Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 42017Y0615(01)

    A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás sportra vonatkozó uniós munkatervről (2017. július 1. – 2020. december 31.)

    HL C 189., 2017.6.15, p. 5–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Date of document:
    15/06/2017; közzététel napja
    Author:
    Az Európai Unió Tanácsa, A tagállamok kormányainak képviselői
    Form:
    Állásfoglalás

    15.6.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 189/5

    A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás sportra vonatkozó uniós munkatervről

    (2017. július 1. – 2020. december 31.)

    (2017/C 189/02)

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI,

    I.   BEVEZETÉS

    1.

    EMLÉKEZTETNEK a – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. és 165. cikke alapján – az Európai Unióra ruházott azon hatáskörre, amelynek értelmében többek között a sport területén az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit.

    2.

    EMLÉKEZTETNEK a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó 2011–2014-es (1) és 2014–2017-es (2) uniós munkatervről elfogadott állásfoglalásokra.

    3.

    ÜDVÖZLIK a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2014–2017) végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági jelentést (3).

    4.

    ÚGY VÉLIK, hogy a sport hozzájárulhat az Unió biztonság-, gazdaság- és szociálpolitikai menetrendje keretében meghatározott átfogó prioritások, valamint különösen az Európa 2020-nak, vagyis az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájának a megvalósításához.

    5.

    MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy a sport területe fontos szerepet tölt be az uniós szintű ágazatközi együttműködésben, és ezáltal elősegíti a fenntartható fejlődés biztosítását, valamint az EU előtt álló, ágazatokon átívelő társadalmi-gazdasági és biztonsági vonatkozású kihívások – többek között a migráció, a társadalmi kirekesztődés, az esetenként erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás, a munkanélküliség, az egészségtelen életmód és az elhízás – megfelelő kezelését.

    6.

    MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy megfelelő együttműködésre van szükség a sport terén érdekelt felekkel, többek között strukturált párbeszéd révén (4).

    7.

    TUDOMÁSUL VESZIK az Eurobarométer „Sport és testmozgás” témában készült felmérésének 2014-ben közzétett eredményeit, melyek szerint a tagállamok között jelentős különbségek figyelhetők meg az önkéntes munkával és az ülő életmóddal kapcsolatos eredmények tekintetében, valamint tudomásul veszik az Eurostat által a sport területére vonatkozó főbb gazdasági és társadalmi adatok alapján összeállított statisztikákat.

    8.

    MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy az európai értékek sportdiplomáciai eszközökkel történő előmozdítása céljából együttműködésre van szükség egyrészt a harmadik országokkal – különös tekintettel a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokra –, másrészt a sport területén illetékes nemzetközi szervezetekkel – köztük például az Európa Tanáccsal, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel és az Egészségügyi Világszervezettel.

    9.

    ENNEK MEGFELELŐEN MEGÁLLAPODNAK ABBAN,

    —

    hogy továbbfejlesztik a sport területén folytatott európai együttműködés kereteit azáltal, hogy létrehozzák a sportra vonatkozó, a tagállami és bizottsági intézkedéseket felölelő harmadik uniós munkatervet;

    —

    hogy ezúttal konkrét időkeretet határoznak meg a munkatervre vonatkozóan, nevezetesen: a 2017. július 1-től2020. december 31-ig tartó időszakot;

    —

    hogy a sport területén uniós szinten végrehajtott intézkedéseknek az e munkatervben és az I. mellékletben foglalt, prioritásként kezelendő területekre, fő témákra, eredményekre, munkamódszerekre és struktúrákra kell összpontosítaniuk.

    II.   UNIÓS MUNKATERV A SPORT EURÓPAI DIMENZIÓJÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉÉRT

    10.

    ÚGY VÉLIK, hogy a sportra vonatkozó uniós munkatervnek az alábbi célokra kell irányulnia:

    —

    ágazatközi együttműködés révén annak tudatosítása az EU különböző szakpolitikai területein, hogy a sport hozzájárulhat az EU előtt álló szakpolitikai kihívásoknak való megfeleléshez;

    —

    a sport területére vonatkozó, tényalapú háttérismeretek további megerősítése;

    —

    a tagállamok és a Bizottság – valamint adott esetben a sportmozgalom és az egyéb érdekelt felek – együttműködésén alapuló összehangolt megközelítés előmozdítása annak érdekében, hogy uniós szinten hosszú távon értéktöbbletet teremtsenek a sport területén;

    —

    a transznacionális kihívások kezelése egy összehangolt uniós megközelítés alkalmazásával;

    —

    a sport sajátos jellegének figyelembevétele;

    —

    hozzájárulás az Unió gazdaság- és szociálpolitikai menetrendjében, valamint a fenntartható fejlődés vonatkozásában meghatározott átfogó prioritások megvalósításához és ezáltal a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítéséhez, továbbá a 2020 utáni időszak előkészítéséhez (5);

    —

    a nemek közötti egyenlőség előmozdítása;

    —

    az oktatás és a sport közötti kapcsolat figyelembevétele, különös tekintettel a kettős karrierrekre;

    —

    a sportra vonatkozó első két uniós munkaterv eredményeinek felhasználása;

    —

    az Erasmus+ program keretében indított tevékenységek hatásának kiegészítése és felerősítése a sport területén;

    —

    a szabadidősport fejlődésének elősegítése az EU-ban.

    11.

    HANGSÚLYOZZÁK, hogy ennek az uniós munkatervnek olyan rugalmas keretként és eszközként kell szolgálnia, amelyet a megfelelő ütemben hozzá lehet igazítani a sport területén végbemenő változásokhoz, valamint a leendő elnökségek prioritásaihoz.

    12.

    EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak e munkaterv tárgyidőszakában az alább felsorolt területekkel és fő témákkal kell kiemelten foglalkozniuk. Ezeket az esetlegesen felmerülő új fejlemények fényében minden elnökség kiegészítheti:

    1.

    a sport integritása, különös tekintettel a jó kormányzás előmozdítására, beleértve a kiskorúak védelmét, a sport sajátos jellegének figyelembevételét, valamint a korrupció, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és a doppingszerek használata elleni küzdelmet;

    2.

    a sport gazdasági dimenziója, különös tekintettel a sport területén megvalósuló innovációra, valamint a sport és a digitális egységes piac kapcsolatára;

    3.

    a sport és a társadalom kapcsolata, különös tekintettel a társadalmi befogadásra, az edzők szerepére, a sport és az azon keresztül megvalósuló oktatás/nevelés közötti kapcsolatra, a sport és az egészség összefüggéseire, a sport és a környezet kapcsolatára, a sport és a média kapcsolatára, valamint a sportdiplomáciára.

    A felsorolt főbb célok megvalósításához kapcsolódó részleteket az I. melléklet tartalmazza.

    13.

    EGYETÉRTENEK abban, hogy

    —

    a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják az uniós munkatervet;

    —

    az uniós munkaterv félidős áttekintésére 2019 első felében kerül majd sor.

    III.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK

    14.

    TUDATÁBAN VANNAK, hogy a munkaterv végrehajtásához a továbbiakban is szükség van a tagállamok, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti szoros együttműködésre. Tisztában vannak továbbá azzal is, hogy az együttműködésbe mind nemzeti, mind európai és nemzetközi szinten szorosan be kell vonni a sportmozgalmat és a megfelelő illetékes szervezeteket, így például az Európa Tanácsot, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget (WADA) és az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).

    15.

    ÚGY ÍTÉLIK MEG, HOGY

    megfelelő munkastruktúrák, és -módszerek létrehozására van szükség az első két uniós munkaterv eredményeinek továbbvitele, illetve a fenti 12. pontban vázolt, prioritást élvező területek, illetve fő témák alapján az új eredmények kidolgozása céljára;

    a Bizottságnak adott esetben szakértői csoportokat kell létrehoznia és klasztertalálkozókat kell szerveznie azon szakpolitikai területekhez kapcsolódóan, amelyekkel többek között a sportra vonatkozó előző és jelenlegi munkaterv is részletesen foglalkozott.

    Egy vagy több tagállam kérésére találkozókat lehetne szervezni közös érdekű témákat illetően (az érdekelt tagállamok csoportjai). E találkozók többek között a részt vevő tagállamok között szervezendő, a társaktól való tanulást célzó tevékenységekkel foglalkoznak majd.

    Az alkalmazott munkastruktúrák és -módszerek között szerepelhetnek még elnökségi konferenciák és szemináriumok, informális sportminiszteri és vezetői találkozók, valamint európai bizottsági tanulmányok, konferenciák és szemináriumok is.

    A munkamódszerekhez kapcsolódó főbb elveket a II. melléklet tartalmazza.

    2020 második felében a Tanács a Bizottságnak a 2020 első felében elkészítendő jelentése alapján értékelni fogja ezen uniós munkaterv végrehajtását.

    IV.   TOVÁBBI LÉPÉSEK

    16.

    FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

    —

    e munkaterv hatékony végrehajtása érdekében működjenek együtt a Bizottsággal, és alkalmazzák az ezen állásfoglalásban meghatározott munkastruktúrákat és -módszereket;

    —

    a nemzeti szintű szakpolitikák kidolgozásakor a szubszidiaritás elvét és a sportirányítási struktúrák autonómiáját tiszteletben tartva vegyék kellőképpen figyelembe ezt az uniós munkatervet;

    —

    a tevékenységek relevanciájának és láthatóságának biztosítása érdekében rendszeresen tájékoztassák a sport területén érdekelt feleket – és adott esetben konzultáljanak velük – az uniós munkaterv végrehajtása terén tett előrehaladásról;

    —

    adott esetben a tagállamokban és a megfelelő szinteken terjesszék a sportra vonatkozó előző és jelenlegi uniós munkaterv keretében elért eredményeket;

    —

    szervezzenek találkozókat közös érdekű témákban (az érdekelt tagállamok csoportjai);

    —

    a Bizottsággal együttműködésben kezdeményezzenek és folytassanak le a társaktól való tanulást célzó gyakorlatokat.

    17.

    FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

    —

    programjuk kidolgozása során az elnökségi trió keretében is fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira, és építsenek az elért eredményekre;

    —

    tájékoztassák a tagállamokat az olyan, egyéb tanácsi formációk keretében folyamatban lévő vagy tervezett munkáról, amely hatással van a sport területére;

    —

    az ezen állásfoglalás tárgyát képező időszak végén a Bizottság által készített jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új uniós munkaterv tervezetére;

    —

    vegyék fontolóra a sportmozgalommal folytatott strukturált párbeszéd értékelését (6).

    18.

    FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

    —

    működjön együtt a tagállamokkal a munkaterv végrehajtásában, különösen az I. mellékletben vázolt eredmények tekintetében;

    —

    tájékoztassa a tagállamokat az EU más szakpolitikai területein folytatott vagy tervezett, a sportra hatással lévő kezdeményezésekről, továbbá a Bizottságban zajló, a sportot érintő fejleményekről;

    —

    tájékoztassa a sportmunkacsoportot a szakértői csoportok megbízatásáról;

    —

    támogassa a tagállamokat és a többi érintett szereplőt az ebben az állásfoglalásban rögzített területekkel és főbb témákkal kapcsolatos tevékenységeikben, különösen a következők révén:

    —

    annak a vizsgálata, hogy milyen módon lehetne megkönnyíteni, hogy a tagállamok és a szakértők részt vegyenek, illetve a sportmozgalmak képviselői és adott esetben más érdekeltek is meghívást kapjanak az I. mellékletben említett szakértői csoportokba, és ezáltal biztosítható legyen a magas szintű és koherens reprezentativitás és szakértelem;

    —

    szakértői csoportok létrehozása az alábbi területeken:

    —

    integritás,

    —

    készség- és munkaerőfejlesztés a sport területén;

    —

    a bevált gyakorlatok cseréjének, a társaktól való tanulásnak az előmozdítását, valamint a tudásbázis-építést szolgáló támogatás egyéb formáinak kialakítása (pl. tanulmányok);

    —

    a szükséges szakértői anyagok biztosítása a dopping elleni küzdelmet illetően, különös tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat esetleges jövőbeli módosításai összegyeztethetők-e az uniós joggal;

    —

    logisztikai és technikai támogatás nyújtása az uniós sportpolitikával kapcsolatos releváns dokumentumok és információk összegyűjtéséhez és terjesztéséhez;

    —

    speciális klasztertalálkozók szervezése azokon a szakpolitikai területeken, amelyekkel a sportra vonatkozó előző és jelenlegi munkaterv részletesen foglalkozott. E találkozók célja, hogy a résztvevők – különösen az I. mellékletben említett területeket illetően – megvitassák a sport területére irányuló, uniós finanszírozású projektek szakpolitikai szempontból releváns eredményeit, megosszák egymással a konkrét témákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokat és tapasztalatokat, áttekintsék az elért eredményeket, valamint megállapítsák, hogy mely területeken van szükség további intézkedésekre. Ezeket a találkozókat legalább évi rendszerességgel kell megtartani;

    —

    biztosítsa az általa korábban létrehozott, a szabadidősporttal, illetve a sport és a diplomácia kapcsolatával foglalkozó magas szintű csoportok munkájának utókövetését;

    —

    biztosítsa, hogy megfelelő intézkedések kövessék a jó kormányzással foglalkozó korábbi szakértői csoport ajánlásait, valamint biztosítsa a munka folytonosságát a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával kapcsolatos aktuális kérdések kapcsán;

    —

    mozdítsa elő a sport révén szerzett készségek és kompetenciák elismerését;

    —

    mozdítsa elő a sporttal kapcsolatos strukturált párbeszédet, többek között azzal, hogy évente megszervezi a sportélet különböző szintjein tevékenykedő összes kulcsszereplőt összefogó európai uniós sportfórumot;

    —

    hozza létre az évente megrendezendő európai sporthetet, és e munkaterv prioritásaival összhangban az egész év során folyamatosan népszerűsítse az eseményt a sportban és a testmozgásban való részvétel előmozdításának eszközeként;

    —

    az Erasmus+ program és más releváns uniós programok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok forrásait igénybe véve támogassa az e munkatervben foglalt, prioritást élvező területeket és a hozzájuk tartozó fő témákat;

    —

    a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján 2020 első felében fogadjon el jelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. Adott esetben ez a jelentés fogja képezni a 2020 második félévében esedékes következő uniós munkaterv kidolgozásának az alapját;

    —

    adott esetben tegyen közzé tájékoztatást a sportra vonatkozó előző és jelenlegi uniós munkaterv szerinti munkastruktúrák keretében elért eredményekről.

    (1)  HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

    (2)  HL C 183., 2014.6.14., 12. o.

    (3)  5516/17 + ADD 1.

    (4)  A Tanács 2010. november 18-i állásfoglalása, melyben a Tanács megállapodott abban, hogy rendszeresen – általában a tanácsi ülések alkalmával – informális találkozót szervez az uniós hatóságok és a sportmozgalom vezető képviselői számára az uniós sportpolitika kérdéseinek megvitatása céljából (HL C 322., 2010.11.27., 1. o.).

    (5)  A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság 10 politikai prioritása (https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/juncker-political-guidelines-speech_hu.pdf).

    (6)  Ennek keretében a strukturált párbeszédről szóló, 2010. november 18-i tanácsi állásfoglalást is értékelni lehetne.

    I. MELLÉKLET

    Fő témák (12. pont), elvárt eredmények és a vonatkozó munkastruktúrák

    Fő téma

    Munkamódszer/feladatok

    Eredmény és céldátum

    Vezető(k)

    1. prioritás: A sport integritása

    A dopping elleni küzdelem

    A Tanács és előkészítő szervei

    A dopping elleni küzdelemmel kapcsolatos szakértői anyagok kidolgozása a szakértői találkozókon és ezek megvitatása a sportmunkacsoport ülésein, különös tekintettel a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat esetleges jövőbeli módosításainak az uniós joggal való kompatibilitására

    2017–2019

    —

    Az EU hozzájárulása

    a Bizottság és az elnökség

     

    Az EU és tagállamai által a CAHAMA és a WADA ülésein képviselendő álláspontok kidolgozása, szükség szerint szakértői találkozók nyomán

    2017–2020

    —

    Az EU álláspontja

    a Bizottság és az elnökség

     

    Szeminárium

    Hogyan előzhető meg a doppingszerek fiatalok általi használata a hivatásos és a szabadidősportban

    2017 második fele

    —

    jelentés

    —

    A bevált gyakorlatok megosztása

    elnökség

    Jó kormányzás

    Szakértői csoport

    Integritás

    A jó kormányzásra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó elismert nemzetközi normák és kezdeményezések alkalmazása, különösen oly módon, hogy egyéb területeken alkalmazott normákat és kezdeményezéseket vezetnek be a sport területén

    Mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása

    2018–2020

    —

    a bevált gyakorlatok megosztása

    —

    jelentés

    Bizottság

     

    A Tanács és előkészítő szervei

    Ajánlások a sporttal kapcsolatos korrupció elleni esetleges jövőbeli uniós szintű intézkedésekre vonatkozóan

    2019 második fele

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

    A kiskorúak védelme

    Tanulmány

    A gyermekbántalmazás elterjedtsége a sportban

    2019 első fele

    —

    jelentés

    Bizottság

     

    Szeminárium

    A fiatal sportolók védelméről és a sportban a gyermekek jogainak biztosításáról szóló ajánlásokat (1) követő intézkedések

    2019 második fele

    —

    A bevált gyakorlatok cseréje

    —

    jelentés

    elnökség

     

    A Tanács és előkészítő szervei

    A kiskorúak fizikai és lelki épségének védelme a szabadidő- és az elitsportban

    2019 második fele

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

    A sport sajátosságai

    Az érdekelt tagállamok csoportja

    A sporttal és a sportszervezetekkel kapcsolatos uniós jog

    2019 első fele

    —

    (esetleg) Ajánlások/helyzetjelentés

    SE, FR, ES, NL

     

    Szeminárium

    A sport sajátosságai az EU-ban

    2019 második fele

    —

    Véleménycsere

    —

    jelentés

    Bizottság

    2. prioritás: A sport gazdasági vonatkozásai

    A sporthoz kötődő innováció

    Klasztertalálkozó

    A sport gazdasági haszna – sportágazati szatellitszámlák (SSA) A sportágazati szatellitszámlák gyakorlati alkalmazása a szakpolitikai döntéshozók számára

    2018 első fele

    —

    a bevált gyakorlatok megosztása

    Bizottság

     

    A Tanács és előkészítő szervei

    Figyelemfelhívás a sport gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiára – a sport és az innováció gazdasági előnyeinek előtérbe helyezése

    2018 második fele

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

     

    Konferencia

    Figyelemfelhívás a sport gazdasági vonatkozásaira, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiára – a sport és az innováció gazdasági előnyeinek előtérbe helyezése

    2018 második fele

    —

    a bevált gyakorlatok megosztása

    —

    jelentés

    elnökség

    A sport és a digitális egységes piac

    Szeminárium

    A digitális egységes piac jelentette előnyök és kihívások a sport jobb finanszírozása és piaci hasznosítása szempontjából

    2019 első fele

    —

    jelentés

    elnökség

    3. prioritás: Sport és társadalom

    Sport és média

    Konferencia

    A média szerepe és hatása a sportban

    2020 első fele

    —

    jelentés és a bevált gyakorlatok megosztása

    elnökség

     

    A Tanács és előkészítő szervei

    A média szerepe és hatása a sportban

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

    Az edzők szerepe

    A Tanács és előkészítő szervei

    Az edzők szerepe a társadalomban

    2017 második fele

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

     

    Konferencia

    Az edzők szerepe, státusza és felelőssége a társadalomban

    2017 második fele

    —

    jelentés

    —

    A bevált gyakorlatok megosztása

    elnökség

    Oktatás/nevelés a sportban és a sporton keresztül

    Konferencia

    Testmozgás, sport és a sportolók kettős karrierje: előtérben az egyetem és az oktatás

    2017 második fele

    —

    jelentés

    —

    a bevált gyakorlatok megosztása

    elnökség

     

    Szakértői csoport

    készség- és humánerőforrás-fejlesztés a sport területén

    2018–2020

    —

    iránymutatások

    Bizottság

     

    Szeminárium

    Az edzők sporttal kapcsolatos képesítései és kompetenciái

    2020 első fele

    —

    jelentés

    elnökség

    Társadalmi befogadás

    A Tanács és előkészítő szervei

    Az európai értékek előmozdítása a sport révén

    2018 első fele

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

     

    Konferencia

    A szabadidősport mint az integrációnak, valamint a hagyományok és az innováció közötti szakadék áthidalásának az eszköze

    2018 első fele

    —

    jelentés

    elnökség

     

    Tanulmány

    A sport akadálymentesítése a fogyatékossággal élők számára

    2018 második fele

    —

    jelentés

    Bizottság

     

    A Tanács és előkészítő szervei

    A sport akadálymentesítése a fogyatékossággal élők számára

    2019 első fele

    —

    (esetleg) tanácsi következtetések

    elnökség

     

    Konferencia

    A szervezett keretek közötti sportolás előnyei a kevesebb lehetőséggel rendelkező személyek számára

    2019 első fele

    —

    bevált gyakorlatokat/példákat bemutató kézikönyv

    elnökség

     

    Klasztertalálkozó

    Az egészségfejlesztő testmozgás népszerűsítése

    2017 második fele

    —

    a bevált gyakorlatok megosztása

    Bizottság

    Sport és egészség

    Szeminárium

    Munkahelyi sportolás és testmozgás

    2018 második fele

    —

    jelentés

    elnökség

    Sport és környezetvédelem

    Az érdekelt tagállamok csoportja

    Városfejlesztés, természeti sportok, környezeti fenntarthatóság a nagyszabású sportesemények összefüggésében, környezetbarát és energiahatékony sportlétesítmények

    2019–2020

    —

    az ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztása

    —

    jelentés

    FR, DE, PT

    Sportdiplomácia

    Tanulmány

    Az uniós külkapcsolatok fejlesztése a sport által

    2017 második fele

    —

    esettanulmányokon és bevált gyakorlatokon alapuló ajánlások

    Bizottság

     

    Szeminárium

    A sportdiplomáciával foglalkozó bizottsági magas szintű csoport tevékenységét, a sportdiplomáciáról szóló, 2016. novemberi tanácsi következtetéseket, valamint a sportdiplomáciáról szóló szemináriumot követő intézkedések

    2017 második fele

    —

    A további lépések megtervezése

    Bizottság

    (1)  A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoport – „Kihívások: erőszak, amelytől védeni kell a kiskorú sportolókat” – Ajánlások a fiatal sportolók védelméről és a sportban a gyermekek jogainak biztosításáról, 2016. június, 12. o.

    II. MELLÉKLET

    A munkamódszerekhez és -struktúrákhoz, valamint a jelentéstételhez kapcsolódó elvek

    —

    Valamennyi tagállam önkéntesen és szabadon vesz részt a szakértői és klasztercsoportok, valamint az érdekelt tagállamok csoportjainak munkájában.

    —

    A Bizottság gondoskodni fog a különböző területekről érkező szakértők, többek között a közigazgatási szakemberek és a sportban érdekelt felek legmegfelelőbb és leghatékonyabb közreműködéséről.

    —

    A bizottsági szakértői és klasztercsoportok tagjaira és munkarendjére vonatkozó részletes szabályokat a 2016. május 30-i bizottsági határozat (1) tartalmazza.

    —

    Sajátos igényeik és a kívánt eredmények tükrében az érdekelt tagállamok csoportjai meghatározhatják saját munkamódszereiket és -struktúráikat. A Bizottságot adott esetben be kell vonni e csoportok munkájába.

    —

    A Bizottság beszámol a sportmunkacsoportnak a szakértői és klasztercsoportokban végzett munka előrehaladásáról, és ismerteti az eredményeket. Az érdekelt tagállamok csoportjai képviselőt jelölnek ki ugyanezen feladat elvégzésére.

    —

    A Tanács sportmunkacsoportja adott esetben további iránymutatást nyújt a kívánt eredmények és ütemezés garantálása érdekében.

    —

    Az összes csoport üléseinek napirendje és az üléseikről szóló jelentések minden tagállam számára hozzáférhetők lesznek, függetlenül attól, hogy egy-egy tagállam milyen mértékben vesz részt az adott területen folyó munkában. A csoport által elért eredményeket uniós és nemzeti szinten egyaránt közzéteszik és terjesztik.

    —

    A Bizottság a munkaterv végrehajtásáról szóló jelentésébe beépíti a különböző munkamódszerekkel elért eredményeket.

    (1)  A bizottság 2016. május 30-i határozata a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok megállapításáról (C(2016) 3301 final).

    Top