EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62008CN0229

C-229/08. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2008. május 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Colin Wolf kontra Stadt Frankfurt am Main

HL C 223., 2008.8.30, p. 21–22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

30.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/21


A Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2008. május 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Colin Wolf kontra Stadt Frankfurt am Main

(C-229/08. sz. ügy)

(2008/C 223/33)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Frankfurt am Main (Németország)

Az alapeljárás felei

Felperes: Colin Wolf

Alperes: Stadt Frankfurt am Main

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Általában széles mérlegelési jogkörrel és szabályozási szabadsággal rendelkezik-e a nemzeti jogalkotó a 2000/78/EK irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdése által biztosított mozgástér kihasználására, vagy e mozgástér a szükséges mértékre korlátozódik, ha a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdése c) pontjának megfelelően – a nyugdíjazás előtti szolgálati idő legrövidebb időszakára tekintettel – a felvétel maximális korhatárhoz kötéséről van szó?

2)

Konkretizálja-e a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjában rögzített szükségesség a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében megjelölt eszközök megfelelőségét, és így korlátozza-e ezen általánosan megfogalmazott szabályozás hatályát?

3)

a)

A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése keretében törvényes célról van-e szó, ha a munkáltató a felvétel felső korhatárának meghatározásával érvényesíti az alkalmazandó tisztviselők lehetőség szerint hosszú aktív szolgálati idejéhez fűződő érdekét?

b)

Már akkor is nem megfelelő az ilyen cél megvalósítása, ha az azt eredményezi, hogy a tisztviselők tovább teljesítenek szolgálatot, mint ami az 5 év szolgálati idő letelte utáni előrehozott nyugdíjazás esetére törvényben biztosított minimális ellátás megszerzéséhez szükséges?

c)

Csak akkor nem megfelelő az ilyen cél megvalósítása, ha az azt eredményezi, hogy a tisztviselők tovább teljesítenek szolgálatot, mint ami az előrehozott nyugdíjazás esetére törvényben biztosított minimális ellátás megszerzéséhez szükséges, ami jelenleg 19,51 év?

4)

a)

A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett törvényes célnak minősíthető-e a lehetőség szerint alacsony felvételi életkor révén az összesen alkalmazandó tisztviselők számának lehetőség szerinti alacsonyan tartása annak érdekében, hogy az egyedi esetekkel összefüggő ellátások, mint a baleseti vagy betegségi ellátások (családtagoknak is járó támogatások) számát lehetőség szerint alacsonyan tartsák?

b)

E tekintetben milyen jelentőséggel bírhat az a körülmény, hogy a növekvő életkorral a (családtagok részére is nyújtott) baleseti ellátások és betegség esetén nyújtott támogatások összege magasabb, mint fiatalabb tisztviselők esetén, így idősebb tisztviselők felvételével az e tekintetben felmerülő kiadások összességében emelkedhetnének?

c)

E tekintetben alátámasztott előrejelzések vagy statisztikák szükségesek-e, vagy általános valószínűségi feltételezések is elegendőek?

5)

a)

A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése első albekezdése értelmében vett törvényes célnak tekinthető-e, ha valamely munkáltató annak érdekében kíván a felvétel során meghatározott felső korhatárt alkalmazni, hogy „az adott pályán kiegyensúlyozott korstruktúrát” biztosítson?

b)

Adott esetben milyen követelményeknek kell megfelelniük az ilyen korstruktúra kialakítására vonatkozó megfontolásoknak ahhoz, hogy valamely igazolás feltételeinek megfeleljenek (megfelelő és szükséges jelleg, szükségesség)?

6)

A 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése értelmében vett törvényes megfontolásnak tekinthető-e, ha a munkáltató a felvételi felső korhatárt illetően arra hivatkozik, hogy általában ezen életkor betöltéséig lehetséges a középszintű tűzoltói szolgálati kiképzés tárgyi alkalmazási feltételeinek teljesítése a megfelelő iskolai végzettség és iparos képzés formájában?

7)

Mely szempontok alapján kell elbírálni, hogy a nyugdíjazásig teljesítendő legrövidebb szolgálati idő megfelelő vagy szükséges-e?

a)

Igazolható-e a legrövidebb szolgálati idő szükségessége kizárólag a munkáltatónál alkalmazott minősítés (a középszintű tűzoltói szolgálatra való alkalmasság) egyedül a munkáltató által finanszírozott megszerzésének ellentételezéseként, annak érdekében, hogy az ilyen minősítésre tekintettel a megfelelő további szolgálati idő e munkáltatónál biztosítva legyen, hogy így a tisztviselő ily módon fokozatosan ledolgozza képzésének költségeit?

b)

Milyen hosszú lehet legfeljebb a képzést követő szolgálati idő szakasza? Meghaladhatja-e az 5 évet, és ha igen, milyen feltételek mellett?

c)

Igazolható-e a legrövidebb szolgálati idő megfelelősége vagy szükségessége a 7.a) ponttól függetlenül azzal a megfontolással, hogy az olyan tisztviselők esetében, akiknek a nyugellátását egyedül a munkáltató finanszírozza, a felvételtől a nyugdíjazás várható időpontjáig terjedő elvárandó aktív szolgálati időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a tisztviselő a nyugdíjazás esetére törvényben biztosított minimális ellátásra jelenleg 19,51 éves szolgálati idővel jogot szerezzen?

d)

Megfordítva, a felvétel megtagadása a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése alapján csak akkor igazolható, ha különben az érintett személyt olyan életkorban vennék fel, amely a várható nyugdíjazáskor ahhoz vezetne, hogy a minimális ellátást nyújtani kellene, annak ellenére, hogy az érintett arra még nem szerzett volna jogot?

8)

a)

A nyugdíjazás 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontja szerinti megítélése szempontjából a nyugdíjazás törvényben meghatározott korhatára, amelyet követően nyugdíj folyósítására kerül sor, az irányadó, vagy valamely adott tisztviselői vagy foglalkozási csoport nyugdíjazáskor jellemző statisztikai átlagéletkora?

b)

Milyen mértékben kell adott esetben tekintetbe venni, hogy egyes tisztviselők esetében a rendes nyugdíjazás legfeljebb két évvel elhalasztható? E körülmény a felvételi felső korhatár megfelelő mértékű emeléséhez vezet-e?

9)

A legrövidebb szolgálati idő 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése keretében történő kiszámítása során számításba vehető-e a tisztviselői jogviszonyban legelőször elvégzendő képzés? E tekintetben jelentőséggel bír, hogy a képzés idejét a nyugdíjjogosultság megszerzése szempontjából a nyugdíjjogosultságot megalapozó szolgálati időként teljes mértékben figyelembe kell-e venni, vagy a képzés idejét nem lehet olyan időszakként figyelembe venni, amelyre a munkáltató a 2000/78/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésének c) pontja alapján legrövidebb szolgálati időt követelhet meg?

10)

Összeegyeztethetők-e az Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz (általános esélyegyenlőségi törvény) 15. §-a (1) bekezdése második mondatában és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések a 2000/78/EK irányelv 17. cikkével?


(1)  HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.


Top