This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32008R1242
Commission Regulation (EC) No 1242/2008 of 8 December 2008 establishing a Community typology for agricultural holdings
A Bizottság 1242/2008/EK rendelete ( 2008. december 8. ) a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról
A Bizottság 1242/2008/EK rendelete ( 2008. december 8. ) a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról
HL L 335., 2008.12.13, p. 3–24
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2014; hatályon kívül helyezte: 32014R1198
13.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 335/3 |
A BIZOTTSÁG 1242/2008/EK RENDELETE
(2008. december 8.)
a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági üzemeinek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok összegyűjtésére szolgáló hálózat felállításáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkének (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A termelési szerkezetek és a termelési rendszerek között Közösség-szerte jelentősek a különbségek. A mezőgazdasági gazdaságok szerkezeti jellemzői és gazdasági eredményei elemzésének megkönnyítése érdekében a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1985. június 7-i 85/377/EGK bizottsági határozat (2) létrehozta a gazdaságok ökonómiai méret és gazdaságtípus szerinti megfelelő és egységes besorolását. |
(2) |
A közösségi tipológiát úgy kell kialakítani, hogy a gazdaságok egységes csoportjait kisebb-nagyobb halmazokba lehessen sorolni, és a gazdaságok helyzetét össze lehessen hasonlítani. |
(3) |
Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelmében növekszik az olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentősége, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, a közösségi tipológiába szükséges beépíteni a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek besorolását. |
(4) |
A 79/65/EGK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő célkitűzések elérése érdekében szükséges kidolgozni a közösségi tipológiára vonatkozó végrehajtási szabályokat. Továbbá a közösségi tipológiát indokolt alkalmazni a közösségi mezőgazdasági számviteli információs hálózaton (FADN) keresztül begyűjtött számviteli adatokat használó, adatszolgáltató mezőgazdasági gazdaságokra. |
(5) |
A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére és a mezőgazdasági termelési módszerekre vonatkozó felmérések szervezéséről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) IV. melléklete értelmében a gazdaságok szerkezetének mintavétel alapján történő felmérését a közösségi tipológiával összhangban kell elvégezni, és annak a gazdaságok típusára és méretére nézve statisztikailag reprezentatívnak kell lennie. Ennélfogva a közösségi tipológiának azokra a gazdaságokra is indokolt alkalmazhatónak lennie, amelyekkel kapcsolatban a gazdaságszerkezeti felmérések során adatokat gyűjtenek. |
(6) |
A gazdaság típusát és ökonómiai méretét mindig pozitív értékben kifejezett gazdasági kritériumok alapján indokolt megállapítani. Emiatt helyénvaló a standard termelési érték (STÉ) használata. A standard termelési értéket termékenként kell megállapítani. Azon termékek listájának, amelyeket illetően standard termelési értéket kell számítani, szükséges összhangban lennie 1166/2008/EK rendelet szerinti, a gazdaságszerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok listájával. A tipológiának a mezőgazdasági számviteli információs hálózatban lévő gazdaságokra való alkalmazásának lehetővé tétele érdekében szükséges elkészíteni a szerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelési táblázatot. |
(7) |
A standard termelési értékek egy ötéves bázisidőszak átlagértékein alapulnak, amelyeket azonban indokolt rendszeresen frissíteni azért, hogy a gazdasági folyamatokat figyelembe lehessen venni annak érdekében, hogy a tipológia továbbra is teljes mértékben alkalmazható legyen. A frissítés rendszerességét azokhoz az évekhez indokolt igazítani, amelyekben a gazdaságszerkezeti felmérésekre sor kerül. |
(8) |
A mezőgazdasági számviteli információs hálózatba (FADN 2010) felveendő adatszolgáltató gazdaságok kiválasztási tervének felvázolása érdekében szükséges gondoskodni arról, hogy az e rendeletben előírt tipológiát már a 2007. évi gazdaságszerkezeti felmérés során alkalmazzák. Emellett a tipológia szerint besorolt gazdaságok helyzetével kapcsolatos felmérések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében arról is indokolt gondoskodni, hogy azt már a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérést megelőzően is alkalmazzák a gazdaságok számviteli adathálózatában. Ezért szükséges egy olyan eltérésről rendelkezni, amely biztosítja a standard termelési értékek 2004-es bázisévre vonatkozó kiszámítását. |
(9) |
A standard termelési értékeket és a kiszámításukhoz szükséges adatokat az egyes tagállamok által a 79/65/EGK rendelet 6. cikkével összhangban kijelölt összekötő irodákon keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz. Szükséges biztosítani, hogy az összekötő iroda a vonatkozó információkról a Bizottság által létrehozott tájékoztató rendszeren keresztül közvetlenül tájékoztathassa a Bizottságot. Emellett arról is indokolt előre gondoskodni, hogy a rendszer lehetővé tegye a szükséges információcserét, az összekötő irodák rendelkezésére bocsátott minták alapján. Arról is szükséges rendelkezni, hogy a Bizottság a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságán keresztül tájékoztassa a tagállamokat a számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről. |
(10) |
Az egyértelműség érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi tipológia általánosan alkalmazandó intézkedés, és nem csupán egy meghatározott körbe tartozó címzettjei vannak, a 85/377/EGK határozatot indokolt rendelettel felváltani. |
(11) |
Az e rendeletben megállapított rendelkezések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
(1) Ez a rendelet létrehozza a „gazdaságok közösségi tipológiáját” (a továbbiakban: a tipológiát), amely a Közösségben található gazdaságok gazdaságtípus, ökonómiai méret és a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelentősége szerinti egységes osztályozását jelenti.
(2) A tipológiát elsősorban a közösségi gazdaságszerkezeti felmérések keretében, és a mezőgazdasági számviteli információs hálózaton keresztül begyűjtött adatoknak a gazdaságtípus és az ökonómiai méret szerinti besorolásához kell használni.
2. cikk
A gazdaságtípus
(1) E rendelet alkalmazásában a „gazdaságtípust” a különböző ágazatok standard termelési értékének a gazdaság szokásos teljes termeléséhez való relatív hozzájárulásának arányában kell megállapítani. A standard termelési értéket az 5. cikk szerint kell meghatározni.
(2) A szükséges részletezettségtől függően a gazdaságtípusokat az alábbi csoportokra lehet osztani:
a) |
általános gazdaságtípusok; |
b) |
fő gazdaságtípusok; |
c) |
altípusok. |
A gazdaságok gazdaságtípus szerinti besorolását az I. melléklet szerint kell elvégezni.
3. cikk
A gazdaság ökonómiai mérete
A gazdaság ökonómiai méretét a gazdaság teljes standard termelési értéke alapján kell meghatározni. Mértékegysége az euro. A gazdaság ökonómiai méretének és az ökonómiai méretosztályok kiszámításának módszereit a II. melléklet tartalmazza.
4. cikk
A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek
A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentőségét, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, ezen egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a gazdaság összes termelési értékéhez viszonyított százalékos arányában kell megállapítani. Ezt az arányt százaléksávban kell kifejezni. Ezek a százaléksávok a III. melléklet C. része szerint kerülnek meghatározásra.
A gazdaság összes termelési értékét, illetve az arány meghatározását és kiszámításának módszerét a III. melléklet A. és B. része tartalmazza.
5. cikk
A standard termelési érték és az összes standard termelési érték
(1) E rendelet alkalmazásában a „standard termelési érték” a bruttó termelés standard értékét jelenti.
A standard termelési értéket az e rendelet IV. mellékletében említett minden egyes régió, valamint 1166/2008/EK rendelet III. melléklete szerinti, a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérésekben szereplő minden egyes növénytermesztési és állattenyésztési ágazat vonatkozásában meg kell határozni.
Az egyes ágazatok standard termelési értékének meghatározására szolgáló számítási módszert, illetve a vonatkozó adatok összegyűjtésének folyamatait e rendelet IV. melléklete ismerteti.
(2) A gazdaság teljes standard termelési értékét úgy kapjuk meg, ha az egyes ágazatok tekintetében meghatározott, az egységenkénti standard termelési értékeknek a megfelelő egységek számával történő beszorzásával kapott értékeket összeadjuk.
(3) A standard termelési értékeknek az N. évi gazdaságszerkezeti felmérés céljaira való kiszámítása során a „bázisidőszak” az N–5-től az N–1-ig terjedő egymást követő öt évet magában foglaló N–3. év.
A standard termelési értékeket az első albekezdésben említett ötéves bázisidőszakra számított átlagos alapadatokból kell megállapítani. A gazdasági folyamatok figyelembevételének érdekében a standard termelési értékek frissítését legkésőbb akkor el kell végezni, amikor gazdaságszerkezettel kapcsolatos felmérésre sor kerül.
Az első bázisidőszak, amelyre vonatkozóan standard termelési értéket kell számítani, a 2005., a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. naptári évet, vagy a 2005–2006-os, a 2006–2007-es, a 2007–2008-as, a 2008–2009-es és a 2009–2010-es mezőgazdasági évet magában foglaló, 2007. évi bázisidőszaknak felel meg.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 2004. évi bázisidőszakra vonatkozóan a tagállamoknak a 204/2006/EK bizottsági rendelet (4) szerinti, a 2007. évi gazdaságszerkezeti felmérésében szereplő ágazatokra vonatkozóan kell standard termelési értékeket számítaniuk. Ebben az esetben a bázisidőszak vagy a 2003., a 2004. és a 2005. naptári évet, vagy a 2003–2004-es, a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os mezőgazdasági évet fedi le.
6. cikk
Az adatok továbbítása a Bizottsághoz
(1) A standard termelési értékeket és a IV. melléklet 3. részében említett adatokat az egyes tagállamok által a 79/65/EGK rendelet 6. cikkével összhangban kijelölt összekötő irodán, vagy azon a szerven keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz (az Eurostathoz), amelyet ezzel a feladattal megbíztak.
(2) Az N. év bázisidőszakára vonatkozó standard termelési értékeket és a IV. melléklet 3. részében említett adatokat a tagállamoknak az N+3. év december 31-ig – vagy ha szükséges – a Bizottság által a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságával történő egyeztetés után megszabott határidőig kell eljuttatniuk a Bizottsághoz.
A 2004-es bázisévre vonatkozó standard termelési értéket 2008. december 31-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.
(3) A standard termelési értékek és az (1) bekezdésben említett adatok továbbítására a tagállamoknak a Bizottság (az Eurostat) által a dokumentumoknak és információknak a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus cseréje céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátott informatikai rendszereket kell használniuk.
(4) A továbbítandó dokumentumok formai és tartalmi követelményeit a Bizottság határozza meg a (3) bekezdésben említett rendszereken keresztül hozzáférhető minták vagy kérdőívek alapján. Az (1) bekezdésben említett adatok jellemzőire vonatkozó előírásokat a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága határozza meg.
7. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1) A 85/377/EGK határozat hatályát veszti.
A 85/377/EGK határozatot azonban továbbra is alkalmazni kell abból a célból, hogy a mezőgazdasági számviteli információs hálózatába tartozó gazdaságok osztályba sorolását a 2009-es számviteli évvel bezárólag, az 571/88/EGK tanácsi rendeletben (5) említett, a gazdaságszerkezeti felmérésekbe tartozó gazdaságok osztályba sorolását pedig a 2007. évi felméréssel bezárólag el lehessen végezni.
(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.
8. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.
A rendeletet a mezőgazdasági számviteli információs hálózat esetében a 2010-es szmviteli évtől, a gazdaságszerkezeti felmérés esetében pedig a 2010-es felméréssel kezdődően kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 8-án.
a Bizottság részéről
Mariann FISCHER BOEL
a Bizottság tagja
(1) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.
(2) HL L 220., 1985.8.17., 1. o.
(3) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.
(4) HL L 34., 2006.2.7., 3. o.
(5) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.
I. MELLÉKLET
A GAZDASÁGOK OSZTÁLYOZÁSA GAZDASÁGTÍPUS SZERINT
A. OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER
Szakosodott gazdaságok – növénytermesztés
Általános gazdaságtípus |
Fő gazdaságtípus |
Altípus |
|||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
Szakosodott gazdaságok – állattenyésztés
Általános gazdaságtípus |
Fő gazdaságtípus |
Altípus |
||||||||||
|
|
|
||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|
||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
Vegyes gazdaságok
Általános gazdaságtípus |
Fő gazdaságtípus |
Altípus |
||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
B. MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT ÉS ÖSSZESÍTŐ KÓDOK
I. A gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelések
A standard termelési értékek alkalmazására szolgáló megfelelő rovatok |
||||||||||
A rovathoz használandó kód |
A gazdaságszerkezetre vonatkozó 2010., 2013., és 2016. évi közösségi felmérés 1166/2008/EK rendelet) |
Adatszolgáltatás az FADN keretében (a mezőgazdasági adatszolgáltatásról szóló 868/2008/EK rendelet ) (1) |
||||||||
I. Növénytermesztés |
||||||||||
2.01.01.01. |
Közönséges búza és tönköly |
|
||||||||
2.01.01.02. |
Durumbúza |
|
||||||||
2.01.01.03. |
Rozs |
|
||||||||
2.01.01.04. |
Árpa |
|
||||||||
2.01.01.05. |
Zab |
|
||||||||
2.01.01.06. |
Szemes kukorica |
|
||||||||
2.01.01.07. |
Rizs |
|
||||||||
2.01.01.99. |
Egyéb gabonafélék szemes terménynek |
|
||||||||
2.01.02. |
Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) |
|
||||||||
2.01.02.01. |
Ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt |
|
||||||||
2.01.03. |
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) |
|
||||||||
2.01.04. |
Cukorrépa (vetőmag nem) |
|
||||||||
2.01.05. |
Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem) |
|
||||||||
2.01.06.01. |
Dohány |
|
||||||||
2.01.06.02. |
Komló |
|
||||||||
2.01.06.03. |
Gyapot |
|
||||||||
2.01.06.04. |
Káposztarepce és répare |
|
||||||||
2.01.06.05. |
Napraforgó |
|
||||||||
2.01.06.06. |
Szója |
|
||||||||
2.01.06.07. |
Lenmag (olajlen) |
|
||||||||
2.01.06.08. |
Egyéb olajos magvúak |
|
||||||||
2.01.06.09. |
Len |
|
||||||||
2.01.06.10. |
Kender |
|
||||||||
2.01.06.11. |
Egyéb rostnövények |
|
||||||||
2.01.06.12. |
Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények |
|
||||||||
2.01.06.99. |
Egyéb, máshová nem sorolt ipari növények |
|
||||||||
2.01.07. |
Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, ebből: |
|
||||||||
2.01.07.01. |
Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás |
|
||||||||
2.01.07.01.01. |
Szántóföld |
|
||||||||
2.01.07.01.02. |
Árutermelő kertészet |
|
||||||||
2.01.07.02. |
Üvegház vagy más (járható) védőtakarás |
|
||||||||
2.01.08. |
Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve): |
|
||||||||
2.01.08.01. |
Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás |
|
||||||||
2.01.08.02. |
Üvegház vagy más (járható) védőtakarás |
|
||||||||
2.01.09. |
Takarmánynövények zölden betakarítva |
|
||||||||
2.01.09.01. |
Időszaki gyep |
|
||||||||
2.01.09.02. |
Egyéb takarmánynövények |
|
||||||||
2.01.09.02.01. |
Silókukorica |
|
||||||||
2.01.09.02.02. |
Pillangós zöldtakarmányok VALAMINT |
|
||||||||
2.01.09.02.99. |
Egyéb, máshová nem sorolt takarmánynövények zölden betakarítva |
|
||||||||
2.01.10. |
Szántóföldi vetőmagok és palánták |
|
||||||||
2.01.11. |
Egyéb szántóföldi növények |
|
||||||||
2.01.12.01. |
Támogatásra nem jogosult ugar |
|
||||||||
2.01.12.02. |
Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar |
|
||||||||
2.03.01. |
Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt |
|
||||||||
2.03.02. |
Külterjes legelő |
|
||||||||
2.03.03. |
A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét |
|
||||||||
2.04.01. |
Gyümölcsös- és bogyós ültetvények |
|
||||||||
2.04.01.01. |
Gyümölcsös ültetvények, ebből: |
|
||||||||
2.04.01.01.01. |
Mérsékelt égövi gyümölcsfajok |
|
||||||||
2.04.01.01.02. |
Szubtrópusi gyümölcsfajok |
|
||||||||
2.04.01.02. |
Bogyósok |
|
||||||||
2.04.01.03. |
Héjasok |
|
||||||||
2.04.02. |
Citrusültetvények |
|
||||||||
2.04.03. |
Olívaültetvények |
|
||||||||
2.04.03.01. |
Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése |
|
||||||||
2.04.03.02. |
Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése |
|
||||||||
2.04.04. |
Szőlő, ebből az, ahol a szokásos termék: |
|
||||||||
2.04.04.01. |
Minőségi bor |
|
||||||||
2.04.04.02. |
Egyéb bor |
|
||||||||
2.04.04.03. |
Csemegeszőlő |
|
||||||||
2.04.04.04. |
Mazsola |
|
||||||||
2.04.05. |
Faiskolák |
|
||||||||
2.04.06. |
Egyéb ültetvények
|
|
||||||||
2.04.07. |
Üvegházi ültetvények |
|
||||||||
2.06.01. |
Gomba |
|
||||||||
II. Állattenyésztés |
||||||||||
3.01. |
Lófélék |
|
||||||||
3.02.01. |
Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha |
|
||||||||
3.02.02. |
Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha |
|
||||||||
3.02.03. |
Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha |
|
||||||||
3.02.04. |
Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha |
|
||||||||
3.02.05. |
Kétéves és idősebb üsző |
|
||||||||
3.02.06. |
Tejhasznú tehén |
|
||||||||
3.02.99. |
Egyéb tehén |
|
||||||||
3.03.01. |
Juh (mindenféle korú) |
|
||||||||
3.03.01.01. |
Juh, nőivarú tenyészállat |
|
||||||||
3.03.01.99. |
Egyéb juh |
|
||||||||
3.03.02. |
Kecske (mindenféle korú) |
|
||||||||
3.03.02.01. |
Kecske, nőivarú tenyészállat |
|
||||||||
3.03.02.99. |
Egyéb kecske |
|
||||||||
3.04.01. |
20 kg élősúly alatti malac |
|
||||||||
3.04.02. |
50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca |
|
||||||||
3.04.99. |
Egyéb sertés |
|
||||||||
3.05.01. |
Brojler |
|
||||||||
3.05.02. |
Tojótyúk |
|
||||||||
3.05.03. |
Egyéb baromfi |
|
||||||||
3.05.03.01. |
Pulyka |
|||||||||
3.05.03.02. |
Kacsa |
|||||||||
3.05.03.03. |
Liba |
|||||||||
3.05.03.04. |
Strucc |
|||||||||
3.05.03.99. |
Egyéb, máshol nem említett baromfi |
|||||||||
3.06. |
Nyúl, nőivarú tenyészállat |
|
||||||||
3.07. |
Méh |
|
II. A 2010., 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésben szereplő egyes ágazatokat összesítő kódok
P45. |
Szarvasmarha, tejtermelés = 3.02.01. (Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha) + 3.02.03. (Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha) + 3.02.05. (Kétéves és idősebb üsző) + 3.02.06. (Tejhasznú tehén) |
||||||
P46. |
Szarvasmarha = P45 (szarvasmarha, tejtermelés) + 3.02.02. (Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha) + 3.02.04. (Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha) + 3.02.99. (egyéb tehén) |
||||||
GL |
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása = 3.01. (lófélék) + P46 (szarvasmarha) + 3.03.01.01. (Juh, nőivarú tenyészállat) + 3.03.01.99 (egyéb juh) + 3.03.02.01. (Kecske, nőivarú tenyészállat) + 3.03.02.99. (egyéb kecske) |
||||||
Ha GL=0 |
|
||||||
Ha GL>0 |
|
||||||
P151. |
Gabonafélék a rizs kivételével = 2.01.01.01. (Közönséges búza és tönköly) + 2.01.01.02. (durumbúza) + 2.01.01.03. (rozs) + 2.01.01.04. (árpa) + 2.01.01.05. (zab) + 2.01.01.06. (szemes kukorica) + 2.01.01.99. (Egyéb gabonafélék szemes terménynek) |
||||||
P15. |
Gabonafélék = P151 (gabonafélék a rizs kivételével) + 2.01.01.07. (rizs) |
||||||
P16. |
Olajos magvak = 2.01.06.04. (káposztarepce és réparepce) + 2.01.06.05. (napraforgó) + 2.01.06.06. (szója) + 2.01.06.07. (Lenmag (olajlen)) + 2.01.06.08. (egyéb olajos magvúak) |
||||||
P51. |
Sertés = 3.04.01. (20 kg élősúlynál kisebb malac) + 3.04.02. (50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca) + 3.04.99. (egyéb sertés) |
||||||
P52. |
Baromfi = 3.05.01. (brojler) + 3.05.02. (tojótyúk) + 3.05.03. (egyéb baromfi) |
||||||
P1. |
Általános növénytermesztés = P15 (gabonafélék) + 2.01.02. (száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek) + 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.06.01. (dohány) + 2.01.06.02. (komló) + 2.01.06.03. (gyapot) + P16 (olajos magvak) + 2.01.06.09. (len) + 2.01.06.10. (kender) + 2.01.06.11. (egyéb rostnövények) + 2.01.06.12. (illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények) + 2.01.06.99. (egyéb, máshová nem sorolt ipari növények) + 2.01.07.01.01. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás – szántóföld) + 2.01.10. (szántóföldi vetőmagok és palánták) + 2.01.11. (egyéb szántóföldi növények) + 2.01.12.01. (támogatásra nem jogosult ugar) + FCP1 (értékesítési célú takarmány-termelés) |
||||||
P2. |
Kertészet = 2.01.07.01.02. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás – árutermelő kertészet) + 2.01.07.02. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.01.08.01. (virágok és dísznövények – szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás) + 2.01.08.02. (virágok és dísznövények – üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.06.01. (gomba) + 2.04.05. (faiskolák) |
||||||
P3. |
Ültetvények = 2.04.01. (Gyümölcsös és bogyós ültetvények) + 2.04.02. (citrusültetvények) + 2.04.03. (olívaültetvények) + 2.04.04. (szőlő) + 2.04.06. (egyéb ültetvények) + 2.04.07. (üvegházi ültetvények) |
||||||
P4. |
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása és takarmánytermesztés = GL (tömegtakarmány-fogyasztó állatok) + FCP4 (tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya) |
||||||
P5. |
Abrakfogyasztó állatok = P51 (sertés) + P52 (baromfi) + 3.06. (Nyúl, nőivarú tenyészállat) |
C. A GAZDASÁGTÍPUSOK MEGHATÁROZÁSA
A gazdaságtípust két jellemző határozza meg:
a) |
Az érintett ágazatok jellege Az ágazatok a 2010., 2013., és 2016. évi közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok listájára utalnak, feltüntetésük során az e melléklet B.I. részében szereplő kódokat, vagy az e melléklet B.II. részében felsorolt, az egyes ágazatokat összesítő kódokat kell használni. (2). |
b) |
Az osztályok határait meghatározó küszöbértékek Eltérő rendelkezés hiányában ezeket a küszöbértékeket a gazdaság teljes standard termelési értékének törtrészében kell megadni. |
Szakosodott gazdaságok – növénytermesztés
Gazdaságtípus |
Fogalommeghatározás |
Az ágazatok kódja és a küszöbértékek (lásd: a Melléklet B. részét) |
|||||
Általános típus |
Fő típus |
Altípus |
|||||
Kód |
|
Kód |
|
Kód |
|
||
1. |
Szakosodott szántóföldi növénytermesztés |
|
|
|
|
Általános növénytermesztés, azaz gabonafélék, magtermelési célú száraz hüvelyesek és fehérjenövények, olajos magvak, burgonya, cukorrépa, ipari növények, friss zöldségek, dinnyefélék, szamócafélék a szántóföldön, szántóföldi növények vetőmagvai és szaporítóanyagai, egyéb szántóföld, ugar és értékesítési célú takarmány > 2/3 |
P1 > 2/3 |
15. |
Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény termesztés |
|
|
Gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. > 2/3 |
||
151. |
Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény termesztés |
Gabonafélék (rizs kivételével), olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek > 2/3 |
P151 + P16 + 2.01.02. > 2/3 |
||||
152. |
Szakosodott rizstermesztés |
Rizs > 2/3 |
2.01.01.07. > 2/3 |
||||
153. |
Gabona-, fehérjenövény és rizs termesztése vegyesen |
A 15. osztályba tartozó gazdaságok, a 151. és 152. osztály kivételével |
|
||||
16. |
Szántóföldi növények termesztése |
|
|
Általános növénytermesztés > 2/3; gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek ≤ 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
||
161. |
Szakosodott gyökérnövény-termesztés |
Burgonya, cukorrépa és takarmányozásra használt gyökérnövények és káposztafélék > 2/3 |
P17 > 2/3 |
||||
162. |
Gabona-, fehérjenövény és gyökérnövények termesztése vegyesen |
Gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek > 1/3, gyökgumósok > 1/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. > 1/3; P17 > 1/3 |
||||
163. |
Szántóföldi zöldségek szakosodott termesztése |
Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca szántóföldön > 2/3 |
2.01.07.01.01. > 2/3 |
||||
164. |
Dohány szakosodott termesztése |
Dohány > 2/3 |
2.01.06.01. > 2/3 |
||||
165. |
Gyapot szakosodott termesztése |
Gyapot > 2/3 |
2.01.06.03. > 2/3 |
||||
166. |
Különféle szántóföldi növények vegyesen |
A 16. osztályba tartozó gazdaságok, a 161., 162., 163., 164. és 165. osztály kivételével |
|
||||
2. |
Szakosodott kertészet |
|
|
|
|
Friss zöldségek, dinnyefélék, szamócafélék, árutermelő kertészetben és fóliatakarás alatt és virágok és dísznövények – szabadföldön és fóliatakarás alatt, gomba és faiskolák > 2/3 |
P2 > 2/3 |
21. |
Szakosodott növényházi kertészet |
|
|
Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt és virágok és dísznövények üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt > 2/3 |
2.01.07.02. + 2.01.08.02. > 2/3 |
||
211. |
Szakosodott növényházi zöldségtermesztés |
Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt > 2/3 |
2.01.07.02. > 2/3 |
||||
212. |
Szakosodott növényházi virág- és dísznövénytermesztés |
Virágok és dísznövények üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt > 2/3 |
2.01.08.02. > 2/3 |
||||
213. |
Szakosodott vegyes növényházi kertészet |
A 21. osztályba tartozó gazdaságok, a 211. és 212. osztály kivételével |
|
||||
22. |
Szakosodott szabadföldi kertészet |
|
|
Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca árutermelő kertészetben, virágok és dísznövények szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt > 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. > 2/3 |
||
221. |
Szakosodott szabadföldi zöldségtermesztés |
Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca árutermelő kertészetben > 2/3 |
2.01.07.01.02. > 2/3 |
||||
222. |
Szakosodott szabadföldi virág- és dísznövénytermesztés |
Virágok és dísznövények szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt > 2/3 |
2.01.08.01. > 2/3 |
||||
223. |
Szakosodott vegyes szabadföldi kertészet |
A 22. osztályba tartozó gazdaságok, a 221. és 222. osztály kivételével |
|
||||
23. |
Egyéb kertészet |
|
|
Kertészeti gazdaságok növényházi kertészettel ≤ 2/3 és szabadföldi kertészettel ≤ 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. ≤ 2/3; 2.01.07.02. + 2.01.08.02. ≤ 2/3 |
||
231. |
Szakosodott gombatermesztés |
Gomba > 2/3 |
2.06.01. > 2/3 |
||||
232. |
Szakosodott faiskolák |
Faiskolák > 2/3 |
2.04.05. > 2/3 |
||||
233. |
Különféle kertészetek |
A 23. osztályba tartozó gazdaságok, a 231. és 232. osztály kivételével |
|
||||
3. |
Szakosodott ültetvénytermesztés |
|
|
|
|
Gyümölcs- és bogyósgyümölcs-ültetvények, citrus-, olíva- és szőlőültetvények, egyéb ültetvények és ültetvények fóliatakarás alatt > 2/3 |
P3 > 2/3 |
35. |
Szakosodott szőlészet |
|
|
Szőlő > 2/3 |
2.04.04. > 2/3 |
||
351. |
Minőségi borok szakosodott termelése |
Szőlő, ahol a szokásos termék minőségi bor > 2/3 |
2.04.04.01. > 2/3 |
||||
352. |
Szakosodott bortermelés (a minőségi borok kivételével) |
Szőlő, ahol a szokásos termék egyéb bor > 2/3 |
2.04.04.02. > 2/3 |
||||
353. |
Csemegeszőlő szakosodott termesztése |
Szőlő, ahol a szokásos termék csemegeszőlő> 2/3 |
2.04.04.03. > 2/3 |
||||
354. |
Egyéb szőlők |
A 35. osztályba tartozó gazdaságok, a 351., 352. és 353. osztály kivételével |
|
||||
36. |
Gyümölcsök és citrusfélék szakosodott termesztése |
|
|
Gyümölcsös- és bogyós ültetvények, citrusültetvények > 2/3 |
2.04.01. + 2.04.02. > 2/3 |
||
361. |
Szakosodott gyümölcstermesztés (citrusfélék, trópusi gyümölcsök vagy csonthéjasok kivételével) |
Mérsékelt égövi gyümölcsfajok és bogyósok> 2/3 |
2.04.01.01.01. + 2.04.01.02. > 2/3 |
||||
362. |
Citrusfélék szakosodott termesztése |
Citrusültetvények > 2/3 |
2.04.02. > 2/3 |
||||
363. |
Héjasgyümölcsűek szakosodott termesztése |
Héjasok > 2/3 |
2.04.01.03. > 2/3 |
||||
364. |
Trópusi gyümölcsök szakosodott termesztése |
Szubtrópusi gyümölcsfajok > 2/3 |
2.04.01.01.02. > 2/3 |
||||
365. |
Gyümölcsfélék, citrusfélék, trópusi gyümölcsök és héjasgyümölcsűek szakosodott termesztése: vegyes termelés |
A 36. osztályba tartozó gazdaságok, a 361., 362., 363. és 364. osztály kivételével |
|
||||
37. |
Szakosodott olajbogyó-termesztés |
370. |
Szakosodott olajbogyó-termesztés |
Olívaültetvények > 2/3 |
2.04.03. > 2/3 |
||
38. |
Különféle ültetvények vegyesen |
380. |
Különféle ültetvények vegyesen |
A 3. osztályba tartozó gazdaságok, a 35., 36. és 37. osztály kivételével |
|
Szakosodott gazdaságok – állattenyésztés
Gazdaságtípus |
Fogalommeghatározás |
Az ágazatok kódja és küszöbértékek (lásd: a Melléklet B. részét) |
|||||
Általános típus |
Fő típus |
Altípus |
|||||
Kód |
|
Kód |
|
Kód |
|
||
4. |
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok szakosodott tartása |
|
|
|
|
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya (azaz takarmányozásra használt gyökgumósok és káposztafélék, zölden betakarított növények, legelő és rét, extenzív gyep) és tömegtakarmány-fogyasztó állat (azaz lófélék, minden fajta szarvasmarha, juh és kecske) > 2/3 |
P4 > 2/3 |
45. |
Szakosodott tejtermelés |
|
|
Tejhasznú tehenek > a teljes tömegtakarmány-fogyasztó állomány 3/4-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állat és takarmány 1/3-a |
3.02.06. > 3/4 GL; GL > 1/3 P4 |
||
46. |
Szakosodott marhatartás – tenyésztés és hízlalás |
|
|
Minden szarvasmarha (azaz egy évnél fiatalabb szarvasmarha, egy és két év közötti életkorú szarvasmarha, kétéves és idősebb szarvasmarha (hím, üsző, tejelő tehén és egyéb tehén) > a tömegtakarmány-fogyasztó állat 2/3-a; tejelő tehenek ≤ a tömegtakarmány-fogyasztó állat 1/10-e; tömegtakarmány-fogyasztó állat > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány 1/3-a |
P46 > 2/3 GL; 3.02.06. ≤ 1/10 GL; GL > 1/3 P4 |
||
47. |
Marhatartás – tejtermelés, tenyésztés és hízlalás vegyesen |
|
|
Minden szarvasmarha > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a; tejelő tehenek > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/10-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és a takarmány 1/3-a; a 45. osztályba tartozó gazdaságok kivételével |
P46 > 2/3 GL; 3.02.06. > 1/10 GL; GL > 1/3 P4; a 45. kivételével |
||
48. |
Juh, kecske és egyéb tömegtakarmány-fogyasztó jószág |
|
|
Minden szarvasmarha ≤ a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a |
P46 ≤ 2/3 |
||
481. |
Szakosodott juhtartás |
Juh (mindenféle korú) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és a takarmány 1/3-a |
3.03.01. > 2/3 GL; GL > 1/3 P4 |
||||
482. |
Juh és marha vegyesen |
Minden szarvasmarha > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a, juh (mindenféle korú) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a és tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és a takarmány 1/3-a |
P46 > 1/3 GL; 3.03.01. > 1/3 GL; GL > 1/3 P4 |
||||
483. |
Szakosodott kecsketartás |
Kecske (mindenféle korú) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány 1/3-a |
3.03.02. > 2/3 GL; GL > 1/3 P4 |
||||
484. |
Különféle tömegtakarmány-fogyasztó jószág |
A 48. osztályba tartozó gazdaságok, a 481., 482. és 483. osztály kivételével |
|
||||
5. |
Abrakfogyasztó állatok szakosodott tartása |
|
|
|
|
Abrakfogyasztók, azaz: sertés (azaz malac, tenyészkoca, egyéb sertés), baromfi (azaz brojlercsirke, tojótyúk, egyéb baromfi) és anyanyulak > 2/3 |
P5 > 2/3 |
51. |
Szakosodott sertéstartás |
|
|
Sertés > 2/3 |
P51 > 2/3 |
||
511. |
Szakosodott sertéstenyésztés |
50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca > 2/3 |
3.04.02. > 2/3 |
||||
512. |
Szakosodott sertéshízlalás |
20 kg élősúly alatti malac és egyéb sertés > 2/3 |
3.04.01. + 3.04.99. > 2/3 |
||||
513. |
Sertéstenyésztés és -hízlalás vegyesen |
Az 51. osztályba tartozó gazdaságok, az 511. és 512. osztály kivételével |
|
||||
52. |
Szakosodott baromfitartás |
|
|
Baromfi > 2/3 |
P52 > 2/3 |
||
521. |
Szakosodott tojástermelés |
Tojótyúk > 2/3 |
3.05.02. > 2/3 |
||||
522. |
Szakosodott hízóbaromfi-tartás |
Brojler és egyéb baromfi > 2/3 |
3.05.01. + 3.05.03. > 2/3 |
||||
523. |
Tojástermelés és hízóbaromfi-tartás vegyesen |
Az 52. osztályba tartozó gazdaságok, az 521. és 522. osztály kivételével |
|
||||
53. |
Különféle abrakfogyasztó állatok vegyesen |
|
|
Az 5. osztályba tartozó gazdaságok, az 51. és 52. osztály kivételével |
|
Vegyes gazdaságok
Gazdaságtípus |
Fogalommeghatározás |
Az ágazatok kódja és a küszöbértékek (lásd: a Melléklet B részét) |
|||||
Általános típus |
Fő típus |
Altípus |
|||||
Kód |
|
Kód |
|
Kód |
|
||
6. |
Vegyes növénytermesztés |
61. |
Vegyes növénytermesztés |
|
|
Általános növénytermesztés, kertészet és ültetvények > 2/3 de {általános növénytermesztés ≤ 2/3 és kertészet ≤ 2/3 és ültetvények ≤ 2/3} |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
611. |
Kertészet és ültetvények vegyesen |
Kertészet > 1/3; ültetvények > 1/3 |
P2 > 1/3; P3 > 1/3 |
||||
612. |
Szántóföldi növénytermesztés és kertészet vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; kertészet > 1/3 |
P1 > 1/3; P2 > 1/3 |
||||
613. |
Szántóföldi növénytermesztés és szőlők vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; szőlő > 1/3 |
P1 > 1/3; 2.04.04.> 1/3 |
||||
614. |
Szántóföldi növénytermesztés és ültetvények vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; ültetvények > 1/3; szőlő ≤ 1/3 |
P1 > 1/3; P3 > 1/3; 2.04.04.≤ 1/3 |
||||
615. |
Vegyes növénytermesztés, főként szántóföldi növények termesztése |
Általános növénytermesztés > 1/3; nincs más tevékenység > 1/3 |
P1 > 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3; |
||||
616. |
Egyéb vegyes növénytermesztés |
A 61. osztályba tartozó gazdaságok, a 611., 612., 613., 614. és 615. osztály kivételével |
|
||||
7. |
Vegyes állattartó gazdaságok |
|
|
|
|
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány és abrakfogyasztó állatok > 2/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány ≤ 2/3; abrakfogyasztó állatok ≤ 2/3 |
P4 + P5 > 2/3; P4 ≤ 2/3; P5 ≤ 2/3 |
73. |
Vegyes állatállomány, főként tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
|
|
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány > abrakfogyasztó állatok |
P4 > P5 |
||
731. |
Vegyes állatállomány, főként tejelő állatok |
Szarvasmarha, tejtermelés > 1/3 tömegtakarmány-fogyasztó állatok; tejhasznú tehén > tejelő szarvasmarha 1/2-e |
P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; |
||||
732. |
Vegyes állatállomány, főként nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
A 73. osztályba tartozó gazdaságok, a 731. osztály kivételével |
|
||||
74. |
Vegyes állatállomány, főként abrakfogyasztó állatok |
|
|
Tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány ≤ abrakfogyasztó állatok |
P4 ≤ P5 |
||
741. |
Vegyes állatállomány: abrakfogyasztó állatok és tejelők |
Szarvasmarha, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a; abrakfogyasztó állatok > 1/3, tejhasznú tehén > a szarvasmarha 1/2-e, tejtermelés |
P45 > 1/3 GL; P5 > 1/3; 3.02.06. > 1/2 P45 |
||||
742. |
Vegyes állatállomány, abrakfogyasztó állatok és nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
A 74. osztályba tartozó gazdaságok, a 741. osztály kivételével |
|
||||
8. |
Szántóföldi növények – állatállomány vegyesen |
|
|
|
|
Az 1–7. osztályba nem tartozó gazdaságok |
|
83. |
Szántóföldi növények – tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen |
|
|
Általános növénytermesztés > 1/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány > 1/3 |
P1 > 1/3; P4 > 1/3 |
||
831. |
Szántóföldi növények tejelő állatállománnyal vegyesen |
Szarvasmarha, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a; tejhasznú tehén > a szarvasmarha 1/2-e, tejtermelés; szarvasmarha, tejtermelés < általános növénytermesztés |
P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; P45 < P1 |
||||
832. |
Tejelő állatok szántóföldi növényekkel vegyesen |
Szarvasmarha, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a; tejhasznú tehén > a szarvasmarha 1/2-e, tejtermelés: szarvasmarha, tejtermelés ≥ általános növénytermesztés |
P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; P45 ≥ P1 |
||||
833. |
Szántóföldi növények nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállománnyal vegyesen |
Általános növénytermesztés > tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány, a 831. osztályba tartozó gazdaságok kivételével |
P1 > P4; kivéve: 831 |
||||
834. |
Nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány szántóföldi növényekkel vegyesen |
A 83. osztályba tartozó gazdaságok, a 831., 832. és 833. osztály kivételével |
|
||||
84. |
Különféle növények és állatok vegyesen |
|
|
A 8. osztályba tartozó gazdaságok, a 83. osztály kivételével |
|
||
841. |
Szántóföldi növénytermesztés és abrakfogyasztó állatok vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; abrakfogyasztó állatok> 1/3 |
P1 > 1/3; P5 > 1/3 |
||||
842. |
Ültetvények és tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány > 1/3 |
P3 > 1/3; P4 > 1/3 |
||||
843. |
Méhészet |
Méh > 2/3 |
3.7. > 2/3 |
||||
844. |
Különféle növények és állatok vegyesen |
A 84. osztályba tartozó gazdaságok, a 841., 842. és 843. osztály kivételével |
|
Osztályba nem sorolt gazdaság
Gazdaságtípus |
Fogalommeghatározás |
Az ágazatok kódja és a küszöbértékek (lásd: a Melléklet B részét) |
|||||
Általános típus |
Fő típus |
Altípus |
|||||
Kód |
|
Kód |
|
Kód |
|
||
9. |
Osztályba nem sorolt gazdaság |
|
|
|
|
Osztályba nem sorolt gazdaság |
Teljes standard termelési érték = 0 |
(1) HL L 237., 2008.9.4., 18. o.
(2) A 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék), 2.01.09. (Takarmánynövények zölden betakarítva), 2.01.12.01. (Támogatásra nem jogosult ugar), 2.01.12.02. (Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar), 2.02. (Konyhakertek), 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt), 2.03.02. (külterjes legelő), 2.03.03. (A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét), 3.02.01. (Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha), 3.03.01.99. (Egyéb juh), 3.03.02.99. (Egyéb kecske) és 3.04.01. (20 kg élősúly alatti malac) mutatókat (lásd: a IV. melléklet 5. pontja) kizárólag bizonyos feltételek esetén használják.
II. MELLÉKLET
A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE
A. A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE
A gazdaságok ökonómiai méretét a gazdaság EUR-ban kifejezett teljes standard termelési értékében mérik.
B. A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE SZERINTI OSZTÁLYOK
A gazdaságokat osztályokba sorolják, amelyek határértékei az alábbiak:
Osztályok |
Határértékek euróban |
I. |
2 000 EUR alatt |
II. |
2 000-től 4 000 EUR-ig |
III. |
4 000-től 8 000 EUR-ig |
IV. |
8 000-től 15 000 EUR-ig |
V. |
15 000-től 25 000 EUR-ig |
VI. |
25 000-től 50 000 EUR-ig |
VII. |
50 000-től 100 000 EUR-ig |
VIII. |
100 000-től 250 000 EUR-ig |
IX. |
250 000-től 500 000 EUR-ig |
X. |
500 000-től 750 000 EUR-ig |
XI. |
750 000-től 1 000 000 EUR-ig |
XII. |
1 000 000-től 1 500 000 EUR-ig |
XIII. |
1 500 000-től 3 000 000 EUR-ig |
XIV. |
3 000 000 EUR, vagy a fölött |
A mezőgazdasági számviteli információs hálózat alkalmazásához és a gazdaságszerkezeti felmérésekhez előírt szabályok elrendelhetik, hogy a IV. és V., a VIII. és IX., a X. és XI., a XII–XIV., vagy a X–XIV. osztályt összevonják.
A 79/65/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtása során a tagállamoknak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat felmérései céljából a gazdaságok ökonómiai méretének küszöbértékeit úgy kell meghatározniuk, hogy azok egybeessenek a fent szereplő méretosztályok határaival.
III. MELLÉKLET
A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK
A. A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA
Azon jövedelemszerző tevékenységek, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, a gazdasághoz kapcsolódó és a gazdaságra gazdasági hatást gyakorló valamennyi tevékenységet tartalmazzák, a mezőgazdasági alaptevékenységek kivételével. Azok a tevékenységek tartoznak ide, amelyek során a gazdaság forrásait (terület, épületek, gépek, mezőgazdasági termékek) vagy a gazdaság termékeit használják fel.
B. A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉNEK BECSLÉSE
A gazdaság össztermelésében a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységet a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az össztermeléséhez viszonyított arányaként (a közvetlen kifizetéseket is beleértve), az alábbiak szerint becsülik fel:
C. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK JÖVEDELMÉBEN A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉT TÜKRÖZŐ OSZTÁLYOK
A gazdaságokat úgy sorolják osztályba, hogy az tükrözze a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az összetermeléshez viszonyított jelentőségét, amelynek határait az alábbiak szerint szabják meg:
Osztályok |
Százalékos határértékek |
I. |
0-tól 10 %-ig |
II. |
10-től 50 %-ig |
III. |
50 %-tól, de 100 % alatt |
IV. MELLÉKLET
A STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉKEK (STÉ-k)
1. A STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK ELVEI
a) Egy mezőgazdasági ágazat termelési értéke alatt a bruttó mezőgazdasági termelés termelői áron számított, pénzben kifejezett értékét értjük.
A standard termelési érték (STÉ) az egyes mezőgazdasági ágazatok tekintetében a termelési értéknek az adott régióban fennálló helyzetnek megfelelő értékét mutatja.
b) A termelési érték a fő termék(ek) és a melléktermék(ek) értékének összege.
Az értékeket az egységenkénti termelésnek a termelői árral képzett szorzataként számolják ki. Ez nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket.
c) Termelési időszak
A standard termelési értékek 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év).
Azoknak a növénytermesztési vagy állattartási termékeknek az esetében, amelyeknél a termelési időszak 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, 12 havi növekedésnek vagy termelésnek megfelelő standard termelési értékekkel számolnak.
d) Alapadatok és bázisidőszak
A standard termelési értékeket a b) pontban említett tényezők felhasználásával határozzák meg. Ebből a célból a tagállamok öt egymást követő naptári évet vagy mezőgazdasági termelési évet lefedő bázisidőszakra vonatkozó alapadatokat gyűjtenek össze. A bázisidőszakot a Bizottság állapítja meg és az minden tagállam esetében azonos. A 2007. évi bázisidőszakra vonatkozó standard termelési értékek a 2005., a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. naptári évet, vagy a 2005–2006-os, a 2006–2007-es, a 2007–2008-as, a 2008–2009-es és a 2009–2010-es mezőgazdasági évet fedik le.
e) Mértékegységek
1. Fizikai mértékegységek:
a) |
A növénytermesztési ágazatok esetében az STÉ-t a hektárban kifejezett terület alapján számítják ki. Gomba esetében azonban az STÉ-ket az év összes egymást követő éves betakarításából eredő bruttó termelési érték alapján határozzák meg, és a termesztésre használt terület 100m2-es egységeiben fejezik ki. A mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében történő használatra az ily módon megállapított STÉ-ket az éves egymást követő betakarítások számával elosztják, amely számot a tagállamok a benyújtott adatszolgáltatás során közlik. |
b) |
Az állattenyésztési ágazatok esetében az STÉ-ket a baromfi kivételével egyedenként állapítják meg, a baromfi esetében egy egység 100 egyedet takar, a méhek esetében pedig a számolás egysége a méhcsalád. |
2. Pénzegységek és kerekítés
Az STÉ-k meghatározásához és kiszámításához szükséges alapadatokat, és magukat az STÉ-ket EUR-ban kell megállapítani. Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban, az STÉ-k átváltása EUR-ra az e melléklet 1. d) pontjában meghatározott bázisidőszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamok alkalmazásával történik. Ezeket az árfolyamokat a Bizottság közli a tagállamokkal.
Az STÉ-k adott esetben kerekíthetők a legközelebbi 5 EUR értékre.
2. AZ STÉ-K BONTÁSA
a) A növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok szerinti bontás
Az STÉ-ket a gazdaságszerkezeti felmérés rovatainak megfelelő összes mezőgazdasági ágazat esetében a felmérésben lefektetett előírások szerint kell meghatározni.
b) Földrajzi bontás
— |
Az STÉ-ket legalább azon földrajzi egységenként kell meghatározni, amelyek kompatibilisek a gazdaságszerkezeti felmérések keretében és a mezőgazdasági számviteli információs hálózatban használtakkal. A kedvezőtlen adottságú, illetve hegyi területeket nem tekintik földrajzi egységnek. |
— |
Nem állapítanak meg STÉ-t olyan ágazatokra, amelyek az érintett régióban nincsenek jelen. |
3. AZ ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE AZ STÉ-K MEGHATÁROZÁSÁHOZ
a) |
Az STÉ-k alapadatait legkésőbb a teljes körű mezőgazdasági felmérések alkalmával aktualizálni kell. |
b) |
Két teljes körű mezőgazdasági felmérés között előforduló gazdaságszerkezeti felmérések alkalmával szintén aktualizálni kell az STÉ-k alapadatait. Az aktualizálás történhet:
|
4. VÉGREHAJTÁS
Az e melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az STÉ-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért és az STÉ-k kiszámításáért, EUR-ra való átváltásukért és adott esetben az aktualizálási módszer alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtéséért.
5. A KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE
Bizonyos ágazatok esetében az STÉ-k kiszámítása az alábbi különös szabályok szerint történik:
a) Támogatásra nem jogosult ugar
A támogatásra nem jogosult ugarra vonatkozó STÉ-t a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaság egyéb pozitív STÉ-kkel is rendelkezik.
b) Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar és termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő
Mivel a gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult föld terményei csak a közvetlen kifizetésekre korlátozódnak, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.
c) Konyhakertek
Mivel a konyhakertek terményeit rendszerint a tulajdonos saját felhasználására és nem értékesítésre szánják, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.
d) Állatállományok
Az állatállomány esetében az ágazatokat korcsoportok szerint bontják. A termelési érték az állatnak az adott korcsoportban eltöltött idő során elért növekedési értékének felel meg. Más szóval azon értékek közötti különbségnek, amellyel az állat a korcsoportból való kilépéskor és a korcsoportba való belépéskor rendelkezik (ezt újrabeszerzési értéknek is nevezik).
e) Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha
Az egy évnél fiatalabb szarvasmarhafélék STÉ-it a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban több egy évnél fiatalabb szarvasmarhaféle van, mint tehén. Az egy évnél fiatalabb szarvasmarhák esetében csak a tehénlétszámot meghaladó egy évnél fiatalabb szarvasmarhák STÉ-jét veszik figyelembe.
f) Egyéb juh és egyéb kecske
Az egyéb juhokhoz kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek nőivarú tenyészjuhok.
Az egyéb kecskékhez kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek nőivarú tenyészkecskék.
g) Malac
A malacokhoz kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek tenyészkocák.
h) Takarmány
Amennyiben a gazdaságban nincsenek tömegtakarmány-fogyasztó állatok (azaz lófélék, szarvasmarha, juh vagy kecske), a takarmányt (azaz a takarmányozásra használt gumósokat és káposztaféléket, a zölden betakarított takarmánynövényeket, a legelőt és a réteket) úgy kell tekinteni, hogy azt eladásra szánják és részét képezi az általános növénytermesztési termelési értéknek.
Ha a gazdaságban vannak tömegtakarmány-fogyasztó állatok, a takarmányt úgy kell tekinteni, hogy azt a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány etetésére szánják és részét képezi a tömegtakarmány-fogyasztó állatállománynak és a takarmány termelési értékének.
V. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
A 85/377/EGK határozat |
Ez a rendelet |
1. cikk, első bekezdés |
1. cikk, (1) bekezdés |
1. cikk, második bekezdés |
— |
2. cikk, (1) és (2) bekezdés |
— |
2. cikk, (3) bekezdés |
1. cikk, (2) bekezdés |
3 – 5. cikk |
— |
6. cikk |
2. cikk, (1) bekezdés |
7. cikk, első bekezdés, bevezető fordulat |
2. cikk, (2) bekezdés, bevezető fordulat |
7. cikk, első bekezdés, az első–harmadik franciabekezdés |
2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a)–c) pont |
7. cikk, első bekezdés, negyedik franciabekezdés |
— |
7. cikk, második bekezdés |
— |
7. cikk, harmadik bekezdés |
2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
8. és 9. cikk |
3. cikk |
— |
4–7. cikk |
10. cikk |
— |
11. cikk |
— |
12. cikk |
— |
— |
8. cikk |
I. melléklet |
IV. melléklet |
II. melléklet |
I. melléklet |
III. melléklet |
II. melléklet |
— |
III. melléklet |
— |
V. melléklet |