Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62011TN0612

    T-612/11. sz. ügy: 2011. december 2-án benyújtott kereset — Treofan Holdings és Treofan Germany kontra Bizottság

    HL C 32., 2012.2.4, p. 34–35 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    4.2.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 32/34


    2011. december 2-án benyújtott kereset — Treofan Holdings és Treofan Germany kontra Bizottság

    (T-612/11. sz. ügy)

    2012/C 32/70

    Az eljárás nyelve: német

    Felek

    Felperesek: Treofan Holdings GmbH (Raunheim, Németország) és Treofan Germany GmbH & Co. KG (Neunkirchen, Németország) (képviselő: J. de Weerth ügyvéd)

    Alperes: Európai Bizottság

    Kérelmek

    A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

    semmisítse meg a Németország által nyújtott C 7/2010 (korábbi CP 250/2009 és NN 5/2010) állami támogatásról (KStG, szanálási rendelkezés) szóló eljárásban 2011. január 26-án hozott C (2011) 275 végleges európai bizottsági határozatot;

    az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

    Jogalapok és fontosabb érvek

    Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek lényegében az alábbiakra hivatkoznak:

    1.

    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a veszteséglevonás nem minősül állami forrásból nyújtott támogatásnak

    A felperesek ezzel kapcsolatban többek között előadják, hogy a szanálási rendelkezés révén vagyoni előny nyújtására nem kerül sor, ezzel szemben arról van szó, hogy nem akadályozzák a veszteségátvitellel kialakuló vagyoni helyzet létrejöttét. Ezáltal a felperesek álláspontja szerint nem valósul meg az állami forrásból való finanszírozás.

    2.

    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás az irányadó referenciarendszer alóli kivétel hiányában

    A felperesek e tekintetben úgy érvelnek, hogy az irányadó referenciarendszer a társaságokra vonatkozó általános veszteséglevonási szabályozás (a jövedelemadóról szóló német törvénynek [Einkommensteuergesetz] a KStG 8c. §-ának (1) bekezdésével és az iparűzési adóról szóló német törvény [Gewerbesteuergesetz] 10. §-ával összefüggésben értelmezett 10d. §-a), és a KStG 8c. §-a általi korlátozás csupán kivételt képez ezen irányadó referenciarendszer alól, amelyet azonban a szanálási rendelkezés mint a kivétel alóli részleges kivétel korlátoz.

    3.

    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás azon gazdasági szereplők megkülönböztetésének hiányában, amelyek az elérni kívánt célra tekintettel összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak

    A felperesek ezzel kapcsolatban előadják, hogy a szanálási rendelkezés minden egyes adófizetésre kötelezett vállalkozás számára előnyös, és nem hoz kedvező helyzetbe sem egyes ágazatokat, illetve tevékenységi területeket, sem pedig meghatározott nagyságú vállalkozásokat.

    4.

    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás az adórendszer jellegén, illetve belső felépítésén alapuló igazolás miatt

    A felperesek e tekintetben előadják, hogy a szanálási rendelkezésnek adórendszerbeli indokai vannak, amelyek olyan alkotmányos elveken alapulnak, mint a teljesítőképesség szerinti adózás, a túladóztatás elkerülése és az arányosság elvének tiszteletben tartása.

    5.

    Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a német adójogi helyzet elégtelen vizsgálatán alapuló nyilvánvaló mérlegelési hiba

    A felperesek e vonatkozásban úgy érvelnek, hogy a Bizottság tévesen értelmezi a veszteséglevonásra vonatkozó német adójogszabályokat.

    6.

    A bizalomvédelem közösségi jogi elvére való hivatkozás

    A felperesek ezzel kapcsolatban többek között előadják, hogy a részesedésszerzések esetén érvényesíthető veszteséglevonással kapcsolatos szanálási adóelőnyöket a Bizottság először a hivatalos vizsgálati eljárás során elemezte, és e vonatkozásban olyan rendkívüli esetről van szó, amelyet sem a jogalkotó, sem a különbíróságok, sem az adóhatóság, ezáltal pedig a vállalkozások még részletes szaktanácsadás igénybevétele esetén sem ismerhettek fel.


    Top