27.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 353/39

—

tekintettel Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére és 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. és 294. cikkére,

—

tekintettel a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvre (1) (a szülési szabadságról szóló irányelv),

—

tekintettel a szülési szabadságról szóló irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2008)0637),

—

tekintettel a szülési szabadságról szóló irányelvet módosító 2011/…/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása vonatkozásában 2010. október 20-án első olvasatban elfogadott álláspontjára (2),

—

tekintettel a Parlamentnek a kérdéssel kapcsolatban több alkalommal tett nyilatkozataira, többek között „A nők és férfiak közötti egyenlőség terén elért haladás az EU-ban 2013-ban” című, 2015. március 10-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra (4), és az ugyanerről szóló, soron következő megállapodásra,

—

tekintettel a szülési szabadságról a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000049/2015 – B8-0119/2015 és O-000050/2015 – B8-0120/2015),

—

tekintettel az Európai Bíróság 2015. április 14-i, többek között a Bizottság javaslat visszavonásához való jogáról szóló ítéletére (C-409/13. számú ügy),

—

tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a nők és a férfiak közötti egyenlő bánásmód elve feltételezi, hogy nem áll fenn semmiféle közvetlen vagy közvetett megkülönböztetés, különösen az anyaság, az apaság és a családi kötelezettségek vállalása alapján;

B.

mivel az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést zászlajára tűző „Európa 2020” stratégia ambiciózus célokat tartalmaz, például 75 %-os foglalkoztatási arányt és a szegénységtől és társadalmi kirekesztéstől sújtott vagy fenyegetett emberek számának legalább 20 millióval történő csökkentését;

C.

mivel több nő él szegénységben és kirekesztésben, mint férfi, különösen ami az idős nőket – akiknek a nyugdíja a férfiakénál átlagosan 39 %-kal alacsonyabb – és az egyedülálló anyákat illeti; mivel a nők a férfiaknál gyakrabban dolgoznak részmunkaidőben vagy ideiglenes vagy határozott időre szóló munkaszerződéssel, és mivel a nők szegénysége nagyrészt foglalkoztatásuk bizonytalanságából fakad;

D.

mivel az Európai Unióban csökken a születési arány, amit tovább súlyosbít a válság, mivel a munkanélküliség, a kiszámíthatatlan és bizonytalan jövő és gazdasági helyzet következtében a párok, és különösen a fiatalabb nők, elodázzák a gyermekvállalást, ami tovább fokozza a népesség elöregedését az Európai Unióban;

E.

mivel a nők a férfiaknál hetente háromszor több időt töltenek háztartási munkával (ideértve a gyermekek, idős emberek és fogyatékkal élő emberek gondozását, valamint a konkrét háztartási munkákat); mivel a női munkanélküliség aránya alulbecsült, tekintettel arra, hogy sok nőt nem tartanak nyilván munkanélküliként, különösen azokat nem, akik kizárólag háztartási feladatokkal és gyermekgondozással foglalkoznak;

F.

mivel a nemek közötti egyenlőség megteremtése érdekében alapvető fontosságú a családi és az otthoni feladatok nők és férfiak közötti megosztása; mivel a tagállamok negyedében nem létezik apasági szabadság;

G.

mivel a Tanács továbbra sem adott hivatalos választ a szülési szabadságról szóló irányelvet módosító európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat vonatkozásában 2010. október 20-án első olvasatban elfogadott parlamenti álláspontra;

1.

sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács blokkolja a szülési szabadságról szóló irányelvet; sürgeti a tagállamokat, hogy újból kezdjék el a tárgyalásokat;

2.

sajnálatát fejezi ki a Tanács mulasztó magatartása következtében fennálló intézményközi bizonytalanság miatt, mivel a Parlament lezárta az első olvasatot, miközben a Tanácson belüli tárgyalások megakadtak, és ez az egész jogalkotási eljárást veszélyezteti;

3.

ismét hangsúlyozza szándékát a patthelyzet feloldására, és felszólítja a Bizottságot „tisztességes közvetítő” szerepének betöltésére, valamint arra, hogy kezdjen konstruktív megbeszéléseket a társjogalkotókkal a Parlament és a Tanács álláspontjának összeegyeztetése érdekében, megfelelően figyelembe véve az intézmények közötti egyensúlyt és a Szerződések alapján számára kijelölt szerepet;

4.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a REFIT program keretében esetlegesen visszavonja az irányelv javasolt felülvizsgálatát, és amennyiben valóban így lesz, kéri egy olyan jogalkotási kezdeményezés elindítását a Tanács luxemburgi elnöksége alatt, amelynek célja azonnali alternatívaként a 92/85/EGK tanácsi irányelv felülvizsgálata a várandós vagy gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók egészségének és biztonságának javítása érdekében, ezáltal kezelve a demográfiai kihívásokat és egyúttal csökkentve a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenséget;

5.

tudomásul veszi az Európai Bíróság 2015. április 14-i, többek között a Bizottság javaslat visszavonásához való jogáról szóló ítéletét (C-409/13. számú ügy), amely megerősíti a Bizottság által teljesítendő konkrét feltételeket, amelyek szerint többek között tájékoztatnia kell a Parlamentet és a Tanácsot a visszavonás indokairól, és tiszteletben kell tartania a hatáskör-átruházás, az intézményi egyensúly és a jóhiszemű együttműködés EUSZ-ben foglalt elvét;

6.

megismétli, hogy készen áll a legalább 10 fizetett szabadnapot biztosító apasági szabadságot létrehozó külön irányelv kidolgozására, továbbá ösztönzi azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a férfiak, különösen az apák élhessenek a munka és a magánélet közötti egyensúlyhoz fűződő jogukkal;

7.

várakozással tekint a szülői szabadságról szóló 2010/18/EU tanácsi irányelv végső értékelése elé, és a rendelkezésre álló időközi vizsgálatokra való tekintettel felszólít az irányelv felülvizsgálatára, mivel nem éri el azt a célját, hogy összeegyeztesse a magán- és a szakmai életet a munka és a magánélet közötti egyensúly elérése érdekében, amely mindkét szülőt megilleti, és különösen a nőket, akiket kedvezőtlenül érint a nemek között a fizetések, a nyugdíjak és a szegénység tekintetében fennálló szakadék;

8.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.