This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32012D0249
2012/249/EU: Commission Implementing Decision of 7 May 2012 concerning the determination of start-up and shut-down periods for the purposes of Directive 2010/75/EU of the European Parliament and of the Council on industrial emissions (notified under document C(2012) 2948) Text with EEA relevance
2012/249/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2012. május 7. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozásában alkalmazandó indítási és leállítási időszakok meghatározásáról (az értesítés a C(2012) 2948. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg
2012/249/EU: A Bizottság végrehajtási határozata ( 2012. május 7. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozásában alkalmazandó indítási és leállítási időszakok meghatározásáról (az értesítés a C(2012) 2948. számú dokumentummal történt) EGT-vonatkozású szöveg
HL L 123., 2012.5.9, p. 44–47
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
In force
9.5.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/44 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2012. május 7.)
az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozásában alkalmazandó indítási és leállítási időszakok meghatározásáról
(az értesítés a C(2012) 2948. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
(2012/249/EU)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 41. cikke első bekezdésének a) pontjára,
mivel:
(1) |
A 2010/75/EU irányelv nem határoz meg indítási és leállítási időszakokat, bár ezek az irányelv több rendelkezéséhez is kapcsolódnak. |
(2) |
A 2010/75/EU irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőberendezések esetében, amennyiben az irányelv végrehajtása szempontjából releváns, szükséges az indítási és leállítási időszakok meghatározása a 2010/75/EU irányelv V. mellékletében meghatározott kibocsátási határértékek betartásának – a melléklet 4. részét figyelembe véve történő – értékeléséhez, valamint a tüzelőberendezések üzemóráinak meghatározásához. |
(3) |
A 2010/75/EU irányelv 14. cikke (1) bekezdésének f) pontja előírja, hogy az engedélynek tartalmaznia kell a normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételekre – például az indítási és leállítási műveletekre – vonatkozó intézkedéseket. A 2010/75/EU irányelv 6. cikkének értelmében a tagállamok ezeket az intézkedéseket belefoglalhatják az általánosan kötelező előírásokba. |
(4) |
A tüzelőberendezések kibocsátása az indítási és a leállítási időszakban általában koncentráltabb a normál üzemeltetésnél való kibocsátásnál. A 2010/75/EU kibocsátásmegelőzési céljaira tekintettel ezeket az időszakokat a lehető legrövidebb időtartamra kell korlátozni. |
(5) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
E határozat megállapítja a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 27. pontjában és V. melléklete 4. részének 1. pontjában említett indítási és leállítási időszakok meghatározására vonatkozó szabályokat.
E határozat a 2010/75/EU irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőberendezésekre alkalmazandó.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
1. „a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelés”: az energiatermelő tüzelőberendezés beindítását követő folyamatos működéssel összeegyeztethető minimális terhelés, amely mellett a termelt energia biztonságos és megbízható módon eljuttatható a berendezésből a hálózatba, hőtárolóba vagy valamely ipari telephelyre;
2. „a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés”: az a minimális terhelés, amelynél a termelt energia már nem juttatható el biztonságos és megbízható módon a tüzelőberendezésből a hálózatba, hőtárolóba vagy valamely ipari telephelyre, és hamarosan leáll.
3. cikk
Az indítási és leállítási időszak meghatározására érvényes általános szabályok
Az indítási időszak végének és a leállítási időszak kezdetének meghatározására a következő szabályok alkalmazandók:
1. |
az indítási és leállítási időszak meghatározásához alkalmazott feltételek vagy paraméterek átláthatók és külső forrással alátámaszthatók; |
2. |
az indítási és leállítási időszak meghatározása az egészséget és biztonságot garantáló stabil termelést lehetővé tévő feltételeken alapul; |
3. |
az indítási és leállítási időszaknak nem képezi részét az az időszak, amely alatt a tüzelőberendezés az indítást követően tüzelőanyag-ellátással – hő-, villamos és mechanikus energia kinyerése nélkül – stabil és biztonságos módon üzemel. |
4. cikk
Az indítási és leállítási időszak engedélyben történő meghatározása
(1) Az indítási és leállítási időszaknak a tüzelőberendezést tartalmazó létesítmény engedélyében történő meghatározásához a 2010/75/EU irányelv 14. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett intézkedések között szerepelniük kell:
a) |
az alábbiak közül legalább egynek:
|
b) |
azt biztosító intézkedések, hogy az indítási és leállítási időszakok a lehető legrövidebbek legyenek; |
c) |
azt biztosító intézkedések, hogy a gyakorlati megvalósíthatóság szerint a lehető leghamarabb beindítsák valamennyi kibocsátáscsökkentő berendezést. |
Az első albekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni a tüzelőberendezés és egységei műszaki és működési jellemzőit, valamint az alkalmazott kibocsátáscsökkentő technikák alkalmazására vonatkozó műszaki előírásokat.
(2) A tüzelőberendezéssel kapcsolatos, az indítási és leállítási időszakot befolyásoló tényezők – többek között az üzembe helyezett berendezés, a tüzelőanyag típusa, a tüzelőberendezés rendszerbeli helyzete és az alkalmazott kibocsátáscsökkentő technikák – változása esetén az illetékes hatóság újra megvizsgálja az engedélyben szereplő, az indítási és leállítási időszakhoz kapcsolódó feltételeket, és adott esetben módosítja azokat.
5. cikk
A két vagy több egységből álló tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának meghatározása
(1) A 2010/75/EU irányelv V. melléklete 4. részének 1. pontjában említett átlagos kibocsátási határértékek kiszámításakor a két vagy több egységből álló tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakát a következő szabályok alapján kell meghatározni:
a) |
figyelmen kívül kell hagyni az első tüzelőegység indítása és az utolsó egység leállítása során mért értékeket; |
b) |
az egyes egységek egyéb indítása és leállítása során meghatározott értékeket csak akkor nem kell figyelembe venni, ha azokat az egyes egységekre nézve külön mérték, vagy – amennyiben a mérés műszaki vagy gazdasági szempontból nem megvalósítható – külön számították. |
(2) A 2010/75/EU irányelv 3. cikke 27. pontjának alkalmazásában a két vagy több egységből álló tüzelőberendezésekre vonatkozóan az indítási időszak az első tüzelőegység indításának időszaka, a leállítási időszak pedig az utolsó tüzelőegység leállításának időszaka.
Azon tüzelőberendezések esetében, amelyekre vonatkozóan a 2010/75/EU irányelv V. melléklete 1. részének 2., 4. és 6. pontja lehetővé teszi kibocsátási határérték alkalmazását a tüzelőberendezés azon részére, amely közös kéményben egy vagy több külön füstcsatornán keresztül bocsátja ki a füstgázokat, az indítási és a leállítási időszak minden ilyen rész esetében külön-külön meghatározható. Ilyen esetben a tüzelőberendezés valamely része esetében az indítási időszak a tüzelőberendezés adott részében beinduló első tüzelőegység indítási időszakának, a leállítási időszak a tüzelőberendezés adott részében leálló utolsó tüzelőegység leállítási időszakának felel meg.
6. cikk
A villamosenergia-termelő vagy a mechanikai meghajtáshoz szükséges energiát termelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása
(1) A villamosenergia-termelő tüzelőberendezések és a mechanikai meghajtásra termelő tüzelőberendezések esetében az indítási időszak akkor ér véget, amikor a tüzelőberendezés eléri a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelést.
(2) A leállítási időszak akkor kezdődik, amikor a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelést elérve megkezdődik a tüzelőanyag-ellátás megszüntetése; ettől az időponttól kezdve a termelt villamos energia nem áll tovább rendelkezésre a hálózatban, vagy az előállított mechanikai teljesítmény már nem elegendő a mechanikai terheléshez.
(3) A villamosenergia-termelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés névleges elektromos teljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.
(4) A mechanikai meghajtáshoz szükséges energiát termelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés leadott mechanikai teljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.
7. cikk
A hőtermelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása
(1) Hőtermelő tüzelőberendezés esetében az indítási időszak akkor végződik, amikor az üzem eléri a stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelést, a hő pedig biztonságosan és megbízhatóan továbbítható az elosztóhálózatba és a hőtárolóba, vagy közvetlenül felhasználható valamely ipari telephelyen.
(2) A leállítási időszak a stabil termeléshez szükséges minimum leállítási terhelés elérését követően kezdődik, amikor a hő már nem továbbítható biztonságos és megbízható módon a hálózatba, illetve nem használható fel közvetlenül valamely ipari telephelyen.
(3) A hőtermelő tüzelőberendezés indulási időszaka végének és leállítási időszaka kezdetének meghatározásához használandó és a hőtermelő tüzelőberendezés engedélyébe belefoglalandó terhelési határértékeket a tüzelőberendezés névleges hőteljesítményéhez viszonyított százalékos értékben kell meghatározni.
(4) A tároló hőtermelő berendezés általi felfűtéséhez felhasznált idő, amely alatt nem történt hőkinyerés, nem számít bele az indítási és leállítási időszakba, hanem üzemórának számít.
8. cikk
A hő- és villamosenergia-termelő tüzelőberendezések indítási és leállítási időszakának terhelési határértékkel történő meghatározása
A hő- és villamosenergia-termelő tüzelőberendezés esetében az indítási és leállítási időszak meghatározása a 6. és 7. cikknek megfelelően történik, egyaránt figyelembe véve a megtermelt villamos energiát és a megtermelt hőmennyiséget.
9. cikk
Az indítási és leállítási időszak működési paraméterekkel vagy külön eljárásokkal történő meghatározása
A stabil termeléshez szükséges minimum indítási és minimum leállítási terhelés meghatározásához legalább három feltételt kell meghatározni; az indítási időszak akkor végződik, illetve a leállítási időszak akkor kezdődik, amikor a feltételek közül legalább kettő egyszerre teljesül.
A feltételeket az alábbiakból kell kiválasztani:
1. |
a mellékletben meghatározott külön eljárások vagy a tüzelőberendezés műszaki jellemzői alapján meghatározott egyenértékű eljárások; |
2. |
a mellékletben meghatározott működési paraméterekre vonatkozó határértékek vagy a tüzelőberendezés műszaki jellemzői alapján meghatározott egyenértékű működési paraméterek. |
10. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2012. május 7-én.
a Bizottság részéről
Janez POTOČNIK
a Bizottság tagja
(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.
MELLÉKLET
AZ INDÍTÁSI ÉS LEÁLLÍTÁSI IDŐSZAKHOZ KAPCSOLÓDÓ KÜLÖNELJÁRÁSOK ÉS MŰKÖDÉSI PARAMÉTEREK
1. A stabil termeléshez szükséges minimum indítási terhelésre vonatkozó különeljárások
1.1. |
Szilárd tüzelőanyaggal működő kazán esetében: stabilizáló támasztóégő vagy kiegészítő égő használatáról normál tüzelőanyagra történő teljes átállás. |
1.2. |
Folyékony tüzelőanyaggal működő kazán esetében: a tüzelőanyag-betápláló főszivattyú beindítása, amikor az égetőben stabilizálódik az olajnyomás, amire a tüzelőanyag-áram sebessége használható mutatóként. |
1.3. |
Gázturbinák esetében: az a pont, amelynél az égési mód előkevert, stabil égésre vagy „alapjárati fordulatszámra” vált. |
2. Működési paraméterek
2.1. |
Füstgázok oxigéntartalma. |
2.2. |
Füstgázhőmérséklet. |
2.3. |
Gőznyomás. |
2.4. |
Hőtermelő üzem esetében: entalpia és a hőátadó folyadékáram sebessége. |
2.5. |
Folyékony és gáztüzelésű üzem esetében: a névleges tüzelőanyag-áram százalékában meghatározott tüzelőanyag-áramlási sebesség. |
2.6. |
Gőzkazánnal működő üzem esetében: a kazánkimenetnél mért gőzhőmérséklet. |