27.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/27

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok vonatkozásában felső határértékeket határoz meg.

(2)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) élelmiszerláncba bekerülő szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM) 2016 májusában tudományos szakvéleményt (3) fogadott el a 3- és 2-monoklór-propán-diol (MCPD) és azok zsírsavészterei, valamint a glicidil-zsírsavészterek élelmiszerekben való jelenlétének az emberi egészségre gyakorolt kockázataival kapcsolatban.

(3)

A Hatóság – arra az aktualizált iránymutatásra való tekintettel, amelyet tudományos bizottsága a „benchmark dózis” megközelítés kockázatértékelésekben való alkalmazásával kapcsolatban adott ki (4) – úgy határozott, hogy újraértékeli a 3-MCPD és zsírsavésztereit, miután alaposan elemezte egyfelől az élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság (5), másfelől a Hatóság szóban forgó szennyező anyaggal kapcsolatos véleményei közötti eltéréseket. Ezért indokoltnak tűnik mindaddig várni a megfelelő szabályozói intézkedések meghozatalával, amíg meg nem lesz a 3-MCPD és zsírsavészterei újraértékelésének eredménye.

(4)

A glicidil-zsírsavészterek a finomított növényi olajokban és zsírokban igen nagy mennyiségben előforduló élelmiszer-szennyező anyagok. A glicidil-zsírsavészterek a gyomor-bél rendszerben hidrolízis útján glicidollá alakulnak át.

(5)

A Hatóság megállapította, hogy a glicidol genotoxikus és karcinogén vegyület. Tekintettel a glicidol potenciálisan genotoxikus és karcinogén hatására, a Hatóság az „expozíciós tűréshatár” („MoE”) megközelítést alkalmazta. A csecsemőkkel, kisgyermekekkel és gyermekekkel kapcsolatos expozíciós forgatókönyvek nyomán 12 800 és 4 900 közötti, a kizárólag anyatej-helyettesítő tápszerrel táplált csecsemők esetében pedig 5 500 és 2 100 közötti az expozíciós tűréshatárt állapítottak meg. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a 25 000 alatti expozíciós tűréshatár egészségi szempontból kockázatos. Ezért indokolt felső határértéket megállapítani a végső fogyasztók számára forgalmazott vagy élelmiszer-összetevőként való felhasználásra szánt növényi olajokban és zsírokban található glicidil-zsírsavészterekre vonatkozóan. A csecsemők, kisgyermekek és gyermekek egészségével kapcsolatos kockázatokra való tekintettel a bébiételek előállítására és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, feldolgozott gabona alapú élelmiszerek előállítására szánt növényi olajok és zsírok tekintetében pedig indokolt még szigorúbb felső határérték megállapítása.

(6)

A csecsemők, kisgyermekek és gyermekek egészségét érintő mindennemű kockázat kizárása érdekében, valamint különös tekintettel a kizárólag anyatej-helyettesítő tápszerrel táplált csecsemők glicidil-zsírsavésztereknek való lehetséges expozíciójára, indokoltnak tűnik szigorú, kimondottan az anyatej-helyettesítő tápszerekre, az anyatej-kiegészítő tápszerekre, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekre vonatkozó felső határértéket megállapítani. Mivel azonban az anyatej-helyettesítő tápszerekben, az anyatej-kiegészítő tápszerekben és a csecsemők és kisgyermekek számára készített, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerekben található glicidil-zsírsavészterek mennyiségének további csökkentése is szükségesnek mutatkozik, a felső határértékeket felül kell vizsgálni, amint szigorúbb határértékek elemzésére is alkalmas megbízható módszer áll rendelkezésre, amellyel biztosítható ezen értékek hatékony érvényesítése.

(7)

Az élelmiszer-vállalkozóknak elegendő időt kell hagyni arra, hogy termelési folyamataikat hozzá tudják igazítani a rendelkezésekhez.

(8)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,