi kockázataira irányuló felmérésről, The EFSA Journal (2007), 443., 1–26. o.

(5)  A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület véleménye az Európai Parlament felkérésére a haszonállatok állati fehérjékkel történő takarmányozásának egyes aspektusairól, The EFSA Journal (2007), 576., 1–41. o.

(6)  http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/10/st13/st13889-ad01re01.en10.pdf

(7)  A biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testület véleménye a feldolgozott állati fehérjék (PAP) okozta BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének (QRA) felülvizsgálatáról, EFSA Journal 2011;9(1):1947.

(8)  Átvett szöveg, P7_TA(2011)0084.

(9)  Átvett szöveg, P7_TA(2011)0328.

(10)  http://eurl.craw.eu/index.php?page=24&id=10


MELLÉKLET

A 999/2001/EK irányelv I. és IV. melléklete a következőképpen módosul.

1.

Az I. melléklet 1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„1.

E rendelet alkalmazásában az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1), a 142/2011/EU bizottsági rendeletben (2), a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) és a 2006/88/EK tanácsi irányelvben (5) szereplő következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

a »haszonállat« fogalmának meghatározása az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében;

b)

a következő fogalommeghatározások a 142/2011/EU rendelet I. mellékletében:

i.

»prémes állatok« az 1. pontban;

ii.

»vértermékek« a 4. pontban;

iii.

»feldolgozott állati fehérje« az 5. pontban;

iv.

»halliszt« a 7. pontban;

v.

»kollagén« a 11. pontban;

vi.

»zselatin« a 12. pontban;

vii.

»hidrolizált fehérjék« a 14. pontban;

viii.

»kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele« a 16. pontban;

ix.

»kedvtelésből tartott állatok eledele« a 19. pontban;

x.

»kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele« a 20. pontban;

c)

a »takarmány« fogalmának meghatározása az 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében;

d)

767/2009/EK rendelet:

i.

a »takarmány-alapanyagok« fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjában;

ii.

az »összetett takarmány« fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában;

iii.

a »teljes értékű takarmány« fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének i. pontjában.

e)

2006/88/EK irányelv:

i.

a »tenyésztett víziállatok« fogalmának meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában;

ii.

a »víziállatok« fogalmának meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában.

2.

A IV. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„IV. MELLÉKLET

AZ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA

I.   FEJEZET

A 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom kiterjesztése

A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat ki kell terjeszteni a következőkre:

a)

kérődzők etetése állati eredetű dikalcium-foszfáttal és trikalcium-foszfáttal és ilyen anyagokat tartalmazó összetett takarmányokkal;

b)

nem kérődző haszonállatok – kivéve húsevő prémes állatok – etetése a következőkkel:

i.

feldolgozott állati fehérje;

ii.

kérődzőkből származó kollagén és zselatin;

iii.

vérkészítmények;

iv.

állati eredetű hidrolizált fehérje;

v.

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

vi.

az i–v. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó takarmány.

II.   FEJEZET

A 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalomtól való eltérések

A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalom nem vonatkozik a következőkre:

a)

kérődzők etetése a következőkkel:

i.

tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

ii.

tojás és tojástermékek;

iii.

nem kérődzőkből származó kollagén és zselatin;

iv.

a következőkből származó hidrolizált fehérjék:

nem kérődzők testrészei, vagy

kérődzők nyersbőre és irhája;

v.

a fenti i–iv. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányok;

b)

nem kérődző haszonállatok etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és összetett takarmányokkal:

i.

nem kérődzők testrészeiből és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;

ii.

halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet A. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

iii.

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet B. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

iv.

nem kérődző állatokból származó vérkészítmények és ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet C. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

c)

víziállatok etetése nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel – a halliszt kivételével – és ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokkal, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet D. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

d)

el nem választott kérődzők etetése hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel, amelyeket a IV. fejezet E. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

e)

haszonállatok etetése növényi eredetű takarmány-alapanyagokkal és ilyen takarmány-alapanyagokat tartalmazó olyan összetett takarmányokkal, amelyek jelentéktelen mennyiségű, nem engedélyezett állatfajokból származó csontgerendával vannak szennyezve. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják ezt az eltérést, ha előzőleg kockázatértékelést végeztek, és abban megállapították, hogy elhanyagolhatók az állat-egészségügyi kockázatok. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat:

i.

a szennyezettség mértékét;

ii.

a szennyezettség jellegét és forrását;

iii.

a szennyezett takarmány tervezett felhasználási módját.

III.   FEJEZET

A II. fejezetben foglalt egyes eltérések alkalmazásának általános feltételei

A.   SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása

1.

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt következő termékeket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt takarmányok szállítására:

a)

nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjék, beleértve a hallisztet;

b)

állati eredetű ömlesztett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)

nem kérődzőkből származó ömlesztett vérkészítmények;

d)

az a), b) és c) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó ömlesztett összetett takarmányok.

A szállított termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

2.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az 1. pontban felsorolt termékek szállítására korábban használt járművekben és konténerekben később szállíthatók kérődzőknek szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják, az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

3.

A nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat – szánt takarmányok szállítására.

4.

A 3. pontban előírtaktól eltérve, a 3. pontban említett termékek szállítására korábban használt járművekben és konténerekben később szállíthatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

B.   SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányok előállítása

1.

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt és a következő takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányokat olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság jóváhagyott:

a)

halliszt;

b)

állati eredetű dikalcium- és trikalcium-foszfát;

c)

nem kérődzőkből származó vérkészítmények.

2.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó, nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányokat is előállítanak:

a)

a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányok előállítására és tárolására szolgáló létesítményektől;

b)

az 1. pontban felsorolt termékek beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;

c)

a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében (6) leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.

3.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, nem szükséges külön engedély az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaságokban, amelyek esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

az illetékes hatóság nyilvántartásba vette őket;

b)

kizárólag nem kérődző állatokat tartanak;

c)

kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állítanak elő;

d)

a teljes értékű takarmány előállításához használt, hallisztet tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;

e)

a teljes értékű takarmány előállításhoz használt állati eredetű, dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmány összességében 10 %-nál kevesebb foszfort tartalmaz;

f)

a teljes értékű takarmány előállításához használt, nem kérődzőkből származó vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmány összességében 50 %-nál kevesebb fehérjét tartalmaz.

C.   SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok behozatala

Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt alábbi takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok minden szállítmányát e melléklet II. fejezetének megfelelően a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék annak érdekében, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte:

a)

nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék, beleértve a hallisztet;

b)

nem kérődzőkből származó vérkészítmények;

c)

az a) és b) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányok.

D.   SZAKASZ

A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása

1.

Tilos az alábbi takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyekben az adott takarmánnyal nem etetendő haszonállatfajokat tartanak:

a)

nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék, beleértve a hallisztet,

b)

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát,

c)

nem kérődzőkből származó vérkészítmények,

d)

az a)–c) pontokban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányok.

2.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. pont d) alpontjában említett összetett takarmányok használatát és tárolását olyan gazdaságokban, amelyekben az adott összetett takarmánnyal nem etetendő haszonállatfajokat tartanak, feltéve, hogy az illető gazdaságban megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megakadályozzák az összetett takarmánnyal nem etetendő állatfajok adott összetett takarmánnyal való etetését.

IV.   FEJEZET

A II. fejezetben foglalt eltérések alkalmazásának speciális feltételei

A.   SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a)

a hallisztet olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyeket kizárólag víziállatokból – kivéve a tengeri emlősöket – származó termékek előállítására használnak;

b)

a hallisztet és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«.

B.   SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok használatára vonatkozó speciális feltételek

Az állati eredetű dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«.

C.   SZAKASZ

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen készítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a)

A vérkészítmények előállításához használni kívánt vérnek olyan vágóhidakról kell származnia, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők olyan vágóhidakon való vágását is, amelyek nem kérődzőkből származó vért termelnek nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények előállítása céljából.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó vér közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

i.

a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

ii.

a nem kérődzőkből származó vér összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó vérhez használt létesítményektől;

iii.

a nem kérődzőkből származó vért rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni a kérődzőkből származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltetőnek a HACCP elvén alapuló eljárásainak keretében.

b)

A nem kérődzőknek szánt vérkészítmények előállításához használni kívánt vért kifejezetten nem kérődzők vérének szállítására szolgáló járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, a korábban kérődzőkből származó vér szállítására használt járművekben és konténerekben szállítható nem kérődzőkből származó vér, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg alaposan kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c)

A vérkészítményeket kizárólag nem kérődzőkből származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemekben kell előállítani.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények előállítását olyan feldolgozóüzemekben, amelyek kérődzőkből származó vért dolgoznak fel.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

i.

a nem kérődzőkből származó vérkészítményeket olyan zárt rendszerben kell előállítani, amely fizikailag elkülönül a kérődzőkből származó vérkészítményeket előállító rendszertől;

ii.

a nem kérődzőkből származó ömlesztett nyersanyagok és ömlesztett késztermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó ömlesztett nyersanyagokhoz és ömlesztett késztermékekhez használt létesítményektől;

iii.

állandó egyeztetési folyamatot kell biztosítani a kérődzőkből, illetve a nem kérődzőkből származó beérkező vér, illetve az ezekből készült vérkészítmények között;

iv.

a nem kérődzőkből származó vérkészítményeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó vérrel való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

d)

A vérkészítményeket és a vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, valamint az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Vérkészítményeket tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható«.

D.   SZAKASZ

A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt állati melléktermékeknek vagy olyan vágóhidakról kell származniuk, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván, vagy olyan darabolóüzemekből, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők olyan vágóhidakon való vágását, amelyek az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához felhasználni kívánt, nem kérődzőktől származó állati melléktermékeket állítanak elő.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

i.

a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

ii.

a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől;

iii.

a nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni a kérődzőkből származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.

b)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket kérődzőkből származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, ezek az állati melléktermékek szállíthatók korábban kérődzőkből származó állati melléktermékek szállítására használt járművekben és konténerekben, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyek kizárólag az a) pontban említett vágóhidakról és darabolóüzemekből beszerzett, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállítását olyan feldolgozóüzemekben, amelyek kérődzőkből származó állati melléktermékeket dolgoznak fel.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

i.

a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket olyan zárt rendszerben kell előállítani, amely fizikailag elkülönül az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől;

ii.

a kérődzőkből származó állati melléktermékek és a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során;

iii.

a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és a nem kérődzőkből származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során;

iv.

az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

d)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokat olyan üzemekben kell előállítani, amelyeket az illetékes hatóság e célra engedélyezett, és amelyek kizárólag víziállatoknak szánt takarmányok előállításával foglalkoznak.

Ettől a speciális feltételtől eltérve:

i.

az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti víziállatoknak szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt összetett takarmányokat is előállítanak:

a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják,

a víziállatoknak szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják,

az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják,

a víziállatoktól eltérő haszonállatoknak szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;

ii.

nem szükséges külön engedély az e szakaszban említett, a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaságokban, amelyek esetében teljesülnek az alábbi feltételek:

az illetékes hatóság nyilvántartásba vette őket,

kizárólag víziállatokat tartanak,

kizárólag az adott gazdaságban felhasznált, víziállatoknak szánt teljes értékű takarmányt állítanak elő, és

az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány összességében 50 %-nál kevesebb fehérjét tartalmaz.

e)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérje – nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a vízi- és a prémes állatokat«.

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak szánt összetett takarmányt kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérjét tartalmaz – haszonállatok takarmányozására nem használható, kivéve a vízi- és a prémes állatokat«.

E.   SZAKASZ

Az el nem választott kérődzők etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:

a)

a tejhelyettesítőkben felhasznált hallisztet olyan feldolgozóüzemben kell előállítani, amelyet kizárólag víziállatokból – kivéve a tengeri emlősöket – származó termékek előállítására használnak, és amelyek teljesítik a III. fejezetben előírt általános feltételeket.

b)

a kérődző haszonállatok el nem választott egyedei takarmányozására halliszt felhasználása csak olyan tejhelyettesítők előállításához engedélyezhető, amelyek száraz alakban vagy bizonyos mennyiségű folyadékban feloldva a kérődző fajtákhoz tartozó el nem választott haszonállatok táplálására szolgálnak a kolosztrum utáni anyatej kiegészítéseként vagy pótlására az elválasztás befejezését megelőzően.

c)

a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság e célra jóváhagyott.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket is előállítanak:

i.

a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket tárolás, szállítás vagy csomagolás céljára tartják;

ii.

a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket gyártják;

iii.

a halliszt beszerzéséről és felhasználásáról, valamint a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;

iv.

a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;

d)

az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a hallisztet tartalmazó importált tejhelyettesítők minden szállítmányát a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenlétének kizárása érdekében.

e)

a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen tejhelyettesítőket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: »Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható, kivéve az el nem választott egyedeket«.

f)

a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt egyéb takarmányok szállítására.

Ettől a speciális feltételtől eltérve, a későbbiekben kérődzőknek szánt egyéb ömlesztett takarmányok szállítására használt járművekben és konténerekben szállíthatók a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítők, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

g)

a kérődzők tartásával foglalkozó gazdaságokban megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megelőzzék az el nem választott egyedektől eltérő egyéb kérődzők hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel való etetését. E speciális feltétel betartásának biztosítására a gazdaságok előzetes bejelentésén alapuló rendszeren vagy más rendszeren keresztül az illetékes hatóság elkészíti azon gazdaságok jegyzékét, amelyekben hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőt használnak.

V.   FEJEZET

Általános követelmények

A.   SZAKASZ

Jegyzékek

A tagállamok naprakész állapotban tartják és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az alábbiak jegyzékét:

a)

azon vágóhidak, amelyekről a IV. fejezet C. szakaszának a) pontja szerint előállított vér szerezhető be;

b)

a vérkészítményeket a IV. fejezet C. szakaszának c) pontja szerint előállító engedélyezett feldolgozóüzemek;

c)

azon vágóhidak és darabolóüzemek, amelyektől a feldolgozott állati fehérjék előállítására szolgáló, a IV. fejezet D. szakaszának a) pontja szerinti állati melléktermékek szerezhetők be;

d)

nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét előállító olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet D. szakaszának c) pontja szerint működnek;

e)

a III. fejezet B. szakaszában, a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjában és a IV. fejezet E. szakaszának c) pontjában említett engedélyezett üzemek;

f)

nyilvántartásba vett, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaságok, amelyek a III. fejezet B. szakaszában és a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjában leírt feltételek szerint működnek.

B.   SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása

1.

A kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagokat és ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmány szállítására:

a)

tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b)

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)

kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék.

2.

Az 1. pontban előírtaktól eltérve, a korábban az 1. pontban említett ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok szállítására használt járművekben és konténerekben szállíthatók haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

C.   SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó összetett takarmányok előállítása

A kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó összetett takarmányok nem állíthatók elő olyan üzemekben, amelyekben haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítanak elő:

a)

tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b)

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)

kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék.

D.   SZAKASZ

A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása

Tilos a kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyek a prémes állatoktól eltérő haszonállatokat tartanak:

a)

tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;

b)

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

c)

kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék.

E.   SZAKASZ

A feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele

1.

A kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele tilos.

A fentiektől eltérve ez a tilalom nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok olyan eledeleire, beleértve a kedvtelésből tartott állatok konzervált eledeleit is, amelyek kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az uniós jogszabályok szerinti kezelésnek vetettek alá és ennek megfelelő címkézéssel láttak el.

2.

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezhető:

a)

a 7. cikkben és az e mellékletben nem tiltott felhasználásra szánják őket;

b)

a kivitelt megelőzően az exportáló tagország illetékes hatósága vagy a Bizottság és az importáló harmadik ország illetékes hatósága írásbeli megállapodást köt egymással, amelyben az importáló harmadik ország vállalja, hogy betartja a rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket és tartózkodik a feldolgozott állati fehérjék vagy az ilyen fehérjéket tartalmazó termékek a 7. cikkben és e mellékletben tiltott célú újrakivitelétől.

3.

A fenti 2. b) pont szerinti írásbeli megállapodásokat az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretén belül kell bemutatni.

4.

A 2. és a 3. pont nem vonatkozik az alábbiak kivitelére:

a)

halliszt és hallisztet tartalmazó ömlesztett takarmányok;

b)

víziállatoknak szánt összetett takarmányok;

c)

kedvtelésből tartott állatok eledelei.

F.   SZAKASZ

Hatósági ellenőrzések

1.

Az e mellékletben leírt szabályok betartását vizsgáló, az illetékes hatóságok által végrehajtott hatósági ellenőrzések során vizsgálatnak és elemzési célú mintavételnek kell alávetni a feldolgozott állati fehérjéket és takarmányokat, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni.

2.

Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi az említett hatósági vizsgálatok céljára elemzéseket végző laboratóriumok alkalmasságát, főként a jártassági vizsgálatok eredményének értékelésével.

Ha az alkalmasság nem tekinthető kielégítőnek, a további vizsgálatok előtt a laboratórium minimális javító intézkedésként újraképezi a laboratóriumi személyzetet.


(1)  HL L 300., 2009.11.14., 1. o.

(2)  HL L 54., 2011.2.26., 1. o.

(3)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(4)  HL L 229., 2009.9.1., 1. o.

(5)  HL L 328., 2006.11.24., 14. o.”

(6)  HL L 54., 2009.2.26., 1. o.”


Top