1.

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartájának a vállalkozás szabadságát az uniós jogrendben szabályozó 16. cikkét, hogy azzal ellentétes a Prehodni i zaklyuchitelni razporedbi na Zakona za izmenenie i dopalnenie na zakona za energetikata (az energiáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény átmeneti és záró rendelkezései, a továbbiakban: PZR ZIDZE) 18. §-ában szereplő azon nemzeti jogszabály, amely szerint — a már megkötött szerződés és fennálló szerződéses jogviszony ellenére, amelyekre a hatályos jog különös rendelkezései vonatkoznak — a szerződés valamely lényeges eleme (az ár) az egyik szerződő fél javára jogalkotási aktussal módosul?

2.

Úgy kell-e értelmezni a jogbiztonság elvét, hogy azzal ellentétes a magánszemélyek között, vagy az állam és magánszemélyek között különös rendelkezések alapján már létrejött jogviszonyok újraszabályozása, ha ez az újraszabályozás hátrányosan érinti a magánjogi jogalanyok jogos elvárásait és az általuk már megszerzett jogokat?

3.

A Bíróság 2009. szeptember 10-i Plantanol ítéletének (C-201/08, EU:C:2009:539) figyelembevételével úgy kell-e értelmezni a bizalomvédelem elvét mint az uniós jog alapvető elvét, hogy eszerint tiltott a tagállamok számára, hogy a kiszámíthatóság megfelelő biztosítása nélkül megváltoztassák a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia termelésére vonatkozó hatályos jogi szabályozást azáltal, hogy a tagállam — azon feltételekkel ellentétesen, amelyek mellett magánszereplők befektetéseket eszközöltek a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia termelésébe, és hosszú távú villamosenergia-adásvételi szerződéseket kötöttek az állam által szabályozott, villamosenergia-ellátással foglalkozó vállalkozásokkal — idő előtt hatályon kívül helyezi a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia termelésének előmozdítására irányuló, törvény által előírt azon intézkedéseket, amelyek hosszú távú villamosenergia-adásvételi szerződésekkel állnak összefüggésben?

4.

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról [helyesen: a megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználásának támogatásáról] szóló 2009/28/EK irányelv (1) (8) és (14) preambulumbekezdésének figyelembevételével úgy kell-e értelmezni az irányelv 3. és 4. cikkét, hogy azok arra kötelezik a tagállamokat, hogy az irányelv átültetését célzó nemzeti intézkedésekkel a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia — többek között a napenergia — termelése terén jogbiztonságot teremtsenek a befektetők számára?

Az e kérdésre adandó igenlő válasz esetén: megengedhető-e a 2009/28 irányelv (8) és (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. és 4. cikke szerint a PZR ZIDZE 18. §-ában szereplő azon nemzeti jogszabály, amely — az irányelv átültetése céljából eredetileg elfogadott nemzeti intézkedéseknek megfelelően — lényegesen megváltoztatja a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia megszerzésére vonatkozó preferenciális feltételeket az ilyen energiaforrásból előállított villamos energia megszerzéséről szóló, már megkötött hosszú távú szerződések esetében is?

5.

Hogyan kell értelmezni a „tagállam” fogalmát az uniós jog nemzeti szintű alkalmazása céljából? A Bíróság 1990. július 12-i Foster és társai ítéletének (C-188/89, EU:C:1990:313) és a Bíróság ezen ítélkezési irányvonal szerint hozott következő ítéleteinek figyelembevételével kiterjed-e ez a fogalom valamely általános gazdasági érdekű szolgáltatás (villamosenergia-ellátás) olyan nyújtójára, mint a folyamatban lévő bírósági eljárásban perelt vállalkozás, amelyre — törvényben szabályozott feltételekkel, állami hatóság aktusa alapján és e hatóság felügyelete alatt — e szolgáltatás nyújtását ruházták?