26.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 173/52

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

Az EUMSZ 126. cikke szerinti túlzotthiány-eljárás, amelyet a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) (amely a Stabilitási és Növekedési Paktum része) részletez, előírja, hogy a túlzott hiány fennállását határozatban kell megállapítani. A Szerződésekhez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv további rendelkezéseket állapít meg a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásához. A 479/2009/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és meghatározásokat.

(4)

Az EUMSZ 126. cikkének (5) bekezdése értelmében, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld az érintett tagállamnak, amelyről tájékoztatja a Tanácsot. Az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentését, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Máltán túlzott hiány áll fenn. Ezért a Bizottság erről véleményt küldött Máltának, amelyről 2013. május 29-én tájékoztatta a Tanácsot (3).

(5)

Az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerint a Tanácsnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam esetleges észrevételeit, mielőtt egy általános értékelés alapján határozna arról, hogy fennáll-e túlzott hiány. Málta esetében ez az általános értékelés a következő megállapításokat eredményezi.

(6)

A máltai hatóságok által 2013 áprilisában bejelentett adatok alapján a máltai államháztartási hiány 2012-ben elérte a GDP 3,3 %-át, tehát túllépte a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése alapján készített bizottsági jelentés szerint a hiány megközelítette a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket, de az EUMSZ, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum értelmében a referenciaérték túllépése nem tekinthető kivételesnek, és elsősorban nem a Szerződés és a Stabilitási és Növekedési Paktum feltételeinek megfelelő jelentős mértékű gazdasági visszaesés eredménye. 2010-ben és 2011-ben a reál-GDP növekedése átlagban meghaladta az évi 2 %-ot, ezzel felülmúlta a potenciális növekedést. A nemzeti statisztikai hivatal által 2013. március 11-én közzétett, a GDP-re vonatkozó előzetes adatokból kiderül, hogy a gazdasági növekedés lelassult ugyan 2012 során, de 0,8 %-kal továbbra is pozitív maradt. A 2011. évi pozitív kibocsátási rés a becslések szerint 2012-ben kismértékben negatívvá vált. A referenciaérték tervezett túllépése nem tekinthető átmenetinek. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 2013-ban a GDP 3,7 %-ára emelkedik, 2014-ben pedig eléri a GDP 3,6 %-át. A Szerződés hiányra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(7)

A bejelentett adatok alapján a bruttó államadósság szintje 2012-ben elérte a GDP 72,1 %-át, tehát túllépte a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaértéket. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az adósságráta 2014-ben várhatóan a GDP 74,9 %-ára nő. A túlzotthiány-eljárás 2012. decemberi megszüntetését követően (4) Máltának hároméves átmeneti időszak áll rendelkezésére, hogy megfeleljen az adósságcsökkentési referenciaértéknek. Az átmeneti időszak 2012-ben kezdődött. 2012-ben Málta nem tett megfelelő előrelépést az adósságcsökkentési referenciaértéknek való megfelelés irányába – strukturális hiánya ugyanis az elvárt javulás helyett romlott. A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy az EUMSZ adósságra vonatkozó kritériuma nem teljesül.

(8)

Az EUMSZ, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseivel összhangban a Bizottság jelentésében elemezte az „érdemleges tényezőket” is. Amint azt a Stabilitási és Növekedési Paktum rögzíti, a GDP 60 %-ánál magasabb adósságrátájú ország (mint pl. Málta is) esetében a hiánykritériumnak való megfelelés értékelésekor ezek a tényezők a túlzott hiány fennállásáról szóló határozathoz vezető lépések során csak akkor vehetők figyelembe, ha az államháztartási hiány közel van a referenciaértékhez és a referenciaérték túllépése átmeneti jellegű – Málta esetében nem ez a helyzet (5). Ugyanakkor viszont ilyen tényezőket figyelembe vettek az adósságkritérium megsértésének értékelése során, de úgy tűnik, azok sem kérdőjelezik meg a túlzott hiány fennállásáról szóló határozatot. Az adósságcsökkentési referenciaérték teljesítése irányába tett előrelépés értékelése során különösen figyelembevételre került az euroövezeti tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás adósság- és hiánynövelő hatása. Málta esetében a görög hitelkeretnek, az európai pénzügyi stabilizációs eszköz kifizetéseinek, az Európai Stabilitási Mechanizmushoz való tőkehozzájárulásoknak, valamint a görög program keretében a 2011–2014 közötti időszakban végrehajtott műveleteknek az együttes hatása az adósságra a GDP 3,9 %-a, a hiányra pedig a GDP 0,1 %-a lenne. E műveletek hatását figyelembe véve Máltának 2012-ben kisebb, de a ténylegesen végrehajtottnál még így is nagyobb strukturális erőfeszítésre lett volna szüksége,