27.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 138/32

1)

A tőkeemelést [helyesen: tőkefelhalmozást] terhelő közvetett adókról szóló, 1969. július 17-i 69/335/EGK tanácsi irányelvet (1), konkrétabban annak együttesen értelmezett 2., 4., 10. és 11. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétesek a 2003. december 22-i kerettörvénnyel módosított belga Code des droits de succession kollektív befektetési vállalkozásokat terhelő adóra vonatkozó 161. és 162. cikkéhez hasonló rendelkezések, mivel az említett adó évente terheli a tőkeegyesítő társaság formájában más tagállamban létrehozott, és befektetési jegyeiket Belgiumban forgalmazó kollektív befektetési vállalkozásokat, és azt a Belgiumban jegyzett befektetési jegyeik ilyen jegyzések visszaváltásával vagy visszatérítésével csökkentett teljes összege után kell megfizetni, aminek az a következménye, hogy a Belgiumban az ilyen kollektív befektetési vállalkozások által összegyűjtött összegek az említett adó hatálya alá tartoznak, amíg az említett vállalkozások rendelkezésére állnak?

2)

Az EK-Szerződés 49–55. és 56–66. cikkét, adott esetben az EK-Szerződés 10. cikkével és 293. cikkének második francia bekezdésével együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az, ha egy tagállam egyoldalúan módosítja a belga Code des droits de succession 161. és azt követő cikkei által előírt adó kapcsolóelvét, azért, hogy egy olyan, a nemzetközi adójogban rögzített személyi kapcsolóelvet, amelynek alapja az adóalany lakóhelye, egy olyan állítólagosan valós kapcsolóelvvel váltson fel, amelyet a nemzetközi adójog nem tartalmaz, figyelemmel arra, hogy adójogi szuverenitásának megalapozása érdekében a tagállam a belga Code des droits de succession 162. cikkének (3) bekezdésében szereplőhöz hasonló sajátos szankciót kizárólag a külföldi gazdasági szereplők vonatkozásában ír elő?

3)

Az EK-Szerződés 49. és 56. cikkét, adott esetben az EK-Szerződés 10. cikkével és 293. cikkének második francia bekezdésével együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes a fent leírthoz hasonló adóztatás, amely, mivel semmilyen módon sem veszi figyelembe a másik tagállamban alapított kollektív befektetési vállalkozásokat már származási országukban terhelő adókat, olyan kiegészítő pénzügyi terhet jelent, amely alkalmas befektetési jegyeik belgiumi értékesítésének megzavarására?

4)

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelvet (2), adott esetben az EK-Szerződés 10. cikkével és 293. cikkének második francia bekezdésével együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes a fent leírthoz hasonló adóztatás, mivel az sérti az irányelv arra irányuló fő célkitűzését, hogy megkönnyítse a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeinek forgalmazását az Európai Unióban?

5)

Az EK-Szerződés 49. és 56. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétesek a fent leírthoz hasonló adók beszedése által a másik tagállamban alapított, befektetési jegyeiket Belgiumban forgalmazó kollektív befektetési vállalkozások számára okozott adminisztratív terhek?

6)

Az EK-Szerződés 49. és 56. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes a belga Code des droits de succession 162. cikkének (2) bekezdéséhez hasonló nemzeti rendelkezés, mivel e rendelkezés sajátos szankciót alkalmaz a másik tagállamban alapított, befektetési jegyeiket Belgiumban forgalmazó kollektív befektetési vállalkozásokkal szemben, vagyis azt, hogy a bíróság a jövőre nézve megtilthatja számukra befektetési jegyeik belgiumi forgalmazását, amennyiben minden évben március 31-ig nem nyújtják be adóbevallásukat, vagy elmulasztják a fent hivatkozott adó befizetését?