(1)

Ahogyan azt a 2014/53/EU irányelv (14) preambulumbekezdése kimondja, a rádióberendezések fontos szerepet játszhatnak a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáférésben, a megfelelő esetekben tehát úgy kell őket megtervezni, hogy támogassák a segélyhívó szolgálatokhoz való hozzáféréshez szükséges funkciókat.

(2)

A Galileo-programban az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján kidolgozott rendszer egy globális navigációs műholdrendszer („GNSS”), amelyet teljes egészében az Unió birtokol és ellenőriz, és amely polgári ellenőrzés alatt álló rendkívül pontos helymeghatározó szolgáltatást nyújt. A Galileo-rendszert egyéb GNSS-rendszerekkel együttesen is lehet használni.

(3)

A 2016-ban elfogadott európai űrstratégia (3) olyan intézkedéseket jelent be, amelyek bevezetik a Galileo helymeghatározó és navigációs szolgáltatásainak használatát a mobiltelefonokban.

(4)

2017. december 5-i következtetéseiben (4) a Tanács támogatja a világűrbe telepített alkalmazások és szolgáltatások erős értékesítési piacának kialakítását, és hangsúlyozza, hogy megfelelő intézkedéseket, beleértve adott esetben a szabályozási intézkedéseket is, kell bevezetni az Unióban értékesített, Galileo-rendszerrel rendelkező készülékek teljes kompatibilitásának elérése érdekében, és ösztönözni kell a Galileo-rendszer befogadására alkalmas készülékek bevezetését a globális piacon.

(5)

A 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) előírja az egységes európai segélyhívószám („112”) alkalmazását az egész Unióban, és kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy a vállalkozások, amelyek elektronikus kommunikációs szolgáltatást nyújtanak végfelhasználók számára a nemzeti számozási tervben szereplő szám vagy számok hívásának kezdeményezéséhez, elérhetővé tegyék a hívó helymeghatározási adatait a segélyhívásokat kezelő hatóságok számára, legalább a „112”-es egységes európai segélyhívószám esetében.

(6)

A fejlett számítástechnikai kapacitással rendelkező kézi mobiltelefonok („mobilkészülékek”) telekommunikációs rádióberendezési kategóriáját használják a leggyakrabban az Unióban az egységes európai segélyhívószám, a „112”-es hívására.

(7)

A segélyhívó szolgálatokat elérő rádióberendezés helymeghatározását tekintve a pontosság szintje kulcsszerepet játszik abban, hogy az e szolgálatokhoz igényelt hozzáférés hatékony legyen. Jelenleg a hívó helymeghatározása a mobilkészülékekről érkező segélyhívások esetében a cellaazonosító használatára épül, amely az adott mobiltelefonhoz tartozó kiszolgáló mobiltelefon-torony lefedettségi területén alapul. A mobiltelefon-torony lefedettségi területe 100 métertől több kilométerig terjed. Bizonyos esetekben, nevezetesen hegyekben, városokban és nagy épületekben ez jelentős hibákhoz vezethet a segélyhívást kezdeményező hívók helymeghatározásában.

(8)

A hívó cellaazonosítón alapuló, wifi- és GNSS-adatokkal kiegészített helymeghatározása a hívó sokkal pontosabb helymeghatározását teszi lehetővé, segítségükkel gyorsabb és hatékonyabb mentést lehet végrehajtani, valamint optimalizálni lehet a mentéseket.

(9)

Nyolc tagállamban és egyes harmadik országokban már alkalmaznak a GNSS-helymeghatározáson alapuló, a hívó helyére vonatkozó információval kapcsolatos megoldásokat.

(10)

A 112-es alapú fedélzeti segélyhívó rendszerek tekintetében az (EU) 2015/758 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) már megköveteli, hogy az ezekben a rendszerekben található vevőkészülékek kompatibilisek legyenek a Galileo- és EGNOS-rendszerek helymeghatározó szolgáltatásaival.

(11)

A fenti okból kifolyólag a mobilkészülékeknek emellett bele kell tartozniuk a rádióberendezések azon kategóriájába, amely támogatja a 2014/53/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének g) pontjában hivatkozott segélyhívó szolgálathoz való hozzáférést biztosító funkciót. Az új mobilkészülékek segélyhívás esetén képeseknek kell lenniük hozzáférést nyújtani a wifi- és GNSS-helymeghatározási adatokhoz, a helymeghatározó funkciónak pedig kompatibilisnek kell lennie és együtt kell működnie a Galileo-program által nyújtott szolgáltatásokkal.

(12)

A 2014/53/EU irányelv az alapvető követelmények megfogalmazására korlátozódik. Az említett követelményeknek való megfelelés értékelésének megkönnyítése érdekében az irányelv előírja az olyan rádióberendezések megfelelésének vélelmét, amelyek megfelelnek a 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerint elfogadott önkéntesen harmonizált szabványoknak a fenti követelmények részletes műszaki előírásainak kifejezése tekintetében.

(13)

Az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) azt a feladatot kapta, hogy a 2014/53/EU irányelv 3. cikke végrehajtásának támogatására dolgozzon ki harmonizált szabványokat a rádióberendezésekre vonatkozóan (M/536) (8).

(14)

A gazdasági szereplőknek elegendő időt kell adni, hogy elvégezzék a szükséges átalakításokat a piacra szánt mobilkészülékeken. A rendelet egyik részét sem lehet úgy értelmezni, hogy az megakadályozza a gazdasági szereplőket abban, hogy teljesítsék a rendeletben foglaltakat annak hatálybalépésétől.

(15)

A fenti rendeletben meghatározott intézkedések előkészítési munkálata alatt a Bizottság megfelelő konzultációkat folytatott, a szakértői konzultációkat is beleértve, valamint konzultált az űrpolitikával foglalkozó szakértői csoporttal annak 2017. november 14-i és 2018. március 14-i ülésein,