(1)

A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(2)

A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően egyes tagállamok és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) a lista frissítése szempontjából releváns információt közöltek a Bizottsággal. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén szolgáltak releváns információkkal. A beérkező információk alapján a lista frissítésre szorul.

(3)

A Bizottság közvetlenül vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül értesítette az összes érintett légi fuvarozót azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján döntés születhet az Unión belüli működési tilalom rájuk való alkalmazásáról vagy a 474/2006/EK rendelet A. vagy B. mellékletében található listán szereplő légi fuvarozók esetében a működési tilalom feltételeinek módosításáról.

(4)

A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek minden releváns dokumentumba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 2111/2005/EK rendelet 15. cikkével létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: uniós Repülésbiztonsági Bizottság).

(5)

A Bizottság tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK bizottsági rendelet (3) keretében megkezdett, Kazahsztán, Nepál, Nigéria, Örményország és Pakisztán illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folyamatban lévő közös egyeztetésekről. A Bizottság emellett tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot Argentína, Dél-Szudán, Egyenlítői-Guinea, Irak, Kongó (Brazzaville), Madagaszkár és Oroszország repülésbiztonsági helyzetéről.

(6)

Az Ügynökség tájékoztatta a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 452/2014/EU bizottsági rendelet (4) szerint kiadott, harmadik országbeli üzemeltető (a továbbiakban: TCO) vonatkozó engedélyek kezdeti értékelése és folyamatos nyomon követése céljából elvégzett műszaki értékelésekről.

(7)

Az Ügynökség a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló program (a továbbiakban: SAFA) keretében végzett, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (5) szerinti földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről is beszámolt a Bizottságnak és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságnak.

(8)

Az Ügynökség tájékoztatta továbbá a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 474/2006/EK rendelet szerinti tilalom alá tartozó harmadik országokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Az Ügynökség tájékoztatást adott a harmadik országok polgári repülési hatóságai igazgatási és műszaki képességének javítását célzó és a hatályos nemzetközi polgári repülési biztonsági előírások be nem tartásának kiküszöbölésére irányuló további technikai segítségnyújtási és együttműködési tervekről, illetve az ilyen irányú kérelmekről. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy ezekre a kérelmekre a Bizottsággal és az Ügynökséggel egyeztetve kétoldalú kapcsolatfelvétel keretében reagáljanak. E tekintetben a Bizottság ismételten jelezte annak fontosságát, hogy a nemzetközi légiközlekedési közösség – elsősorban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) „Segítségnyújtási partnerség a biztonságos légi közlekedés megvalósulásáért” elnevezésű eszközén keresztül – értesüljön az Unió és tagállamai által harmadik országoknak biztosított technikai segítségnyújtásról, amely a repülésbiztonság javítását szolgálja világszerte.

(9)

Az Eurocontrol tájékoztatta a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a SAFA-ra és a TCO-kra vonatkozó riasztórendszerek státuszával kapcsolatos új fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról.

(10)

Az uniós légi fuvarozók légi járművein végzett földi ellenőrzésekből és az Ügynökség szabványosítási vizsgálataiból származó adatok Ügynökség általi elemzése, valamint a nemzeti légi közlekedési hatóságok által végzett specifikus ellenőrzésekből és vizsgálatokból származó információk alapján a tagállamok és az Ügynökség – mint illetékes hatóságok – korrekciós és végrehajtási intézkedéseket hoztak, amelyekről tájékoztatták a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot.

(11)

A tagállamok és az Ügynökség, illetékes hatóságokként eljárva megerősítették, hogy készen állnak a szükséges módon fellépni, amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy az uniós légi fuvarozók esetében a vonatkozó biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn.

(12)

2020 júniusában az (EU) 2020/736 bizottsági végrehajtási rendelet (6) felvette az Örményországban engedélyezett légi fuvarozókat a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe.

(13)

2022. szeptember 27. és 30. között a Bizottság és az Ügynökség látogatást tettek az Örményország Polgári Repülési Bizottságánál (a továbbiakban: CAC). Ennek alkalmával a Bizottság áttekintette a CAC által elért eredményeket azon feltárt biztonsági hiányosságok kezelése terén, amelyek az örményországi légi fuvarozókkal kapcsolatos fenti korlátozás bevezetését eredményezték. A látogatás során elvégzett felülvizsgálat részben az azonosított biztonsági aggályok kiváltó okainak kezelése érdekében már bevezetett, illetve tervezett intézkedésekre összpontosított, különös tekintettel a CAC azon képességére, hogy biztosítani tudja az Örményországban engedélyezett légi fuvarozók hatékony felügyeletét.

(14)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta a CAC által az állami biztonsági programmal, az eseményjelentési rendszerrel, a minőségbiztosítási rendszerrel, valamint a légijármű-üzemeltetők tanúsítási (a továbbiakban: AOC) folyamatával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében eddig bevezetett intézkedéseket. A látogatás során nemcsak a CAC vonatkozó biztonsági előírásoknak és szabványoknak való megfelelési képességét vizsgálták, hanem azt is, hogy képes-e észlelni egy tanúsított légi fuvarozóval kapcsolatos bármely jelentős biztonsági kockázatot, és hatékony módon eljárni az ilyen kockázatok megfékezése érdekében.

(15)

A látogatás során megerősítést nyert, hogy a CAC korlátozott haladást ért el a 2020-as uniós helyszíni értékelő látogatás alkalmával azonosított biztonsági hiányosságok és észrevételek orvoslása terén. Bár kidolgozott és hatályba léptetett egy korrekciós intézkedési tervet, azt újra meg kell nyitni, felül kell vizsgálni, és további intézkedésekkel ki kell egészíteni ahhoz, hogy megfeleljen a célnak. Ez az Ügynökség által nyújtott technikai segítségnyújtási projekt egyik kulcstevékenysége lesz.

(16)

A CAC továbbá arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy engedélyt kapott az új Fly Arna (AM AOC 075) elnevezésű légi fuvarozó. Mivel a CAC nem bizonyította, hogy képes a vonatkozó biztonsági előírások végrehajtására és érvényesítésére, az üzembentartási engedélynek az említett új légi fuvarozó részére történő kiadása nem garantálja a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírások megfelelő betartását.

(17)

A látogatás emellett lehetőséget adott arra, hogy ismételten felhívják az örményországi illetékes hatóságok és kormányzati képviselők figyelmét arra, hogy a megfelelő és hatékony biztonsági felügyelet csak akkor garantálható, ha a CAC megfelelő erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkezik, különös tekintettel a megfelelő számú képzett személyzet, valamint a felső vezetés stabilitásának biztosítására.

(18)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját az örményországi légi fuvarozók vonatkozásában indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe fel kell venni a Fly Arna légi fuvarozót.

(19)

A földi ellenőrzéseknek az Örményországban engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(20)

2016 decemberében az (EU) 2016/2214 bizottsági végrehajtási rendelet (7) törölte a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből a Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozókat az Air Astana kivételével, amelyet 2015-ben az (EU) 2015/2322 bizottsági végrehajtási rendelet (8) már törölt a 474/2006/EK rendelet B. mellékletéből.

(21)

2022. október 20-án technikai ülést tartottak a Bizottság, az Ügynökség, a tagállamok, valamint a Kazahsztáni Polgári Repülési Bizottság (a továbbiakban CAC KZ) és a Kazahsztáni Légügyi Hatóság (Aviation Administration of Kazakhstan Joint Stock Company, a továbbiakban: AAK) képviselői.

(22)

Az ülés során a CAC KZ és az AAK bemutatta a korrekciós intézkedési tervük végrehajtása és továbbfejlesztése tekintetében elért eredményeket, valamint bizonyítékokat szolgáltattak a Bizottságnak a 2021-es uniós helyszíni értékelő látogatás során felvetett számos észrevétel és ajánlás orvoslása és/vagy lezárása érdekében hozott intézkedésekről. Az ülés emellett lehetőséget adott a CAC KZ és az AAK számára, hogy beszámoljanak a kazahsztáni légi közlekedési jogszabályi kerettel kapcsolatos aktuális fejleményekről, különös tekintettel a kazahsztáni légi közlekedésre vonatkozó elsődleges jogszabályok módosításaira, amelyek várhatóan 2022 decemberében kerülnek elfogadásra. Az AAK beszámolt továbbá a légi közlekedésre vonatkozó másodlagos jogszabályok kidolgozására irányuló intézkedésekről, amelyek elfogadására csak az elsődleges jogszabályok elfogadását követően kerülhet sor.

(23)

Az ülést megelőzően benyújtott korrekciós intézkedési terv felülvizsgálata, valamint a szakmai egyeztetésen elhangzott megbeszélések és bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy előrelépés történt a 2021-es uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételek és ajánlások nyomon követése terén. Valamennyi észrevétel és ajánlás nyomon követése folyamatban van, egyesek lezárásra is kerültek. További lépéseket kell azonban tenni annak érdekében, hogy a fennmaradó észrevételeket kielégítő módon lezárják, és megfelelő erőforrásokat kell mozgósítani a repülésbiztonsági felügyelet biztosításához. Az ülés során néhány, további figyelmet igénylő konkrét problémát is meghatároztak, beleértve a be nem jelentett vizsgálatok elvégzésére irányuló eljárás kidolgozását és végrehajtását, különösen a légi üzembentartási engedélyek (AOC) birtokosaira és a jóváhagyott karbantartó szervezetekre vonatkozóan, valamint a kijelölt vizsgáztatók felügyelete céljából egy képzett szakértő toborzását.

(24)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi állás szerint a kazahsztáni légi fuvarozók tekintetében nem indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(25)

A földi ellenőrzéseknek a Kazahsztánban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(26)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra világítanak rá, hogy a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedéseket hozhat.

(27)

2013 decemberében az (EU) 1264/2013 bizottsági végrehajtási rendelet (9) felvette az Örményországban engedélyezett légi fuvarozókat a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe.

(28)

A folyamatos nyomonkövetési tevékenységek részeként a Bizottság 2022. szeptember 14-én találkozott a Nepáli Polgári Légi Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: CAAN) képviselőivel. E találkozó alkalmával a CAAN tájékoztatta a Bizottságot a nepáli repülésbiztonsági helyzettel kapcsolatban, különös tekintettel a CAAN szabályozási és szolgáltatói szerepkörének funkcionális szétválasztását illető felülvizsgált álláspontjára, ami a Nepállal folytatott konzultáció során a Bizottság, valamint az ICAO egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrzési programja (a továbbiakban: USOAP) által azonosított, régóta fennálló probléma.

(29)

A találkozó nyomán 2022. november 10-én a CAAN benyújtotta a Bizottságnak a CAAN új szabályzatának elfogadásával kapcsolatos információkat és igazoló dokumentumokat, amely szabályzat a CAAN szerint biztosítja a szabályozási és szolgáltatói szerepek funkcionális szétválasztását, mégpedig azáltal, hogy tiltja a CAAN szabályozási és szolgáltatói osztályai közötti személyzetátvételt. Az új szabályzat végrehajtása és a CAAN biztonsági felügyeletének a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásokkal való összehangolása terén elért előrehaladás lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy mérlegelje egy uniós helyszíni értékelő látogatás megszervezését Nepálba 2023-ban. Egy ilyen látogatás során gyűjtött bizonyítékok segítségével a Bizottság fel tudja mérni, hogy a Nepálban engedélyezett légi fuvarozókat indokolt-e eltávolítani a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből.

(30)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi állás szerint a nepáli légi fuvarozók tekintetében nem indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(31)

A földi ellenőrzéseknek a Nepálban engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(32)

2017 májusában az (EU) 2017/830 bizottsági végrehajtási rendelet (10) felvette a Med-View Airline légi fuvarozót a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe.

(33)

A nigériai Polgári Repülési Hatóság (NCAA) 2022. május 25-én kelt levelében írásban megerősítette, hogy a Med-View Airline légi fuvarozó beszüntette tevékenységét.

(34)

2022. november 7-én a Bizottság – az Ügynökség részvételével – az NCAA kérésére találkozót szervezett az utóbbival, hogy tájékoztatást kapjon a Nigériában 2019 és 2022 között bekövetkezett, a repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatos főbb fejleményekről, különösen a 2019-ben a Bizottság által az NCAA-nak nyújtott, repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatos támogatás fényében.

(35)

Az ülés során az NCAA átfogóan ismertette a repülésbiztonsági felügyelet javítása érdekében hozott intézkedéseket, nevezetesen a légi közlekedésre vonatkozó elsődleges jogszabályok, a műszaki személyzet szakképesítése, valamint a felügyeletre vonatkozó kötelezettségek terén.

(36)

Különös figyelmet érdemelnek a nigériai polgári légiközlekedési törvény jogszabályi változásai, a regionális irodák átszervezése, az NCAA ISO 9001 tanúsítványának megszerzésére tett erőfeszítések, az NCAA folyamatainak digitalizálására és automatizálására irányuló tervek kidolgozása, a személyzet képzésének javítása, valamint az eseményjelentési rendszer létrehozása.

(37)

Az NCAA hangsúlyozta a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettségét, beleértve a repülésbiztonsági felügyelet fejlesztésére vonatkozó tevékenységét, valamint a Bizottság és az Ügynökség rendszeres tájékoztatását is. A Bizottság tudomásul vette ezt a kedvező fejleményt és hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az NCAA számára a repülésbiztonsági kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges minden támogatást és erőforrást.

(38)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből törölni kell a Med-View Airline légi fuvarozót.

(39)

A földi ellenőrzéseknek a Nigériában engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(40)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra világítanak rá, hogy a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedéseket hozhat.

(41)

2007 márciusában a Pakistan International Airlines a 235/2007/EK bizottsági rendelettel (11) felvételre került a 474/2006/EK rendelet B. mellékletébe, majd 2007 novemberében az 1400/2007/EK bizottsági rendelet (12) eltávolította onnan.

(42)

2020. július 1-jén a Bizottság a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján egyeztetéseket kezdett a Pakisztáni Polgári Légi Közlekedési Hatósággal (a továbbiakban: PCAA) a Pakistan International Airlines és Vision Air légitársaságok TCO-engedélyének felfüggesztésével kapcsolatban, valamint a pakisztáni közlekedési miniszternek a Pakisztánban csalárd módon szerzett pilótaengedélyekkel kapcsolatos nyilatkozata alapján.

(43)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az Ügynökséggel és a tagállamokkal együttműködve 2020. július 9-én és szeptember 25-én, 2021. március 15–16-án, 2021. október 15-én, valamint 2022. március 16-án több technikai és tájékoztató ülést szervezett a PCAA-val. Ezek a megbeszélések a Bizottság és az Ügynökség szakértői által korábban azonosított repülésbiztonsági aggályok, valamint a 2021. november 29. és december 10. között lezajlott USOAP-látogatás során az ICAO által azonosított problémák kezelése érdekében a PCAA által tett erőfeszítésekre összpontosítottak.

(44)

2022. október 25-én a folyamatos nyomonkövetési tevékenységek részeként a Bizottság, az Ügynökség, a tagállamok és a PCAA képviselői technikai ülést tartottak. Az ülés során a PCAA tájékoztatta a résztvevőket a repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatban azonosított aggályok nyomán eddig végrehajtott, valamint tervezett fellépésekről és intézkedésekről.

(45)

Az ülés során bemutatott információk és adatok a PCAA elkötelezettségét és erőfeszítéseit mutatják a pakisztáni repülésbiztonsági helyzet megoldása iránt, nevezetesen a Polgári Légiközlekedési Hatóságról szóló módosított rendelet 2022 végére történő elfogadása, valamint a kapcsolódó, 2023 első negyedévében várható másodlagos jogszabályok révén. Összességében elmondható, hogy az ülés során bemutatott tervjavaslatok megfelelőnek tűnnek a vonatkozó repülésbiztonsági szabványoknak való megfeleléshez és azok hatékony alkalmazásához. Erről értékelést azonban csak a vonatkozó rendeletek elfogadása után lehet készíteni.

(46)

Ennek alapján a Bizottság, tudomásul véve az eddig megtett intézkedéseket, továbbra is nyomon követi Pakisztán repülésbiztonsági rendszerét annak megállapítása érdekében, hogy a 2111/2005/EK rendelet értelmében szükség van-e további intézkedésekre. Ezzel összefüggésben a Bizottság – az Ügynökséggel és a tagállamokkal közösen – 2023-ban uniós helyszíni értékelő látogatást kíván tenni Pakisztánban.

(47)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi állás szerint a Pakisztániban engedélyezett légi fuvarozók tekintetében nem indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(48)

A földi ellenőrzéseknek a Pakisztánban engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(49)

Amennyiben releváns biztonsági adatok arra világítanak rá, hogy a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedéseket hozhat.

(50)

A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(51)

A 2111/2005/EK rendelet 5. és 6. cikke rögzíti, hogy a biztonságot érintő következmények miatt gyors döntéshozatalra van szükség, és adott esetben sürgősségi eljárás is igénybe vehető. Ezért az érzékeny információk és az utazóközönség védelme érdekében fontos, hogy az Unión belül működési tilalom vagy korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listájának módosítására vonatkozó bármely határozat kihirdetésére és hatálybalépésére közvetlenül az elfogadását követően sor kerüljön.

(52)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2111/2005/EK rendelet 15. cikkével létrehozott uniós Repülésbiztonsági Bizottság véleményével,