MELLÉKLET

PARTNERSÉGI PRIORITÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS ÖRMÉNYORSZÁG KÖZÖTT

I.   HÁTTÉR

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: partnerségi és együttműködési megállapodás) 1996. április 22-én írták alá, és 1999. július 1-jén lépett hatályba. Egyrészről az EU és tagállamai, másrészről Örményország között 2017. február 27-én lezárultak az átfogó és megerősített partnerségi megállapodásról szóló tárgyalások, és a megállapodás szövegét jelenleg véglegesítik aláírás céljából. Az EU–Örményország partnerségi prioritások a partnerek közötti együttműködés végrehajtásának megkönnyítésére irányulnak, többek között az új megállapodás összefüggésében. Céljuk az EU és Örményország közötti kapcsolat megerősítése, valamint az egyetemes értékek, a stabilitás, a reziliencia, a biztonság és a jólét előmozdítása a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság, a fenntartható gazdasági növekedés és a nyitottság alapelveire építve. A partnerségi prioritások összhangban állnak az Örmény Köztársaság és az EU által – többek között az európai szomszédságpolitika (ENP) felülvizsgálata (1) keretében – meghatározott prioritásokkal. A közös felelősségvállalás és a differenciálás elvét érvényesítő partnerségi prioritások a keleti partnerség 2015. évi rigai csúcstalálkozóján együttesen elfogadott négy prioritáson (2) alapulnak, amelyeket az EU és a keleti partnerség 2016 májusában tartott külügyminiszteri találkozója alkalmával mindkét fél megerősített a jövőbeli munkára irányadó keretként. Végezetül a partnerségi prioritások szintén illeszkednek a 2030-ra vonatkozó fenntartható fejlesztési célokhoz és az éghajlatváltozásra vonatkozó 2015. évi Párizsi Megállapodáshoz, illetve az azokban foglalt, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósággal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvésekhez.

Az EU és Örményország közös érdekekkel és értékekkel rendelkezik, különös tekintettel Örményország gazdasági és politikai reformtörekvéseire, valamint a regionális együttműködésre, egyebek mellett a keleti partnerség keretében is. Az új átfogó megállapodás megújítja és átalakítja a kétoldalú kapcsolatok jogalapját, és e lendületet kihasználva érdemes megszilárdítani az EU–Örményország közötti kapcsolatokat, többek között a partnerségi prioritásokról való megállapodás révén. Ez az új, átfogó keret és az együttműködés prioritást élvező területei az arra vonatkozó kölcsönös érdekre épülnek, hogy az EU és Örményország egyéb nemzetközi kötelezettségeit szem előtt tartva fokozzuk szerepvállalásunkat.

A partnerségi prioritások a korábbi – többek között az európai szomszédságpolitikai cselekvési terv végrehajtásával összefüggésben megvalósult – gyümölcsöző együttműködésen alapulnak, és annak helyébe lépnek. A partnerségi prioritásokat figyelembe véve kell kialakítani az új megállapodásban előirányzott rendszeres politikai párbeszéd és ágazati párbeszéd keretében tartott találkozók napirendjét, amely találkozók egyúttal a prioritások végrehajtási és nyomonkövetési kereteként fognak szolgálni.

A jövőbeli EU–Örményország pénzügyi együttműködés és programozás – különösen az Örményországra vonatkozó következő, 2017–2020 közötti időszakra szóló egységes támogatási keret – alapját ezek a partnerségi prioritások fogják képezni.

II.   PRIORITÁSOK

A partnerségi prioritások a közös érdekeket tükrözik, és azokra a területekre összpontosítanak, ahol az együttműködés kölcsönös előnyökkel jár. Örményország és az EU fő célkitűzése változatlanul a közös értékeken, valamint a demokrácia és az emberi jogok iránti szilárd elkötelezettségen alapuló regionális stabilitás előmozdítása. A keleti partnerség összefüggésében fontos szerephez jut a civil társadalom, amelynek a kijelölt prioritások végrehajtásába való bevonását az EU és Örményország továbbra is szorgalmazza. A fenntartható növekedés irányába mutató gazdasági együttműködés területén jelentős kölcsönös érdekeink vannak, és fel fogjuk térképezni az üzleti környezet javításának valamennyi lehetséges módját. A gyorsabb és inkluzívabb növekedéshez meg kell erősíteni a közintézményekben rendelkezésre álló megfelelő készségeket és humántőkét, valamint javítani kell a kormányzást és az infrastrukturális összeköttetéseket. Mindezek biztosítása kedvező körülményeket teremt a kulcsfontosságú ágazatokban folytatott együttműködés szorosabbra fűzéséhez és a mobilitás fokozásához, ami a polgárok érdekeit szolgálja mind az EU-ban, mind pedig Örményországban. A prioritások összekapcsolódnak és kölcsönösen erősítik egymást. A multidiszciplináris és átfogó megközelítés jegyében minden egyes prioritásterület több elemből épül fel, amelyekre egyaránt szükség van a kitűzött cél eléréséhez. Ez a megközelítés magában foglalja a többoldalú együttműködési fórumokon – így például a keleti partnerségben – való közös és tevékeny szerepvállalást.

1.   Megerősített intézmények és jó kormányzás

Az EU és Örményország elkötelezett az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságok előmozdítását célzó további együttműködés iránt. Közös munkájuk során az örmény közigazgatás, kormányzás és igazságszolgáltatás folyamatos javítására, a korrupció elleni küzdelem fokozására és a civil társadalom megerősítésére törekednek. A nemek közötti egyenlőséget, valamint a környezetvédelmi és a szociális szempontokat valamennyi területen érvényre juttatják.

A fő hangsúlyt a releváns jogszabályok – köztük az új alkotmány – végrehajtására és érvényesítésére helyezik. 2016 szeptemberében többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az annak keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által megfogalmazott ajánlások alapján megállapodás született a választási reformról, amelyet a 2017. április 2-i parlamenti választások óta a gyakorlatban is alkalmaznak. A felek ugyancsak törekednek a civil társadalom – így egyebek mellett a szociális partnerek szervezetei – számára kedvező környezet kialakítására, valamint a civil társadalom döntéshozatalba való bevonására. A civil társadalom konzultáció útján részt vett a jelenlegi partnerségi prioritások kialakításában, és azok végrehajtásának nyomon követésében is fontos szerepet játszik majd.

A felek fokozzák erőfeszítéseiket a helyi önkormányzatokra és a bűnüldözésre is kiterjedő közigazgatási reform terén. Különös figyelmet fordítanak a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségének előmozdítására, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre és a tisztességes eljáráshoz való jogra. A reform első lépése a közigazgatási reform stratégiai keretének meghatározása lesz. Együttműködésünk célja a kormány elszámoltathatóságának és hatékonyságának javítása többek között a korszerű, a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő humánerőforrás-menedzsment, valamint az elektronikus kormányzat széles körű – így például az egészségügyben történő – alkalmazása révén. A szakpolitikák kialakítása és értékelése világos tényadatokon fog alapulni, amelyeket többek között a színvonalas statisztikai szolgálat biztosít.

A közigazgatási reform és a jogállamiság megszilárdítására irányuló nemzeti erőfeszítések központjában a korrupció elleni küzdelem áll. Az együttműködés egyrészt a korrupcióellenes testületek megerősítésére, másrészt a vonatkozó joganyag felülvizsgálatára összpontosul, különös tekintettel a közbeszerzési rendszerre, a vagyonnyilatkozati rendszerre – a helyes végrehajtás biztosítása érdekében –, valamint a gazdasági vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű közfeladatok (közbeszerzés, vámügy, engedélyezés) kezelésére, a magas szintű etikai normák garantálása és az összeférhetetlenség kiküszöbölése érdekében. A felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban nyújtanak támogatást, továbbá együttműködnek az EU és Örményország pénzügyi érdekeinek védelme terén az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

A biztonsági ágazati együttműködés célja a biztonsági szereplők elszámoltathatóbbá tétele, valamint a közös aggályok kezelése a szervezett bűnözés, a kábítószerek és a terrorizmus elleni küzdelem terén – a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás problémáját is beleértve – olyan eszközök segítségével, amelyek összhangban állnak az EU–Örményország közötti kapcsolatok alapjául szolgáló különféle megállapodásokban lefektetett, a jogérvényesüléssel, a szabadsággal és a biztonsággal kapcsolatos rendelkezésekkel. A határigazgatás további korszerűsítése – a jogszerű mozgások megkönnyítésének köszönhetően – hozzájárul az ország és a régió biztonságához, valamint a gazdasági fejlődéshez egyaránt. A felek a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése terén is együttműködést folytatnak az örményországi jogi keret továbbfejlesztése, illetve egy teljes körűen működő vagyon-visszaszerzési hivatal létrehozása révén.

2.   Gazdasági fejlődés és piaci lehetőségek

A felek közös célja a fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődés megvalósítása Örményországban. A fenntartható növekedésnek szilárd gazdasági alapokon kell nyugodnia, amelyek makrogazdasági és pénzügyi stabilitást biztosítanak. Ennek részeként töretlen elkötelezettségre van szükség a fenntartható költségvetési politika iránt, miközben fenn kell tartani a szociális és a tőkekiadások szintjét, a külső sokkok elleni puffereket pedig konszolidálni kell. A kormányzás, a demokrácia és a gazdasági fejlődés szempontjából egyaránt fontos tényezőnek számító államháztartási gazdálkodás a nemzetközi bevált gyakorlatok alapelveit fogja érvényesíteni. A nemzetközi normáknak és a bevált gyakorlatoknak megfelelően megerősítik a bankfelügyeletet, hogy fokozzák a pénzügyi ágazat stabilitását és rezilienciáját. Az adó- és vámügyek korszerűsítése és megreformálása – a nemzetközi együttműködést és a csalás elleni küzdelem megerősítését is beleértve – lendületet fog adni a bevételek beszedésének.

A kedvezőbb üzleti környezet a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. E tekintetben a felek arra helyezik a hangsúlyt, hogy tovább egyszerűsítsék az adminisztratív eljárásokat és csökkentsék az adminisztratív költségeket, javítsák a forráshoz jutást a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára egy stabil és diverzifikált pénzügyi piacon, továbbá megerősítsék a tulajdonjogok védelmét és érvényesítését. Az erős vállalkozástámogató szervezetek és vállalkozói szövetségek elősegítenék, hogy a gazdasági szereplők új lehetőségeket ragadhassanak meg és véleményük nagyobb súllyal essen latba a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az EU és Örményország igyekszik javítani az örmény vállalatok arra vonatkozó képességét, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi – uniós és örményországi gazdasági szereplőket egyaránt felölelő – értékláncokba, ezáltal ösztönözve a technológia és a tudás átadását. Ebben az összefüggésben meghatározó szerephez jutnak a vállalkozástámogató szervezetek, az örményországi és európai vállalatok közötti kapcsolatteremtéshez nyújtott uniós segítség pedig megsokszorozhatja a nemzeti erőfeszítések hatását. A közvetlen külföldi befektetés részét képezheti Örményország nemzetközi értékláncokban való részvételének, egyúttal erősítheti és gyorsíthatja is azt, emellett pedig hozzájárulhat a helyi készségek és kompetenciák megteremtéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ennek érdekében alapvető fontosságú a beruházási keret javítása, mégpedig az átláthatóságának, a megbízhatóságának és a hatékonyságának fokozása révén. A vállalkozói tevékenységet támogató beruházási környezet további eleme a termék- és a szolgáltatáspiacokon megvalósuló tényleges verseny, amelyet egy erős és független, a legszigorúbb etikai normák alapján működő versenyhatóság garantál az antitrösztszabályokra vonatkozó hatékony jogérvényesítési mechanizmus és a szellemitulajdon-jogok, köztük a földrajzi árujelzők hatékony védelme révén. A növekedés előmozdítása szempontjából döntő mozzanat, hogy a vállalkozói tevékenység megkönnyítésére irányuló törekvések valamennyi szakpolitikában érvényesüljenek. Modern foglalkoztatás- és szociálpolitikára lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági fejlődés inkluzív legyen és valamennyi örmény állampolgár jóllétéhez hozzájáruljon. Ez magában foglalja a munkakörülmények – köztük a munkahelyi egészségvédelem és biztonság – hatékony felügyeletét biztosító megfelelő intézményeket is.

Az örményországi átfogó fejlesztési stratégia és az ágazatspecifikus stratégiák (kkv-stratégia, a kisvállalkozói intézkedéscsomag szerinti értékelés keretében megfogalmazott ajánlások, exportösztönzési stratégia, vidékfejlesztés stb.) végrehajtása egyaránt fontos a kkv-knak szóló (COSME), illetve kutatási és innovációs (Horizont 2020) uniós programokban való részvétel szempontjából, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt) szabályozási és infrastrukturális környezetének továbbfejlesztése érdekében, maradéktalanul kihasználva az e területeken igénybe vehető uniós támogatást.

A digitális gazdaság előmozdítása – többek között az örményországi digitális környezetnek az EU digitális egységes piacához való közelítése révén – fontos lépés lenne az örmény gazdaság és társadalom modernizációja felé.

Az e stratégiák végrehajtására vonatkozó nyomon követésnek magában kell foglalnia a köz- és magánszféra közötti párbeszédet és az érintett civil társadalmi szervezetekkel, köztük a szociális partnerek szervezeteivel való konzultációt.

A zöld gazdaság a fenntartható fejlődés irányába mutató jelentős növekedési pályát kínál. A környezetvédelmi szempontokat – köztük az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolásokat – valamennyi releváns szakpolitikában érvényesíteni fogják.

Az EU és Örményország hatékony együttműködést alakított ki a mezőgazdaság, valamint a regionális és vidékfejlesztés területén annak érdekében, hogy Örményország-szerte előmozdítsák a termelői csoportok létrejöttét és az értékláncok megteremtését. A mezőgazdaság és az önellátó termelés tartogat ugyan lehetőségeket az élelmiszerbiztonság és az informális foglalkoztatás területén, mindazonáltal fontos, hogy többek között a kapacitásépítésen és a forráshoz jutáson keresztül tovább javítsák az ágazat versenyképességét. Az eddig elért eredményekre építve és a közigazgatás valamennyi szintjére kiterjedő reformmal összehangolva a felek továbbra is törekednek a régiókon átívelő gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére.

3.   Hálózatfejlesztés, energiahatékonyság, környezetvédelem és éghajlat-politika

Tengerparttal nem rendelkező országként Örményországnak megoldásokat kell találnia a hálózatfejlesztés jelentette kihívásokra. Ráadásul az országon belül is egyes térségek elszigeteltek, és csak igen korlátozott kapcsolataik vannak a gazdasági, politikai és társadalmi élet központjaival. Az EU-val és a keleti partnerség egyéb országaival – mindenekelőtt Grúziával – az e területeken folytatott együttműködés elősegítheti az ország földrajzi helyzetéből adódó nehézségek áthidalását.

Örményország növekedési potenciálját fellendítenék a jobb üzleti lehetőségek, közlekedési és logisztikai kapcsolatok és értékláncok, a továbbfejlesztett belső és határokon átnyúló összeköttetésekre építve. Örményországban a közúti, a vasúti és a légi közlekedés jelenti a fő közlekedési módokat. Mivel Örményország legfontosabb kereskedelmi partnere az EU, Oroszország és Kína, a teherárut rendszerint a grúziai kikötőkből induló vasúti kompokon szállítják tovább. A felek együttműködnek a határokon végzett gyors vámkezelési eljárások kialakítása érdekében, mivel ezek valamennyi közlekedési mód esetében nélkülözhetetlenek a költséges késedelmek elkerüléséhez.

A felek – világosan kijelölt prioritások alapján – szintén együttműködést folytatnak a kiterjesztett transzeurópai közlekedési törzshálózatok (TEN-T) keretében, hogy javítsák Örményország nemzetközi piacokhoz való hozzáférését. A közúti biztonság területén való együttműködés – annak infrastrukturális és szakpolitikai vetületeire is kiterjedően – ugyancsak előtérbe kerül. Az infrastrukturális beruházásokat környezetbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens módon kell megvalósítani.

A közvetlen szomszédságon túlmutató tényleges összeköttetések és piacfejlesztés biztosítása érdekében fontos előrelépést tenni a polgári repülés reformja terén, amely adott esetben egy légiközlekedési megállapodás megkötéséhez vezethet az EU-val.

A jó környezetvédelmi irányítás (főként a környezeti hatásvizsgálatok és a stratégiai hatásvizsgálatok alkalmazása, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés és az igazságszolgáltatáshoz való jog), továbbá a környezetvédelem és az éghajlat-politika releváns szakpolitikákba való beépítése szilárd alapot teremt a fenntartható fejlődéshez. A vonatkozó reformoknak az új megállapodásban foglalt környezetvédelmi kötelezettségekre kell épülniük. A fokozott energiahatékonyság rövid időn belül számottevő és folyamatos megtakarításokat fog eredményezni, ugyanakkor az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes gazdaságra való átállást is előmozdítja – ezek az intézkedések a lakáságazatban összekapcsolhatók a Polgármesterek Szövetségének tevékenységével. Amíg az ország nukleáris energiából biztosítja a megfelelő szintű energiaellátást, fontos garantálni a magas szintű nukleáris biztonságot: ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szabványaira, valamint az uniós szabványokra és gyakorlatokra kell alapozni, az átfogó és megerősített partnerségi megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

A modern társadalom működésének egyik elengedhetetlen feltétele a megbízható és megfizethető energiaellátás, amelynek fenntarthatóságát többek között a környezeti és az éghajlati hatások mérséklése révén kell biztosítani. A nagyobb mértékű energia- és erőforrás-hatékonyság – egyebek mellett a lakáságazatban –, valamint a megújuló energia fokozott használata szintén hozzájárul e célkitűzés megvalósításához az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrásokra és a villamosenergia-piacra vonatkozó, korszerű jogszabályok végrehajtása révén. Az említett célok mindemellett a szolgáltatások és az infrastruktúra közbeszerzésén keresztül is előmozdíthatók.

A szomszédos országokkal kialakított összeköttetések bővítése és javítása ugyancsak hozzájárulhat az energiabiztonsághoz. Örményországnak a keleti partnerségen belüli többoldalú együttműködésben való folyamatos és tevékeny részvétele kulcsfontosságú azon közös érdekű projektek azonosításához, amelyekhez esetleg uniós pénzügyi támogatás vehető igénybe. Az energiahatékonyság javítása és a megújuló energia kapacitásépítéssel történő ösztönzése, valamint a beruházási prioritások egyértelmű kijelölése kulcsfontosságú az örményországi energiabiztonság garantálásához.

Végül, a metsamori atomerőmű bezárását és biztonságos leszerelését, valamint az erre vonatkozó ütemterv/cselekvési terv mielőbbi elfogadását változatlanul kiemelt célként kell kezelni, szem előtt tartva, hogy az atomerőmű helyett új kapacitásra van szükség Örményország energiabiztonsága és a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése érdekében.

4.   Mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy megkönnyítsék állampolgáraik mobilitását, valamint hogy az emberek közötti kapcsolatok körét kiterjesszék többek között az ifjúságra, a diákokra, a kutatókra, a művészekre, valamint a kulturális és az üzleti szereplőkre irányuló célzott intézkedéseken keresztül. Ezzel újólag megerősítik, hogy változatlanul az egyik legfontosabb cél a felek állampolgárainak biztonságos és megfelelően kezelhető környezetben történő fokozott mobilitása. A felek továbbá kellő időben megfontolják annak lehetőségét, hogy – amennyiben megvalósulnak a megfelelően kezelhető és biztonságos mobilitás feltételei, többek között a felek közötti vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások hatékony végrehajtása – párbeszédet kezdenek az EU és Örményország közötti vízumkérdésekről. Együtt fognak működni az irreguláris migráció elleni közdelem terén – egyebek mellett a visszafogadási megállapodás végrehajtásával, valamint a határigazgatási politika és a kapcsolódó jogi és operatív keretek előmozdításával.

A migrációs áramlások kezelése a vízumkönnyítési megállapodáson / visszafogadási megállapodáson alapul. Az EU elismeri, hogy Örményország fontos szerepet játszik a szíriai menekültek letelepítésében, ezért támogatásra jogosult a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alapból (3).

A globális piacon jelentkező kihívások kezeléséhez a készségek megfelelő tárházára van szükség minden szinten – a vállalkozásoktól kezdve a közigazgatásig. A kisgyermekkori nevelés, az alapfokú, középfokú és felsőoktatás, a szakképzés, továbbá az oktatási és képzési rendszer és a vállalkozások közötti együttműködés egyaránt megerősítésre szorul annak érdekében, hogy maradéktalanul hozzá tudjon járulni a szükséges készségek megteremtéséhez. Örményországnak a Horizont 2020 programhoz való társulása nyomán a kutatás és az innováció kiemelt figyelemben fog részesülni.

(1)  JOIN(2015) 50 final, 2015. november 18.

(2)  Lásd a II. rész („Prioritások”) alatti négy címet.

(3)  A Bizottság 2014. december 10-i C(2014) 9615 határozata a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap, a „Madad alap” létrehozásáról.