This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62011TN0612
Case T-612/11: Action brought on 2 December 2011 — Treofan Holdings and Treofan Germany v Commission
T-612/11. sz. ügy: 2011. december 2-án benyújtott kereset — Treofan Holdings és Treofan Germany kontra Bizottság
T-612/11. sz. ügy: 2011. december 2-án benyújtott kereset — Treofan Holdings és Treofan Germany kontra Bizottság
HL C 32., 2012.2.4, p. 34–35
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
4.2.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 32/34 |
2011. december 2-án benyújtott kereset — Treofan Holdings és Treofan Germany kontra Bizottság
(T-612/11. sz. ügy)
2012/C 32/70
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Treofan Holdings GmbH (Raunheim, Németország) és Treofan Germany GmbH & Co. KG (Neunkirchen, Németország) (képviselő: J. de Weerth ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg a Németország által nyújtott C 7/2010 (korábbi CP 250/2009 és NN 5/2010) állami támogatásról (KStG, szanálási rendelkezés) szóló eljárásban 2011. január 26-án hozott C (2011) 275 végleges európai bizottsági határozatot; |
— |
az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek lényegében az alábbiakra hivatkoznak:
1. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a veszteséglevonás nem minősül állami forrásból nyújtott támogatásnak A felperesek ezzel kapcsolatban többek között előadják, hogy a szanálási rendelkezés révén vagyoni előny nyújtására nem kerül sor, ezzel szemben arról van szó, hogy nem akadályozzák a veszteségátvitellel kialakuló vagyoni helyzet létrejöttét. Ezáltal a felperesek álláspontja szerint nem valósul meg az állami forrásból való finanszírozás. |
2. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás az irányadó referenciarendszer alóli kivétel hiányában A felperesek e tekintetben úgy érvelnek, hogy az irányadó referenciarendszer a társaságokra vonatkozó általános veszteséglevonási szabályozás (a jövedelemadóról szóló német törvénynek [Einkommensteuergesetz] a KStG 8c. §-ának (1) bekezdésével és az iparűzési adóról szóló német törvény [Gewerbesteuergesetz] 10. §-ával összefüggésben értelmezett 10d. §-a), és a KStG 8c. §-a általi korlátozás csupán kivételt képez ezen irányadó referenciarendszer alól, amelyet azonban a szanálási rendelkezés mint a kivétel alóli részleges kivétel korlátoz. |
3. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás azon gazdasági szereplők megkülönböztetésének hiányában, amelyek az elérni kívánt célra tekintettel összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak A felperesek ezzel kapcsolatban előadják, hogy a szanálási rendelkezés minden egyes adófizetésre kötelezett vállalkozás számára előnyös, és nem hoz kedvező helyzetbe sem egyes ágazatokat, illetve tevékenységi területeket, sem pedig meghatározott nagyságú vállalkozásokat. |
4. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: hiányzó szelektivitás az adórendszer jellegén, illetve belső felépítésén alapuló igazolás miatt A felperesek e tekintetben előadják, hogy a szanálási rendelkezésnek adórendszerbeli indokai vannak, amelyek olyan alkotmányos elveken alapulnak, mint a teljesítőképesség szerinti adózás, a túladóztatás elkerülése és az arányosság elvének tiszteletben tartása. |
5. |
Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése: a német adójogi helyzet elégtelen vizsgálatán alapuló nyilvánvaló mérlegelési hiba A felperesek e vonatkozásban úgy érvelnek, hogy a Bizottság tévesen értelmezi a veszteséglevonásra vonatkozó német adójogszabályokat. |
6. |
A bizalomvédelem közösségi jogi elvére való hivatkozás A felperesek ezzel kapcsolatban többek között előadják, hogy a részesedésszerzések esetén érvényesíthető veszteséglevonással kapcsolatos szanálási adóelőnyöket a Bizottság először a hivatalos vizsgálati eljárás során elemezte, és e vonatkozásban olyan rendkívüli esetről van szó, amelyet sem a jogalkotó, sem a különbíróságok, sem az adóhatóság, ezáltal pedig a vállalkozások még részletes szaktanácsadás igénybevétele esetén sem ismerhettek fel. |