EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62019TN0319

T-319/19. sz. ügy: 2019. május 24-én benyújtott kereset — Gollnisch kontra Parlament

HL C 255., 2019.7.29, p. 45–45 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

29.7.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 255/45


2019. május 24-én benyújtott kereset — Gollnisch kontra Parlament

(T-319/19. sz. ügy)

(2019/C 255/58)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Bruno Gollnisch (Villiers-le-Mahieu, Franciaország) (képviselő: B. Bonnefoy-Claudet ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Parlament Elnökségének a 2018. december 10-i határozatát, és ezzel együtt az Európai Parlament elnökének az elé benyújtott igazgatási jogorvoslatot elutasító 2019. március 26-i határozatát;

vonassa vissza az e határozat alapján elfogadott valamennyi jogi aktust, módosítást, értesítést, határozatot és levonást;

ítéljen meg a felperesnek 6 500 euró összeget a jelen kereset előkészítésével összefüggésben felmerülő kiadásai címén;

az Európai Parlamentet kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, az európai parlamenti képviselők statútuma 27. cikkének megsértésére alapított jogalap. Az említett rendelkezés megakadályozza, hogy az Elnökség megsértse a parlamenti képviselők szerzett jogait és várományait.

2.

A második, az európai parlamenti képviselők statútuma végrehajtási szabályzata 76. cikkének (3) bekezdésére alapított jogalap. A felperes álláspontja szerint az európai parlamenti képviselők statútumának 27. cikke a statútum nyugdíjalapra vonatkozó végrehajtási intézkedései rendelkezéseinek egységességét biztosítja.

3.

A harmadik, az EUSZ 223. cikk (2) bekezdésének megsértésére és az Elnökség alkalmatlanságára alapított jogalap, amennyiben az Elnökség olyan adót vezetett be a volt képviselők nyugdíjkifizetései után, amelyre nem rendelkezett jogosultsággal, mivel a parlamenti képviselőkre vonatkozó adózási ügyekben valamennyi határozat meghozatala a Tanács hatáskörébe tartozik.

4.

A negyedik, a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének a megsértésére alapított jogalap. A megtámadott jogi aktust azon kötelezettségvállalások és az arra vonatkozó biztosítékok és megbízható garanciák alapjául szolgáló dokumentumok megsértésével hozták, amelyek értelmében az önkéntes nyugdíjalap rendszerére vonatkozóan már semmiféle módosításra nem kerül sor.

5.

Az ötödik, az arányosság elvének a megsértésére alapított jogalap. Az Európai Parlament, amely kizárólagos felelősséggel tartozik a kialakult pénzügyi helyzetért, elégtelen és egyenlőtlen intézkedéseket hozott e helyzet rendezése érdekében.

6.

A hatodik, az egyenlőség elvének a megsértésére alapított jogalap. A megtámadott határozat egyenlőtlen bánásmódot eredményez a járulékot fizető és a járulékot nem fizető, valamint a már nyugdíjba vonult és a még nem nyugdíjba vonult parlamenti képviselők között.


Top