This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62016TN0699
Case T-699/16 P: Appeal brought on 29 September 2016 by the European Parliament against the judgment of the Civil Service Tribunal of 19 July 2016 in Case F-147/15, Meyrl v Parliament
T-699/16. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-147/15. sz., Meyrl kontra Parlament ügyben 2016. július 19-én hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2016. szeptember 29-én benyújtott fellebbezés
T-699/16. P. sz. ügy: A Közszolgálati Törvényszék F-147/15. sz., Meyrl kontra Parlament ügyben 2016. július 19-én hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2016. szeptember 29-én benyújtott fellebbezés
HL C 454., 2016.12.5, p. 28–28
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
5.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 454/28 |
A Közszolgálati Törvényszék F-147/15. sz., Meyrl kontra Parlament ügyben 2016. július 19-én hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2016. szeptember 29-én benyújtott fellebbezés
(T-699/16. P. sz. ügy)
(2016/C 454/49)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Parlament (képviselők: V. Montebello-Demogeot és M. Dean meghatalmazottak)
A másik fél az eljárásban: Sonja Meyrl (Brüsszel, Belgium)
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet; |
— |
ebből következően utasítsa fel az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet; |
— |
határozzon úgy, hogy a felek maguk viselik a jelen eljárásban felmerült költségeiket; |
— |
S. Meyrl-t kötelezze az elsőfokú eljárásban felmerült költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.
1. |
Az első jogalap jogban való tévedésre, a tények elferdítésére és az indokolás elégtelenségére vonatkozik annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott ítélet 25. pontjában azt állapította meg, hogy az eljárásban résztvevő másik fél egy másik alkalmazási helyre való újrabesorolásának lehetősége lehetővé tett volna ez utóbbi számára, hogy ne bocsássák el. |
2. |
A második jogalap jogban való tévedésre, a tények elferdítésére és az indokolás elégtelenségére vonatkozik a Közszolgálati Törvényszéknek a megtámadott ítélet 23. és 30. pontjában szereplő azon következtetését illetően, hogy a kapcsolati problémák hozzájárultak az eljárásban résztvevő másik fél elbocsátásához. |
3. |
A harmadik jogalap nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozik, mely a Közszolgálati Törvényszék azon következtetéséből tűnik ki, amely szerint ha az eljárásban résztvevő másik felet is meghallgatták volna a kapcsolati problémákat illetően, az ténylegesen megváltoztathatta volna az eljárásban résztvevő másik fél elbocsátásához vezető vitatott határozat elfogadásához vezető döntéshozatali eljárás kimenetelét. |