32011D0235

EUR-Lex

L'accesso al diritto dell'Unione europea

Questo documento è un estratto del sito web EUR-Lex.

EUROPA
EUR-Lex home
Határozat - 2011/235 - IT - EUR-Lex

Guida

Consigli per la ricerca

Servono più opzioni di ricerca? Utilizzare la Ricerca avanzata

Documento 32011D0235

A Tanács 2011/235/KKBP határozata ( 2011. április 12. ) az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről

HL L 100., 2011.4.14, pagg. 51–57 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

(HR)
⏵A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)
horvát különkiadás: fejezet 18 kötet 008 o. 288 - 294

Stato giuridico del documento In vigore: Questo atto è stato modificato. Versione consolidata attuale: 26/06/2024

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2011/235/oj

HTML

PDF

Gazzetta ufficiale

14.4.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 100/51

A TANÁCS 2011/235/KKBP HATÁROZATA

(2011. április 12.)

az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	A Tanács 2011. március 21-én ismételten hangot adott az iráni emberi jogi helyzet romlása miatt érzett mély aggodalmának.

(2)

A Tanács különösen a kivégzések számának az elmúlt hónapokban bekövetkezett drasztikus emelkedését, valamint az iráni állampolgárok szisztematikus elnyomását emelte ki, akiket zaklatnak és letartóztatnak, mert a szabad véleménynyilvánításhoz és a békés gyülekezéshez való törvényes jogukat gyakorolják. Az Unió is megismételte, hogy határozottan elítéli a kínzást és a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód egyéb formáit.

(3)	Ezzel összefüggésben a Tanács újólag megerősítette azon szándékát, hogy továbbra is fellép az emberi jogok iráni megsértése ellen, és kijelentette, hogy kész korlátozó intézkedéseket bevezetni azokkal szemben, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért Iránban.

(4)

A korlátozó intézkedéseket olyan személyekkel szemben kell bevezetni, akik a békés tüntetőkkel, újságírókkal, emberi jogvédőkkel, diákokkal vagy a törvényes jogaik – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága – védelmében szót emelő egyéb személyekkel szembeni, az emberi jogokat súlyosan megsértő fellépések során az irányításban vagy a végrehajtásban részt vállaltak vagy azért felelősek, valamint akik a tisztességes eljáráshoz való jog súlyos megsértése, a kínzások, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód, illetve a halálbüntetésnek – így a nyilvános kivégzéseknek, a megkövezésnek, az akasztásoknak vagy a fiatalkorú elkövetők kivégzésének – a válogatás nélküli, túlzott, illetve fokozott alkalmazása során az irányításban vagy a végrehajtásban részt vállaltak vagy azért felelősek, mivel ezek a cselekedetek sértik Irán nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit.

(5)	Egyes intézkedések végrehajtásához az Unió további fellépése szükséges,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák a mellékletben felsorolt, az emberi jogok Iránban történő súlyos megsértéséért felelős személyeknek és a velük kapcsolatban álló személyeknek a területükre történő beutazását vagy az azon történő átutazását.

(2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való beutazást.

(3) Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamnak nemzetközi jogi kötelezettsége áll fenn, nevezetesen:

a)	valamely nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országa;

b)	az Egyesült Nemzetek Szervezete által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferencia fogadó országa;

c)	valamely kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás alapján; vagy

d)	az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam) és Olaszország között 1929-ben létrejött lateráni egyezmény alapján.

(4) A (3) bekezdés rendelkezéseit azokra az esetekre is alkalmazni kell, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.

(5) A Tanácsot értesíteni kell minden olyan esetről, amikor egy tagállam a (3) vagy a (4) bekezdés értelmében mentességet ad.

(6) A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések alól, ha az utazást sürgős humanitárius ok vagy kormányközi értekezleteken való részvétel indokolja, beleértve az Unió által támogatott, vagy az EBESZ elnöki tisztét betöltő tagállamban tartott értekezleteket, amennyiben ott az iráni demokráciát, emberi jogokat és jogállamiságot közvetlenül elősegítő politikai párbeszéd zajlik.

(7) Az a tagállam, amely a (6) bekezdésben meghatározott mentességet kíván biztosítani, írásban értesíti erről a Tanácsot. A mentességet megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az ellen a Tanács egy vagy több tagja – a javasolt mentességről szóló értesítés kézhezvételétől számított két munkanapon belül – írásban kifogást emel. Azonban abban az esetben, ha a Tanács egy vagy több tagja kifogást emel, a Tanács minősített többséggel határozhat a javasolt mentesség megadásáról.

(8) Azokban az esetekben, amikor a (3), a (4), a (6) vagy a (7) bekezdésnek megfelelően egy tagállam engedélyezi a mellékletben felsorolt személyeknek a területére való beutazását vagy az azon történő átutazását, az engedély az abban megjelölt célra és az érintett személyekre korlátozódik.

2. cikk

(1) Be kell fagyasztani a mellékletben felsorolt, az emberi jogok Iránban történő súlyos megsértéséért felelős személyekhez, valamint a velük kapcsolatban álló személyekhez és szervezetekhez tartozó, tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

(2) A mellékletben felsorolt személyek és szervezetek rendelkezésére vagy javára – sem közvetlenül, sem közvetve – nem bocsátható pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás.

(3) A hatáskörrel rendelkező tagállami hatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel engedélyezheti egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását vagy rendelkezésre bocsátását, miután megállapította, hogy az érintett pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások:

a)	a mellékletben felsorolt személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek fedezéséhez szükségesek, beleértve az élelmiszerek, a bérleti díj vagy jelzálog, a gyógyszerek és az orvosi kezelés, az adók, a biztosítási díjak és a közműdíjak költségeit;

b)	kizárólag az ésszerű mértékű szakmai tiszteletdíjak és a jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan felmerült kiadások fedezésére szolgálnak;

c)	kizárólag a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szokásos eszköztartási és kezelési díjainak a kiegyenlítésére szolgálnak; vagy

d)	rendkívüli kiadások fedezéséhez szükségesek, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedély megadását megelőzően legalább két héttel közölte a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával és a Bizottsággal a konkrét engedély megadása alapjául szolgáló indokokat.

Az érintett tagállam az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai engedélyezhetik egyes befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a pénzeszközök vagy a gazdasági források az (1) bekezdésben felsorolt személy vagy szervezet mellékletbe történő felvételének időpontja előtt keletkezett bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozaton alapuló zálogjog, vagy azon időpont előtt hozott bírósági, közigazgatási vagy választott bírósági határozat hatálya alá tartoznak;

a pénzeszközöket vagy a gazdasági erőforrásokat kizárólag ilyen zálogjoggal biztosított vagy ilyen határozatban érvényesként elismert követelések kielégítésére fogják használni, az ilyen követelésekkel rendelkező személyek jogaira alkalmazandó irányadó törvényekben és rendelkezésekben meghatározott korlátokon belül;

c)	a zálogjog vagy a határozat nem a mellékletben felsorolt személy vagy szervezet javát szolgálja, valamint

d)	a zálogjog vagy a határozat elismerése nem ellentétes az érintett tagállam közrendjével.

Az érintett tagállam az e bekezdés alapján kiadott minden engedélyről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(5) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg a felsorolt személyt vagy szervezetet abban, hogy a mellékletbe történő felvételének időpontja előtt szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének eleget tegyen, feltéve, hogy az érintett tagállam megállapította, hogy a kifizetést – akár közvetlenül, akár közvetve – nem az (1) bekezdésben említett valamely személy vagy szervezet kapja.

(6) A (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a befagyasztott számlákhoz hozzáadódó:

a)	kamatokra vagy egyéb hozamokra; vagy

b)	olyan szerződések, megállapodások vagy kötelezettségek alapján esedékes kifizetésekre, amelyeket azt megelőzően kötöttek meg, illetve amelyek azt megelőzően keletkeztek, hogy a fenti számlák az (1) és a (2) bekezdésben előírt intézkedések hatálya alá kerültek,

feltéve, hogy e kamatok, egyéb hozamok és kifizetések továbbra is az (1) bekezdésben előírt intézkedések hatálya alá tartoznak.

3. cikk

(1) Valamely tagállamnak vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslata alapján a Tanács összeállítja és módosítja a mellékletben foglalt jegyzéket.

(2) A Tanács – amennyiben a cím ismert, közvetlenül, egyéb esetben pedig értesítés közzététele útján – közli döntését és a jegyzékbe vétel okait az érintett személlyel vagy szervezettel, lehetővé téve e személy vagy szervezet számára, hogy észrevételeket tegyen.

(3) Amennyiben észrevételt vagy új érdemi bizonyítékot nyújtanak be, a Tanács felülvizsgálja döntését, és erről értesíti az érintett személyt vagy szervezetet.

4. cikk

(1) A mellékletnek tartalmaznia kell az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételének okait.

(2) A mellékletnek tartalmaznia kell továbbá az érintett személyek és szervezetek azonosításához szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Személyek esetében ilyen adat lehet a név – beleértve az álneveket is –, a születési idő és hely, az állampolgárság, az útlevél és a személyazonosító okmány száma, a nem, a cím – amennyiben ismert –, valamint a beosztás vagy a foglalkozás. Szervezetek esetében pedig a név, a bejegyzés helye és ideje, a nyilvántartási szám és a székhely.

5. cikk

Ebben a határozatban meghatározott intézkedések hatásának maximalizálása érdekében az Unió arra ösztönzi a harmadik országokat, hogy fogadjanak el hasonló korlátozó intézkedéseket.

6. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2012. április 13-ig kell alkalmazni. A határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Ha a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot meg kell újítani, vagy adott esetben módosítani kell.

Kelt Luxembourgban, 2011. április 12-én.

a Tanács részéről

az elnök

C. ASHTON

MELLÉKLET

Az 1. és 2. cikkben említett személyek és szervezetek jegyzéke

Személyek

	Név	Azonosító adat	Indoklás	A jegyzékbe való felvétel időpontja
1.	AHMADI-MOQADDAM Esmail	Születési hely: Teherán (Irán) – Születési idő: 1961	Az Iráni Nemzeti Rendőrség vezetője A parancsnoksága alatt álló erők brutális támadásokat hajtottak végre békés tüntetőkkel szemben, valamint 2009. június 15-én erőszakos éjszakai támadást a Teheráni Egyetem kollégiumai ellen.
2.	ALLAHKARAM Hossein		Az Ansar-e Hezbollah vezetője és az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) ezredese. Az Ansar-e Hezbollah egyik alapítója. Ez a katonai jellegű erő felel az 1999-ben, 2002-ben és 2009-ben diákok és egyetemek ellen végrehajtott erőszakos fellépés során alkalmazott szélsőséges erőszakért.
3.	ARAGHI (ERAGHI) Abdollah		Az IRGC szárazföldi erői vezetőjének helyettese Közvetlen, személyes felelőssége volt a tüntetések leverésében 2009 nyara folyamán.
4.	FAZLI Ali		A Basij alparancsnoka, az IRGC Seyyed al-Shohada hadtestének (Teherán tartomány) korábbi vezetője (2010. februárig). A Seyyed al-Shohada hadtest felel Teherán tartomány biztonságáért, és 2009-ben kulcsszerepet játszott a tüntetők brutális leverésében.
5.	HAMEDANI Hossein		Az IRGC Rassoulollah hadtestének vezetője, amely 2009 novembere óta Nagy-Teheránért felel. A Rassoulollah hadtest felel Nagy-Teherán biztonságáért, és 2009-ben kulcsszerepet játszott a tüntetők brutális leverésében. Az Ashura-napi eseményekhez kapcsolódó (2009. decemberi) tüntetések, illetve későbbi tüntetések leveréséért is felel.
6.	JAFARI Mohammad-Ali (más néven: „Aziz Jafari”)	Születési hely: Yazd (Irán) – Születési idő: 1957.9.1.	Az IRGC főparancsnoka. Az IRGC és az Aziz Jafari parancsnoklása alatt álló Sarollah támaszpont kulcsszerepet játszott a 2009-es elnöki választásokba való illegális beavatkozásban: politikai aktivistákat tartóztattak le és tartottak fogva, valamint tüntetőkkel csaptak össze az utcákon.
7.	KHALILI Ali		Az IRGC parancsnoka, a Sarollah támaszpont orvosi egységének vezetője. Aláírta azt a 2009. június 26-án kelt, az Egészségügyi Minisztériumnak címzett levelet, amely megtiltja, hogy a választásokat követő események során megsérült, illetve kórházba került személyek kézhez kaphassák az őket érintő dokumentumokat és egészségügyi dokumentációt.
8.	MOTLAGH Bahram Hosseini		Az IRGC Seyyed al-Shohada hadtestének (Teherán tartomány) vezetője. A Seyyed al-Shohada hadtest kulcsszerepet játszott a tüntetések leverésének megszervezésében.
9.	NAQDI Mohammad-Reza	Születési hely: Najaf (Irak) – Születési idő: 1952 körül	A Basij parancsnoka. Az IRGC Basij erőjének parancsnokaként Naqdi felelt a Basij által 2009 végén elkövetett visszaélésekért, vagy pedig közreműködött azokban, ideértve a 2009. decemberi Ashura-napi tüntetések elleni erőszakos fellépést, amelynek következtében 15 személy meghalt, és tüntetők százait tartóztatták le. A Basij parancsnokává való 2009. októberi kinevezése előtt Naqdi a Basij hírszerzési részlegének vezetője volt, így ő felelt a választásokat követő erőszakos fellépések során letartóztatott személyek kihallgatásáért.
10.	RADAN Ahmad-Reza	Születési hely: Isfahan (Irán) – Születési idő: 1963	Az Iráni Nemzeti Rendőrség helyettes vezetője. Radan 2008 óta az Iráni Nemzeti Rendőrség helyettes vezetője, és ilyen minőségében ő felelt a rendőrség által a tüntetőkkel szemben elkövetett verésekért, gyilkosságokért, önkényes letartóztatásokért és fogva tartásokért.
11.	RAJABZADEH Azizollah		A Teheráni Rendőrség korábbi vezetője (2010. januárig). Nagy-Teherán Bűnüldöző Erőinek parancsnokaként Azizollah Rajabzadeh a legmagasabb rangú személy, akit a Kahrizak Börtönben történt visszaélések kapcsán vád alá helyeztek.
12.	SAJEDI-NIA Hossein		A Teheráni Rendőrség vezetője, az Iráni Nemzeti Rendőrség korábbi helyettes vezetője, aki a rendőri műveletekért felel. Az iráni fővárosban a tüntetések leverésére irányuló műveletek koordinálásáért felel a Belügyminisztérium nevében.
13.	TAEB Hossein	Születési hely: Teherán – Születési idő: 1963	A Basij korábbi parancsnoka (2009. októberig). Jelenleg az IRGC hírszerzési alparancsnoka. A parancsnoksága alá tartozó erők részt vettek békés tüntetők tömeges megverésében, meggyilkolásában, fogva tartásában és kínzásában.
14.	SHARIATI Seyeed Hassan		A Mashhadi Bíróság vezetője. A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülésben megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben, és az ítéleteket erővel vagy kínzással kikényszerített vallomásokra alapozták. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot, a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt.
15.	DORRI-NADJAFABADI Ghorban-Ali	Születési hely: Najafabad (Irán) – Születési idő: 1945	Irán korábbi főügyésze (2009. szeptemberig) (korábbi hírszerzési miniszter, Khatami elnöksége alatt). Irán főügyészeként ő rendelte el és felügyelte a választások utáni első tüntetéseket követő kirakatpereket, ahol a vádlottaknak nem biztosították a jogaikat, jogász. Felelősséggel tartozik a Kahrizak Börtönben történt visszaélésekért is.
16.	HADDAD Hassan (más néven: Hassan ZAREH DEHNAVI)		Bíró, Teheráni Forradalmi Bíróság, 26. körzet. Ő felelt a választásokat követő válság kapcsán fogva tartottak ügyeiért, és rendszeresen megfélemlítette a fogva tartottak családjait azok elhallgattatása céljából. Döntő szerepe volt a Kahrizak Börtönbe való bebörtönzések elrendelésében.
17.	Hodjatoleslam Seyed Mohammad SOLTANI		Bíró, Mashhadi Forradalmi Bíróság. A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülésben megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot, a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt.
18.	HEYDARIFAR Ali-Akbar		Bíró, Teheráni Forradalmi Bíróság. Részt vett a tüntetők ügyének tárgyalásában. A bíróság meghallgatta a Kahrizak Börtönben kikényszerített vallomások kapcsán. Döntő szerepe volt a Kahrizak Börtönbe való bebörtönzések elrendelésében.
19.	JAFARI-DOLATABADI Abbas		Teheráni főügyész 2009. augusztus óta. Dolatabadi hivatala nagy számú tüntetőt helyezett vád alá, köztük olyan személyeket, akik 2009 decemberében részt vettek az Ashura-napi tüntetéseken. 2009 szeptemberében elrendelte Karroubi hivatalának bezárását és több reformpolitikus letartóztatását, 2010 júniusában pedig betiltott két reformpárti politikai pártot. Hivatala a „Muharebeh” vádjával (Isten elleni háború) vádolt meg tüntetőket, amely halálbüntetést von maga után, és megtagadta a tisztességes eljárás biztosítását. Hivatala a politikai ellenzék elleni széles körű erőszakos fellépés részeként reformpárti személyeket, emberi jogi aktivistákat és a médiában dolgozókat vett célba és tartóztatott le.
20.	MOGHISSEH Mohammad (más néven: NASSERIAN)		Bíró, a Teheráni Forradalmi Bíróság vezetője, 28. körzet. A választások utáni ügyekért felel. Tisztességtelen bírósági eljárásokban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott társadalmi és politikai aktivisták, valamint újságírók ellen, továbbá halálbüntetést kiszabó ítéleteket számos tüntető, illetve társadalmi és politikai aktivista ellen.
21.	MOHSENI-EJEI Gholam-Hossein	Születési hely: Ejiyeh – Születési idő: 1956 körül	Irán főügyésze 2009. szeptember óta, a bírói kar szóvivője (korábbi hírszerzési miniszter, a 2009-es választások idején). A választások idején ő volt a hírszerzési miniszter, és az irányítása alá tartozó hírszerzési ügynökök aktivisták, újságírók, disszidensek és reformpárti politikusok százainak fogva tartásáért és kínzásáért, valamint hamis vallomások kikényszerítéséért voltak felelősek. Ezenfelül politikai személyiségeket hamis vallomások megtételére kényszerítettek elviselhetetlen kihallgatások folyamán, amelyeknek részeként kínozták, bántották, zsarolták őket, és családtagjaikat megfenyegették.
22.	MORTAZAVI Said	Születési hely: Meybod, Yazd (Irán) – Születési idő: 1967	Az Iráni Csempészet Elleni Munkacsoport vezetője, korábbi teheráni legfőbb ügyész (2009. augusztusig). Teheráni legfőbb ügyészként olyan általános hatályú határozatot adott ki, amelyet aktivisták, újságírók és diákok százainak őrizetbe vételéhez használtak fel. 2010 augusztusában felfüggesztették hivatalából, miután az iráni igazságszolgáltatás vizsgálatot folytatott ellene azzal kapcsolatban, hogy mi volt a szerepe a választások után az ő parancsára letartóztatott három férfi halálában.
23.	PIR-ABASSI Abbas		Teheráni Forradalmi Bíróság, 26. és 28. körzet. A választások utáni ügyekért felel, tisztességtelen bírósági eljárásokban hosszú szabadságvesztés-büntetést kiszabó ítéleteket hozott emberi jogi aktivisták ellen, valamint halálbüntetést kiszabó ítéleteket számos tüntető ellen.
24.	MORTAZAVI Amir		Mashhad helyettes ügyésze. A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülésben megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot, a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt.
25.	SALAVATI Abdolghassem		Bíró, a Teheráni Forradalmi Bíróság vezetője, 15. körzet. A választások utáni ügyek felelőseként ő ülnökölt a 2009 nyarán lefolytatott kirakatperekben, és halálra ítélt a kirakatperben megjelent két monarchistát. Több mint száz politikai fogoly, emberi jogi aktivista és tüntető ügyében szabott ki hosszú szabadságvesztés-büntetést.
26.	SHARIFI Malek Adjar		A Kelet-Azerbajdzsáni Bíróság vezetője. Ő felelt Sakineh Mohammadi-Ashtiani tárgyalásáért.
27.	ZARGAR Ahmad		Bíró, Teheráni Fellebbviteli Bíróság, 36. körzet. Tüntetőkkel szembeni hosszú börtönbüntetést és halálbüntetést kiszabó ítéleteket erősített meg.
28.	YASAGHI Ali-Akbar		Bíró, Mashhadi Forradalmi Bíróság. A felügyelete alatt lefolytatott tárgyalások rögtönítélő, zárt ülésben megtartott tárgyalások voltak, ahol a vádlottak alapvető jogait nem tartották tiszteletben. Mivel tömegével adtak ki kivégzési parancsot, a halálbüntetések kiszabása a tisztességes bírósági eljárás biztosítása nélkül történt.
29.	BOZORGNIA Mostafa		Az Evin börtön 350-es körletének vezetője. Több alkalommal indokolatlan erőszakot alkalmazott a foglyokkal szemben.
30.	ESMAILI Gholam-Hossein		Az Iráni Börtönök Szervezetének vezetője. Ezen minőségében közreműködött politikai tüntetők tömeges őrizetbe vételében és a börtönökben elkövetett visszaélések eltussolásában.
31.	SEDAQAT Farajollah		A Teheráni Általános Börtönigazgatóság főtitkárhelyettese – a teheráni Evin Börtön vezetője 2010. októberig; vezetősége idején kínzásokra került sor a börtönben. Őrként számos alkalommal megfenyegette a foglyokat, és nyomást gyakorolt rájuk.
32.	ZANJIREI Mohammad-Ali		Az Iráni Börtönök Szervezetének helyettes vezetőjeként a börtönökben történt visszaélésekért és jogfosztásokért felelős. Számos fogoly esetében elrendelte a magánzárkába való áthelyezést.

In alto

Scegli le funzioni sperimentali da provare