A Törvényszék (hatodik tanács) T-450/09. sz., Simba Toys GmbH & Co. KG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2014. november 25-én hozott ítélete ellen a Simba Toys GmbH & Co. KG által 2015. január 27-én benyújtott fellebbezés

(C-30/15. P. sz. ügy)

(2015/C 138/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Simba Toys GmbH & Co. KG (képviselő: O. Ruhl Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Seven Towns Limited

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező hat jogalapra hivatkozik. Az első jogalap a 40/94 rendelet (1) 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának megsértésén alapul. A második jogalap a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja i. alpontjának megsértésén alapul. A harmadik jogalap a40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja iii. alpontjának megsértésén alapul. A negyedik jogalap a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii megsértésén alapul. Az ötödik jogalap a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértésén alapul. A hatodik jogalap a 207/2009 rendelet (2) 76. cikke (1) bekezdésének megsértésén alapul.

Az első jogalap tizenegy részre oszlik: helytelen „pontos meghatározás” követelmény; a már piacon lévő áruk helytelen figyelmen kívül hagyása; a védjegyábrázolás felfedésére vonatkozó, a tények és a bizonyítékok elferdítésén alapuló állítások; a „műszaki funkció” szempontjának túlzottan megszorító értelmezése; alapvető önkényes jellemzők hiányának figyelmen kívül hagyása; a közérdekkel kapcsolatos téves megfontolások; az alternatív formák hiánya relevanciájának helytelen jogi értékelése; az alternatív formákra vonatkozó, a tények és a bizonyítékok elferdítésén alapuló állítások; a műszaki funkció okozatával és eredményével kapcsolatos helytelen jogi szempontok; látható vonalak nélküli kockák lehetőségének irrelevanciája; az áruk egyik alkategóriájának állítólagos nem műszaki jellegéből helytelen következtetés az összes olyan áru nem műszaki jellegére, amelyre vonatkozóan a védjegyet bejegyezték.

A második fellebbezési jogalap egy részből áll: az alapvető elemek műszaki jellegűének helytelen figyelmen kívül hagyása.

A harmadik jogalap egy részből áll: helytelen figyelmen kívül hagyása annak, hogy az alapvető elemek jelentős értékkel ruházzák fel az árut.

A negyedik jogalap tizenegy részből áll: a bizonyítási teher helytelen jogi értékelése; a vitatott védjegy egyedi elemeinek helytelen elemzése; az egyedi elemek műszaki jellegének helytelen figyelmen kívül hagyása; helytelen hivatkozás kizárólag az érintett ágazat normáira; helytelen „önkéntességi” szempont; az áruk alkategóriájának állítólagos megkülönböztető képességéből helytelen következtetés az összes olyan áru megkülönböztető képességére, amelyre vonatkozóan a védjegyet bejegyezték; a „legvalószínűbb formára” vonatkozó szempont helytelen alkalmazása; a varázskockának mint a legvalószínűbb formának a tények és a bizonyíték elferdítése révén történő elutasítása; a megkülönböztető képesség helytelen értékelése kizárólag a fogyasztó szemszögéből; a ténylegesen forgalomba hozott különleges termékek figyelembevételének elutasítása; a már fogalomba hozott áruk relevanciájára vonatkozó helytelen jogi szempontok.

Az ötödik jogalap nyolc részből áll: helytelen „egyértelműségi” követelmény; helytelen „önkéntességi” szempont; a „kellően közvetlen és tényleges kapcsolat” szempontjának helytelen értelmezése; a leíró jellegnek kizárólag az áruk általános megszövegezésén alapuló helytelen elemzése; a releváns közönség fogalmának helytelen meghatározása; a közönség ismeretének helytelen értékelése; a jövőbeli fejlődés helytelen figyelmen kívül hagyása; a közérdek helytelen értékelése az alternatív formákra való helytelen hivatkozással.

A hatodik jogalap egy részből áll: helytelen ténymegállapítások bizonyítékok nélkül.

(1)  A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK rendelet (HL L 1994. 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

(2)  A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK rendelet (HL L 78., 1. o.).