(1)

Az Európai Tanács 2007. március 8–9-én tartott ülésén egyetértett azzal, hogy a társaságok adminisztratív terheit 2012-ig 25 %-kal kell csökkenteni annak érdekében, hogy javuljon a Közösség társaságainak versenyképessége.

(2)

A társasági jogot tekintik az egyik olyan területnek, ahol a társaságokat jelentős számú tájékoztatási kötelezettség terheli, amelyek egy része már korszerűtlen vagy túlzott mértékű.

(3)

Ezeket a tájékoztatási kötelezettségeket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy más érdekelt felek érdekeinek figyelembevételével a lehető legkisebbre lehessen csökkenteni a Közösségen belül a társaságokra nehezedő terheket.

(4)

Az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló első, 1968. március 9-i 68/151/EGK tanácsi irányelv (3) (első tanácsi irányelv) értelmében a korlátozott tagi felelősséggel működő társaságoknak bizonyos, a tagállamok központi nyilvántartásába, kereskedelmi nyilvántartásába vagy cégjegyzékébe bejegyzendő információkat közzé kell tenniük. Számos tagállam előírja, hogy ezeket az információkat a nemzeti hivatalos lapban kell közzétenni, valamint néha ezen felül nemzeti vagy regionális napilapban is.

(5)

A legtöbb esetben a közzétételi kötelezettségek az érintett társaságok számára többletköltséget jelentenek anélkül, hogy valódi hozzáadott értéket biztosítanának, hiszen a cégnyilvántartások információi online módon is elérhetők. Azok a kezdeményezések, mint amilyen például a jövőbeli európai e-igazságszolgáltatási portál , amelyek célul tűzik ki, hogy ezek a nyilvántartások az egész Közösségben könnyen elérhetők legyenek, tovább csökkentik ezen információknak egy nemzeti hivatalos lapban vagy más nyomtatott médiában történő közzétételének szükségességét.

(6)

Azért, hogy a felhasználók számára könnyű hozzáférhetőséget biztosító közzététel költséghatékony legyen, a tagállamoknak kötelezővé kell tenniük egy központi elektronikus platform használatát. Ennek a platformnak vagy tartalmaznia kell a teljes közzéteendő információt vagy biztosítania kell az ahhoz való hozzáférést a cégnek a tagállamok nyilvántartásában található elektronikus adatfájljában. A tagállamoknak ezenkívül biztosítaniuk kell, hogy a társaságok által a közzétételért fizetendő minden költség, az esetleges bejegyzési díjakkal együtt egyetlen díjban benne foglaltatik. A tagállamokban létező egyik közzétételi kötelezettség sem eredményezheti bármilyen további külön díj megfizetését. Ez azonban nem érinti a tagállamok arra vonatkozó szabadságát, hogy a platform létrehozásához és működtetéséhez – beleértve a dokumentumok megformázását is – kapcsolódó költségeket a társaságokra hárítsák, e költségeknek a nyilvántartásba vételi költségbe való beépítésével vagy a társaságokra kivetett kötelező, időszakos hozzájárulással .

(7)

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok továbbra is alkalmazhatnak egyéb, meglévő közzétételi formákat, feltéve, hogy azok pontosan meghatározott és objektív feltételeken alapulnak, különösen a jogbiztonság és az információbiztonság érdekében és az internet-hozzáférés elérhetősége és a nemzeti gyakorlatok tekintetében. A tagállamok egységes díj kiszabásával fedezik az ilyen kiegészítő közzétételi kötelezettség költségeit.

(8)

A központi elektronikus platform használatával összhangban a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint ezek tőkéje fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról szóló 1976. december 13-i 77/91/EGK második tanácsi irányelvet  (4) módosítani kell.

(9)

A valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyes meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről szóló, 1989. december 21-i 89/666/EGK tanácsi irányelv (tizenegyedik tanácsi irányelv) (5) előírja, hogy a társaságra vonatkozó bizonyos információkat közzé kell tenni. Az a tagállam, amelyben a fióktelep található (a továbbiakban: a fióktelep székhelye szerinti tagállam) ennek megfelelően jelenleg megkövetelheti bizonyos számú okirat lefordítását a Közösség valamely más hivatalos nyelvére.

(10)

A fióktelep székhelye szerinti tagállam részére fenn kell tartani ezt a lehetőséget, valamint annak a lehetőségét, hogy néhány meghatározott esetben előírja a fordítás hitesítését, amennyiben harmadik fél érdekében szükséges a fordítás kellő mértékű megbízhatóságának hitelesítés révén történő biztosítása.

(11)

Egy fordítás ugyanakkor kellően megbízhatónak tekintendő akkor is, ha azt egy másik tagállamban hivatalosan kinevezett, hites fordító, vagy más, az adott tagállamban az előírt nyelven készített fordítás hitelesítésére felhatalmazott személy hitelesítette. Ebben az esetben a fióktelep székhelye szerinti tagállam nem írhat elő saját szabályai alapján további hitelesítést.

(12)

Ugyanez alkalmazandó akkor, ha a fióktelep bejegyzéséhez előírt okiratokat a társaságot bejegyző nyilvántartás ki tudja állítani a Közösség egy, a fióktelep székhelye szerinti tagállam által előírt hivatalos nyelvén. Ebben az esetben sem indokolt további hitelesítés.

(13)

A tagállamok a hitelesítésen kívül nem írhatnak elő az okirat nyelvére vonatkozó más alaki követelményt. Különösen a már hitelesített fordítás közjegyző általi hitelesítésére vonatkozó előírások haladják meg a megfelelő megbízhatóságot nyújtó követelményeket.

(14)

Mivel e rendelet célját, azaz a Közösségen belül az egyes meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó közzétételi és fordítási kötelezettségekhez kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentését maguk a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(15)

(15) A 68/151/EGK, a 77/91/EGK és a 89/666/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,