EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R1263

A Bizottság 1263/2008/EK rendelete ( 2008. december 16. ) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 14 értelmezése tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

HL L 338., 2008.12.17, p. 25–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 15/10/2023; közvetve hatályon kívül helyezte: 32023R1803

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1263/oj

17.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 338/25


A BIZOTTSÁG 1263/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság IFRIC 14 értelmezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság (IFRIC) 2007. július 5-én közzétette az IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 14 értelmezést (a továbbiakban: IFRIC 14). Az IFRIC 14 tisztázza az IAS 19 Nemzetközi Számviteli Standard rendelkezéseit a munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatási program összefüggésében a meghatározott juttatási eszközök értékelésére vonatkozóan, ha létezik minimális alapképzési követelmény. A meghatározott juttatási eszköz a programmal kapcsolatos eszközöknek a meghatározott juttatási kötelem jelenértékén felüli valós értéktöbblete. Az IAS 19 az eszközök értékelését a programból eredő visszatérítések vagy – a minimális alapképzési követelmény által befolyásolható – jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában rendelkezésre álló gazdasági haszon jelenértékére korlátozza.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) Szakértői Munkacsoportjával (TEG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRIC 14 megfelel az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges technikai kritériumoknak. Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) véleményeinek objektivitását és semlegességét a Bizottság számára véleményező Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport felállításáról szóló, 2006. július 14-i 2006/505/EK bizottsági határozattal (3) összhangban a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport megvizsgálta az EFRAG véleményét és az Európai Bizottságot arról tájékoztatta, hogy az kiegyensúlyozott és objektív.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet melléklete kiegészül az e rendelet mellékletében meghatározott IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 14 értelmezéssel.

2. cikk

Az IFRIC 14 értelmezést az e rendelet mellékletében meghatározott formában minden vállalatnak legkésőbb a 2008. december 31. után kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 16-án.

a Bizottság részéről

Charlie McCREEVY

a Bizottság tagja


(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  HL L 320., 2008.11.29., 1. o.

(3)  HL L 199., 2006.7.21., 33. o.


MELLÉKLET

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK

IFRIC 14

IFRIC 14 Értelmezés IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása

Sokszorosítása az Európai Gazdasági Térségben megengedett. Az Európai Gazdasági Térségen kívül minden jog fenntartva, kivéve a személyes használat vagy egyéb tisztességes felhasználás céljából történő sokszorosítást. További információ az IASB-től szerezhető be a www.iasb.org címen

IFRIC 14 ÉRTELMEZÉS

IAS 19 — A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása

HIVATKOZÁSOK

IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása

IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák

IAS 19 Munkavállalói juttatások

IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

HÁTTÉR

1.

Az IAS 19 standard 58. bekezdése a meghatározott juttatási eszközök értékelését a következőképpen korlátozza: „bármely, a programból származó visszatérítésként vagy a programba befizetendő jövőbeni hozzájárulás csökkenéseként megjelenő gazdasági haszon jelenértéke”, plusz a meg nem jelenített nyereségek és veszteségek. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a visszatérítések vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentései mikor tekinthetők rendelkezésre állónak, különösen, ha létezik minimális alapképzési követelmény.

2.

Számos országban léteznek minimális alapképzési követelmények, amelyek egy munkavállalói juttatási program tagjainak tett, a munkaviszony megszűnése utáni juttatási ígéret betartásának biztosítását szolgálják. Az ilyen követelmények általában meghatározzák a programhoz való hozzájárulás minimális összegét vagy szintjét, amelyet egy adott időszak alatt kell teljesíteni. Így a minimális alapképzési követelmény korlátozhatja a gazdálkodó egység jövőbeni hozzájárulások csökkentésére vonatkozó képességét.

3.

Továbbá egy meghatározott juttatási eszköz értékelésének korlátozása hátrányos minimális alapképzési követelményhez vezethet. Egy programhoz való hozzájárulás követelménye általában nincs hatással a meghatározott juttatási eszköz vagy kötelezettség értékelésére. Mivel a hozzájárulások, amint kifizették a program eszközeivé válnak, így a további nettó kötelezettségek értéke nulla. Ugyanakkor a minimális alapképzési követelmény kötelezettséget keletkeztethet, ha a szükséges hozzájárulások a kifizetésük után a gazdálkodó egység számára nem hozzáférhetőek.

HATÓKÖR

4.

A jelen Értelmezés valamennyi munkaviszony megszűnése utáni meghatározott juttatásra és egyéb hosszú távú meghatározott munkavállalói juttatásokra vonatkozik.

5.

A jelen Értelmezés vonatkozásában a minimális alapképzési követelmények a munkaviszony megszűnése utáni vagy egyéb hosszú távú meghatározott juttatási program finanszírozásának követelményeit jelentik.

KÉRDÉSEK

6.

Ez az Értelmezés a következő kérdésekkel foglalkozik:

(a)

mikor tekinthetők a visszatérítések vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentései az IAS 19 standard 58. paragrafusa alapján rendelkezésre állónak?

(b)

hogyan befolyásolhatja egy minimális alapképzési követelmény a jövőbeni hozzájárulások csökkentésének elérhetőségét?

(c)

mikor keletkeztet egy minimális alapképzési követelmény kötelezettséget?

KONSZENZUS

A visszatérítésnek vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentésének rendelkezésre állása

7.

A visszatérítésnek vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentésének rendelkezésre állását a gazdálkodó egység a program feltételei és a program joghatóságában érvényes törvényi előírások alapján köteles meghatározni.

8.

A visszatérítés vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában megjelenő gazdasági haszon akkor áll rendelkezésre, ha azt a gazdálkodó egység a program tartama alatti valamely időpontban realizálni képes, vagy akkor, amikor a program kötelezettségeit rendezik. Konkrétan az ilyen a típusú gazdasági haszon akkor is rendelkezésre állhat, ha a mérlegfordulónapon azonnal nem realizálható.

9.

A rendelkezésre álló gazdasági haszon nem függ attól, hogy a gazdálkodó egység milyen módon szándékozik felhasználni a többletet. A gazdálkodó egységnek meg kell határoznia a visszatérítésekből, a jövőbeni hozzájárulások csökkentéséből vagy a kettő kombinációjából rendelkezésre álló maximális gazdasági hasznot. A gazdálkodó egység nem számolhatja el a visszatérítések és a jövőbeni hozzájárulások csökkentései kombinációjából származó gazdasági hasznokat egymást kizáró feltételezések alapján.

10.

Az IAS 1 standarddal összhangban a gazdálkodó egységnek közzé kell tennie a mérlegfordulónapon a becslések bizonytalanságának azon fő forrásaival kapcsolatos információkat, amelyek következtében a mérlegben szereplő nettó eszközök és források könyv szerinti értéke lényeges módosításának jelentős kockázata áll fenn. Ez tartalmazhat közzétételt a többlet aktuális realizálhatóságára vonatkozó valamennyi megszorításra vagy közzétételt a rendelkezésre álló gazdasági haszon összege meghatározásának alapjára vonatkozóan.

A visszatérítésként rendelkezésre álló gazdasági haszon

A visszatérítéshez való jog

11.

A visszatérítés csak akkor áll a gazdálkodó egység rendelkezésre, ha a visszatérítésre a gazdálkodó egységnek feltétel nélküli joga van:

(a)

a program élettartama alatt, annak feltételezése nélkül, hogy a visszatérítés elnyeréséhez a programmal kapcsolatos kötelezettségeket rendezni kell (egyes joghatóságokban például a gazdálkodó egységnek a programmal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésétől függetlenül joga lehet a visszatérítésre a program élettartama alatt); vagy

(b)

feltételezve, hogy a programmal kapcsolatos kötelezettségeket az idők folyamán fokozatosan teljesítik, amíg az összes tag ki nem lépett a programból; vagy

(c)

feltételezve, hogy a program kötelezettségeit egy művelettel teljes mértékben teljesítik (azaz a program megszüntetéseként).

Létezhet olyan feltétel nélküli visszatérítéshez való jogosultság, amely nem függ attól, hogy a program a mérlegfordulónapon milyen mértékben finanszírozott.

12.

Amennyiben a gazdálkodó egység többlet visszatérítésére vonatkozó joga egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezésének vagy be nem következésének függvénye, a gazdálkodó egység nem rendelkezik feltétel nélküli joggal, és azt nem mutathatja ki eszközként.

13.

A gazdálkodó egységnek a visszatérítésként rendelkezésre álló gazdasági hasznot a többlet mérlegfordulónapi összegén kell értékelnie (amely a programmal kapcsolatos eszközöknek a meghatározott juttatási kötelem jelenértékével csökkentett valós értéke), amire a gazdálkodó egység visszatérítésként jogosult, mínusz a kapcsolódó költségek. Ha például a visszatérítést a jövedelemadón kívül más adó is terheli, akkor a gazdálkodó egységnek a visszatérítést az adóval csökkentett nettó összegén kell értékelnie.

14.

A program megszüntetésekor (11. bekezdés (c) pont) rendelkezésre álló visszatérítés összegének értékelésében a gazdálkodó egységnek szerepeltetnie kell a kötelezettségek rendezésekor és a visszatérítés végrehajtásakor a programra terhelt költségeket. Le kell például vonnia a szakértői költségeket, ha ezeket inkább a program, nem pedig a gazdálkodó egység fizeti, valamint megszüntetés esetén a kötelezettségek biztosításához esetlegesen szükséges biztosítási prémiumok költségét is.

15.

Ha a visszatérítés összege nem fix összegként, hanem a többlet teljes összegeként vagy annak egy részeként van meghatározva, a gazdálkodó egységnek azt nem kell a pénz időértékével korrigálnia, még akkor sem, ha a visszatérítés csak egy jövőbeni időpontban realizálható.

A hozzájárulás csökkentéseként rendelkezésre álló gazdasági haszon

16.

Ha nincsen minimális alapképzési követelmény, a rendelkezésre álló gazdasági hasznot a gazdálkodó egység a jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként a következők közül az alacsonyabb szerint kell, hogy meghatározza:

(a)

a programban keletkezett többlet és

(b)

a gazdálkodó egységre vonatkozó jövőbeni szolgáltatási költség jelenértéke, vagyis a jövőbeni költség összes olyan részének a kizárása, amelyet az alkalmazottaknak kell viselniük, minden egyes évben, a program várható élettartama vagy a gazdálkodó egység várható élettartama közül a rövidebb időszak alatt.

17.

Az IAS 19 szerint a gazdálkodó egységnek a jövőbeni szolgáltatás költségeit a meghatározott juttatási kötelem meghatározásához használt feltételezésekkel és a mérlegfordulónap idején fennálló helyzettel összhangban álló feltételezések alapján kell meghatároznia. A gazdálkodó egységnek tehát nem kell változtatásokat feltételeznie a program által a jövőben biztosított juttatásokban, amíg a programot nem módosítják, a jövőre vonatkozóan a munkaerő stabilitását kell feltételeznie, hacsak a gazdálkodó egység a mérlegfordulónap idején nem kötelezte el magát nyilvánvalóan a program által lefedett alkalmazottak számának csökkentése mellett. Az utóbbi esetben a jövőbeni munkaerőre vonatkozó feltételezéseknek a csökkentést is tekintetbe kell venniük. A gazdálkodó egységnek a jövőbeni szolgáltatás költségének jelenértékét ugyanazzal a diszkontrátával kell meghatároznia, amelyet a mérlegfordulónapon fennálló meghatározott juttatási kötelem kiszámításánál használt.

A minimális alapképzési követelmény hatása a jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként rendelkezésre álló gazdasági haszonra

18.

A gazdálkodó egységnek adott időpontban valamennyi minimális alapképzési követelményt figyelembe kell vennie azoknál a hozzájárulásoknál, amelyek (a) a minimális alapképzési alapban a múltbéli szolgáltatások miatt keletkezett hiány fedezésére (b) a juttatások jövőbeni elhatárolásainak fedezésére szolgálnak.

19.

A minimális alapképzési alapban meglévő hiány fedezésére szolgáló, a már igénybe vett szolgáltatások fejében adott hozzájárulások a jövőbeni szolgáltatásokért nyújtott jövőbeni hozzájárulásokra nincsenek hatással. E hozzájárulások a 23-26. bekezdéseknek megfelelően kötelezettséget keletkeztethetnek.

20.

Ha a juttatások jövőbeni elhatárolásaival kapcsolatos hozzájárulásokra vonatkozik minimális alapképzési követelmény, a gazdálkodó egységnek a jövőbeni hozzájárulások csökkentéséből származó gazdasági hasznot a következők jelenértékeként kell meghatároznia:

(a)

a 16. és a 17. bekezdéseknek megfelelően az egyes években keletkezett becsült jövőbeni szolgáltatási költség, csökkentve

(b)

az adott évben a juttatások jövőbeni elhatárolása tekintetében szükséges becsült minimális alapképzési követelményekkel.

21.

A gazdálkodó egységnek a juttatások jövőbeni elhatárolása tekintetében szükséges jövőbeni minimális alapképzési hozzájárulásokat a minimális alapképzési követelmények alapján fennálló többletek figyelembevételével kell kiszámítania. A gazdálkodó egységnek a minimális alapképzési követelménynél szükséges feltételezéseket kell használnia, a minimális alapképzési követelmény által meg nem határozott tényezők figyelembevételére pedig az IAS 19 meghatározása szerint olyan feltételezéseket, amelyek összhangban állnak a meghatározott juttatási kötelem meghatározásához használt feltételezésekkel és a mérleg fordulónapján fennállt körülményekkel. A számításnak a megkövetelt minimális hozzájárulások megfizetése eredményeképpen várható változásokat is tartalmaznia kell. A számításnak ugyanakkor nem kell tartalmaznia az olyan minimális alapképzési követelmények feltételeiben várható változások hatásait, amelyeknek lényegi hatályba helyezése vagy szerződéssel való elfogadása a mérlegfordulónapon nem történt meg.

22.

Ha a juttatások jövőbeni elhatárolásával kapcsolatos minimális alapképzési hozzájárulás bármely adott évben meghaladja a jövőbeni IAS 19 szolgáltatási díjat, a mérlegfordulónapon a többlet jelenértéke csökkenti a jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként rendelkezésre álló eszköz értékét. A jövőbeni hozzájárulások csökkentéseként rendelkezésre álló eszköz összege azonban sohasem lehet kevesebb nullánál.

Amikor egy minimális alapképzési követelmény kötelezettséget keletkeztethet

23.

Ha a gazdálkodó egység a hozzájárulások fizetésére vonatkozó minimális lapképzési követelménye értelmében fizetési kötelezettséggel bír, hogy a már igénybe vett szolgáltatások tekintetében a minimális alapképzési alap meglévő hiányát fedezze, a gazdálkodó egységnek kell meghatároznia, hogy a fizetendő hozzájárulások a programba való befizetés után igénybe vehetők lesznek-e visszatérítés vagy a jövőbeni hozzájárulások csökkentése formájában.

24.

A gazdálkodó egységnek a kötelem felmerülésekor kötelezettséget kell megjeleníteni olyan nagyságrendben, amilyenben a fizetendő hozzájárulások a programba való befizetésük után nem fognak rendelkezésre állni. A kötelezettségnek csökkentenie kell a meghatározott juttatási eszközt, vagy növelnie kell a meghatározott juttatási kötelezettséget, így a hozzájárulások befizetésekor az IAS 19 standard 58. bekezdése alkalmazásának következtében sem nyereség, sem veszteség nem várható.

25.

A gazdálkodó egységnek az IAS 19 standard 58A bekezdését kell alkalmaznia, mielőtt a 24. bekezdésnek megfelelően meghatározná a kötelezettséget.

26.

A minimális alapképzési követelménnyel kapcsolatos kötelezettséget és ezen kötelezettség bármely későbbi újraértékelését azonnal el kell számolni, a gazdálkodó egység által elfogadott, az IAS 19 meghatározott juttatási eszköz értékeléséről szóló 58. bekezdésében meghatározott értékhatár hatásának megjelenítésére vonatkozó politikájának megfelelően. Különösen:

(a)

az 58. bekezdésben meghatározott értékhatár eredményre gyakorolt hatását megjelenítő gazdálkodó egységnek az IAS 19 standard 61. bekezdésének (g) pontjával összhangban a korrekciót azonnal el kell számolnia az eredménnyel szemben.

(b)

az a gazdálkodó egység, amely az elszámolt bevételek és ráfordítások kimutatásában az IAS 19 standard 93C bekezdésével összhangban elszámolja az 58. bekezdésben szereplő értékhatár hatását, a korrekciót is azonnal el kell, hogy számolja az elszámolt bevételek és ráfordítások kimutatásában.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

27.

A gazdálkodó egységnek a jelen Értelmezést a 2008. január 1-jén, vagy az azt követően kezdődő éves időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett.

ÁTTÉRÉS

28.

A gazdálkodó egység a jelen Értelmezést az első olyan pénzügyi kimutatásban bemutatott első időszak kezdetétől kell, hogy alkalmazza, amelyre a jelen Értelmezés vonatkozik. A gazdálkodó egységnek a jelen Értelmezés alkalmazásából eredő valamennyi kezdeti korrekciót a felhalmozott eredményben az időszak elején kell elszámolnia.


Top