Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62021CN0757

    C-757/21. P. sz. ügy: A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-342/18. sz. Nichicon Corporation kontra Bizottság ügyben 2021. szeptember 29-én hozott ítélete ellen a Nichicon Corporation által 2021. december 9-én benyújtott fellebbezés

    HL C 64., 2022.2.7, p. 25–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    2022.2.7.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 64/25

    A Törvényszék (kibővített kilencedik tanács) T-342/18. sz. Nichicon Corporation kontra Bizottság ügyben 2021. szeptember 29-én hozott ítélete ellen a Nichicon Corporation által 2021. december 9-én benyújtott fellebbezés

    (C-757/21. P. sz. ügy)

    (2022/C 64/37)

    Az eljárás nyelve: angol

    Felek

    Fellebbező: Nichicon Corporation (képviselők: A. Ablasser-Neuhuber, F. Neumayr, G. Fussenegger, H. Kühnert Rechtsanwälte)

    A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

    A fellebbező kérelmei

    A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

    —

    helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40136 – „kondenzátorok” ügy) 2018. március 21-én hozott C(2018) 1768 final bizottsági határozatot (a továbbiakban: vitatott határozat) a fellebbezőt érintő részében;

    —

    másodlagosan helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben a Törvényszék elutasította

    —

    az „1998. december 18-i”, „2005. április-májusi”, „2009. februári”, „2009. júliusi”, „2010. március 9-i” és „2010. május 31-i” találkozókkal kapcsolatos ténybeli tévedésekre alapított első jogalapot, és megállapította, hogy a fellebbező részt vett az uniós versenyjog megsértésében;

    —

    a második jogalap második részét, amely azon alapult, hogy a fellebbező nem felelős a többi érintett vállalkozás közötti kétoldalú és háromoldalú kapcsolatokért;

    —

    a második jogalap harmadik részét, amely azon alapult, hogy a fellebbező 2003. november 7. előtt nem vett részt egységes és folyamatos jogsértésben;

    —

    a bírság megállapítása során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibákra alapított negyedik jogalapot;

    következésképpen részben semmisítse meg a vitatott határozatot, és csökkentse arányos összegre a fellebbezővel szemben kiszabott 72 901 000 euró bírságot;

    —

    másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli vizsgálat céljából, és

    —

    kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A fellebbező lényegében négy jogalapra hivatkozik.

    Első jogalap: lényeges eljárási szabály megsértése, mivel a megtámadott ítélet nem hiteles

    A megtámadott ítéletet az eljáró bírák nem írták alá kézzel. Ezért hiányzik a szükséges hitelesítés. A hiányzó aláírásokat lényeges eljárási szabály megsértéseként kell értékelni. Következésképpen a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni.

    Második jogalap: a Bizottság ténymegállapításainak felülvizsgálata során elkövetett hibák

    A fellebbező által az elsőfokú eljárásban felhozott kifogások Törvényszék általi elemzését a bizonyítékok elferdítése, téves jogalkalmazás és az indokolás elégtelensége jellemzi.

    Harmadik jogalap: a Bizottság által az egységes és folyamatos jogsértés fennállásával és a fellebbező e jogsértésben való részvételért fennálló felelősségével kapcsolatban tett megállapítások felülvizsgálata során elkövetett téves jogalkalmazás

    Először is a Törvényszék elégtelen indokolást adott, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította azt a kifogást, miszerint a Bizottság nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon a fellebbezőnek a más érintett vállalkozások közötti kétoldalú és háromoldalú találkozókért való felelősségét. Másodszor, a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor elutasította a fellebbező azon kifogását, miszerint a Bizottság nem bizonyította a folyamatos jogsértést.

    Negyedik jogalap: a bírság megállapítása során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hibák

    Először is a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az EGT-be kiszámlázott eladások értékét vette alapul, nem pedig az EGT-be szállított/küldött eladások értékét. Ezenkívül a súlyossági együttható 16 %-ban való megállapításakor a Törvényszék elégtelen jogi kritériumot határozott meg azzal, hogy nem vette figyelembe a fellebbező egyedi körülményeit. Másodszor, a Törvényszék nem vette kellően figyelembe az enyhítő körülményeket, ezért a fellebbezővel szemben kiszabott bírság abszolút összege aránytalan. A Törvényszék ennélfogva többek között megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét azáltal, hogy nem tükrözte megfelelően a fellebbező korlátozott részvételét. Továbbá a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem fogadta el enyhítő körülményként a fellebbező gondatlanságát és versenyző magatartását.

    Top