25.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/92

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat állapít meg a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmainak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

A 999/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése megtiltja állati eredetű fehérjék kérődzők takarmányozására történő felhasználását. A rendelet 7. cikkének (2) bekezdése ezt a tilalmat kiterjeszti a kérődzőkön kívüli egyéb állatokra is, és ezen állatok állati eredetű termékekkel való takarmányozását a rendelet IV. mellékletével összhangban korlátozza.

(3)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat – a húsevő prémes állatok kivételével – a nem kérődző haszonállatok többek között feldolgozott állati fehérjével való etetésére is kiterjeszti. A IV. melléklet II. fejezetének c) pontja ugyanakkor eltérésként és bizonyos feltételek mellett kizárólag víziállatok esetében engedélyezi a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való takarmányozást, amennyiben a feldolgozott állati fehérjét és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányt a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. mellékletének megfelelően állították elő. E szakasz jelenleg azt írja elő, hogy az ilyen állati fehérjék előállítására felhasznált állati melléktermékeknek vágóhidakról vagy darabolóüzemekből kell származniuk. Figyelembe véve a rovarokból származó feldolgozott állati fehérje előállítási folyamatát, e követelmény rovarok esetében nem teljesíthető. Ennek következtében a rovarokból származó feldolgozott állati fehérje jelenleg nem használható fel víziállatok takarmányozására.

(4)

Számos tagállamban kezd teret nyerni a rovarok tenyésztése a belőlük nyert feldolgozott állati fehérje és a kedvtelésből tartott állatok eledelében való felhasználásra szánt más rovarszármazékok előállítása céljából. Az előállítás a tagállami illetékes hatóságok által létrehozott nemzeti ellenőrzési rendszerek keretében zajlik. Tanulmányok tanúsága szerint a tenyésztett rovarok alternatív és fenntartható megoldást jelenthetnek a nem kérődző tenyésztett állatoknak szánt hagyományos állati fehérjeforrások mellett.

(5)

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2015. október 8-án tudományos véleményt tett közzé az élelmiszerként és takarmányként felhasznált rovarok előállításához és fogyasztásához kapcsolódó kockázati profilról (3). A prionok jelenlétéhez kapcsolódó kockázatok tekintetében az EFSA arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg engedélyezett, állati eredetű fehérjeforrásokkal összefüggő veszélyekhez viszonyítva a nem feldolgozott rovarokkal való takarmányozás várhatóan ugyanannyi vagy kevesebb veszéllyel jár, amennyiben a rovarok takarmányozása olyan szubsztrátokon történik, amelyekben nincsenek kérdőzőkből származó vagy emberi eredetű anyagok (trágya). Mivel a rovarok feldolgozása tovább csökkentheti a biológiai veszélyek előfordulását, e következtetés a rovarokból származó feldolgozott állati fehérjékre is érvényes.

(6)

mivel a „haszonállatok”-nak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében foglalt fogalommeghatározása értelmében a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítása céljából tenyésztett rovarok haszonállatoknak tekintendők, ezért esetükben a 999/2001/EK rendelet 7. cikkében és IV. mellékletében foglalt takarmányozási tilalomra vonatkozó szabályok, valamint az 1069/2009/EK rendeletben foglalt, az állati takarmányozásra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Így rovarok takarmányozása céljából tilos kérődzőkből származó állati fehérje, étkezési hulladék, hús- és csontliszt, valamint trágya felhasználása. Ezen túlmenően a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) III. mellékletének megfelelően tilos ürülék takarmányozási célú felhasználása.

(7)

Ezért indokolt a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány víziállatok takarmányozása céljából való engedélyezése. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete II. fejezetének c) pontját ezért ennek megfelelően módosítani kell, és a rendelet IV. melléklete IV. fejezetét ki kell egészíteni egy olyan szakasszal, amely megállapítja a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítására vonatkozó, a TSE-vel összefüggő feltételeket.

(8)

A nem kérődző állatokból nyert feldolgozott állati fehérjére és az ilyen fehérjét tartalmazó, tenyészett víziállatok takarmányozására szánt összetett takarmányra jelenleg is alkalmazandó feltételek mintájára egyedi feltételeket kell meghatározni a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítására és felhasználására, megelőzendő a kérdőző állatok számára esetlegesen TSE-kockázatot jelentő más fehérjével való keresztszennyeződés előfordulásának kockázatát. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezetének A. szakaszában megállapított feltételek mintájára elő kell írni, hogy a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítása kizárólag tenyésztett rovarokból nyert termékek előállításával foglalkozó üzemekben végezhető.

(9)

Emellett a jogbiztonság érdekében helyénvaló a 999/2001/EK rendelet I. mellékletét a tenyésztett rovarok fogalommeghatározásával kiegészíteni.

(10)

A 999/2001/EK rendelet I. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A 142/2011/EU bizottsági rendelet (5) X. melléklete megállapítja az 1069/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat, ideértve a haszonállatok takarmányozására szánt biztonságos, állati eredetű takarmány előállítására vonatkozó paramétereket. Haszonállatok takarmányozására – a prémes állatok kivételével – csak olyan állati melléktermékek és származó termékek használhatók fel, amelyek esetében teljesülnek a 142/2011/EU rendelet X. mellékletében foglalt követelmények. Habár az említett rendelet X. cikkében megállapított rendelkezések nem vonatkoznak élő rovarokra és haszonállatok takarmányozására szánt szárított rovarokra, a kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelben lévő vagy ilyen eledelként való felhasználásra szánt szárított rovarok felhasználására az említett rendelet XIII. mellékletében foglalt követelmények vonatkoznak.

(12)

A 999/2001/EK rendelet abból a célból történő módosítása, hogy víziállatok takarmányozása céljából engedélyezze a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje felhasználását, valószínűleg elő fogja segíteni a rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállításának térnyerését az Unióban. A kedvtelésből tartott állatok eledelében való felhasználásra szánt rovarok jelenlegi, korlátozott mértékű tenyésztése tekintetében a meglévő nemzeti ellenőrző programok megfelelőek, ugyanakkor az állategészségügyi, közegészségügyi, növényegészségügyi vagy környezeti kockázatok figyelembevételéhez uniós rendelkezések szükségesek annak biztosítása érdekében, hogy a nagyobb mértékű rovartenyésztés az Unióban biztonságos legyen. Az Unióban tenyésztett rovarfajták nem lehetnek patogének, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást a növények, állatok vagy az emberek egészségére; nem lehetnek emberi, állati vagy növényi patogének elismert vektorai, nem lehetnek védettek, sem pedig idegenhonos inváziós fajok. Figyelembe véve e nemzeti kockázatértékeléseket és az EFSA 2015. október 8-i véleményét, a következő rovarfajok azonosíthatók olyan, az Unióban jelenleg tenyésztett rovarfajokként, amelyek esetében teljesülnek a takarmányozási célú rovartenyésztésre vonatkozó fenti biztonságossági feltételek: Fekete katonalégy (Hermetia illucens), házilégy (Musca domestica), közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus), házi tücsök (Acheta domesticus), sávos tücsök (Gryllodes sigillatus) és banántücsök (Gryllus assimilis).

(13)

A 142/2011/EU rendelet X. melléklet II. fejezetének 1. szakaszát ezért módosítani kell egy olyan listával történő kiegészítése érdekében, amely tartalmazza azon rovarfajokat, amelyek tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje előállítására felhasználhatók. E listán szerepelnie kell a fent említett rovarfajoknak; a lista a későbbiekben módosítható az érintett rovarfajok által az állatok egészségére, a közegészségre, a növényegészségre és a környezetre jelentett kockázatok értékelése alapján.

(14)

A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete követelményeket határoz meg a harmadik országokból származó állati melléktermékek és származó termékek behozatalára vonatkozóan. A víziállatok takarmányozásában való felhasználásra szánt rovarok tenyésztésére, valamint az ilyen rovarokból nyert feldogozott állati fehérje forgalomba hozatalára vonatkozó biztonsági feltételek – különösen annak vonatkozásában, hogy mely rovarfajok használhatók fel és a rovarok milyen takarmánnyal táplálhatók – a harmadik országokból származó behozatalok esetében is alkalmazandók. A 142/2011/EU rendelet XIV. melléklete I. fejezetének 1. és 2. szakaszát ezért módosítani kell az Unióba való behozatalra vonatkozó követelmények megállapítása céljából.

(15)

A 142/2011/EU rendelet XV. melléklete meghatározza az állati melléktermékek Unióba irányuló behozatala vonatkozásában alkalmazandó állategészségügyi bizonyítványmintákat. Az említett rendelet XV. mellékletének 1. fejezetében meghatározott állategészségügyi bizonyítványminta a feldolgozott állati fehérje Unióba irányuló behozatalára is vonatkozik. A tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje behozatalának céljából új állategészségügyi mintát kell meghatározni, amelynek tartalmaznia kell a 142/2011/EU rendelet XIV. mellékletében meghatározott feldolgozott állati fehérje előállítására szolgáló rovarok tenyésztésére vonatkozó konkrét követelményeket, valamint a feldolgozott állati fehérje behozatalára vonatkozó egyéb releváns követelményeket. Ezért a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje behozatalára vonatkozó új állategészségügyi bizonyítványmintát fel kell venni a XV. melléklet 1. fejezetébe.

(16)

Ezen túlmenően a 142/2011/EU rendelet XV. mellékletének 1. fejezetébe felvett új állategészségügyi bizonyítványmintában figyelembe kell venni a 999/2001/EK rendelet IX. mellékletének D. fejezetében szereplő, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és származó termékek behozatalára alkalmazandó, a TSE-vel kapcsolatos követelményekben az (EU) 2016/1396 bizottsági rendelettel (6) eszközölt módosításokat.

(17)

A 142/2011/EU rendelet X., XIV. és XV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakasza követelményeket határoz meg az ömlesztett formában történő szállítás vonatkozásában a következő keresztszennyeződésének elkerülése érdekében: egyrészről a nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok, másrészről pedig a kérődzők etetésére szánt takarmányok. Figyelembe véve, hogy a keresztszennyeződés kockázata e termékek ömlesztett tárolása során is fennáll, a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakaszában foglalt követelményeket ki kell terjeszteni a következők ömlesztett tárolására: halliszt, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok.

(19)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének B. szakasza követelményeket határoz meg az ömlesztett formában történő szállítás vonatkozásában a következő keresztszennyeződésének elkerülése érdekében: egyrészről a kérődzőkből származó, a tejtől és tejalapú termékektől eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérje, másrészről a haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmány. Figyelembe véve, hogy a keresztszennyeződés kockázata e termékek ömlesztett tárolása során is fennáll, a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének B. szakaszában foglalt követelményeket ki kell terjeszteni a következők ömlesztett tárolására: kérődzőkből származó, a tejtől és tejalapú termékektől eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok, állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérje.

(20)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. szakaszának a) pontja értelmében a feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt, nem kérődzőkből származó és víziállatok takarmányozására szánt, a halliszttől eltérő állati melléktermékeknek vagy olyan vágóhidakról kell származniuk, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, vagy olyan darabolóüzemekből, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával. Az a) pont eltérést tesz lehetővé e követelménytől olyan vágóhidak esetében, amelyek hatékony intézkedéseket valósítanak meg a kérődzőkből és nem kérődzőkből származó állati melléktermékek keresztszennyeződésének megakadályozása érdekében, és amelyeket az illetékes hatóság e tekintetben megvizsgál és engedélyez.

(21)

Annak érdekében, hogy a víziállatok takarmányában való felhasználásra vagy exportra szánt, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására használt nyersanyagok típusát tekintve több lehetőség álljon rendelkezésre, helyénvaló a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. szakasza a) pontjának módosítása annak érdekében, hogy lehetőség legyen a vágóhidaktól vagy darabolóüzemektől eltérő létesítményekből származó állati melléktermékek felhasználására, amennyiben e más létesítmények kizárólag nem kérdőző állatokkal kapcsolatos műveleteket végeznek, vagy amely létesítményeket az illetékes hatóság helyszíni vizsgálatot követően engedélyezett olyan továbbítási követelmények alapján, amelyek megegyeznek a vágóhidak esetében megadott jelenlegi eltérésben foglaltakkal, amennyiben ezen továbbítási követelmények biztosítják a keresztszennyeződés megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó szükséges garanciákat. Helyénvaló továbbá a vágóhidakra vonatkozó eltérést kiterjeszteni a darabolóüzemekre is, amennyiben ugyanazon továbbítási követelményeket alkalmazzák. A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében a IV. fejezet D. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(22)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete A. szakaszának b) pontja értelmében a hallisztet és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható”. Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kereskedelmi okmány vagy egészségügyi bizonyítvány nincs előírva összetett takarmányok esetében. Ezért helyénvaló módosítani a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete A. szakaszának b) pontját annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a hallisztet tartalmazó összetett takarmányok esetében a „Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható” szavakat csak az összetett takarmány címkéjén kell feltüntetni. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete B. szakaszát, C. szakaszának d) pontját és D. szakaszának e) pontját e tekintetben szintén módosítani kell.

(23)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének C. szakasza tiltja, hogy haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítsanak elő olyan létesítményekben, amelyek kedvtelésből tartott állatoknak vagy prémes állatoknak szánt, kérődzőkből származó olyan termékeket tartalmazó takarmányt állítanak elő, amelyek takarmányban való felhasználása a prémes állatoktól eltérő haszonállatok esetében tilos. Hasonló tilalmat szükséges megfogalmazni a kedvtelésből tartott állatoknak szánt eledelt vagy prémes állatoknak szánt, nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét (a halliszt kivételével) tartalmazó takarmányt előállító létesítmények esetében annak biztosítása érdekében, hogy ne fordulhasson elő a prémes állatoktól eltérő haszonállatok takarmánya vagy a víziállatok takarmánya és az ilyen takarmányokban tiltott termékek közötti keresztszennyeződés. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének C. szakaszát ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(24)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete E. szakaszának 1. pontja tiltja a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje kivitelét. E követelmény eredetileg a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE) terjedésének visszaszorítására szolgált egy olyan időszakban, amikor a BSE járványszerűen terjedt az Unióban, és amikor a járvány főleg az európai kontinenst sújtotta az egész világon. Az unióbeli BSE-helyzet azonban jelentősen javult. 2015-ben az Unióban öt esetben jelentették BSE előfordulását, míg 2001-ben 2 166 esetben. Az Unióban a BSE-helyzet javulását tükrözi, hogy a 2007/453/EK bizottsági határozat (7) szerint jelenleg – az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által nemzetközileg elismert BSE-kockázati státusz alapján – 23 uniós tagállam rendelkezik elismerten elhanyagolható BSE-kockázattal.

(25)

Ezért a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje kivitelének tilalmát meg kell szüntetni, és kötelező, konkrét feltételekkel kell felváltani annak érdekében, hogy csökkenjenek a kereskedelmi terhek és a jelenlegi BSE-epidemiológiai helyzethez mérten nagyobb arányosságot lehessen biztosítani. E feltételeknek mindenekelőtt azt kell célozniuk, hogy az exportált termékek ne tartalmazzanak hús- és csontlisztet, melyek kivitele az 1069/2009/EK rendelet 43. cikkének (3) bekezdése értelmében nem engedélyezett. Mivel a hús- és csontliszt különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazhat, vagy olyan állatokból származhat, amelyek vagy elpusztultak, vagy amelyeket az emberi fogyasztástól eltérő célra vágtak el, a hús- és csontliszt magasabb BSE-kockázatot jelent, ezért nem exportálható.

(26)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kérdőzőkből származó, exportált feldolgozott állati fehérje ne tartalmazzon hús- és csontlisztet, és ne használják fel az uniós jogszabályokban engedélyezettektől eltérő célokra, a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét lezárt konténerekben kell szállítani a feldolgozóüzemből közvetlenül az Unióból való kilépés pontjára, amely a hatósági ellenőrzések elvégzése biztosításának érdekében a 2009/821/EK bizottsági rendelet (8) I. mellékletében felsorolt állategészségügyi határállomások egyike. E hatósági ellenőrzéseket a meglévő hatósági ellenőrzési eljárások igénybevételével kell elvégezni, különösen a következők tekintetében: kereskedelmi okmány a 142/2011/EU rendelet VIII. melléklete III. fejezetének 6. pontjában meghatározott minta szerint, valamint az illetékes hatóságok között a 2004/292/EK bizottsági rendelettel (9) bevezetett kereskedelem-ellenőrzési és szakértői rendszeren (TRACES) keresztül megvalósuló kommunikáció.

(27)

Az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően a feldolgozóüzemnek engedéllyel kell rendelkeznie a 3. kategóriába tartozó anyagok tekintetében, és az említett rendelet 45. cikkének megfelelően rendszeres időközönként hatósági ellenőrzésnek kell alávetni, többek között – ha a feldolgozóüzem az 1. és/vagy 2. kategóriába tartozó anyagok feldolgozása tekintetében is rendelkezik engedéllyel – az 1. és a 2. kategóriába tartozó anyagok tartós jelölése vonatkozásában.

(28)

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete E. szakaszának 2. pontja értelmében a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó, kivitelre szánt összetett takarmányok előállítása során teljesülniük kell bizonyos követelményeknek, hivatkozva mindenekelőtt az említett rendelet IV. melléklete V. fejezete A. szakaszának e) pontjára, amely pedig az említett melléklet IV. fejezetének D. szakaszára hivatkozik. Mivel az említett kereszthivatkozások eltérő értelmezésekhez vezettek, helyénvaló a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete E. szakasza 2. pontjának átfogalmazása a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék vagy az ilyen fehérjéket tartalmazó, az Unióból való kivitelre szánt összetett takarmányok előállítására vonatkozó követelmények pontosítása érdekében.

(29)

Különösen a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete E. szakasza 2. pontjának b) alpontjában foglalt, a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok kivitelére vonatkozó hivatkozás, amely ugyanazon melléklet IV. fejezete D. szakaszának d) pontjára utal – amely a nem kérődzőkből származó, víziállatok takarmányozására szánt, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányra vonatkozik –, nem igazítható minden esethez. Míg a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete IV. fejezete D. szakaszának d) pontja értelmében az összetett takarmányt előállító létesítmény olyan létesítmény lehet, amely kizárólag víziállatoknak szánt takarmányok előállításával foglalkozhat, illetve amely a víziállatoknak szánt takarmány és a más haszonállatoknak szánt takarmány közötti keresztszennyeződés megelőzése érdekében hozott intézkedések alapján engedéllyel rendelkezik, a kivitelek esetében a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete nem tartalmaz korlátozást azon fajok tekintetében, amelyek takarmányozásában a harmadik országban az exportált összetett takarmány felhasználható. Ebben az esetben tehát a keresztszennyeződést a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó exportált összetett takarmány és a víziállatoktól eltérő más haszonállatok takarmányozására, az Unióban történő forgalomba hozatalra szánt takarmány között kell megelőzni. A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében az V. fejezet E. részének 2. pontját ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell.

(30)

Az előző preambulumbekezdésekben ismertetett módosítások – amelyek a következőkre vonatkoznak: 1. bizonyos takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok tárolása; 2. a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmány előállítása; 3. a nem kérdőzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány kivitele; valamint 4. a vágóhidaktól és darabolóüzemektől eltérő létesítményekből származó nyersanyagok felhasználása a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására – követelményeket tartalmaznak a tagállami illetékes hatóságok számára annak vonatkozásában, hogy e követelmények teljesülése alapján vegyenek nyilvántartásba vagy engedélyezzenek bizonyos létesítményeket. A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezetének A. szakaszát ezért módosítani kell annak érdekében, hogy kötelezettséget tartalmazzon a tagállamoknak e létesítmények jegyzékének naprakészen tartása és a nyilvánosság számára elérhetővé tétele tekintetében.

(31)

Az illetékes hatóságokra nehezedő terhek mérséklése érdekében a gazdasági szereplők jegyzékeinek közzétételét azokra az esetekre kell korlátozni, amikor az ilyen közzététel szükséges a gazdasági szereplők számára annak meghatározásához, hogy mely potenciális beszállítók tesznek eleget a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében szereplő követelményeknek, valamint az illetékes hatóságok számára az említett követelményeknek az előállítási lánc hosszában való betartásának ellenőrzése érdekében. A IV. melléklet V. fejezetének A. szakaszát ezért módosítani kell azon követelmény elhagyásával, amely a saját célra fenntartott takarmánykeverők jegyzékének a nyilvánosság számára történő elérhetővé tételére vonatkozik.

(32)

Mivel a tagállamoknak és a gazdasági szereplőknek elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az e rendelet által a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezetének A. szakaszában bevezetett módosításokhoz egyes ömlesztett takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok tárolása tekintetében, valamint az V. fejezet A., B. és C. szakaszaiban a 999/2001/EK rendelet IV. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő módon termelő létesítmények jegyzéke tekintetében bevezetett módosításokhoz, továbbá a kérdőzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány tárolása és a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítása tekintetében bevezetett módosításokhoz, e változtatásokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

(33)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

a)

a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete III. fejezete A. szakaszának az e rendelet I. melléklete 2.b) pontjának i. alpontjával bevezetett módosításai; valamint

b)

a 999/2001/EK rendelet IV. melléklete V. fejezete A., B. és C. szakaszának az e rendelet I. melléklete 2.d) pontjának i. alpontjával bevezetett módosításai.