Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017CA0295

C-295/17. sz. ügy: A Bíróság (ötödik tanács) 2018. november 22-i ítélete (a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa [CAAD] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Portugália] – MEO – Serviços de Comunicações e Multimédia SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira (Előzetes döntéshozatal – A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere – 2006/112/EK irányelv – Hatály – Adóköteles ügyletek – Ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás – Károk és nem adóköteles kamatok, valamint „kártérítés” fizetésének formájában nyújtott adóköteles szolgáltatások közötti különbségtétel)

HL C 25., 2019.1.21, p. 8–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

21.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 25/8


A Bíróság (ötödik tanács) 2018. november 22-i ítélete (a Tribunal Arbitral Tributário [Centro de Arbitragem Administrativa [CAAD] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Portugália] – MEO – Serviços de Comunicações e Multimédia SA kontra Autoridade Tributária e Aduaneira

(C-295/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - 2006/112/EK irányelv - Hatály - Adóköteles ügyletek - Ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás - Károk és nem adóköteles kamatok, valamint „kártérítés” fizetésének formájában nyújtott adóköteles szolgáltatások közötti különbségtétel))

(2019/C 25/09)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)

Az alapeljárás felei

Felperes: MEO – Serviços de Comunicações e Multimédia SA

Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira

Rendelkező rész

1)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy azt az előre meghatározott összeget, amelyet valamely gazdasági szereplő a minimális hűségidőt előíró, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek az ügyfele általi vagy ez utóbbinak felróható okból történő megszüntetése esetén szed be, és amely összeg azon összegnek felel meg, amelyet e gazdasági szereplő e megszüntetés hiányában az említett időszak fennmaradó idejére szedett volna be – aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata –, ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás díjazásának kell minősíteni, és mint ilyet, ezen adó hatálya alá tartozónak kell tekinteni.

2)

Egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésben előre meghatározott, az ügyfél által e szerződés lejárat előtti megszüntetése esetén fizetendő összeg minősítése tekintetében nem meghatározó az a tény, hogy az átalányösszeg célja arra irányul, hogy elrettentse az ügyfeleket attól, hogy ne tartsák tiszteletben a minimális hűségidőt, és hogy megtérüljön az a kár, amelyet a gazdasági szereplő szenved el ezen idő tiszteletben nem tartása miatt, az a tény, hogy egy kereskedelmi ügynök által egy minimális hűségidőt előíró szerződés megkötéséért kapott díjazás magasabb, mint az ilyen időt elő nem író szerződés esetén, illetve az a tény, hogy a kiszámlázott összeg a nemzeti jogban szankciónak minősül.


(1)  HL C 256., 2017.8.7


Top