Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62022TN0709

T-709/22. sz. ügy: 2022. november 17-én benyújtott kereset – Illumina kontra Bizottság

HL C 24., 2023.1.23, p. 58–59 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2023.1.23.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 24/58


2022. november 17-én benyújtott kereset – Illumina kontra Bizottság

(T-709/22. sz. ügy)

(2023/C 24/81)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Illumina, Inc. (Wilmington, Delaware, Egyesült Államok) (képviselők: D. Beard, B. Cullen és J. Holmes barristers, valamint F. González Díaz, M. Siragusa, G. Rizza, N. Latronico és L. Bitsakou ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az összefonódást a belső piaccal és az EGT-Megállapodás működésével összeegyeztethetetlennek nyilvánító, 2022. szeptember 6-i C(2022) 6454 final bizottsági határozatot (M.10188 – ILLUMINA/GRAIL ügy);

a Bizottságot kötelezze saját költségeinek viselésére, valamint arra, hogy térítse meg a felperes részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta megvizsgálni, hogy az ügylet az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet területi hatálya alá tartozik-e, továbbá amikor az ügylet ellenőrzésére és megtiltására vonatkozó hatáskörét anélkül gyakorolta, hogy elemezte volna, hogy az ügylet a szükséges mértékben kapcsolódik-e az EGT-hez, és ott előreláthatólag azonnali és jelentős hatásokkal fog-e járni.

2.

A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a felperes védelemhez való jogát azáltal, hogy nem adott ki kiegészítő kifogásközlést. A Bizottság lényeges mértékben kiegészítette azt a kifogást, amely szerint a felperesnek meglenne a képessége és indítéka arra, hogy kiszorítsa a GRAIL feltételezett versenytársait; e kiegészítés különösen azáltal történt, hogy a Bizottság a tényállást közlő első levélben mennyiségi elemzést vezetett be.

3.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének sem a jelentős valószínűségi mérce, sem pedig a valószínűségek mérlegelésével kapcsolatos mérce alapján.

4.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el, amikor az érintett piacok olyan meghatározásából indult ki, amely a) mesterséges különbséget tesz az NGS-alapú korai daganatfelismerési (ECD) tesztek fejlesztési és forgalmazási szakaszai között, b) helyettesíthetőséget állapít meg a különböző NGS-alapú ECD-, DAC- és MRD-tesztek között a feltételezett fejlesztési szakaszban, valamint c) innovációs helyettesíthetőséget állapít meg az NGS-alapú, több daganattípust érintő (a GRAIL Galleri-tesztje) és az egyetlen daganattípust érintő korai felismerési tesztek között.

5.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el azáltal, hogy a nyílt ajánlatot nem kezelte az ügyletből eredő ténybeli helyzetként, amikor értékelte a felperes arra vonatkozó állítólagos képességét vagy indítékát, hogy inputkizárási stratégiákban vegyen részt, valamint az ügyletből eredő hatékonysági tényezőket és a hatékony versenyre gyakorolt hatásait.

6.

A hatodik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el, amikor azt állította, hogy az ügylet az Illumina kizárási képességét eredményezné.

7.

A hetedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el, amikor azt állította, hogy az Illuminának meglenne az indítéka a kizárásra.

8.

A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el, amikor azt állította, hogy az ügylet közvetlen és hátrányos hatást gyakorolna a hatékony versenyre a Bizottsághoz történő áttételt kezdeményező hat országban vagy az EGT-ben.

9.

A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el, amikor elutasította a felek azon állításait, amelyek szerint az ügylet legalább öt évvel felgyorsítaná a Gallerinek az EGT-ben történő elindítását, és több ezer életet mentene meg, továbbá ha beépítenék az Illumina árrését az NGS-rendszereknek a GRAIL részére történő értékesítése során, az megszüntetné a kettős árrés alkalmazását, és jelentős megtakarításokat eredményezne a tagállamok nemzeti egészségügyi rendszerei és adófizetői számára azáltal, hogy csökkentené a daganatok gyógyítási költségeit. A Bizottság állításaival ellentétben az ügyletből eredő hatékonysági tényezők mindegyike összefonódás-specifikus és ellenőrizhető lenne, és a fogyasztók javát szolgálná.

10.

A tizedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, valamint ténybeli és értékelési hibákat követett el, amikor elutasította az Illumina átfogó korrekciós csomagját, amely nemcsak a nyílt ajánlatot foglalta magában, hanem a felhasználási engedélyezéssel, a mentesítéssel és a kikényszerítés mellőzésével kapcsolatos olyan kötelezettségvállalásokat is, amelyek megkönnyítették volna az Illumina versenytársai általi upstream belépést és terjeszkedést.


Top