(1)

Számos pénzügyi eszköz és pénzügyi ügylet árazása függ a referenciamutatók pontosságától és integritásától. A LIBOR, az EURIBOR és a devizapiaci referencia-kamatlábak manipulálásával kapcsolatos , a fogyasztóknak és a befektetőknek jelentős károkat okozó és a polgárok pénzügyi szektor iránti bizalmát tovább tépázó komoly esetek, továbbá az energia- és olajpiaci referenciamutatók manipulálásával kapcsolatos állítások rámutatnak arra, hogy a referenciamutatók esetében előfordulhat összeférhetetlenség és mérlegelésen alapuló , illetve gyenge irányítási rendszerekkel jellemezhetőek, amelyek ki vannak téve a manipuláció kockázatának. A referenciamutatóként használt indexek pontosságát és integritását érintő hibák vagy az azokkal kapcsolatos kételyek alááshatják a piaci bizalmat, veszteséget okozhatnak a fogyasztóknak és a befektetőknek, egyúttal torzíthatják a reálgazdasági folyamatokat. Szükséges tehát biztosítani a referenciamutatók és a referenciamutatók előállítási folyamatának pontosságát, megalapozottságát és integritását.

(2)

A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) tartalmaz bizonyos rendelkezéseket a jegyzett pénzügyi eszközök árazásához használt referenciamutatók megbízhatóságára vonatkozóan. Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) tartalmaz bizonyos rendelkezéseket a kibocsátók által használt referenciamutatókra vonatkozóan. Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) tartalmaz bizonyos rendelkezéseket az ÁÉKBV-nak minősülő befektetési alapok által használt referenciamutatókra vonatkozóan. A nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló, 2011. október 25-i 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) tartalmaz bizonyos rendelkezéseket, amelyek megtiltják a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatban használt referenciamutatók manipulálását. Ezek a jogalkotási aktusok azonban csak bizonyos referenciamutatók egyes szempontjaival foglalkoznak, és nem kezelik a referenciamutatók előállítási folyamatának valamennyi sebezhető pontját.

(3)

A referenciamutatók nélkülözhetetlenek a határokon átnyúló ügyletek árazásához, és ezen keresztül a pénzügyi eszközök és szolgáltatások széles köre tekintetében teszik lehetővé az egységes piac hatékony működését. A pénzügyi ügyletekben – különösen jelzáloghiteleknél – referencia-kamatlábként alkalmazott, valamely tagállamban előállított számos referenciamutatót más tagállamok hitelintézetei és fogyasztói használnak. Emellett ezek a hitelintézetek e pénzügyi ügyletekre gyakran a határokon átnyúló bankközi piacon kötnek fedezeti ügyletet, vagy ott szerzik be hozzájuk a forrásokat. Nemzeti szinten ez idáig mindössze két tagállam fogadott el referenciamutatókra vonatkozó jogszabályokat, ám az általuk kialakított jogi keretek máris eltéréseket mutatnak például az alkalmazási kör tekintetében. Emellett, mivel az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által 2013-ban elfogadott, referenciamutatókkal kapcsolatos elvek bizonyos rugalmasságot tesznek lehetővé pontos alkalmazási körük, ▌végrehajtásuk módja vonatkozásában, a tagállamok valószínűsíthetően ezen elveket eltérő módon alkalmazó jogszabályokat fogadnának el nemzeti szinten.

(3a)

A pénzügyi referenciamutatók használata nem korlátozódik a pénzügyi eszközök és szerződések kibocsátására és létrehozására. A pénzügyi szektor a referenciamutatókat befektetési alapok teljesítményének értékelésére is felhasználja a hozam nyomon követése vagy egy portfólió eszközallokációjának meghatározása vagy a teljesítménydíjak meghatározása céljából. Az indexkombináción belül az egyes indexekhez rendelt súlyok pénzügyi eszköz vagy szerződés kifizetési értékének megállapítása vagy egy befektetési alap teljesítményének mérése céljából történő meghatározása és felülvizsgálata is felhasználást valósít meg, mivel ennek a tevékenységnek – szemben a referenciamutatók meghatározásával – a mérlegelés nem része. Egy adott referenciamutatót alapul vevő pénzügyi eszközök birtoklása nem minősül a referenciamutató felhasználásának.

(4)

Ezek az eltérő megközelítések a belső piac széttöredezéséhez vezetnek, mivel a referenciamutató-kezelők és -felhasználók más-más tagállamban más-más szabályoknak lesznek kitéve. Így előfordulhatna, hogy az egyik tagállamban előállított referenciamutató nem használható egy másikban. A pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben használt referenciamutatók pontosságát és integritását Európában biztosítani hivatott, harmonizált keret hiányában ezért valószínűsíthető, hogy a tagállamok jogi kereteinek eltérései akadályozzák majd a referenciamutató-előállítás belső piacának zavartalan működését.

(5)

Az uniós fogyasztóvédelmi szabályok nem foglalkoznak a pénzügyi ügyletekben hivatkozott referenciamutatók alkalmasságának kérdésével. Az alkalmatlan referenciamutatók használatával kapcsolatban az egyes tagállamokban felmerülő fogyasztói panaszok és peres eljárások eredményeként valószínűsíthető, hogy a tagállamok a fogyasztóvédelem jogos céljától vezérelve egymástól eltérő nemzeti szintű intézkedéseket fogadnának el, ami a fogyasztóvédelem eltérő szintje miatti különböző versenyfeltételek okán a belső piac szétaprózódásához vezethet.

(6)

Következésképpen a belső piac – különösen a pénzügyi piacok – megfelelő működésének biztosítása és működési feltételeinek javítása, valamint a fogyasztók és befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében helyénvaló a referenciamutatók uniós szintű szabályozási keretének meghatározása.

(7)

Helyénvaló és szükséges, hogy a szóban forgó szabályok rendelet formáját öltsék, hogy a referenciamutatók előállításában, a referenciamutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatásban és a referenciamutatók felhasználásában érintett személyekre közvetlen kötelezettségeket megállapító rendelkezéseket az Unió egészében egységesen alkalmazzák. Mivel a referenciamutatók előállítására vonatkozó jogi keretek szükségképpen kiterjednek a referenciamutató-előállítás valamennyi oldalát érintő, pontos követelményeket meghatározó intézkedésekre, a választott megközelítés akár csekély eltérései is jelentős akadályát jelenthetik a referenciamutatók határokon átnyúló használatának. Ennélfogva a közvetlenül alkalmazandó, nemzeti jogalkotást nem igénylő jogi eszköz, azaz rendelet alkalmazása csökkenti annak lehetőségét, hogy a tagállamok egymástól eltérő intézkedéseket hozzanak nemzeti szinten, ezáltal pedig egységes megközelítést és nagyobb jogbiztonságot garantál, és megelőzi a referenciamutatókkal kapcsolatos, határokon átnyúló tevékenységeket jelentősen akadályozó tényezők felmerülését.

(8)

A rendelet hatályának olyan tágnak kell lennie, hogy lehetővé tegye megelőző jellegű szabályozási keret létrehozását. A referenciamutatók előállítása során mód nyílik mérlegelésre, és szükségképpen jelen vannak bizonyos típusú összeférhetetlenségek, következésképpen lehetőség nyílik és késztetés jelentkezik a referenciamutatók manipulálására. E kockázati tényezők minden referenciamutató tekintetében közösek, és valamennyit megfelelő irányítási és kontrollkövetelmények alá kell vonni. A kockázat mértéke azonban eltérő, amely minden esetben az adott körülményeknek megfelelő, differenciált megközelítést igényel. Mivel a referenciamutatók sebezhetősége és fontossága időben változó, ha a szabályozás csak a fontos vagy sebezhető indexekre korlátozódna, akkor figyelmen kívül hagyná a referenciamutatókkal kapcsolatos esetleges jövőbeli kockázatokat. A jelenleg szűk körben használt referenciamutatók a jövőben széles körben elterjedhetnek, azaz esetükben akár csekély mértékű manipuláció is jelentős hatással járhat.

(9)

A jelen rendelet alkalmazási köre szempontjából azt kell döntő tényezőnek tekinteni, hogy a kimeneti érték meghatározza-e pénzügyi eszköz vagy pénzügyi ügylet ▌értékét. Tehát a rendelet alkalmazási köre nem függhet a bemeneti adatok jellegétől. Következésképpen a rendelet hatályának ki kell terjednie a gazdasági jellegű adatokból (pl. részvényárakból) és az egyéb jellegű számadatokból vagy értékekből (pl. időjárási paraméterekből) számított referenciamutatókra egyaránt. A szabályozási keretnek az említett kockázatoknak kitett referenciamutatókra kell vonatkoznia, és egyben el kell ismernie a világszerte készülő referenciamutatók nagy számát és azoknak a pénzügyi stabilitásra és a reálgazdaságra gyakorolt eltérő hatásait . E rendeletnek arányos választ kell nyújtania azokra a kockázatokra is , amelyeket különböző referenciamutatók hordoznak magukban. E rendelet alkalmazási körének ezért minden olyan referenciamutatóra ki kell terjednie, amelyet szabályozott kereskedési helyszínen jegyzett vagy ott forgalmazott pénzügyi eszköz árazásához használnak. Amikor e rendelet napokra hivatkozik, az alatt naptári napot kell érteni.

(10)

Jelentős számú fogyasztó részese olyan pénzügyi ügyleteknek, például jelzáloggal biztosított fogyasztóihitel-megállapodásoknak, amelyek referenciaértékeként ugyanilyen kockázatoknak kitett referenciamutatók szolgálnak. Ebből kifolyólag e rendelet hatályának ki kell kiterjednie 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) említett indexekre és referencia-kamatlábakra.

(11)

Referenciamutató felhasználásának minősül az olyan index vagy létező indexek új bemeneti adatokat nem tartalmazó egyesítése, amelyet valamely alap vagy pénzügyi eszköz teljesítményének mérésére használnak.

(12)

Minden referenciamutató-kezelő esetében felmerülhet összeférhetetlenség, mindegyikük végez mérlegelést, és egyikük esetében sem garantált eleve a megfelelő irányítási és kontrollrendszerek létezése. Mivel a referenciamutatók előállítási folyamata a referenciamutató-kezelők ellenőrzése alatt áll, utóbbiak kötelező engedélyeztetése vagy nyilvántartásba vétele és felügyelete a leghatékonyabb módja kikezdhetetlen referenciamutatók biztosításának.

(13)

A referenciamutatók adatszolgáltatói esetében felmerülhet összeférhetetlenség, tevékenységük során mérlegelést végeznek, azaz manipulációforrást jelenthetnek. A referenciamutatókhoz történő adatszolgáltatás önkéntes tevékenység. Bármely olyan kezdeményezés, amely üzleti modelljük jelentős átalakítására kötelezi az adatszolgáltatókat, az általuk biztosított adatszolgáltatás beszüntetését eredményezheti. Mindamellett azon adatszolgáltatók számára, akik már ma is szabályozás és felügyelet alá tartoznak, a megfelelő irányítási és kontrollrendszerek kialakítására vonatkozó előírások várhatóan nem jelentenek majd tetemes költséget vagy aránytalanul nagy adminisztratív terhet. Ezért ez a rendelet kötelezettségeket állapít meg a felügyelt adatszolgáltatók számára.

(14)

A referenciamutató-kezelő az a természetes vagy jogi személy, aki önkéntes ellenőrzést gyakorol a referenciamutató előállítása felett, így különösen az a személy, aki igazgatja a referenciamutatót, gyűjti és elemzi a bemeneti adatokat, megállapítja a referenciamutató értékét, és vagy közvetlenül közzéteszi a referenciamutatót, vagy pedig harmadik személynek kiszervezi közzétételét . Amennyiben azonban valamely személy újságírói tevékenysége keretében csupán közzéteszi a referenciamutatót vagy hivatkozik arra, ám nem gyakorol ellenőrzést a szóban forgó referenciamutató előállítása felett, úgy e személyre nem kell alkalmazni az e rendelet által a referenciamutató-kezelőkre előírt követelményeket.

(15)

Az indexeket valamilyen képlet vagy más módszertan használatával az alapul szolgáló értékek alapján számítják ki. E képlet megalkotása, a számítás elvégzése és a bemeneti adatok meghatározása során lehetőség van a mérlegelésre. E mérlegelés miatt fennáll a manipuláció kockázata, következésképp e rendelet hatályának ki kell terjednie az ezen jellemzővel rendelkező összes referenciamutatóra. Azokban az esetekben azonban, amikor egyetlen ár vagy érték szolgál valamely pénzügyi eszköz referenciaértékeként – például amikor egy opció referenciaárát egyetlen értékpapír ára határozza meg – nincs számítás, nincsenek bemeneti adatok és nincs mérlegelés sem. Következésképp az egyetlen áron vagy egyetlen értéken alapuló referenciaárak e rendelet alkalmazásában nem tekintendők referenciamutatónak. A központi szerződő felek által előállított referenciaárak vagy elszámolási árak nem tekintendők referenciamutatónak, mivel ezeket elszámolás, biztosíték meghatározása vagy kockázatkezelés céljából, azaz nem valamely pénzügyi eszköz alapján fizetendő összeg vagy pénzügyi eszköz értékének meghatározása céljából használják fel.

(16)

E rendelet végrehajtása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződések alapján rájuk bízott hatáskörök, feladatok és kötelességek gyakorlása során élvezett függetlenségét, továbbá a nemzeti központi bankoknak a tagállamok vagy az érintett harmadik országok alkotmányos berendezkedéséből adódó függetlenségét.

(17)

▌A referenciamutatók integritásának biztosítása érdekében a referenciamutató-kezelők számára megfelelő irányítási rendszerek működtetését kell előírni, amelyek révén ellenőrizhetik az összeférhetetlenségeket, és fenntarthatják a referenciamutatókba vetett bizalmat. A referenciamutató-kezelők nagy része – akár megfelelő irányítás esetén is – ki van téve összeférhetetlenségeknek, és adott esetben egyes kérdések mérlegelésére és eldöntésére kényszerül, ami az érdekelt felek különböző csoportjait érinti. Fontos tehát, hogy a referenciamutató-kezelők olyan külön funkcióval rendelkezzenek az irányítási rendszerek végrehajtásának és hatékonyságának felügyeletére, amely hatékony felügyeletet biztosít.

(18)

A referenciamutatók manipulálása vagy megbízhatatlansága kárt okozhat a befektetőknek és a fogyasztóknak. E rendeletnek ezért meg kell határoznia a referenciamutató-kezelőkre és az adatszolgáltatókra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségek keretét, valamint biztosítania kell a referenciamutatók céljával és a referenciamutatókhoz felhasznált bemeneti adatokkal kapcsolatos átláthatóságot, elősegítve ezáltal az esetleges kárigények igazságosabb és hatékonyabb rendezését a nemzeti és európai jognak megfelelően.

(19)

A rendelet végrehajtásának ellenőrzéséhez, illetve annak hatékony betartatásához utólagos elemzésre és tényadatokra van szükség. A rendeletnek ezért megfelelő keretet kell kialakítani a referenciamutató-kezelők számára a referenciamutató egy kellően hosszú időszakra történő, megfelelő kiszámítására vonatkozóan. A referenciamutató által mérni hivatott valóságelem és annak környezete idővel valószínűsíthetően változik. Ebből kifolyólag a referenciamutató előállítási folyamatát és módszertanát időről időre ellenőrizni kell, illetve felül kell vizsgálni az esetleges hiányosságok és fejlesztési lehetőségek feltárása érdekében. A referenciamutatók előállításával kapcsolatos hiányosságok sok érdekelt felet érinthetnek, akik segíthetnek ezen hiányosságok feltárásában. Ennek a rendeletnek ennélfogva létre kell hoznia a referenciamutató-kezelők számára egy olyan független panaszkezelési eljárást annak lehetővé tételére, hogy az érdekelt felek panasszal élhessenek a referenciamutató-kezelő felé, amely biztosítja , hogy a referenciamutató-kezelő objektív módon vizsgálja meg a panaszok megalapozottságát.

(20)

A referenciamutatók előállítása gyakran fontos funkciók – például a referenciamutató kiszámítása, a bemeneti adatok összegyűjtése és a referenciamutató közlése – kiszervezésével jár. Az irányítási rendszerek hatékonyságának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy a funkciók kiszervezése a referenciamutató-kezelőt ne mentesítse egyetlen kötelezettsége vagy felelőssége alól sem, továbbá, hogy a kiszervezés oly módon valósuljon meg, hogy az ne korlátozza a referenciamutató-kezelő képességét e kötelezettségeinek és felelősségeinek való megfelelésre, illetve az érintett illetékes hatóság képességét a referenciamutató-kezelők felett gyakorolt felügyelet tekintetében.

(21)

A bemeneti adatok központi fogadója a referenciamutató-kezelő, amely konzisztens módon tudja vizsgálni a bemeneti adatok integritását és pontosságát.▌

(22)

Adott esetben a referenciamutató-kezelő alkalmazottai is észlelhetik e rendelet megszegését, vagy azonosíthatnak olyan potenciális sebezhető pontokat, amelyek manipulációhoz vagy annak kísérletéhez vezethetnek. E rendeletnek ezért olyan keretet kell bevezetnie , amelyeken keresztül az alkalmazottak bizalmas úton felhívhatják a referenciamutató-kezelők figyelmét a rendelet esetleges megszegésére.

(23)

A bemeneti adatok szolgáltatásával összefüggésben gyakorolható bárminemű mérlegelési jogkör lehetőséget teremt a referenciamutató manipulálására. Amennyiben a bemeneti adat ügyleti adat, kisebb a mérlegelési lehetőség, így korlátozottabb az adat manipulálásának kockázata. Ebből kifolyólag a referenciamutató-kezelőknek általános szabályként tényleges ügyletekre vonatkozó bemeneti adatokat kell használniuk, amennyiben azok rendelkezésre állnak; azokban az esetekben azonban, amikor a referenciamutató integritásának és pontosságának garantálásához az ügyleti adatok nem elegendők, más adatok is felhasználhatók.

(24)

A referenciamutatónak az általa lekövetni hivatott gazdasági tény mérése tekintetében értelmezett pontossága és megbízhatósága a használt módszertantól és a bemeneti adatoktól függ. Következésképp olyan átlátható módszertant kell alkalmazni, amely garantálja a referenciamutató megbízhatóságát és pontosságát.

(25)

A referenciamutató pontosságának folyamatos fenntartása érdekében szükség lehet a módszertan megváltoztatására, de a módszertan változtatásai hatással vannak az érdekelt felekre és a referenciamutató felhasználóira. Szükség van tehát a referenciamutató módszertanának megváltoztatása esetén követendő – a konzultációs követelményeket is magukban foglaló – eljárások meghatározására annak érdekében, hogy a felhasználók és az érdekelt felek meg tudják tenni a szóban forgó változtatások miatt szükséges intézkedéseket, illetve jelezni tudják a referenciamutató-kezelő felé, ha aggályaik merülnek fel a változtatásokkal kapcsolatban.

(26)

A referenciamutatók integritása és pontossága az adatszolgáltatók által közölt bemeneti adatok integritásától és pontosságától függ. Elengedhetetlenül fontos, hogy az adatszolgáltatók ilyen bemeneti adatokkal kapcsolatos kötelezettségei egyértelműen meg legyenek határozva, megbízhatóak legyenek, és összhangban legyenek a referenciamutató-kezelő által használt kontrolleljárásokkal és módszertannal. ▌Ehhez a referenciamutató-kezelőnek adott esetben és lehetőség szerint az adatszolgáltatókkal együttműködve magatartási kódexet kell kidolgoznia, amelyben rögzíti ezeket a követelményeket, és az adatszolgáltatók adatok nyújtásával kapcsolatos felelősségét .

(27)

Számos referenciamutatót szabályozott kereskedési helyszínekről, jóváhagyott közzétételi vagy jelentéstételi mechanizmusokból, energiatőzsdékről vagy kibocsátásiegység-aukciókból származó bemeneti adatok alapján, egy képlet alkalmazásával számítanak ki. Ezekben az esetekben a hatályos szabályozás és felügyelet biztosítja a bemeneti adatok integritását és átláthatóságát , illetve az irányítási követelmények és a jogsértések bejelentésére szolgáló eljárások érvényesülését. Ezért a kettős szabályozás elkerülése érdekében, és mivel e helyszínek felügyelete biztosítja a felhasznált bemeneti adatok integritását , ezekre a referenciamutatókra nem vonatkoznak e rendelet egyes követelményei, feltéve hogy az ezeket alátámasztó adatokat teljes egészében a kereskedés utáni átláthatósági követelmények hatálya alá tartozó helyszínek, köztük a szabályozott uniós piaccal egyenértékűnek minősülő harmadik országbeli piacok szolgáltatták .

(28)

Az adatszolgáltatók is ki lehetnek téve összeférhetetlenségnek, a bemeneti adatok meghatározása kapcsán pedig mérlegelési jogkörük lehet. Ebből kifolyólag szükséges, hogy az adatszolgáltatók tekintetében , amennyiben lehetséges és célszerű, irányítási rendszerek érvényesüljenek, amelyek révén biztosítható ezen összeférhetetlenségek kezelése és az, hogy pontos bemeneti adatokat szolgáltassanak, amelyek megfelelnek a referenciamutató-kezelő követelményeinek, és hitelesíthetők.

(29)

A referenciamutatók különböző típusai és ágazatai más-más jellemzőkkel, sebezhető pontokkal és kockázatokkal rendelkeznek. E rendelet rendelkezéseit ezért tovább kell részletezni a referenciamutatók egyes ágazatainak és típusainak megfelelően. Az árupiaci referenciamutatók széles körben használt, ágazatspecifikus jellemzőkkel rendelkező mutatók , ezért pontosítani kell, hogy e rendelet rendelkezései miként alkalmazandók e referenciamutatókra. Emellett a rendeletnek bizonyos fokú rugalmasságot is lehetővé kell tennie a különböző referenciamutató-ágazatokra vonatkozó differenciált követelmények nemzetközi fejleményekre – különösen az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezetének (IOSCO) munkájára – figyelemmel, kellő időben történő frissítésének lehetővé tételére.

(29a)

A szabályozás arányosságának biztosítása érdekében ahhoz, hogy valamely referenciamutató e rendelet alapján kritikusnak minősüljön, annak jellegét tekintve rendszerszintűnek kell minősülnie vagy azt rendszerszinten kell használni, és kitettnek kell lennie a manipuláció kockázatának.

(30)

Bizonyos kritikus referenciamutatók kudarca súlyos következményekkel járhat a pénzügyi stabilitásra, a piacok rendezett működésére vagy a befektetőkre nézve, ezért ezen kritikus referenciamutatók integritásának és megalapozottságának garantálása további követelmények alkalmazását teszi szükségessé. A kritikus referenciamutatók e potenciális destabilizáló hatásai egy vagy több tagállamot érinthetnek. Az illetékes nemzeti hatóságok az ESMA-val karöltve határozzák meg, mely referenciamutatókat minősítenek kritikusnak.

(30a)

Tekintettel arra, hogy a kritikus referenciamutatók milyen stratégiai jelentőséggel bírnak a belső piac megfelelő működése tekintetében, az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (9) 17. cikkében foglalt eljárás alapján érdemes lehet az ESMA-t felhatalmazni a referenciamutató-kezelőkre és adott esetben a referenciamutatókhoz adatokat szolgáltatókra közvetlenül alkalmazandó határozatok meghozatalára, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok nem alkalmazzák e rendeletet vagy megsértik az uniós jogszabályokat.

(31)

Az adatszolgáltatással felhagyó adatszolgáltatók alááshatják a kritikus referenciamutatók hitelességét, mivel sérül e referenciamutatók arra vonatkozó képessége, hogy a mögöttes piaci vagy gazdasági realitásokat mérjék. Szükséges tehát olyan jogkört biztosítani az érintett illetékes hatóság részére, amely alapján a felügyelt szervezetek részéről kötelező adatszolgáltatást írhat elő a kritikus referenciamutatók esetében a szóban forgó referenciamutató hitelességének megőrzése érdekében . A bemeneti adatok kötelező szolgáltatásának nem célja, hogy ügyletkötésre vagy ügyletkötésre való kötelezettségvállalásra vonatkozó kötelezettséget rójon a felügyelt szervezetekre.

(31a)

Ha egy referenciamutatót kritikusnak minősítenek, a referenciamutató-kezelő kihasználhatja monopolhelyzetét e mutatók felhasználói felett. Tekintettel erre, a piaci visszaélések megelőzésének érdekében a kritikus referenciamutatóért felelős illetékes hatóságok kollégiumának felügyelnie kell az eladási árat és a referenciamutató-kezelő költségeit.

(32)

Ahhoz, hogy a referenciamutatók felhasználói megfelelő döntéseket hozhassanak, és megértsék a referenciamutatók kockázatait, tudniuk kell, hogy mit mérnek a referenciamutatók és ismerniük kell azok hiányosságait. Ebből kifolyólag a referenciamutató-kezelőnek közzé kell tennie egy ezen információkat tartalmazó nyilatkozatot▌. A referenciamutató-kezelőnek a bemeneti adatokat vizsgálat esetén kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

▌

(34)

E rendeletnek figyelembe kell vennie az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) által a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozóan 2013. július 17-én közzétett elveket ( a pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó IOSCO-elvek) és az IOSCO által az olajárjelentő ügynökségekre vonatkozóan 2012. október 5-én közzétett elveket (a továbbiakban az árjelentő ügynökségekre vonatkozó IOSCO-elvek), amelyek a referenciamutatókra vonatkozó szabályozási követelmények globális standardjaként szolgálnak .

(34a)

A fizikai árupiacok olyan egyedi sajátosságokkal rendelkeznek, amelyeket figyelembe kell venni az árupiaci referenciamutatók integritása veszélyeztetésének, valamint az árupiacok átláthatóságát, az európai ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fogyasztók érdekeit érő kedvezőtlen hatásoknak a megelőzése érdekében. Ezért nem helyénvaló e rendelet egyes rendelkezéseinek az árupiaci referenciamutatókra való alkalmazása. Az IOSCO többek között a Nemzetközi Energiaügynökséggel és a Nemzetközi Energiafórummal együttműködésben az árupiaci referenciamutatókra kialakított elveit kifejezetten úgy határozták meg, hogy az összes árupiaci referenciamutatóra vonatkozzanak, ezért e rendelet rögzíti, hogy bizonyos rendelkezések nem fognak az árupiaci referenciamutatókra vonatkozni.

(34b)

Ez a rendelet bevezet egy olyan elismerési rendszert is, amely lehetővé teszi a harmadik országokban működő referenciamutató-kezelők számára referenciamutatóiknak az Unióban történő szolgáltatását, feltéve, hogy maradéktalanul megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek vagy a vonatkozó IOSCO-elvekben szereplő rendelkezéseknek.

(34c)

Ez a rendelet egy olyan jóváhagyási rendszert vezet be, amely lehetővé teszi az Unióban elhelyezkedő és annak rendelkezései szerint engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők számára, hogy bizonyos feltételek mellett harmadik országokban szolgáltatott referenciamutatókat hagyjanak jóvá. Ilyen jóváhagyási rendszert kell bevezetni az olyan harmadik országbeli referenciamutató-kezelők tekintetében, amelyek kapcsolt viszonyban állnak vagy szorosan együttműködnek az Unióban elhelyezkedő referenciamutató-kezelőkkel. Annak a referenciamutató-kezelőnek, amely harmadik országban szolgáltatott referenciamutatókat hagyott jóvá, felelősnek kell lennie a jóváhagyott referenciamutatókért, és biztosítania kell, hogy azok megfeleljenek az e rendeletben említett, vonatkozó követelményeknek, vagy teljes mértékben teljesítsék a vonatkozó IOSCO-elvekben szereplő rendelkezéseket.

(35)

A kritikus referenciamutatók kezelőit azon tagállam illetékes hatóságának kell engedélyeznie és felügyelnie, amelyben a referenciamutató-kezelő elhelyezkedik. Az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie és felügyelnie kell azokat a referenciamutató-kezelőket, amelyek csak olyan referenciamutatókat használnak, amelyek kizárólag közvetlenül szabályozott kereskedési helyszínektől, jóváhagyott közzétételi vagy adatszolgáltatási mechanizmusoktól, energiatőzsdékről vagy kibocsátásiegység-aukciókból származó bemeneti adatokból egy képlet felhasználásával kerülnek meghatározásra, illetve azokat a referenciamutató-kezelőket, amelyek kizárólag nem kritikus referenciamutatókat szolgáltatnak. A referenciamutató-kezelők nyilvántartásba vétele nem érintheti az érintett illetékes hatóság általi felügyeletet. A referenciamutató-kezelők uniós nyilvántartását az ESMA-nak kell vezetnie.

(36)

Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy az index szolgáltatójának nincs tudomása arról, hogy az általa előállított index valamilyen pénzügyi eszköz referenciaértékeként szolgál. Ez különösen abban az esetben lehetséges, amikor a felhasználó és a referenciamutató-kezelő különböző tagállamban helyezkedik el. Következésképp fokozni kell az átláthatóságot arra vonatkozóan, hogy melyik referenciamutatót használják. Ez megvalósítható a tájékoztatók vagy az uniós jogban előírt kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok tartalmának javításával, és az értesítések és a pénzügyi eszközök 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (10) előírt listája tartalmának javításával.

(37)

Hatékony felügyelet a tagállamok illetékes hatóságai és az ESMA részére biztosított hatékony eszközök, hatáskörök és erőforrások révén biztosítható. E rendeletnek ezért rendelkeznie kell mindenekelőtt a nemzeti joggal összhangban a tagállami illetékes hatóságok, továbbá az ESMA részére minimumkövetelményként biztosítandó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökről▌. Az e rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak tárgyilagosan és pártatlanul, döntéshozatali önállóságukat fenntartva kell eljárnia.

(38)

Ezen rendelet megsértésének észlelése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA  – a nemzeti jognak megfelelően – rendelkezzenek a természetes és jogi személyek telephelyeire való bejutás lehetőségével iratok lefoglalása céljából. A szóban forgó telephelyekhez való hozzáférésre akkor van szükség, ha fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek fontosak lehetnek e rendelet megsértésének bizonyításához. Az említett telephelyekhez való hozzáférés szükséges továbbá, ha: a korábban tájékoztatásra felszólított személy a felszólításnak nem tett eleget; vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené. Amennyiben a telephelyhez való hozzáféréshez – a nemzeti jognak megfelelően – az érintett tagállam igazságszolgáltatási hatóságának előzetes engedélye szükséges, a telephelyhez való hozzáférésre vonatkozó hatáskör az igazságszolgáltatási hatóság előzetes engedélyének beszerzését követően gyakorolható.

(39)

A felügyelt szervezetektől származó telefonbeszélgetés-felvételek és adatforgalmi nyilvántartások létfontosságú és időnként egyedüli bizonyítékot képezhetnek e rendelet, és különösen az irányítási és kontrollkövetelmények megsértésének észlelése és bizonyítása szempontjából. Ezek a nyilvántartások és felvételek elősegítik az adatszolgáltatásért és az adatszolgáltatás jóváhagyásáért felelős személy kilétének, valamint annak megállapítását, hogy megtörtént-e az alkalmazottak szervezeti elkülönítése. Ebből kifolyólag lehetővé kell tenni, hogy amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő e felvételek vagy nyilvántartások fontosak lehetnek ezen rendelet megsértésének bizonyításához, az illetékes hatóságok előírják a felügyelt szervezetek által megőrzött, meglévő telefonbeszélgetés-felvételek, elektronikus kommunikációs és adatforgalmi nyilvántartások átadását.

(40)

E rendelet egyes rendelkezései alkalmazandók harmadik országok azon természetes és jogi személyeire, akik referenciamutatókat használnak, azokhoz adatot szolgáltatnak vagy más módon vesznek részt a referenciamutató előállításának folyamatában. A tagállamok illetékes hatóságainak ezért ki kell alakítaniuk az együttműködés kereteit harmadik országok hatóságaival. Az ESMA-nak össze kell hangolnia az együttműködési keretek kidolgozását és a harmadik államoktól származó információk cseréjét az illetékes hatóságok között.

(41)

E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a Charta) meghatározott alapvető jogokat és elveket, különös tekintettel a magán- és a családi élet tiszteletben tartására vonatkozó jogra, a személyes adatok védelmére, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, a vállalkozás szabadságára, a tulajdonhoz való jogra, a fogyasztók védelmére, a hatékony jogorvoslathoz való jogra, valamint a védelemhez való jogra. Ennek megfelelően e rendeletet e jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy amikor e rendelet az egyéb médiában megnyilvánuló véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó szabályokra, valamint az újságírói szakmákra vonatkozó szabályokra és kódexekre hivatkozik, e szabadságokra úgy kell figyelemmel lenni, ahogyan azokat az Unióban és a tagállamokban garantálják, illetve ahogyan azokat a Charta 11. cikke és egyéb vonatkozó rendelkezések elismerik. E rendelet nem vonatkozik a sajtóra, egyéb médiára és újságírókra, amennyiben az újságírói tevékenység során csupán közzéteszik a referenciamutatót vagy hivatkoznak arra, ám nem gyakorolnak ellenőrzést a szóban forgó referenciamutató előállítása felett.

(42)

Az érintett személyek védelemhez való jogát teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Ennek érdekében az eljárások alá vont személyek részére biztosítani kell az illetékes hatóság határozatának alapját képező megállapításokhoz való hozzáférést és a meghallgatási jogot.

(43)

A referenciamutatókkal kapcsolatos átláthatóságra a pénzügyi piacok stabilitása és a befektetők védelme miatt van szükség. Az illetékes hatóságok általi információcserének vagy információtovábbításnak a személyes adatok továbbítására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell történnie, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban. Az ESMA általi információcserének vagy információtovábbításnak a személyes adatok továbbítására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell történnie, a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban.

(44)

Figyelembe véve a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló bizottsági közleményt és a közleményhez kapcsolódóan később elfogadott uniós jogi aktusokat, a tagállamoknak szabályokat kell hozniuk az e rendeletben foglalt rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókról és közigazgatási intézkedésekről, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. Ezeknek a szankcióknak és közigazgatási intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(45)

Ehhez közigazgatási intézkedések, szankciók és bírságok rendszeréről kell rendelkezni, amelyen keresztül biztosítható az egységes megközelítés a tagállamokban, és fokozható ezek visszatartó ereje. Az egyes esetekben alkalmazott szankciókat adott esetben olyan tényezők figyelembevételével kell meghatározni mint a szándékosság fennállása vagy hiánya, az esetlegesen megállapított pénzügyi haszon visszafizetése, a jogsértés súlyossága és időtartama, a súlyosbító és enyhítő körülmények, a bírság elrettentő hatásának szükségessége, és – adott esetben – a szankció mértéke csökkenthető az illetékes hatósággal való együttműködés fejében.▌

(46)

Biztosítandó azt, hogy az illetékes hatóságok által hozott határozatok visszatartó erővel bírjanak a tágan értelmezett nyilvánosságra nézve, a határozatokat alapértelmezésben közzé kell tenni. A határozatok közzététele fontos eszköz az illetékes hatóságok számára abból a szempontból is, hogy ezen keresztül tájékoztatják a piaci szereplőket arról, hogy mely magatartás tekintendő e rendelet megsértésének, egyúttal piaci szereplők széles körét ösztönzik a helyes magatartás követésére. Amennyiben ez a közzététel aránytalan károkat okozhat az érintettek számára, veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását vagy valamely folyamatban lévő vizsgálatot, az illetékes hatóságnak a szankciókat és intézkedéseket anonim módon vagy késleltetve kell közzétennie. Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy adott esetben ne tegyék közzé a szankciókat, amennyiben úgy vélik, hogy az anonim vagy késleltetett közzététel révén nem biztosítható az, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne legyen veszélyeztetve. Az illetékes hatóságoknak nem kell továbbá közzétenniük azon kisebb jelentőségűnek tartott intézkedéseket, amelyek közzététele aránytalan lenne.

(47)

A kritikus referenciamutatók több tagállam adatszolgáltatóit, referenciamutató-kezelőit és felhasználóit érinthetik. Így előállításuk megszüntetése vagy bármely olyan esemény, amely jelentősen alááshatja integritásukat több tagállamban járhat következményekkel, ami azt is jelenti, hogy a referenciamutató-kezelő tagállamának illetékes hatósága egymaga nem lesz képes hatékonyan és eredményesen kezelni a kritikus referenciamutató jelentette kockázatokat. Az illetékes hatóságok közötti felügyeleti információk hatékony megosztása, valamint tevékenységeik és felügyeleti intézkedéseik összehangolása érdekében az ESMA irányításával létre lehet hozni az illetékes hatóságok kollégiumait. A kollégiumok tevékenységének hozzá kell járulnia az e rendelet szerinti szabályok harmonizált alkalmazásához és a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájához. A koordináció, a felügyeleti egységesség és a felügyeleti gyakorlatok konvergenciája tekintetében kulcsfontosságú az ESMA által végzett, jogi kötőerővel bíró közvetítés. A referenciamutatók szolgálhatnak hosszú távú pénzügyi eszközök és pénzügyi ügyletek referenciaértékeként. Egyes esetekben ilyen referenciamutatók előállítása nem lesz megengedett e rendelet hatálybalépését követően, mivel e referenciamutatók olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek nem alakíthatók át e rendelet követelményeinek megfelelően. Amennyiben azonban megtiltanánk e referenciamutatók további előállítását, az a mutatóra hivatkozó pénzügyi eszközök vagy pénzügyi ügyletek megszűnéséhez vagy ellehetetlenüléséhez vezethet, és ezáltal kárt okozhat a befektetőknek. Átmeneti időszakra lehetővé kell ezért tenni e referenciamutatók további előállítását.

(47a)

Azokban az esetekben, amikor ez a rendelet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (13) (REMIT) hatálya alá tartozó felügyelt szervezeteket vagy piacokat érint vagy érinthet, az ESMA-nak teljes körű konzultációt kell folytatnia az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER) annak energiapiaci szakértelme igénybevételére és a kettős szabályozás csökkentésére:

(47b)

Amennyiben egy meglévő referenciamutató nem felel meg e rendelet követelményeinek, de a referenciamutatónak a rendelet előírásainak való megfelelőségét biztosító megváltoztatása vis maior esetet eredményezne, vagy megszegné a pénzügyi ügylet vagy pénzügyi eszköz feltételeit, a referenciamutató rendellenes és hirtelen megszűnése miatt a fogyasztóknak okozott káros hatások elkerülése érdekében az illetékes hatóság engedélyezheti a referenciamutató meglévő pénzügyi eszközökben és pénzügyi szerződésekben való további használatát, ameddig a referenciamutató használatát be lehet szüntetni vagy egy másik referenciamutatóval fel lehet váltani.

(48)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása és a javaslat technikai elemeinek további pontosítása céljából fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el▌. Az e jogi aktusokra való javaslattételkor figyelembe kell venni a referenciamutatók kezelésére, az adatszolgáltatásra és a referenciamutatók felhasználására vonatkozóan fennálló nemzetközi standardokat, különösen az IOSCO munkájának eredményeit. Az arányosság elvét – különösen a nem kritikus referenciamutatók és az árupiaci referenciamutatók esetében – tiszteletben kell tartani.

(49)

A Bizottságnak az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően el kell fogadnia az ESMA által kidolgozott, a többek között az irányítási és ellenőrzési követelményeket és a harmadik országok illetékes hatóságaival kötendő együttműködési megállapodások minimális tartalmát megállapító szabályozástechnikai standardtervezeteket.

(50)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a rendelet egyes elemei tekintetében végrehajtási hatásköröket kell biztosítani a Bizottság számára. Ezek az elemek a harmadik országok ▌referenciamutató-kezelőire vonatkozó jogi keretrendszer egyenértékűségének igazolásával, valamint a kritikus referenciamutatóvá történő minősítéssel kapcsolatosak. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(51)

Fel kell továbbá hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján és az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően az ESMA által kidolgozott, az illetékes hatóságok és az ESMA közötti információcsere eljárásait és formáit megállapító végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el. Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a referenciamutatók okozta sérülékenységet kezelni hivatott egységes és hatékony rendszer megteremtését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintve, hogy a referenciamutatókkal kapcsolatos problémák átfogó hatása teljes körűen csak uniós kontextusban érzékelhető, és ezért e célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

a)

központi bankok, amennyiben a Szerződések és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) és az EKB statútuma által rájuk bízott hatásköröket gyakorolják, illetve ilyen feladatokat és kötelességeket hajtanak végre, vagy amelyek függetlensége részét képezi az érintett tagállam vagy harmadik ország alkotmányos berendezkedésének;

aa)

azon hatóságok, amelyek közpolitikai célokat szolgáló referenciamutatókat szolgáltatnak vagy ilyen mutatók szolgáltatását ellenőrzik, ideértve a foglalkoztatásra, gazdasági tevékenységre és inflációra vonatkozó mutatókat is;

ab)

központi szerződő felek;

ac)

azon referenciamutató-kezelők, amelyek egyetlen árat vagy egyetlen értéken alapuló referenciaárat szolgáltatnak;

ad)

sajtó, egyéb média és újságírók, amennyiben az újságírói tevékenység során csupán közzéteszik a referenciamutatót vagy hivatkoznak arra, ám nem gyakorolnak ellenőrzést a szóban forgó referenciamutató előállítása felett;

ae)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (15) szerinti hitelegyesületek.

1.

„index”: olyan szám:

1a.

„indexszolgáltató”: az index előállítása felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy;

2.

„referenciamutató”: olyan index, amely referenciaértékként szolgál valamely pénzügyi eszköz vagy pénzügyi ügylet alapján fizetendő összeg vagy a pénzügyi eszköz értékének meghatározásához▌;

2a.

„referenciamutató-család”: az ugyanazon referenciamutató-kezelő által, hasonló jellegű bemeneti adatokból előállított referenciamutatók csoportja, amely azonos vagy hasonló piaci vagy gazdasági realitás tekintetében nyújt konkrét mérőszámot;

3.

„referenciamutató előállítása”:

4.

„referenciamutató-kezelő”: a referenciamutató előállítása felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy;

5.

„referenciamutató felhasználása”:

6.

„bemenetiadat-szolgáltatás”: a referenciamutató értékének meghatározásához szükséges, ilyen célból közölt , nyilvánosan nem elérhető bemeneti adatok szolgáltatása referenciamutató-kezelő, vagy referenciamutató-kezelőnek történő továbbítás céljából másik személy részére;

7.

„adatszolgáltató”: olyan bemeneti adatokat szolgáltató természetes vagy jogi személy , amelyek nem szabályozott adatok ;

8.

„felügyelt adatszolgáltató”: referenciamutató-kezelő részére bemeneti adatokat szolgáltató, az Unióban elhelyezkedő, felügyelt szervezet;

9.

„adatközlő személy”: az adatszolgáltató által bemeneti adatok szolgáltatása céljából alkalmazott természetes személy;

9a.

„értékelő”: az árupiaci referenciamutató kezelőjének munkavállalója vagy bármely más olyan természetes személy vagy harmadik fél, aki szolgáltatásait a referenciamutató-kezelő rendelkezésére bocsátotta vagy annak ellenőrzése alatt végzi, és aki felelős valamely olyan módszertan alkalmazásáért vagy a bemeneti adatok és egyéb információk olyan megítéléséért, amelynek célja egy adott áru árára vonatkozó végleges értékelés megadása;

10.

„bemeneti adat”: egy vagy több alapul szolgáló eszköz értékére vagy árakra, ideértve a becsült árakat is, vagy más értékekre vonatkozó adat, amelyet a referenciamutató-kezelő felhasznál a referenciamutató értékének meghatározása céljából;

11.

„szabályozott adat”:

12.

„ügyleti adat”: megfigyelhető árak, ráták, indexek vagy nem kapcsolt felek közötti, aktív versenypiacon a kereslet-kínálat törvényei által meghatározott versenyfeltételek szerint lebonyolított ügyletek értékére vonatkozó adatok;

13.

'„pénzügyi eszköz”: a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszköz, amelyre vonatkozóan kérelmezték valamely, a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszínre való bevezetést, vagy amellyel a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszínen kereskednek;

14.

„felügyelt szervezet”:

15.

„pénzügyi ügylet”:

16.

„befektetési alap”: a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA vagy a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó kollektív befektetési vállalkozás;

17.

„vezető testület”: az intézmény irányító testülete, amely a felügyeleti és a vezetési funkciót foglalja magában, rendelkezik a végső döntéshozatal hatáskörével és jogosult az intézmény stratégiájának, célkitűzéseinek és általános irányvonalának meghatározására;

18.

„fogyasztó”: olyan természetes személy, aki az ezen rendelet hatálya alá tartozó pénzügyi ügyletek keretében olyan célból jár el, amely kívül esik szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén;

19.

„bankközi referencia-kamatláb”: referenciamutató, amelynek az e cikk 1.c) pontja szerinti alapul szolgáló eszköze az a kamatláb, amelyen a bankok egymástól kölcsönt vesznek fel, illetve egymásnak kölcsönt nyújtanak;

19a.

„devizapiaci referenciamutató”: olyan referenciamutató, amelynek értékét egy másik deviza vagy devizakosár egy adott devizában kifejezett árához viszonyítva határozzák meg;

20.

„árupiaci referenciamutató”: referenciamutató, amelynek az e cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti alapul szolgáló eszköze a 1287/2006/EK bizottsági rendelet (27) 2. cikkének 11. pontja értelmében vett áru, kivéve a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 11. pontjában meghatározott kibocsátási egységeket;

20a.

„báziskockázat”: azon mögöttes piaci vagy gazdasági realitás referenciamutató általi leírásának pontosságához kapcsolódó kockázat, amelyet a referenciamutató mérni kíván;

21.

„kritikus referenciamutató”: olyan referenciamutató,

21a.

„nem kritikus referenciamutató”: olyan referenciamutató, amely nem felel meg a kritikus referenciamutatók tekintetében a 13. cikkben előírt kritériumoknak ;

22.

„elhelyezkedő”: jogi személyek vonatkozásában az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a jogi személy székhelye vagy egyéb hivatalos címe van, természetes személyek vonatkozásában pedig az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben az illető személy adóigazgatási szempontból rezidens;

22a.

„állami hatóság”:

a)

biztosítaniuk kell a referenciamutató-kezelő számára szolgáltatott vagy az általa előállított információk bizalmas mivoltát, az e rendelet által előírt közzétételi és átláthatósági kötelezettségekre is figyelemmel; valamint

b)

kifejezetten enyhíteniük kell a referenciamutató-kezelő feletti tulajdonosi vagy ellenőrzési jogok vagy a referenciamutató-kezelő társaságcsoportjában meglévő egyéb részesedés, illetve a referenciamutató megállapítása kapcsán a referenciamutató-kezelőre hatást vagy ellenőrzést gyakorolni képes más személyek okozta összeférhetetlenségeket.

a)

rendelkezzenek a feladatuk elvégzéséhez szükséges készségekkel, tudással és tapasztalattal, és hatékony irányítás és felügyelet alatt álljanak;

b)

ne álljanak illetéktelen befolyás alatt vagy összeférhetetlenségben, javadalmazásuk és teljesítményük értékelése ne okozzon összeférhetetlenséget, és semmilyen más módon ne érintse a referenciamutató előállítási folyamatának integritását;

c)

érdekeik és üzleti kapcsolataik ne ütközzenek a referenciamutató-kezelő által ellátandó feladatokkal;

d)

tilos legyen számukra személyes alapon vagy piaci szereplők megbízásából vételi vagy eladási ajánlatokban, illetve kereskedési ügyletekben való részvétel révén hozzájárulni valamely referenciamutató értékének meghatározásához; valamint

e)

a más alkalmazottakkal való információcserét szabályozó hatékony eljárások vonatkozzanak rájuk, és ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek az összeférhetetlenség kockázatát vetik fel.

a)

a felügyeleti funkció feladatleírása;

b)

a felügyeleti funkciót ellátó személyek kiválasztásának kritériumai;

c)

a felügyeleti funkcióval megbízott testület vagy bizottság tagságának összefoglaló adatai, az esetleges összeférhetetlenségi nyilatkozatokkal és a bizottsági tagok megválasztására, kinevezésére vagy eltávolítására és pótlására szolgáló eljárásokkal együtt.

a)

legalább évente felülvizsgálja a referenciamutató definícióját és módszertanát;

b)

a referenciamutató módszertanát érintő változások felügyelete, és referenciamutató-kezelő felhatalmazása az e változásokkal kapcsolatos konzultációk lebonyolítására;

c)

a referenciamutató-kezelő irányítási keretének, a referenciamutató kezelésének és működtetésének, és amennyiben a referenciamutató adatszolgáltatók igénybevételével készül, a 9. cikk (1) bekezdésében említett magatartási kódexnek a felügyelete;

d)

felülvizsgálja és jóváhagyja a referenciamutató megszüntetésére vonatkozó eljárásokat, ideértve a megszüntetéssel kapcsolatos konzultációkat;

e)

felügyeli a referenciamutató előállításában részt vevő harmadik feleket, köztük a referenciamutató kiszámításában és terjesztésében részt vevő harmadik feleket;

f)

értékeli a belső és külső ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat, valamint nyomon követi az ellenőrzések eredményeiben kiemelt javító intézkedések végrehajtását;

g)

amennyiben a referenciamutató adatszolgáltatók igénybevételével készül, a bemeneti adatok és az adatszolgáltatók, valamint a referenciamutató-kezelő által a bemenetiadat-szolgáltatás vitatása vagy validálása terén kifejtett tevékenység nyomon követése;

h)

amennyiben a referenciamutató adatszolgáltatók igénybevételével készül, a magatartási kódex megsértésével kapcsolatosan hatékony intézkedések foganatosítása; valamint

i)

amennyiben a referenciamutató adatszolgáltatók igénybevételével készül, az érintett illetékes hatóság tájékoztatása az adatszolgáltatók vagy referenciamutató-kezelők bármely, a felügyeleti rendszer által észlelt kötelességszegéséről és az esetleges rendellenes vagy gyanús bemeneti adatokról.

a)

a működési kockázatok kezelése;

b)

a referenciamutató előállításának zavara esetére bevezetendő vészhelyzeti és helyreállító intézkedések.

a)

intézkedéseket hoz annak lehetőség szerinti biztosítása érdekében, hogy az adatszolgáltatók betartsák a 9. cikk (1) bekezdésében említett magatartási kódex előírásait és a bemeneti adatokra vonatkozó standardokat;

b)

intézkedéseket hoz a bemeneti adatok nyomon követése érdekében, beleértve az adatoknak a referenciamutató közzététele előtti ellenőrzését és azoknak a referenciamutató közzétételét követően az esetleges hibák és rendellenességek azonosítása érdekében történő validálását.

a)

valamennyi bemeneti adat;

b)

referenciamutató-kezelő, és adott esetben az értékelők által a referenciamutató meghatározása során végzett megítélés vagy mérlegelés;

c)

egyes bemeneti adatok – és különösen a referenciamutató módszertani követelményeinek megfelelő bemeneti adatok – esetleges figyelmen kívül hagyásával kapcsolatos dokumentumok, és az adatok figyelmen kívül hagyásának indokolása;

d)

a standard eljárások és módszertanok egyéb változásai és az azoktól való eltérések, beleértve a piaci stressz vagy zavar időszakában eszközölt változtatásokat és eltéréseket is;

e)

az adatközlő személyek, valamint a referenciamutató-kezelő által a referenciamutató meghatározása céljából foglalkoztatott természetes személyek személyazonossága;

f)

a panaszokkal kapcsolatos minden dokumentum; valamint

g)

a referenciamutató-kezelő és az adatszolgáltató alkalmazottai vagy adatközlők között folytatott, a referenciamutatóval kapcsolatos üzenetváltásról készült felvételek.

a)

a referenciamutató-kezelő írásba foglalt panaszkezelési politikában részletezett mechanizmust működtet, amely lehetővé teszi, hogy előfizetői panaszokat nyújtsanak be egy adott referenciamutató-számításnak a piaci értékekhez viszonyított reprezentativitásával, a referenciamutató-számítás javasolt módosításaival, a módszertannak egy konkrét referenciaérték-számításra vonatkozó alkalmazásával és a referenciamutató-számítási folyamat kapcsán hozott egyéb szerkesztői döntésekkel kapcsolatban;

b)

létezik panaszkezelési eljárásrend és menetrend;

c)

a referenciamutató-kezelővel és alkalmazottaival szemben tett hivatalos panaszokat a referenciamutató-kezelő időben és méltányos módon vizsgálja ki;

d)

a panaszokat a panasz által érintett alkalmazottaktól független személyek vizsgálják ki;

e)

a referenciamutató-kezelő arra törekszik, hogy mielőbb lezárja a vizsgálatot.

a)

a referenciamutatók irányítási követelményeivel kapcsolatos felügyeleti gyakorlat nemzetközi konvergenciájának fényében a referenciamutatók és a pénzügyi piacok terén tapasztalható fejleményeket;

b)

a referenciamutatók és a referenciamutató-kezelők sajátosságait, beleértve az ágazati jellemzőket és a felhasznált bemeneti adatok típusát;

c)

a kritikus és a nem kritikus referenciamutatók eltéréseit;

d)

hogy a követelményeket részben vagy egészben tartalmazzák-e más szabályozói elírások, különösen a szabályozott adatokra alapuló referenciamutatók, valamint – de nem kizárólag – a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben  (28) szereplő követelmények esetében, ezzel biztosítva, hogy az előírások vagy a referenciamutató-kezelőkre háruló más felesleges terhek ne kettőződjenek meg.

a)

a szolgáltató megfelelő képességgel, kapacitással és a törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;

b)

a referenciamutató-kezelő az érintett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja a referenciamutató meghatározásának folyamatában részt vevő szolgáltató azonosságát és feladatait;

c)

a referenciamutató-kezelő megfelelő intézkedéseket hoz, amennyiben úgy tűnik, hogy a szolgáltató nem képes eredményesen és az alkalmazandó jogszabályi és szabályozási követelményeknek megfelelően ellátni a rábízott feladatokat;

d)

a referenciamutató-kezelő gondoskodik a kiszervezett feladatok eredményes felügyeletéhez szükséges szakértelem biztosításáról és a kiszervezés kockázatainak kezeléséről;

e)

a szolgáltató tájékoztatja a referenciamutató-kezelőt minden olyan fejleményről, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a kiszervezett feladatok jogszabályi és szabályozási követelményeknek megfelelő ellátására való képességét;

f)

a szolgáltató a kiszervezett tevékenységek tekintetében együttműködik az érintett illetékes hatósággal, és biztosítja, hogy a referenciamutató-kezelő és az érintett illetékes hatóság ténylegesen hozzáférhessen a kiszervezett tevékenységeivel kapcsolatos adatokhoz és beléphessen a szolgáltató telephelyére, továbbá hogy az érintett illetékes hatóság gyakorolhassa e hozzáférési jogait;

g)

a referenciamutató-kezelő szükség esetén megszüntetheti a kiszervezést.

h)

a referenciamutató megteszi az ésszerű lépéseket – így például vészhelyzeti tervet készít – a szolgáltató referenciamutató meghatározásának folyamatában való részvételéhez társuló indokolatlan működési kockázat elkerülése érdekében;

a)

A bemeneti adatok lehetnek ügyleti adatok, vagy amennyiben az megfelelőbb, nem ügyleti adatok, ezen belül kötelező érvényű jegyzések és ellenőrizhető becslések, amennyiben ▌pontos és megbízható képet adnak a referenciamutató által mérni hivatott piaci és gazdasági tényekről▌.

aa)

Az a) pontban hivatkozott bemeneti adatnak ellenőrizhetőnek kell lennie.

b)

A referenciamutató-kezelő a bemeneti adatokat adatszolgáltatók megbízható és reprezentatív paneljétől vagy mintájától szerzi be, biztosítva ezáltal, hogy az adatokból képzett referenciamutató megbízható és reprezentatív a referenciamutató által mérni hivatott piaci és gazdasági tények tekintetében▌.

ba)

A referenciamutató-kezelő csak olyan adatszolgáltatóktól származó bemeneti adatokat használ fel, amelyek betartják a 9. cikkben említett magatartási kódexet.

bb)

A referenciamutató-kezelőnek rendelkezésére áll azon személyek listája, akik bemeneti adatokat szolgáltathatnak a referenciamutató-kezelőnek, ideértve az adatszolgáltatók és adatközlő személyek kilétének értékelésére szolgáló eljárásokat is.

bc)

A referenciamutató-kezelő biztosítja, hogy az adatszolgáltatók minden releváns bemeneti adatot közöljenek; valamint

c)

amennyiben a referenciamutató bemeneti adatai nem ügyleti adatok, és az adatszolgáltató mint részes fél részvételével lebonyolított ügyletek értéke a referenciamutató által mért piacon folytatott ügyletek értékének több mint 50 %-át teszi ki, a referenciamutató-kezelő , amennyiben lehetéses, ellenőrzi, hogy a bemeneti adatok a kereslet-kínálat erői által mozgatott versenypiacot reprezentálnak-e. Ha a referenciamutató-kezelő arra a megállapításra jut, hogy a bemeneti adatok nem a kereslet-kínálat erői által mozgatott versenypiacot reprezentálnak, akkor vagy oly módon változtatja meg a bemeneti adatokat, az adatszolgáltatókat vagy a módszertant, hogy a bemeneti adatok a kereslet-kínálat erői által mozgatott versenypiacot reprezentáljanak, vagy beszünteti az adott referenciamutató előállítását ▌.

a)

a referenciamutató-kezelő számára bemeneti adatokat szolgáltatók körének meghatározására vonatkozó kritériumok kialakítása és az adatszolgáltatók kiválasztására szolgáló eljárás létrehozása;

b)

az adatszolgáltatók által biztosított bemeneti adatok értékelésére és megfelelő esetben az adatszolgáltatás megakadályozására vagy egyéb, kötelességszegés esetén foganatosítandó szankció alkalmazására irányuló eljárás létrehozása; valamint

c)

a bemeneti adatok integritásának és pontosságának biztosítása érdekében azok validálására, egyebek mellett más mutatókkal vagy adatokkal való összehasonlítására irányuló eljárás kialakítása. Amennyiben egy referenciamutató megfelel a 14a. cikkben foglalt feltételeknek, e követelmény csak akkor alkalmazandó, ha a megfelelés az ésszerűség határain belül lehetséges.

a)

más forrásból ezen adatokat megerősítő adatokat szerez be;

b)

biztosítja, hogy az adatszolgáltatók megfelelő belső felügyeleti és ellenőrzési eljárásokat működtessenek, amelyek lehetővé teszik az alábbiakat:

a)

megalapozott és megbízható;

b)

amelynek egyértelmű szabályai meghatározzák, hogy a referenciamutató értékének megállapítása kapcsán a mérlegelési jogkör hogyan és mikor gyakorolható;

c)

szigorú, folyamatos, validálható, és biztosítja az utótesztelés lehetőségét;

d)

rugalmas, és biztosítja, hogy a referenciamutató a lehető legtágabb körülmények között kiszámítható legyen.

e)

nyomon követhető és ellenőrizhető.

a)

figyelembe veszi egyebek mellett a piac méretét és szokásos likviditását, a kereskedés átláthatóságát és a piaci szereplők pozícióit, a piaci koncentrációt, a piac dinamikáját, valamint azt, hogy a minták mennyire reprezentatívak a referenciamutató által mérni kívánt gazdasági valóság tekintetében;

b)

meghatározza, mi minősül a szóban forgó referenciamutató alkalmazásában aktív piacnak; valamint

c)

megállapítja a bemeneti adatok különböző típusaihoz rendelt prioritásokat.

i.

az egyes referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében alkalmazott módszertant; valamint

ii.

a módszertan javasolt lényeges módosításainak indoklását és a módosítások esetében követendő eljárást, ezen belül azt, hogy mi minősül lényeges módosításnak, és mikor értesíti a felhasználókat a módosításokról.

a)

egy a referenciamutató számításának a referenciamutató-előfizető vagy az illetékes hatóság által történő megértését elegendő mértékben elősegítő tömör magyarázatot, amely kiterjed legalább a felmért fizikai piac méretére és likviditására (a benyújtott ügyletek számára és volumenére), a volumen- és áradatok szélső és átlagos értékeire, és a számításba bevont egyes bemenetiadat-típusok hozzávetőleges százalékos arányára; a magyarázatban az „ügyleti alapú”, „árkülönbözet (spread) alapú”, „interpolált/extrapolált” vagy hasonló kifejezések révén utalni kell az alkalmazott árazási módszertanra; valamint

b)

egy a számítás során alkalmazott mérlegelés mértékére és alapjára vonatkozó tömör magyarázatot, ezen belül megfelelő esetben a vonatkozó módszertan követelményeinek egyébként megfelelő adatok kizárásának, az ajánlatiár-különbözetre (spread), interpolációra vagy extrapolációra alapozott árazás használatának, valamint a vételi vagy eladási ajánlatok megkötött ügyletekkel szembeni előnyben részesítésének mértékére és alapjára vonatkozó magyarázatot.

a)

a referenciamutatókkal kapcsolatos felügyeleti gyakorlat nemzetközi konvergenciájának fényében a referenciamutatók és a pénzügyi piacok terén tapasztalható fejleményeket;

b)

a különböző referenciamutatóknak és a referenciamutatók különböző típusainak a sajátos jellemzőit;

c)

az arányosság elvét a nem kritikus referenciamutatók vonatkozásában;

d)

a referenciamutatók manipuláció általi sebezhetőségét az alkalmazott módszertan és a felhasznált bemeneti adatok tükrében.

e)

hogy kellő részletességű adatoknak kell a felhasználók rendelkezésére állniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék számukra a referenciamutató előállítási módjának megismerését, és így fel tudják mérni annak relevanciáját és referenciaértékként való megfelelőségét.

f)

hogy a követelményeket részben vagy egészben tartalmazzák-e más szabályozói elírások, különösen a szabályozott adatokra alapuló referenciamutatók, valamint – de nem kizárólag – a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben szereplő követelmények esetében, ezzel biztosítva, hogy az előírások vagy a referenciamutató-kezelőkre háruló más felesleges terhek ne kettőződjenek meg.

a)

a szolgáltatandó bemeneti adatok egyértelmű leírását és az annak biztosításához szükséges követelményeket, hogy a bemeneti adatokat a 7. és 8. cikknek megfelelően szolgáltassák;

b)

azon politikákat, amelyek biztosítják, hogy az adatszolgáltatók minden releváns bemeneti adatot közöljenek; valamint

c)

az adatszolgáltatók által kialakítandó rendszereket és kontrolleljárásokat, ezen belül:

a)

a bemeneti adatokat a referenciamutató-kezelővel közlő személyek kilétére vonatkozó szabályok, ezen belül arányos esetben az adatközlő személy felettese által történő jóváhagyás;

b)

az adatközlő személyek megfelelő, legalább az e rendeletre és az 596/2014/EU rendeletre kiterjedő képzése;

c)

az összeférhetetlenségek elkerülésére vonatkozó intézkedések, ideértve megfelelő esetben az alkalmazottak szervezeti elkülönítését és a javadalmazási politika által létrehozott, a referenciamutatók manipulálására ösztönző hatások kiküszöbölésére irányuló megfontolásokat;

d)

a bemenetiadat-szolgáltatással kapcsolatos üzenetváltások megfelelő időtartamon keresztül történő nyilvántartása;

e)

az egyes üzletkötők/munkahelyek referenciamutatókkal kapcsolatos eszközöknek való kitettségének nyilvántartása, az ellenőrzések és vizsgálatok, valamint az összeférhetetlenségek kezelésének megkönnyítése érdekében;

f)

a belső és külső ellenőrzések nyilvántartása.

a)

a referenciamutató megfelelő időszakon át mérve legalább 500 000 000 000 euró átlagos értékű pénzügyi eszköz és pénzügyi szerződés referenciaértékeként szolgál;

b)

a referenciamutatót a (2a), (2c) és (2e)—(2 g) bekezdésben megállapított eljárással összhangban kritikusként ismerték el.

—

a pénzügyi eszköz piaci értékének számítási módja;

—

a származtatott ügyletek bruttó névleges értékének számítási módja;

—

a referenciamutató értékének megfelelő méréséhez szükséges időtartam;

—

az 500 000 000 000 eurós határértéknek a rendelet hatálybalépésétől számítva legalább [három] évenként történő felülvizsgálata.

a)

a felhasználás sokfélesége a piaci szereplők és a lakossági piaci használat tekintetében;

b)

a referenciamutató használható piaci alapú helyettesítője;

c)

azon pénzügyi eszközök és pénzügyi szerződések értéke, amelyek a referenciamutatót a tagállamon belül referenciaértékként használják, és annak jelentősége a tagállam bruttó nemzeti termékéhez viszonyítva;

d)

a használati koncentráció és adott esetben a referenciamutató tagállamok közötti részesedése;

e)

minden más olyan mutató, amellyel értékelhető a referenciamutató megszűnésének vagy megbízhatatlanságának a tagállam pénzügyi stabilitására, piacainak rendes működésére, fogyasztóira vagy reálgazdaságára vagy a háztartások és vállalatok finanszírozására gyakorolt lehetséges hatása.

(2i)

(2j)

a)

azonnal értesíti illetékes hatóságát; valamint

b)

az értesítést követően négy héten belül értékelést nyújt be arra vonatkozóan, hogy a referenciamutatót hogyan lehetne új referenciamutató-kezelőnek átadni; vagy

c)

az értesítést követő négy héten belül értékelést nyújt be arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne beszüntetni a referenciamutató előállítását, figyelembe véve a 17. cikk (1) bekezdésében megállapított eljárást.

a)

tájékoztatja az ESMA-t; valamint

b)

elkészíti saját értékelését arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a referenciamutatót másik referenciamutató-kezelőnek átadni, vagy hogyan kell megszüntetni annak előállítását, figyelembe véve a referenciamutató-kezelő referenciamutatójának beszüntetésére vonatkozó, a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított eljárását.

a)

a referenciamutató előállítását új referenciamutató-kezelőre nem ruházzák át; vagy

b)

a referenciamutató szabályszerűen meg nem szüntethető; vagy

c)

meg nem szűnik a referenciamutató kritikus jellege.

a)

a (4) bekezdéssel összhangban a felügyelt szervezeteket – ideértve az adott kritikus referenciamutatóhoz eddig adatot nem szolgáltató szervezeteket is – arra kötelezheti, hogy a referenciamutató-kezelő számára a módszertannak, magatartási kódexnek vagy más szabályoknak megfelelően bemeneti adatokat szolgáltassanak. Ez az előírás az érintett referenciamutatón alapuló ügyletek átlagos időtartamától függő megfelelő átmeneti időszakon át marad érvényben, azonban nem haladhatja meg az adatszolgáltatás előírására irányuló kezdeti döntés meghozatalától számított 12 hónapot;

b)

az e bekezdés a) pontjában említett átmeneti időszak (5b) bekezdés szerinti felülvizsgálatát követően 12 hónapot meg nem haladó időszakra meghosszabbíthatja az adatszolgáltatási kötelezettséget;

c)

meghatározhatja a bemeneti adatok szolgáltatási határidejét anélkül, hogy ez a kereskedés vagy a kereskedés vállalásának kötelezettségével járna;

d)

előírhatja a referenciamutató-kezelő számára, hogy a referenciamutató reprezentativitásának és megalapozottságának fokozása érdekében a referenciamutató-kezelővel folytatott egyeztetést követően módosítsa a referenciamutatóra vonatkozó magatartási kódexet, módszertant vagy más szabályt;

e)

felkérheti a referenciamutató-kezelőt, hogy készítse el és bocsássa a referenciamutató-felhasználók rendelkezésére a referenciamutató reprezentativitásának és megalapozottságának növelése céljából általa bevezetni kívánt intézkedésekről szóló írásbeli jelentést.

a)

hogy a referenciamutató tovább létezhet, miután a bemeneti adatok szolgáltatására kötelezett adatszolgáltatók beszüntették az adatszolgáltatást;

b)

hogy az adatszolgáltatók valószínűleg a hatáskör visszavonása esetén is legalább egy évig folytatni fogják a bemeneti adatok szolgáltatását;

c)

az adatszolgáltatókkal és felhasználókkal való konzultációt követően,, hogy rendelkezésre áll elfogadható helyettesítő referenciamutató, és a kritikus referenciamutató felhasználói elfogadható költségek mellett át tudnak váltani erre a helyettesítőre. Az átállás nem tekinthető szerződésszegésnek; vagy

d)

hogy nincsenek megfelelő alternatív adatszolgáltatók, és a vonatkozó felügyelt szervezetek általi adatszolgáltatás beszüntetése olyan mértékben meggyengítené a referenciamutatót, hogy szükségessé válna a referenciamutató felszámolása.

a)

világosan és egyértelműen meghatározza a referenciamutató által mért piacot vagy gazdasági valóságot, továbbá azon körülményeket, amelyek mellett e mérés megbízhatatlanná válhat;

c)

▌világosan és egyértelműen meghatározza a referenciamutató azon elemeit, amelyekre vonatkozóan mérlegelési jogkör gyakorolható, valamint a mérlegelési jogkör gyakorlásának kritériumait ▌;

d)

felhívja a figyelmet arra, hogy egyes tényezők miatt – ideértve a referenciamutató-kezelő ellenőrzése alá nem tartozó egyes tényezőket is – szükségessé válhat a referenciamutató módosítása vagy megszüntetése; valamint

e)

megfogalmazza azt a tanácsot, hogy a referenciamutatót referenciaértékként használó pénzügyi ügyleteknek vagy egyéb pénzügyi eszközöknek képesnek kell lenniük arra, hogy elviseljék a referenciamutató esetleges módosításait vagy megszüntetését, vagy más módon kezeljék ezeket.

a)

a referenciamutatóval kapcsolatos főbb fogalmak meghatározását;

b)

a referenciamutató kiszámításához használt módszertan indoklását és a módszertan felülvizsgálatát és jóváhagyását célzó eljárásokat;

c)

a referenciamutató meghatározása során alkalmazott kritériumokat és eljárásokat, ideértve a bemeneti adatok leírását, a bemeneti adatok különböző típusaihoz rendelt prioritásokat, a referenciamutató meghatározásához szükséges minimális adatokat, az alkalmazott extrapolációs modelleket vagy módszereket és a referenciamutatóként használt index összetevőinek újrasúlyozására szolgáló eljárásokat;

d)

a referenciamutató-kezelő és az adatszolgáltatók mérlegelési és megítélési jogkörének gyakorlását szabályozó, a mérlegelés és a megítélés következetességét biztosító kontrolleljárásokat és szabályokat;

e)

a referenciamutató meghatározására stresszhelyzetben vagy olyan helyzetben szolgáló eljárásokat, amikor az ügyletiadat-források elégtelenek, pontatlanok vagy megbízhatatlanok, továbbá ezen időszakokban a referenciamutatóra vonatkozó korlátozásokat;

f)

a hibás bemeneti adatok kezelésére vagy a referenciamutató hibás kiszámításának kezelésére vonatkozó eljárásokat, utóbbiak közé sorolva azokat a helyzeteket is, amikor a referenciamutató újbóli meghatározására van szükség; valamint

g)

a referenciamutató lehetséges korlátainak azonosítását, beleértve annak nem likvid vagy széttöredezett piacokon való működését és a bemeneti adatok lehetséges koncentrációját.

a)

a Bizottság a (2) bekezdéssel vagy a (2a) bekezdéssel összhangban egyenértékűségi határozatot fogadott el;

b)

a referenciamutató-kezelőt az adott harmadik országban engedélyezték vagy nyilvántartásba vették, és az adott harmadik országban felügyelet alá tartozik;

c)

a referenciamutató-kezelő értesítette az ESMA-t jóváhagyásáról, amely alapján meglévő vagy jövőbeli referenciamutatóját az Unióban található felügyelt szervezetek felhasználhatják ▌;

d)

a referenciamutató-kezelőt a 25a.  cikk szerint megfelelően nyilvántartásba vették; valamint

e)

hatályban vannak az e cikk (3) bekezdésében említett együttműködési szabályok.

a)

az adott harmadik országban engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletből eredő követelményekkel, figyelembe véve különösen a harmadik ország jogi keretrendszere és felügyeleti gyakorlata által az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO) pénzügyi referenciamutatókra vonatkozó, 2013. július 17-én közzétett elvei, valamint az olajárjelentő ügynökségekre vonatkozó, 2012. október 5-én közzétett IOSCO-elvek tekintetében biztosított megfelelést; valamint

b)

a jogilag kötelező érvényű követelmények az adott harmadik országban folyamatos jellegű, hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

ba)

a)

az ESMA és az érintett harmadik ország illetékes hatóságai közötti információcsere mechanizmusát, ideértve az ESMA által kért hozzáférést a harmadik országokban engedélyezett referenciamutató-kezelőkre vonatkozó valamennyi releváns információhoz;

b)

az ESMA azonnali értesítésére vonatkozó mechanizmust arra az esetre, ha egy harmadik országbeli illetékes hatóság úgy véli, hogy valamely általa felügyelt referenciamutató-kezelő megsérti az engedélyezési feltételeket vagy más nemzeti jogszabályt;

c)

a felügyeleti tevékenységek ▌összehangolására vonatkozó eljárásokat.

a)

a referenciamutató-kezelő által követett magatartás egyértelműen hátrányosan érinti az általa előállított referenciamutatók felhasználóinak érdekét vagy a piacok rendezett működését; vagy

b)

a referenciamutató-kezelő súlyosan megsértette a nemzeti jogszabályokat vagy a harmadik országban rá vonatkozó egyéb rendelkezéseket, amelyek alapján a Bizottság elfogadta a 20. cikk (2) vagy (2a) bekezdése szerinti határozatot.

a)

az ESMA felhívta az ügyre a harmadik ország illetékes hatóságának a figyelmét, és az nem tette meg a megfelelő, a befektetők és az uniós piacok rendezett működésének védelméhez szükséges intézkedéseket, vagy nem tudta bizonyítani, hogy az érintett referenciamutató-kezelő megfelel a harmadik országban rá alkalmazandó előírásoknak;

b)

az ESMA legalább 30 nappal a visszavonás előtt tájékoztatta a harmadik ország illetékes hatóságát a referenciamutató-kezelő nyilvántartásba vételének visszavonására irányuló szándékáról.

i.

amennyiben a harmadik országban található referenciamutató-kezelő harmadik országbeli hatóság felügyelete alá tartozik, az érintett illetékes hatóság vagy az ESMA és a referenciamutató-kezelő harmadik országbeli hatósága között megfelelő együttműködési mechanizmusok működnek legalább a hatékony információcsere biztosítására;

ii.

az illetékes hatóság vagy az ESMA e rendelet szerinti felügyeleti feladatainak ellátását a referenciamutató-kezelő helye szerinti harmadik ország törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései nem zárják ki.

a)

a hitelesítést kérő referenciamutató-kezelő meggyőződött róla és képes bizonyítani illetékes hatóságának, hogy a hitelesítendő referenciamutató vagy referenciamutató-család előállítása megfelel az alábbi követelményeknek:

b)

a hitelesítést kérő referenciamutató-kezelő rendelkezik az ahhoz szükséges szakértelemmel, hogy hatékonyan nyomon kövesse a referenciamutató előállításával kapcsolatban egy harmadik országban végzett tevékenységeket, és kezelje a kapcsolódó kockázatokat.

a)

dokumentációt nyújt be az illetékes hatóság számára, amellyel igazolja, hogy megfelel az 5. cikk (3a) bekezdésében, az 5c. cikkben, a 6. cikkben és (adott esetben) a 7b. cikkben és a 15. cikkben megállapított követelményeknek; valamint

b)

minden egyes referenciamutató tekintetében megadja a teljes referenciaértéket vagy annak becslését.

a)

kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az elmúlt tizenkét hónapban nem állított elő referenciamutatót;

b)

hamis állításokkal vagy más szabálytalan eszközzel szerezte meg az engedélyt vagy a nyilvántartásba vételt ;

c)

már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett engedélyezésére vagy nyilvántartásba vételére sor került; vagy

d)

súlyosan vagy ismételten megsértette e rendelet rendelkezéseit.

a)

a 23. cikk és a 23a. cikk alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett referenciamutató-kezelők és a felügyeletükért felelős illetékes hatóság személye;

b)

azon referenciamutató-kezelők személye, amelyek értesítették az ESMA-t a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti szándékukról és a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóság;

c)

azon referenciamutató-kezelők személye, amelyek a 21a. cikk szerint elismerést szereztek és a felügyeletükért felelős harmadik országbeli illetékes hatóság;

d)

a 21b. cikkel összhangban hitelesített referenciamutatók, és a hitelesítést kérő referenciamutató-kezelők személye.

a)

ehhez beszerezte a másik illetékes hatóság írásos beleegyezését, és az információt kizárólag olyan célból közlik, amelyhez az adott illetékes hatóság beleegyezését adta; vagy

b)

▌az információ közlése jogi eljárások miatt szükséges.

a)

elvégezheti saját maga a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)

engedélyezheti az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)

ellenőröket vagy szakértőket jelölhet ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat támogatására vagy lefolytatására;

a)

hozzáférésük van bármely releváns dokumentumhoz és adathoz, függetlenül azok formájától, azokat bekérhetik, és másolatot készíthetnek róluk;

b)

tájékoztatást kérhetnek a referenciamutató előállításában részt vevő és ahhoz adatot szolgáltató bármely személytől, ideértve ▌ a 6. cikk (3a) bekezdése szerinti szolgáltatókat és e személyek munkahelyi elöljáróit is, továbbá szükség esetén információszerzés céljából beidézhetik és kihallgathatják e személyeket;

c)

árualapú referenciamutatók esetében adott esetben szabványos formátumú információkérést intézhetnek az adatszolgáltatókhoz a kapcsolódó azonnali piacokra vonatkozóan, bekérhetik az ügyletekre vonatkozó kimutatásokat, valamint közvetlenül hozzáférhetnek a kereskedési rendszerekhez;

d)

helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathatnak, a természetes személyek magánlakhelyein végzett ellenőrzések kivételével;

e)

beléphetnek természetes és jogi személyek telephelyeire bármilyen formájú iratok és adatok lefoglalása céljából, ha fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat céljával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek ezen rendelet megsértésének bizonyítása szempontjából. Amennyiben a telephelyhez való hozzáféréshez – a nemzeti jog alapján – az érintett tagállam igazságszolgáltatási hatóságának előzetes engedélye szükséges, ez a hatáskör csak az előzetes engedély beszerzését követően gyakorolható.

f)

bekérhetik a felügyelt szervezetek birtokában lévő telefonbeszélgetés-felvételeket, elektronikus üzenetváltásokat vagy egyéb adatforgalmi nyilvántartásokat;

g)

indítványozhatják vagyontárgyak zárolását vagy lefoglalását vagy mindkettőt;

i)

előírhatják az illetékes hatóság által e rendelettel ellentétesnek vélt bármely tevékenység ideiglenes beszüntetését;

j)

ideiglenesen megtilthatják szakmai tevékenység gyakorlását;

k)

megtehetnek bármely szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvánosság helyes tájékoztatást kapjon a referenciamutató előállításáról, amelynek részét képezheti az is, hogy a referenciamutató közzétételét vagy terjesztését végző személyt a korábbi adatszolgáltatásokra vagy a referenciamutató korábbi értékeire vonatkozó korrekciós nyilatkozat közzétételére kötelezik;

ka)

felülvizsgálhatják a megfelelési nyilatkozatot és elrendelhetik annak módosítását.

a)

közvetlenül;

b)

más hatóságokkal vagy piaci vállalkozásokkal együttműködve;

c)

felelősségüket megtartva, hatáskörüket más hatóságokra vagy piaci vállalkozásokra átruházva;

d)

az illetékes igazságügyi szerv megkeresése útján.

a)

e rendelet 5. cikkének, 5a. cikkének, 5b. cikkének, 5c. cikkének, 5d. cikkének , 6. cikkének, 7. cikkének, 7a. cikkének, 7b. cikkének , 8., 9., ▌11., 14., 15., 17., ▌ 19., ▌23., és 23a. cikkének a megsértése; valamint

b)

a 30. cikk szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben való együttműködés vagy kérés teljesítésének elmulasztása.

a)

végzés, amely előírja a jogsértésért felelős referenciamutató-kezelő vagy felügyelt szervezet számára, hogy hagyjon fel az adott jogsértéssel és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

b)

a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének elvonása, ha az meghatározható;

c)

a jogsértésért felelős referenciamutató-kezelőt vagy felügyelt szervezetet és a jogsértés jellegét megjelölő nyilvános figyelmeztetés;

d)

a referenciamutató-kezelő engedélyének visszavonása vagy felfüggesztése;

e)

a jogsértésért felelősnek tartott természetes személy ideiglenes eltiltása vezetői funkciók gyakorlásától referenciamutató-kezelőnél vagy adatszolgáltatónál;

f)

a jogsértésből származó nyereség vagy a jogsértés révén elkerült veszteség összegének legalább háromszorosát elérő maximális közigazgatási pénzbírság kiszabása, amennyiben a veszteség, illetve a nyereség meghatározható; vagy

a)

a jogsértés súlyossága és időtartama;

aa)

a referenciamutató kritikus jellege a pénzügyi stabilitásra és a reálgazdaságra nézve;

b)

a felelős személy felelősségének mértéke;

c)

▌a felelős jogi személy teljes árbevétele vagy a felelős természetes személy ▌ éves jövedelme ;

d)

a felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség szintje, amennyiben ez meghatározható;

e)

a felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje, az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszatérítése szükségességének sérelme nélkül;

f)

az érintett személy korábbi jogsértései;

g)

a jogsértést követően valamely felelős személy által a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

a)

késlelteti a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel elleni érvek megszűnnek;

b)

anonim, a nemzeti jognak megfelelő módon közzéteszi a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, feltéve, hogy az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét. A szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat anonim közzététele esetén az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, ha ezen időszakon belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek;

c)

egyáltalán nem teszi közzé a szankciót vagy intézkedést megállapító határozatot, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a fenti a) és b) pontban meghatározott opciók nem elegendők annak biztosításához, hogy:

a)

az illetékes hatóságok között kicserélendő információk;

b)

az illetékes hatóságok közötti döntéshozatali folyamat;

c)

esetek, amikor az illetékes hatóságoknak konzultálniuk kell egymással;

d)

a 14. cikk (3) bekezdésében említett intézkedések végrehajtása kapcsán a 14. cikk (5a) bekezdése alapján nyújtandó segítség.

a)

ha valamely illetékes hatóság nem közölt vele valamely lényeges információt;

b)

ha a (3) bekezdés szerinti kérelmet követően a referenciamutató-kezelő illetékes hatósága arról értesítette a kérelmet benyújtó hatóságot, hogy az említett bekezdésben meghatározott követelmények nem teljesültek, vagy ha a referenciamutató-kezelő illetékes hatósága nem reagált a kérelemre ésszerű időn belül;

c)

ha az illetékes hatóságok nem tudtak megegyezni a (6) bekezdésben meghatározott ügyben;

d)

ha ▌nézeteltérés áll fenn a ▌23. és 24. ▌cikknek megfelelően meghozandó

a)

a kritikus referenciamutatókra és a kötelező részvételre vonatkozó, 13. cikkben és 14. cikkben meghatározott rendelkezések működéséről és eredményességéről, valamint a kritikus referenciamutató 3. cikkben foglalt fogalommeghatározásáról; valamint

b)

a VI. cím alatt megállapított felügyeleti rendszer és a 34. cikkben meghatározott kollégiumok eredményességéről, valamint egyes referenciamutatók uniós testület által történő felügyeletének megfelelőségéről.