—

adjon helyt a fellebbezésnek és semmisítse meg a megtámadott ítéletet;

—

utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;

—

az ellenérdekű felet kötelezze a fellebbező részéről a jelen eljárással és az elsőfokú eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

1.

A megsemmisítés iránti kereset első jogalapja első részének elutasításáról:

A Törvényszék által használt „visszaélést jelentő személy” kifejezés nem szerepel a személyzeti szabályzatban, és e kifejezés részrehajló és negatív jelentéstartalommal bír.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és szembe ment a T-689/16. sz. ügyben levont tanulságokkal, amikor elengedhetetlennek tartotta a kifogásolt értékelési eljárás és a fellebbező OLAF-hoz benyújtott jelentései közötti összefüggés megállapítását.

A Törvényszék figyelmen kívül hagyta az ügyiratok tartalmát, valamint az informátori jogálláshoz fűződő védelem terjedelmét, és jogellenesen megfordította a kötelezettségek terhét, valamint a bizonyítási terhet.

A Törvényszék szintén tévesen alkalmazta a jogot és túlterjeszkedett a kereseti kérelmeken annak megállapításával, hogy a felperes nem szólította fel a főtitkárt arra, hogy járjon el fellebbviteli értékelőként, és nem hívta fel az értékelésekért felelős bizottságot az ülésezésre.

2.

A megsemmisítés iránti kereset első jogalapja második részének elutasításáról:

A Törvényszék jogellenesen nyilvánította elfogadhatónak és megbízhatónak a Bizottság által benyújtott D.7. sz. mellékletet.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és túlterjeszkedett a kereseti kérelmeken, amikor felrótta a felperesnek, hogy az értékelés során nem vitatta F értékelővé való kinevezését. A Törvényszék emellett megsértette az általános végrehajtási rendelkezések 3. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit.

Az ügyiratokban foglaltakkal ellentétben a Törvényszék megállapítása szerint csupán állítólagosan állt fenn konfliktushelyzet, holott annak meglétét nem vitatták.

A Törvényszék emellett tévesen mondta ki, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a bejelentett szabálytalanság hiányában az értékelés eltérő lehetett volna.

3.

A megsemmisítés iránti kereset második jogalapja második részének elutasításáról:

A Törvényszék elmulasztotta a D.7. sz. melléklet elfogadhatóságának és megbízhatóságának kérdésében való határozathozatalt, jóllehet alapul vette e dokumentumot.

A Törvényszék figyelmen kívül hagyta az informátori jogálláshoz kapcsolódó védelmet, és elmulasztotta az értékelési eljárást érvénytelenítő szubjektív elfogultság fennállásának vizsgálatát.

A Törvényszék idő előtti következtetéseket vont le a megsemmisítést kimondó ítélet lehetséges kimeneteléről, és túlterjeszkedett a kereseti kérelmeken. A Törvényszék emellett a kontradiktórius eljárás elvét is megsértette.

A Törvényszék emellett tévesen alkalmazta az értékelésre vonatkozó általános végrehajtási rendelkezéseket.

4.

A megsemmisítés iránti kereset első jogalapja harmadik részének elutasításáról:

A Törvényszék figyelmen kívül hagyta a ténybeli elemeket és a felek által benyújtott iratokat, amikor megállapította, hogy az értékelő jelentés pontos, megbízható és ellenőrzött információkon alapult. Ezenkívül jogellenes feltételt támasztott egy jogalap elfogadhatóságára vonatkozóan, és megsértette a tartós távollét esetén alkalmazandó szabályokat. Végül jogellenesen elzárkózott a felperes helyzetének érdemi elemzésétől.

5.

A megsemmisítés iránti kereset harmadik jogalapja második részének elutasításáról:

A Törvényszék megsértette a bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat, a kontradiktórius eljárás elvét és a védelemhez való jogot