This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32008R1263
Commission Regulation (EC) No 1263/2008 of 16 December 2008 amending Regulation (EC) No 1126/2008 adopting certain international accounting standards in accordance with Regulation (EC) No 1606/2002 of the European Parliament and of the Council as regards International Financial Reporting Interpretation Committee's (IFRIC) Interpretation 14 (Text with EEA relevance)
A Bizottság 1263/2008/EK rendelete ( 2008. december 16. ) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 14 értelmezése tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság 1263/2008/EK rendelete ( 2008. december 16. ) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 14 értelmezése tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)
HL L 338., 2008.12.17, p. 25–30
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
No longer in force, Date of end of validity: 15/10/2023; közvetve hatályon kívül helyezte: 32023R1803
17.12.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 338/25 |
A BIZOTTSÁG 1263/2008/EK RENDELETE
(2008. december 16.)
az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 14 értelmezése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,
tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések. |
(2) |
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) 2007. július 5-én közzétette az IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 14 értelmezést (a továbbiakban: IFRIC 14). Az IFRIC 14 tisztázza az IAS 19 Nemzetközi Számviteli Standard rendelkezéseit a munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási program összefüggésében a meghatározott juttatási eszközök értékelésére vonatkozóan, ha létezik minimális alapképzési követelmény. A meghatározott juttatási eszköz a programmal kapcsolatos eszközöknek a meghatározott juttatási kötelem jelenértékén felüli valós értéktöbblete. Az IAS 19 az eszközök értékelését a programból eredő visszatérítések vagy – a minimális alapképzési követelmény által befolyásolható – jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában rendelkezésre álló gazdasági haszon jelenértékére korlátozza. |
(3) |
Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 14 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét és az Európai Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív. |
(4) |
Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(5) |
Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az 1126/2008/EK rendelet melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében meghatározott IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 14 értelmezéssel.
2. cikk
Az IFRIC 14 értelmezést az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden vállalatnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.
a Bizottság részéről
Charlie McCREEVY
a Bizottság tagja
(1) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
(2) HL L 320., 2008.11.29., 1. o.
(3) HL L 199., 2006.7.21., 33. o.
MELLÉKLET
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK
IFRIC 14 |
IFRIC 14 Értelmezés IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása |
Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen
IFRIC 14 ÉRTELMEZÉS
IAS 19 — A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása
HIVATKOZÁSOK
— |
IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása |
— |
IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák |
— |
IAS 19 Munkavállalói juttatások |
— |
IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések |
HÁTTÉR
1. |
Az IAS 19 standard 58. bekezdése a meghatározott juttatási eszközök értékelését a következőképpen korlátozza: „bármely, a programból származó visszatérítésként vagy a programba befizetendő jövőbeni hozzájárulás csökkenéseként megjelenő gazdasági haszon jelenértéke”, plusz a meg nem jelenített nyereségek és veszteségek. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a visszatérítések vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentései mikor tekinthetők rendelkezésre állónak, különösen, ha létezik minimális alapképzési követelmény. |
2. |
Számos országban léteznek minimális alapképzési követelmények, amelyek egy munkavállalói juttatási program tagjainak tett, a munkaviszony megszűnése utáni juttatási ígéret betartásának biztosítását szolgálják. Az ilyen követelmények általában meghatározzák a programhoz való hozzájárulás minimális összegét vagy szintjét, amelyet egy adott időszak alatt kell teljesíteni. Így a minimális alapképzési követelmény korlátozhatja a gazdálkodó egység jövőbeni hozzájárulások csökkentésére vonatkozó képességét. |
3. |
Továbbá egy meghatározott juttatási eszköz értékelésének korlátozása hátrányos minimális alapképzési követelményhez vezethet. Egy programhoz való hozzájárulás követelménye általában nincs hatással a meghatározott juttatási eszköz vagy kötelezettség értékelésére. Mivel a hozzájárulások, amint kifizették a program eszközeivé válnak, így a további nettó kötelezettségek értéke nulla. Ugyanakkor a minimális alapképzési követelmény kötelezettséget keletkeztethet, ha a szükséges hozzájárulások a kifizetésük után a gazdálkodó egység számára nem hozzáférhetőek. |
HATÓKÖR
4. |
A jelen Értelmezés valamennyi munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatásra és egyéb hosszú távú meghatározott munkavállalói juttatásokra vonatkozik. |
5. |
A jelen Értelmezés vonatkozásában a minimális alapképzési követelmények a munkaviszony megszűnése utáni vagy egyéb hosszú távú meghatározott juttatási program finanszírozásának követelményeit jelentik. |
KÉRDÉSEK
6. |
Ez az Értelmezés a következő kérdésekkel foglalkozik:
|
KONSZENZUS
A visszatérítésnek vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentésének rendelkezésre állása
7. |
A visszatérítésnek vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentésének rendelkezésre állását a gazdálkodó egység a program feltételei és a program joghatóságában érvényes törvényi előírások alapján köteles meghatározni. |
8. |
A visszatérítés vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában megjelenő gazdasági haszon akkor áll rendelkezésre, ha azt a gazdálkodó egység a program tartama alatti valamely időpontban realizálni képes, vagy akkor, amikor a program kötelezettségeit rendezik. Konkrétan az ilyen a típusú gazdasági haszon akkor is rendelkezésre állhat, ha a mérlegfordulónapon azonnal nem realizálható. |
9. |
A rendelkezésre álló gazdasági haszon nem függ attól, hogy a gazdálkodó egység milyen módon szándékozik felhasználni a többletet. A gazdálkodó egységnek meg kell határoznia a visszatérítésekből, a jövőbeni hozzájárulások csökkentéséből vagy a kettő kombinációjából rendelkezésre álló maximális gazdasági hasznot. A gazdálkodó egység nem számolhatja el a visszatérítések és a jövőbeni hozzájárulások csökkentései kombinációjából származó gazdasági hasznokat egymást kizáró feltételezések alapján. |
10. |
Az IAS 1 standarddal összhangban a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a mérlegfordulónapon a becslések bizonytalanságának azon fő forrásaival kapcsolatos információkat, amelyek következtében a mérlegben szereplő nettó eszközök és források könyv szerinti értéke lényeges módosításának jelentős kockázata áll fenn. Ez tartalmazhat közzétételt a többlet aktuális realizálhatóságára vonatkozó valamennyi megszorításra vagy közzétételt a rendelkezésre álló gazdasági haszon összege meghatározásának alapjára vonatkozóan. |
A visszatérítésként rendelkezésre álló gazdasági haszon
A visszatérítéshez való jog
11. |
A visszatérítés csak akkor áll a gazdálkodó egység rendelkezésre, ha a visszatérítésre a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van:
Létezhet olyan feltétel nélküli visszatérítéshez való jogosultság, amely nem függ attól, hogy a program a mérlegfordulónapon milyen mértékben finanszírozott. |
12. |
Amennyiben a gazdálkodó egység többlet visszatérítésére vonatkozó joga egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezésének vagy be nem következésének függvénye, a gazdálkodó egység nem rendelkezik feltétel nélküli joggal, és azt nem mutathatja ki eszközként. |
13. |
A gazdálkodó egységnek a visszatérítésként rendelkezésre álló gazdasági hasznot a többlet mérlegfordulónapi összegén kell értékelnie (amely a programmal kapcsolatos eszközöknek a meghatározott juttatási kötelem jelenértékével csökkentett valós értéke), amire a gazdálkodó egység visszatérítésként jogosult, mínusz a kapcsolódó költségek. Ha például a visszatérítést a jövedelemadón kívül más adó is terheli, akkor a gazdálkodó egységnek a visszatérítést az adóval csökkentett nettó összegén kell értékelnie. |
14. |
A program megszüntetésekor (11. bekezdés (c) pont) rendelkezésre álló visszatérítés összegének értékelésében a gazdálkodó egységnek szerepeltetnie kell a kötelezettségek rendezésekor és a visszatérítés végrehajtásakor a programra terhelt költségeket. Le kell például vonnia a szakértői költségeket, ha ezeket inkább a program, nem pedig a gazdálkodó egység fizeti, valamint megszüntetés esetén a kötelezettségek biztosításához esetlegesen szükséges biztosítási prémiumok költségét is. |
15. |
Ha a visszatérítés összege nem fix összegként, hanem a többlet teljes összegeként vagy annak egy részeként van meghatározva, a gazdálkodó egységnek azt nem kell a pénz időértékével korrigálnia, még akkor sem, ha a visszatérítés csak egy jövőbeni időpontban realizálható. |
A hozzájárulás csökkentéseként rendelkezésre álló gazdasági haszon
16. |
Ha nincsen minimális alapképzési követelmény, a rendelkezésre álló gazdasági hasznot a gazdálkodó egység a jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként a következők közül az alacsonyabb szerint kell, hogy meghatározza:
|
17. |
Az IAS 19 szerint a gazdálkodó egységnek a jövőbeni szolgáltatás költségeit a meghatározott juttatási kötelem meghatározásához használt feltételezésekkel és a mérlegfordulónap idején fennálló helyzettel összhangban álló feltételezések alapján kell meghatároznia. A gazdálkodó egységnek tehát nem kell változtatásokat feltételeznie a program által a jövőben biztosított juttatásokban, amíg a programot nem módosítják, a jövőre vonatkozóan a munkaerő stabilitását kell feltételeznie, hacsak a gazdálkodó egység a mérlegfordulónap idején nem kötelezte el magát nyilvánvalóan a program által lefedett alkalmazottak számának csökkentése mellett. Az utóbbi esetben a jövőbeni munkaerőre vonatkozó feltételezéseknek a csökkentést is tekintetbe kell venniük. A gazdálkodó egységnek a jövőbeni szolgáltatás költségének jelenértékét ugyanazzal a diszkontrátával kell meghatároznia, amelyet a mérlegfordulónapon fennálló meghatározott juttatási kötelem kiszámításánál használt. |
A minimális alapképzési követelmény hatása a jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként rendelkezésre álló gazdasági haszonra
18. |
A gazdálkodó egységnek adott időpontban valamennyi minimális alapképzési követelményt figyelembe kell vennie azoknál a hozzájárulásoknál, amelyek (a) a minimális alapképzési alapban a múltbéli szolgáltatások miatt keletkezett hiány fedezésére (b) a juttatások jövőbeni elhatárolásainak fedezésére szolgálnak. |
19. |
A minimális alapképzési alapban meglévő hiány fedezésére szolgáló, a már igénybe vett szolgáltatások fejében adott hozzájárulások a jövőbeni szolgáltatásokért nyújtott jövőbeni hozzájárulásokra nincsenek hatással. E hozzájárulások a 23-26. bekezdéseknek megfelelően kötelezettséget keletkeztethetnek. |
20. |
Ha a juttatások jövőbeni elhatárolásaival kapcsolatos hozzájárulásokra vonatkozik minimális alapképzési követelmény, a gazdálkodó egységnek a jövőbeni hozzájárulások csökkentéséből származó gazdasági hasznot a következők jelenértékeként kell meghatároznia:
|
21. |
A gazdálkodó egységnek a juttatások jövőbeni elhatárolása tekintetében szükséges jövőbeni minimális alapképzési hozzájárulásokat a minimális alapképzési követelmények alapján fennálló többletek figyelembevételével kell kiszámítania. A gazdálkodó egységnek a minimális alapképzési követelménynél szükséges feltételezéseket kell használnia, a minimális alapképzési követelmény által meg nem határozott tényezők figyelembevételére pedig az IAS 19 meghatározása szerint olyan feltételezéseket, amelyek összhangban állnak a meghatározott juttatási kötelem meghatározásához használt feltételezésekkel és a mérleg fordulónapján fennállt körülményekkel. A számításnak a megkövetelt minimális hozzájárulások megfizetése eredményeképpen várható változásokat is tartalmaznia kell. A számításnak ugyanakkor nem kell tartalmaznia az olyan minimális alapképzési követelmények feltételeiben várható változások hatásait, amelyeknek lényegi hatályba helyezése vagy szerződéssel való elfogadása a mérlegfordulónapon nem történt meg. |
22. |
Ha a juttatások jövőbeni elhatárolásával kapcsolatos minimális alapképzési hozzájárulás bármely adott évben meghaladja a jövőbeni IAS 19 szolgáltatási díjat, a mérlegfordulónapon a többlet jelenértéke csökkenti a jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként rendelkezésre álló eszköz értékét. A jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként rendelkezésre álló eszköz összege azonban sohasem lehet kevesebb nullánál. |
Amikor egy minimális alapképzési követelmény kötelezettséget keletkeztethet
23. |
Ha a gazdálkodó egység a hozzájárulások fizetésére vonatkozó minimális lapképzési követelménye értelmében fizetési kötelezettséggel bír, hogy a már igénybe vett szolgáltatások tekintetében a minimális alapképzési alap meglévő hiányát fedezze, a gazdálkodó egységnek kell meghatároznia, hogy a fizetendő hozzájárulások a programba való befizetés után igénybe vehetők lesznek-e visszatérítés vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában. |
24. |
A gazdálkodó egységnek a kötelem felmerülésekor kötelezettséget kell megjeleníteni olyan nagyságrendben, amilyenben a fizetendő hozzájárulások a programba való befizetésük után nem fognak rendelkezésre állni. A kötelezettségnek csökkentenie kell a meghatározott juttatási eszközt, vagy növelnie kell a meghatározott juttatási kötelezettséget, így a hozzájárulások befizetésekor az IAS 19 standard 58. bekezdése alkalmazásának következtében sem nyereség, sem veszteség nem várható. |
25. |
A gazdálkodó egységnek az IAS 19 standard 58A bekezdését kell alkalmaznia, mielőtt a 24. bekezdésnek megfelelően meghatározná a kötelezettséget. |
26. |
A minimális alapképzési követelménnyel kapcsolatos kötelezettséget és ezen kötelezettség bármely későbbi újraértékelését azonnal el kell számolni, a gazdálkodó egység által elfogadott, az IAS 19 meghatározott juttatási eszköz értékeléséről szóló 58. bekezdésében meghatározott értékhatár hatásának megjelenítésére vonatkozó politikájának megfelelően. Különösen:
|
HATÁLYBALÉPÉS NAPJA
27. |
A gazdálkodó egységnek a jelen Értelmezést a 2008. január 1-jén, vagy az azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. |
ÁTTÉRÉS
28. |
A gazdálkodó egység a jelen Értelmezést az első olyan pénzügyi kimutatásban bemutatott első időszak kezdetétől kell, hogy alkalmazza, amelyre a jelen Értelmezés vonatkozik. A gazdálkodó egységnek a jelen Értelmezés alkalmazásából eredő valamennyi kezdeti korrekciót a felhalmozott eredményben az időszak elején kell elszámolnia. |