Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015CN0050

    C-50/15. P. sz. ügy: A Törvényszék (első tanács) T-173/11. sz., Kurt Hesse és Lutter & Partner GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2014. november 27-én hozott ítélete ellen Kurt Hesse által 2015. február 6-án benyújtott fellebbezés

    HL C 138., 2015.4.27, p. 33–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    27.4.2015   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 138/33


    A Törvényszék (első tanács) T-173/11. sz., Kurt Hesse és Lutter & Partner GmbH kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2014. november 27-én hozott ítélete ellen Kurt Hesse által 2015. február 6-án benyújtott fellebbezés

    (C-50/15. P. sz. ügy)

    (2015/C 138/45)

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Fellebbező: Kurt Hesse (képviselő: M. Krogmann ügyvéd)

    A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Lutter & Partner GmbH, Dr. Ing. h. c. F. Porsche AG

    A fellebbező kérelmei

    a Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által a T-173/11 sz. ügyben 2014. november 27-én hozott ítéletet;

    helyezze hatályon kívül a negyedik fellebbezési tanács R 0306/2010-4. sz. fellebbezési ügyben 2011. január 11-én hozott határozatát, és utasítsa el az 5 7 23  432. sz. közösségi védjegybejelentés ellen 2007. február 16-án benyújtott felszólalást.

    másodlagosan a Bíróság

    utalja vissza az ügyet az Európai Unió Törvényszéke elé,

    a fellebbező kéri továbbá, hogy a Bíróság

    az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    A fellebbező fellebbezését a következő jogalapokra alapítja:

    1.

    A Törvényszék tévesen hagyta figyelmen kívül a közösségi védjegyrendelet (1) 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, az áruk hasonlóságára vonatkozó tényezőket.

    A fellebbező vitatja a Törvényszék megállapítását, amely szerint helytálló a fellebbezési tanács azon álláspontja, hogy egyrészt a „hordozható navigációs készülékek, különösen a műholdas navigációs készülékek”, másrészt a felszólalási eljárásban hivatkozott védjeggyel megjelölt áruk hasonlóak. A Törvényszék lényeges tényezőket – így az érintett áruk jellegét, előállítását, értékesítését, forgalmazási módját és értékesítési helyeit – hagyott figyelmen kívül a hasonlóság értékelése során. A fellebbező szerint az összes releváns tényező teljes mértékben és megfelelő súllyal történő figyelembevétele esetén azt a következtetést kellett volna levonni, hogy az áruk nem hasonlóak.

    2.

    A tények elferdítése és a közösségi védjegyrendelet 8. cikkének (5) bekezdése szerinti jóhírnéven alapuló védelemre vonatkozó téves jogalkalmazás

    A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor tényként fogadta el a fellebbezési tanács azon álláspontját, hogy „Carrera” védjegy a széles vásárlóközönség jelentős része előtt ismert. Így különösen a fellebbezési tanács a szakértői vélemény egyetlen szempontjára alapította az álláspontját. A fellebbezési tanács és a Törvényszék a szakértői vélemény lényeges megállapításait – tévesen –„érdektelennek” ítélte, és annak további lényeges megállapításait teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Következésképpen a Törvényszék határozata jelentősen elferdített tényeken és bizonyítékokon alapul.

    3.

    A közösségi védjegyrendelet 8. cikke (5) bekezdésének értelmében vett „imázsátvételre” vonatkozó téves megállapítás

    A fellebbező szerint a Törvényszék tévesen fogadta el a fellebbezési tanács azon álláspontját, mely szerint a fellebbező által bejelentett „Carrera” védjegy javára „imázsátvétel” áll fenn. A fellebbezési tanács álláspontja szerint a bejelentett védjeggyel megjelölt összes áru „beépíthető a gépjárművekbe, és azokban használható”. Ebből következően „társadalmi szokásról” van szó, amely alapján egybeesik egymással egyrészt a bejelentett védjegyek, másrészt a gépjárművek használata. Valójában pusztán az a tény, hogy a bejelentett védjeggyel megjelölt áruk a gépjárművekbe beépíthetők és azokban használhatók semmilyen „társadalmi szokást” nem alapoz meg, és az „imázsátvételt” sem eredményezhet. Ebben a tekintetben, a fellebbező szerint, a fellebbezési tanács és a Törvényszék a határozatában nem adott világos és követhető indokolást.


    (1)  A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).


    Top