27.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/55

—

tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

—

tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartájára,

—

tekintettel Szváziföld munkaügyi kapcsolatokról szóló 2000. évi (módosított) törvényére,

—

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Szváziföldnek szóló, tisztességes munkára irányuló országos programjára,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2011. október 4-i ülésére készített, Szváziföldről szóló rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésre,

—

tekintettel az Uniónak a Parlament által 2012. október 31-én elfogadott általános vámkedvezmény-rendszerére (GSP),

—

tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 2014. június 6-án Genfben tartott 103. ülésszakán tett uniós nyilatkozatra,

—

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője által 2014. július 30-án tett nyilatkozatra a The Nation magazin szerkesztője, Bheki Makhubu és az emberi jogi aktivista, Thulani Maseko elítéléséről,

—

tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottsága (ACHPR) 286. sz. határozatára a véleménynyilvánítás szabadságáról a Szváziföldi Királyságban,

—

tekintettel az Unió 2014. április 1-jei helyi nyilatkozatára a The Nation magazin szerkesztője, Bheki Makhubu és az emberi jogi aktivista, Thulani Maseko közelmúltbeli letartóztatására és folyamatos őrizetére,

—

tekintettel az ACHPR véleménynyilvánítás szabadságáért és az információhoz való hozzáférésért felelős afrikai különleges előadója által 2014. március 28-án közzétett, Thulani Rudolf Maseko és Bheki Makhubu letartóztatásáról szóló sajtóközleményre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Szváziföld abszolút monarchia, melyben III. Mswati király uralkodik, aki 1973-ban szükségállapotot hirdetett, amely 41 évvel később még mindig érvényben van, aki abszolút hatalmat gyakorol a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás felett, és akinek uralkodása alatt jelentősen romlott az emberi jogi helyzet és az életszínvonal, valamint emelkedett a tartós szegénység, miközben gyengült a jogállamiság tiszteletben tartása, amit kifejezetten bizonyít egyes politikai pártok betiltása; mivel rendszeressé vált a munkavállalók alapvető jogainak megsértése, és mivel a szváziföldi kormány az elmúlt évtizedben megsértette a szakszervezeti és emberi jogokat, és nem tartotta tiszteletben az ILO-nak a 87. sz. egyezmény alkalmazásával kapcsolatos beavatkozását;

B.

mivel Thulani Masekót, a Szváziföldi Szakszervezeti Kongresszus ügyvédjét 2014. március 17-én letartóztatták, miután egy cikkben kritizálta a szváziföldi igazságügyi rendszer függetlenségének hiányosságait; mivel 2015. március 19-én, miután fogvatartási körülményeit kritizáló levelet tett közzé, ügyvéd jelenléte nélkül fegyelmi bizottság elé állították a börtönben, majd erőszakkal magánzárkába helyezték át; mivel ugyan fellebbezett e határozat ellen, a legfelsőbb bíróság előtti meghallgatás időpontját még nem tűzték ki;

C.

mivel Bheki Makhubut, az ország egyetlen független újságjának tartott The Nation rovatvezetőjét és főszerkesztőjét az „igazságszolgáltatás rágalmazásának” és a „bíróság megsértésének” vádjával letartóztatták, miután az igazságügyi rendszert bíráló cikket jelentetetett meg;

D.

mivel Thulani Masekót és Bheki Makhubut 2014. július 17-én a Szváziföldi Legfelsőbb Bíróság a bíróság megsértésének vádjában bűnösnek találta és két év börtönre ítélte, ami a hasonló ügyekben szokásosan kirótt harmincnapos börtönbüntetéshez vagy bírság megfizetéséhez képest aránytalannak tűnik; mivel Mpendulo Simelanét, az eljárást levezető bírót Maseko újságjának egyik cikkében megnevezték, és mivel ez egyértelmű összeférhetetlenséget jelent, és akadályozza a tisztességes eljárást;

E.

mivel Szváziföldön a bírálatot megfogalmazók bírósági zaklatása nem korlátozódik Thulani Maseko és Bheki Makhubu esetére, hanem egy olyan nyugtalanító tendencia része, amely a véleménynyilvánítás szabadsága megnyirbálását foglalja magában, az országban ugyanis 32 törvény korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és az információhoz való hozzáférést, a politikai pártokat pedig 1973-ban betiltották;

F.

mivel amellett, hogy bírálóik ellen a bíróság megsértésének vádját használják fel, a szváziföldi hatóságok aktívan alkalmazzák a terrorizmus visszaszorításáról szóló 2008-as, valamint a lázadásról és a felforgató tevékenységekről szóló 1938-as törvényt az aktivisták megfélemlítésére és a véleménynyilvánításhoz, az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jog gyakorlásának korlátozására, és mivel a hatóságok 2014-ben Thulani Maseko ellen egy először 2009-ben felvetett vád miatt a lázadásról és a felforgató tevékenységekről szóló törvény értelmében eljárást indítottak; mivel a terrorizmus visszaszorításáról szóló törvényt nemzetközi szervezetek elítélik, ugyanis számos szempontból összeegyeztethetetlennek tartják Szváziföld emberi jogi kötelezettségeivel;

G.

mivel 2014 áprilisában hét személyt tartóztattak le és vádoltak meg terrorista cselekedettel pusztán azért, mert politikai üzenetet hordozó pólókat viseltek; mivel Barnabas Sibusiso Dlamini, Szváziföld miniszterelnöke 2014. augusztus 7-én a parlament előtti felszólalásában úgy nyilatkozott, hogy azt a két szakszervezeti vezetőt, akik részt vettek az Afrikai Unió washingtoni csúcstalálkozóján, a kormány bírálása miatt meg kellene fojtani, és hogy május 1-jét csak az elismert szakszervezeteknek lenne szabad megünnepelni;

H.

mivel Winnie Magagula, Szváziföld munkaügyi és szociális biztonsági minisztere 2014. október 8-án valamennyi szövetséget azonnali hatállyal felfüggesztett, feloszlatva a Szváziföldi Szakszervezeti Kongresszust (TUSCOWA), a Szváziföldi Szakszervezetek Szövetségét (ATUSWA), a Szváziföldi Munkaadók Szövetségét és a Kereskedelmi Kamarát (FSE&CC), továbbá egy sor egyéb közszervezetet, és mivel a Szváziföld kormánya által is ratifikált, az egyesülési szabadságról szóló 87. sz. ILO-egyezmény 5. cikke elismeri a munkavállalói szervezetek azon jogát, hogy szabad választás alapján szövetségekhez és egyesületekhez csatlakozzanak;

I.

mivel a szváziföldi kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a nemzetközi szakszervezeti mozgalomtól érkező, arra irányuló ajánlásokat és többszörös felszólítást, hogy tartsa tiszteletben a Szváziföld által ratifikált nemzetközi egyezmények, különösen a 87. sz. ILO-egyezmény által garantált jogokat, és inkább teljes mértékben megvonta a munkavállalóktól a szabad egyesülés és a szakszervezeti tevékenység jogát;

J.

mivel a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége által 2015. május 14. és 16. között az egyesülési szabadság területén történt előrehaladás értékelése és egyes politikai és emberi jogi aktivista meglátogatása céljából szervezett szváziföldi tényfeltáró missziót követően a TUSCOWÁ-t ismét nyilvántartásba vették; mivel mindezek ellenére a hatóságok nem adtak semmiféle biztosítékot arra, hogy a továbbiakban nem avatkoznak bele a szakszervezetek vezetésébe és működésébe, és a rendőrség valóban meg is jelent egyes szakszervezeti üléseken;

K.

mivel 2014. július 15-én az Unió lezárta a gazdasági partnerségi megállapodásra (GPM) irányuló tárgyalásokat a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség GPM-csoportjával (melybe Szváziföld is beletartozik), amely várhatóan 2015 második felében kerül az Európai Parlament elé elfogadásra;

L.

mivel 2014 novemberében Szváziföld elvesztette az afrikai növekedésről és lehetőségekről szóló törvény (AGOA) keretében az USA-val között preferenciális kereskedelmi megállapodást, miután a kormány nem hajtotta végre azokat a reformintézkedéseket, amelyeket 2013-ban önként vállalt, például az egyesülési, gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának – többek között Thulani Maseko és Bheki Makhubu fogva tartásának – kezelését, valamint a terrorizmus visszaszorításáról szóló törvény, a közrendről szóló törvény és a munkaügyi kapcsolatokról szóló törvény módosítását;

M.

mivel a 11. Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében az Unió 62 millió eurót különített el a 2014–2020-as nemzeti indikatív programra, kiemelten kezelve többek között a jó kormányzás, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az igazságügyi függetlenség és a jogállamiság előmozdítását, valamint a biztonság erősítését;

1.

felszólít Thulani Maseko és Bheki Makhubu azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, tekintettel arra, hogy fogva tartásuk közvetlenül a véleménynyilvánítás szabadságának jogszerű gyakorlásához kapcsolódik; felszólít továbbá valamennyi lelkiismereti és politikai fogoly, többek között Mario Masuku, az Egyesült Demokratikus Népi Mozgalom elnöke, valamint Maxwell Dlamini, a Szváziföldi Ifjúsági Kongresszus főtitkára azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására; elítéli, hogy a két foglyot zord körülmények között tartják fogva, és felszólítja Szváziföld hatóságait, hogy minden körülmények között garantálják testi és lelki épségüket;

2.

emlékeztet arra, hogy Szváziföld által a Cotonoui Egyezmény értelmében kötelezettséget vállalt a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogi elvek, így többek között a véleménynyilvánítás és a média szabadságának tiszteletben tartására; mélységes aggodalmának ad hangot Szváziföldön a demokrácia és az alapvető jogok gyengülése miatt, valamint amiatt az egyre brutálisabb fellépés miatt, amellyel a kormány a bírálói ellen fordul;

3.

megállapítja, hogy a Thulani Maseko és Bheki Makhubu ügyében hozott ítélet sokkal súlyosabb, mint a hasonló esetekben hozott egyéb ítéletek, és úgy véli, hogy ez egyértelmű kísérlet az aktivisták elhallgattatására, és elrettentésként szolgál mások számára, ahogyan azt az illetékes bíró is kifejtette; követeli, hogy a szváziföldi kormány azonnal vessen véget az újságírók, ügyvédek, független szellemiségű bírák, szakszervezeti tisztviselők és parlamenti képviselők hatóságok általi megfélemlítésének, akik ellen erőszakosan, letartóztatással, perbe fogással és a nyomásgyakorlás egyéb formáival léptek fel amiatt, hogy támogatták az emberi jogokat, a jogállamiság tiszteletben tartását vagy a politikai reformokat;

4.

felszólítja a szváziföldi kormányt, hogy kezdjen valódi párbeszédet a szakszervezetekkel azokról a jogalkotási reformokról, amelyek biztosítani fogják a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását, a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban;

5.

felszólítja a szváziföldi hatóságokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartására és előmozdítására, valamint a demokrácia és a pluralitás garantálására, továbbá hozzanak létre egy olyan jogalkotási keretet, amely lehetővé teszi a politikai pártok bejegyzését, működését és teljes körű részvételét, összhangban a nemzetközi és regionális emberi jogi kötelezettségekkel és Szváziföld alkotmányával, különös tekintettel annak 24. cikkére;

6.

hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége alapvető demokratikus elv, amelyet tiszteletben kell tartani;

7.

úgy ítéli meg, hogy a politikai aktivisták bebörtönzése és a szakszervezetek betiltása egyértelműen ellentétes a Szváziföldnek a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeivel, amelyeket a Cotonoui Megállapodás keretében, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség gazdasági partnerségi megállapodásának a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezete keretében vállalt, amelynek esetében az Európai Parlament támogatása az ország által vállalt kötelezettségek – többek között a nemzetközi egyezmények, különösen az ILO fő normái, például a 87. és a 98. sz. egyezmény – betartásától függ majd;

8.

emlékeztet arra, hogy az EU az általános vámkedvezmény-rendszer keretében kereskedelmi preferenciákat biztosít Szváziföld számára annak érdekében, hogy kereskedelmi ösztönzőket nyújtson az alapvető emberi és munkajogok tiszteletben tartásának és a helyes kormányzásnak a biztosítása céljából; véli, hogy a szakszervezetek betiltása és a politikai ellenzék bebörtönzése e célokkal ellentétes;

9.

ezért felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben azon kötelezettségét, hogy ellenőrizze, hogy Szváziföld tiszteletben tartja-e az emberi jogokat és az általános vámkedvezmény-rendszer szerinti munkajogi és környezetvédelmi egyezményeket, továbbá hogy indítson vizsgálatot annak eldöntése érdekében, hogy az általános vámkedvezmény-rendszer értelmében védett munkajogokat súlyosan és rendszerszerűen sértették-e meg;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Szváziföld kormányának, a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamai kormányainak, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, az Afrikai Uniónak és az ENSZ főtitkárának.