This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62008CN0496
Case C-496/08 P: Appeal brought on 18 November 2008 by Pilar Angé Serrano, Jean-Marie Bras, Adolfo Orcajo Teresa, Dominiek Decoutere, Armin Hau and Francisco Javier Solana Ramos against the judgment delivered on 18 September 2008 in Case T-47/05 Angé Serrano and Others v Parliament
C-496/08. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) T-47/05. sz., Angé Serrano és társai kontra Parlament ügyben 2008. szeptember 18-án hozott ítélete ellen Pilar Angé Serrano, Jean-Marie Bras, Adolfo Orcajo Teresa, Dominiek Decoutere, Armin Hau és Francisco Javier Solana Ramos által 2008. november 18-án benyújtott fellebbezés
C-496/08. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) T-47/05. sz., Angé Serrano és társai kontra Parlament ügyben 2008. szeptember 18-án hozott ítélete ellen Pilar Angé Serrano, Jean-Marie Bras, Adolfo Orcajo Teresa, Dominiek Decoutere, Armin Hau és Francisco Javier Solana Ramos által 2008. november 18-án benyújtott fellebbezés
HL C 44., 2009.2.21, p. 27–28
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
21.2.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 44/27 |
Az Elsőfokú Bíróság (harmadik tanács) T-47/05. sz., Angé Serrano és társai kontra Parlament ügyben 2008. szeptember 18-án hozott ítélete ellen Pilar Angé Serrano, Jean-Marie Bras, Adolfo Orcajo Teresa, Dominiek Decoutere, Armin Hau és Francisco Javier Solana Ramos által 2008. november 18-án benyújtott fellebbezés
(C-496/08. P. sz. ügy)
(2009/C 44/46)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbezők: Pilar Angé Serrano, Jean-Marie Bras, Adolfo Orcajo Teresa, Dominiek Decoutere, Armin Hau, Francisco Javier Solana Ramos (képviselő: E. Boigelot ügyvéd)
A többi fél az eljárásban: Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa
A fellebbezők kérelmei
— |
A Bíróság nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak, következésképpen:
|
— |
a Bíróság döntse el a jogvitát, és adjon helyt a fellebbezők T-47/05. sz. ügyben eredetileg előterjesztett kereseti kérelmeinek:
|
— |
kötelezze mindenféleképpen az alperest mindkét eljárás költségeinek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A megtámadott ítéletben az Elsőfokú Bíróság a hat olyan fellebbező keresetéről határozott, akik mind az Európai Parlament tisztviselői, a régi személyzeti szabályzat hatálya alatt vettek részt belső versenyvizsgán, azonban az új személyzeti hatálybalépése következtében a besorolási fokozatukat megváltoztatták.
Az első három fellebbező két jogalapot hoz fel fellebbezésének alátámasztására.
Első jogalapjukkal arra hivatkoznak, hogy a határozathozatal szükségtelenségének megállapításával az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, és megsértette indokolási kötelezettségét. A fellebbezőknek ugyanis továbbra is érdeke fűződik a megtámadott, besorolásukra vonatkozó határozatok megsemmisítéséhez, annak ellenére, hogy azokat 2006. december 20-án utólagos egyéni határozatokkal helyettesítették, ugyanis ahogyan azt az Elsőfokú Bíróság maga megállapította, ezen újabb határozatok nem orvosolják teljes mértékben a fellebbezőknek okozott sérelmet, mivel nem szólnak magasabb besorolási fokozatba történő átsorolásról. Ráadásul a megtámadott határozatok az új személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. és 8. cikkén alapszanak, amelynek jogszerűsége a fellebbezők számára kétséges.
Ugyanezen fellebbezők második jogalapjukban arra hivatkoznak, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette indokolási kötelezettségét, amikor elutasította a fellebbezők kártérítési kérelmét annak ellenére, hogy az új személyzeti szabályzat szerinti besorolás ugyanolyan szintre helyezi őket, mint amelyen azok a munkatársaik találhatók, akik nem teljesítették sikerrel a besorolási osztályváltási versenyvizsgát, így a fellebbezőknek súlyos sérelmet okozott.
A másik három fellebbező által fellebbezésük alátámasztására felhozott egyetlen jogalap a tisztviselők személyzeti szabályzata XIII. melléklete 2. és 8. cikkének jogellenességére vonatkozik.
E tekintetben a fellebbezők egyrészt a szerzett jogok sérelmére, a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének Elsőfokú Bíróság általi megsértésére hivatkoznak, mivel az Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy a régi személyzeti szabályzat hatálya alatt szervezett versenyvizsga sikeres teljesítése nem biztosít számukra szerzett jogokat, ebből következően semmiféle jogos várakozást nem kelthet a fellebbezőkben.
Ugyanezen jogalap alátámasztására a fellebbezők másrészt azzal érvelnek, hogy az Elsőfokú Bíróság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, mivel az új személyzeti szabályzatnak megfelelő átsorolás következtében a fellebbezők ugyanolyan helyzetbe kerültek, mint az ugyanazon versenyvizsgán sikerrel nem járt munkatársaik. Ráadásul az Elsőfokú Bíróság azonos helyzeteket is eltérően kezelt, amikor kimondta, hogy ugyanazon versenyvizsga sikeres pályázói nem egy és ugyanazon csoportba tartoznak, mivel szerinte a besorolásra vonatkozó szabályok a besorolás időpontjától függően változnak. Ugyanazon versenyvizsga sikeres pályázóira nézve eltérő rendelkezések, vagyis az új személyzeti szabályzat XIII. melléklete 2. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének alkalmazása ellentétes az egyenlő bánásmód elvével.