16.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 451/145

Előadó:

Antonio LONGO

1.1

1.2

Az EGSZB teljes mértékben osztja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy ismételten megerősítse az alapvető jogok és a demokratikus értékek védelmét és terjesztését, valamint az egységes hálózat jogi koncepcióját, amelyet egységes közösségi normák irányítanak, csakúgy, mint más szektorokban, és nem „töredezett” a különböző és esetlegesen ellentmondásos szabályozások miatt.

1.3

Az internet jövőbeli irányításának középpontjába azt az alapvető értéket kell helyezni, mely nyílt, megosztáson alapuló, semleges, bárki számára alacsony belépési korlátokat jelentő jellegéből fakad. Az EGSZB mindazonáltal megjegyzi, hogy a közleményben elégtelenül definiálták az együttműködésre épülő irányítás fogalmát, amelyhez az EU-nak hozzá kellene járulnia, valamint azokat az eszközöket és módozatokat, amelyeknek szavatolniuk kellene az internetre vonatkozó határozatokkal kapcsolatos többszereplős folyamatokat. Különösen azt kellene jobban megvilágítani, hogy kinek kellene ellenőrzéseket végezni a hálózatok irányításával kapcsolatban.

1.4

Az ICANN által eddig játszott szerep megszűnésére valamint az IANA funkcióira való tekintettel az EGSZB azt tartaná helyénvalónak, ha az Európai Bizottság határozna az Európai Unió szerepével kapcsolatban a jövőbeni nemzetközi szervezetben.

1.5

Az internetbe vetett bizalom megerősítéséhez bizonyosan hozzájárulna a digitális habeas corpus, amelyről az Európai Parlament határozott, valamint a távközlési csomagban található, az egységes európai távközlési piac megteremtésére irányuló intézkedések végrehajtása.

1.6

A technikai normák megválasztása fontos hatással járhat a polgárok jogaira, köztük a szólásszabadság jogára, a személyes adatok védelmére, a felhasználók védelmére, valamint a tartalomhoz való hozzáférésre. Az internet kialakítása a kezdetektől fogva teljes mértékben támogatta a polgárok jogait. A jogokat érő fenyegetések kormányzati fellépésekből, illetve a hálózattól független ellenőrzés alatt álló weboldalak üzemeltetőitől eredtek. Ezt figyelembe véve is jó lenne azonban olyan ajánlásokat közzétenni, amelyek garantálják az ilyenfajta technikai választások kompatibilitását az emberi jogokkal.

1.7

Az internet jogi aspektusait illetően az EGSZB osztja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy ismételt vizsgálatot kezdeményezzen az egyes törvények és joghatóságok közötti nemzetközi konfliktusok kockázatával kapcsolatban, amelyeket gyakran elmélyítenek az egyes független szabályozó hatóságok rendeletei.

1.8

Az EGSZB kiemeli, hogy a közleményből hiányzik bármiféle utalás néhány, a bizottság által fontosnak tartott technikai és operatív aspektusra. A fő pontok a következők:

1.9

Az EGSZB hangsúlyozza a befogadás fontosságát. Az Európai Unió hozzájárulása az internet globális irányításához nem tekinthet el az ikt-hoz kapcsolódó befogadási politikák ösztönzésétől egy valóban befogadó társadalom feltételeinek megteremtése céljából (lásd a 2006-os Rigai Chartát, amelyet az „Ikt a befogadó társadalomért” című miniszteri konferencián fogadtak el, és amely egy sor olyan hatást irányoz elő, amely szavatolni hivatott az idősebbek érdekében hozott ikt-megoldások megvalósítását az internetes hozzáférés tekintetében az EU-ban). Az internet kialakításánál fogva inkluzív, ezt az ICANN chartája is rögzíti. A hozzáférést a hírközlési szolgáltatók és az internetszolgáltatók ellenőrzik ténylegesen, ezek tevékenységét a nemzeti hatóságok szabályozzák. Az inkluzív jelleg biztosításának felelőssége e szabályozó szerveket, valamint az EU-ban az Európai Bizottságot terheli.

1.10

Az EGSZB végezetül azt ajánlja, hogy az IGF mint az internet iránt érdeklődő valamennyi polgár találkozási helye, egyre inkább erősödjön meg. Az EU-nak főszereplőként kellene fellépnie a következő, isztambuli IGF-en, az Európai Bizottság, a tagállamok és a civil társadalom közös fellépésével.

2.1

Az internet sokarcú jelenség, amely felett senki sem gyakorol átfogó ellenőrzést. A legfontosabb elemek az alábbiak:

3.1

Az Európai Bizottság számos olyan iránymutatást dolgozott ki, amelyek célja egy közös európai internetirányítási megközelítés kialakítása, amely megerősíti Európának az internet fejlesztésében – a digitális belső piac tartóoszlopaként és az innováció, a gazdasági növekedés, valamint a demokrácia és az emberi jogok motorjaként – játszott szerepét. Az Európai Bizottság célja, hogy megerősítse az előző, 2009-ben publikált közleményben (1) ismertetett iránymutatásokat, elősegítve a többszereplős modellt.

3.2

Az átfogó irányítás hiányának kompenzálására az ENSZ égisze alatt létrehoztak egy Internetirányítási Fórumot (IGF). E fórum fejlődése az Európai Bizottság közleményének második témája. Tekintettel az IGF-fel kapcsolatos aggályaira és arra a törekvésére, hogy részt vegyen az ICANN irányításában, könnyen arra a következtetésre jutunk, hogy a közlemény az internet politikai ellenőrzéséről szól. Az EGSZB szerint a műszaki és operatív irányítási problémák – köztük a fenti (a), (e) és (g) pontban említettek – megoldása szintén figyelmet és fellépést érdemel.

3.3

Az európai megközelítés számos olyan, európai szinten közös elven alapul, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, az Emberi Jogok Európai Egyezményében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok és demokratikus értékek védelme, továbbá egy egységes, nem töredezett hálózat ösztönzése, amelyben a döntések olyan elvek alapján születnek, mint az átláthatóság, a beszámolási kötelezettség, illetve valamennyi érdekelt fél bevonása. Azok közül a szereplők közül, akik esetében a közlemény magas együttműködési szintet ismer el, a következőket említik kifejezetten: az Internet Governance Forum (IGF) – az információs társadalommal kapcsolatban megrendezett nemzetközi csúcsértekezleten (World Summit on the information Society, WSIS) létrejött szervezet, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete 56/183. sz. (2001. december 21-i) állásfoglalása is támogat) –, az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) és az Internet Assigned Numbers Authority (IANA).

3.4

Az Európai Bizottság internetes irányítással kapcsolatos megközelítése a következő – az angol megfogalmazások alapján a COMPACT rövidítésben összefoglalt – jellemzőkkel írható le: az internet mint a civil felelősségvállalás tere, amely egységes forrásként szerveződik, amelyet többszereplős modell irányít a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása céljából olyan szilárd műszaki architektúra alapján, mely elősegíti a bizalmat, valamint lehetővé teszi az internet mögöttes infrastruktúrájának és az azt alkalmazó szolgáltatásoknak az átlátható irányítását. Ez a megközelítés az információs társadalomra vonatkozó tuniszi menetrendre (2005. november 18.) épül, sajnálatos módon úgy tűnik azonban, hogy ennek elvei nem élveznek támogatást világszinten, csak bizonyos országok részéről, és csak behatárolt földrajzi területeken (lásd például az OECD Tanácsának az internetpolitikai döntéshozatal elveiről szóló 2011-es ajánlását vagy a G8-ak 2011-es deauville-i nyilatkozatát).

3.5

Az Európai Bizottság különösen a következőket javasolja:

4.1

Az Európai Bizottság közös európai internetirányítási megközelítés megfogalmazását javasolja, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy fontos szerepet játsszon mind gazdasági, mind politikai, mind társadalmi szinten egy, a jövő szempontjából lényeges összefüggésben. Ez kiemelt fontosságú ahhoz, hogy a demokratikus elvek és az emberi jogok konszolidációjával egyidejűleg erős ösztönzést biztosítsanak a tagállamok gazdasági fejlődéséhez.

4.2

A fenntartható irányításnak a többszereplős rendszeren kellene alapulnia a tuniszi menetrend meghatározása szerint: kormányzatok, magánszféra, civil társadalom, kormányközi és nemzetközi szervezetek, akadémiai és műszaki közösségek.

4.3.1

Az EGSZB először is megerősíti azt, amit már számos véleményében állított az elmúlt években az internetnek a gazdaság és a foglalkoztatás, a technológiai innováció és a társadalmi befogadás fejlesztésében betöltött jelentőségéről. Az EGSZB számos javaslat és időnként kritika formájában mindig is teljes mértékben és meggyőződéssel támogatta az információs társadalmat és az Európa 2020 stratégiát.

4.3.2

Azt a célt kellene kitűzni, hogy az EU főszereplőként vegyen részt a digitális infrastruktúrák fejlesztésében, főként abban, hogy a nagysebességű széles sáv minden polgár számára szavatolva legyen; egy európai tartalmakban gazdag és a befogadás eszközeivel rendelkező egységes digitális piac megteremtésében; a digitális műveltség széles körű terjesztése által a digitális infrastrukturális szakadék áthidalásában; az európai felhőalapú számítástechnika megtervezésében (2); megfelelő védelmi normák meghatározásában a számítástechnikai bűnözés, a privát szféra megsértése, az identitással való visszaélés és a fiatalkorúakat fenyegető veszélyek ellen, valamint a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog érdekében.

4.3.3

Az EGSZB teljes mértékben osztja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy ismételten megerősítse az alapvető jogok és a demokratikus értékek védelmét és terjesztését, valamint az egységes hálózat jogi koncepcióját, amelyet egységes közösségi normák irányítanak, csakúgy, mint más szektorokban, és nem „töredezett” a különböző és esetlegesen ellentmondásos szabályozások miatt. Ezt szükségesnek tartjuk a helyi önkormányzatok, a polgárok, a vállalkozások és a nonprofit szektor számára a hozzáférhető, gyors és fenntartható egységes európai tér létrehozásához (3).

4.3.4

Ebben a tekintetben az EGSZB osztja az Európai Bizottságnak a közösségi oldalak Török Tájékoztatási és Hírközlési Ügynökség általi zárolása kapcsán felmerülő aggályait a véleménynyilvánítás szabadságának megsértésével, valamint a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozóan az orosz parlament által a közelmúltban jóváhagyott, a terrorizmus elleni törvénycsomagban található intézkedésekkel kapcsolatban.

4.4.1

Az EGSZB megjegyzi, hogy a közlemény nem definiálja kellőképpen sem az irányítás koncepcióját, amelyhez az EU-nak hozzá kellene járulnia, sem pedig az eszközöket, amelyeknek biztosítaniuk kellene az internettel kapcsolatos, többszereplős döntési folyamatokat, ahogyan az az európai digitális menetrendről  (4) szóló közleményben szereplő cselekvési javaslatok esetében történt. A közös általános irányítás keretében részletesebben is meg lehetne határozni a szinteket és az intézkedéseket

4.4.2

Az Európai Bizottság amellett, hogy rámutat az egyes uniós és nem uniós országok pozitív tapasztalataira, csupán egyetlen kezdeményezést terjeszt elő: a GIPO platform fejlesztését (fontos és pozitív kezdeményezés), mégpedig azzal a szándékkal, hogy a közelgő nyilvános konzultáció eredményét követően további gyakorlati javaslatokat terjeszt majd elő. Ugyanakkor pontosan erre a közleményre való tekintettel már sor került egy széles körű konzultációra, anélkül azonban, hogy az további részletekkel szolgált volna a közleményben szereplő javaslatokkal kapcsolatban, és mindenekelőtt arról tanúskodott, hogy a különböző szervek és érdekelt felek nem szenteltek megfelelő figyelmet a kérdésnek.

4.4.2.1

Az Európai Bizottságnak tisztáznia kell az EU sajátos szerepét és hozzáadott értékét, valamint az egyes államoktól elvárt feladatokat, nem utolsósorban az európai digitális menetrend célkitűzéseinek fényében; szintén meg kell határoznia a kizárólagos és a megosztott hatásköröket, nem utolsósorban az átfedések és az esetleges konfliktusok elkerülése végett.

4.4.3

Az EGSZB attól tart, hogy a tagállamok és az összes érdekelt fél súlyosan alábecsüli és ezért nem szentel kellő figyelmet ennek az Unió gazdasági és társadalmi jövője szempontjából alapvető fontosságú kérdésnek. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vezessen be közvetlen ösztönző intézkedéseket a kormányok, az üzleti világ és a polgárok jogainak védelmében dolgozó civil szervezetek és különösen a fogyasztói szervezetek számára, amelyekről a közlemény nem tesz említést.

4.4.4

Az elmúlt években az EGSZB számos véleményt dolgozott ki az internettel és különösen a digitális menetrenddel kapcsolatban, és szeretné, ha bevonnák ezekbe az intézkedésekbe.

4.5.1

Egy másik fontos szempont azokra az intézkedésekre vonatkozik, amelyeket az EU egészének kellene bevezetni nemzetközi szinten, valamennyi elektronikus hírközlés-irányítás és a polgárok jogainak vonatkozásában. A közleményben nincsenek konkrét utalások arra vonatkozóan, hogy hogyan terjesszék e kezdeményezéseket nemzetközi szinten.

4.5.2

Ez annál is fontosabb, hogy a Datagate botrány alkalmával lelepleződött az EU gyengesége, melynek a 2013. októberi brüsszeli csúcson nem sikerült határozott kollektív választ adnia, elszigetelődve ezáltal a nemzetközi porondon.

4.6.1

Az EGSZB stratégiai keretet tart szükségesnek. Miközben az internet irányítása már nem maradhat az amerikai kormány kezében, pontosan meg kell határozni a több érdekelt részvételével működő rendszert is, hogy az valóban reprezentatív legyen. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a kormányzati intézmények, a részvényesek érdekei szerint fellépő nagyvállalatok és az állampolgárokat közvetlenül képviselő civil szervezetek között.

4.6.1.1

Az EGSZB támogatja az innovatív informatikai eszközök, így például a GIPO mint a nemzetközi közösség rendelkezésére álló fontos forrás létrehozását az internetre és az új technológiákra vonatkozó szabályozási politikák figyelemmel kísérésére, megkönnyítve ezáltal a különböző fórumok közötti cserét. Ez elsősorban a civil társadalom azon tagjai számára előnyös, akik korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek.

4.6.2

Ami az ICANN-t és az IANA-t illeti, a szakmai szerv végül bejelentette a szakmai feladataik globális, többszereplős irányítási folyamatának 2015 szeptemberétől, az Amerikai Egyesült Államok kormányával a domének nemzeti szintű kezelésére vonatkozóan kötött szerződés lejártától kezdődő beindítását. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, egyértelműen határozza meg, hogy mi legyen az EU szerepe a jövőbeli nemzetközi testületben, és hogy egy szakmai és egy politikai képviselővel képviseltesse magát az új ICANN vezetésében.

4.6.3

Fontos továbbá, hogy az Európai Bizottság támogassa az Internetirányítási Fórum mint az összes érintett fél közötti vitafórum megerősítését. Az EGSZB reméli, hogy az EU vezető szerepet játszik majd a következő Internetirányítási Fórumon, melyre Isztambulban kerül sor jövő szeptemberben, az Európai Bizottság, a tagállamok és a civil társadalom határozott együttes fellépésével, a közlemény tartalmával összhangban.

4.7.1

Európai szinten fontos, hogy az Európai Bizottság kellően hangsúlyozza közleményében annak fontosságát, hogy olyan szabályozási eszközök segítségével kell megteremteni a bizalom légkörét az internettel kapcsolatban, amelyek fokozzák a biztonságot, a stabilitást és a rugalmasságot, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozási keret reformja, valamint a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv mintájára.

4.7.2

Az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Datagate-et követő jelentése nyomán az Európai Parlament jóváhagyta „egy európai digitális habeas corpus eljárás – az alapvető jogok védelme a digitális korban” elindítását, a következő választási ciklus kiemelt tervében szereplő számos konkrét intézkedésen keresztül.

4.7.3

Az EGSZB szorosan figyelemmel kíséri majd ezen fellépések beindítását, valamint az egységes távközlési piac megteremtésére irányuló „távközlési csomagban” található intézkedések végrehajtását (5).

4.8.1

Az egyik alapvető szempont a műszaki szabályokra vonatkozik. Az internet nyitott és transznacionális jellege azt vonja maga után, hogy a műszaki szabályok definiálására az egyes államok vagy regionális kormányközi struktúrák szintjén meghatározott közpolitikai megfontolásoktól függetlenül kerül sor, a műszaki közösségnek az intézményekkel csupán néhány esetben összehangolt egyfajta önszabályozása révén. A miatt a hatás miatt, amelyet az ilyen döntések gyakorolhatnak az állampolgári jogokra, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának jogára, a személyes adatok védelmére (beleértve a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot) és a felhasználói biztonságra csakúgy, mint a tartalomhoz való hozzáférésre, egyértelmű döntésekre és olyan javaslatokra van szükség, amelyek biztosítják ezeknek a technikai lehetőségeknek az emberi jogokkal való összeegyeztethetőségét.

4.8.2

Az EGSZB támogatja, hogy az Európai Bizottság műhelysorozat szervezését javasolja különböző területek (jogi, társadalomtudományi, gazdasági és műszaki) nemzetközi szakértői részvételével, a meglévő normatív keretek és az internethez kapcsolódó meghatározások új formái közötti koherencia biztosítása érdelében.

4.8.3

A versenyt és a szabad piacot illetően szintén foglalkozni kell azzal a helyzettel, amikor egypár nem nyilvános algoritmus kizárólagos ellenőrzést gyakorol a személyes adatok, metaadatok, illetve a reklám- és a szerzői jogi bevételek felett (6).

4.9.1

Ami az internet jogi aspektusait illeti, az Európai Bizottság határozottan megerősítette az egységes digitális piac 2015-ig történő megteremtését, és ennek során természetesen nem tekinthetünk el az online tranzakciókra alkalmazott nemzeti és nemzetközi jogszabályok harmonizációjától. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon szándékával, hogy felül kívánja vizsgálni az egyes törvények és joghatóságok közötti nemzetközi konfliktusok kockázatát, melyet gyakran súlyosbítanak az egyes független szabályozó hatóságoktól származó rendelkezések.

4.9.2

Az EGSZB megjegyzi, hogy a közlemény egyáltalán nem tér ki a hálózatsemlegességre, annak ellenére, hogy a digitális menetrend azt alapvető fontosságúnak ismerte el. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza több véleményében már kifejtett álláspontját, és aggodalmát fejezi ki az USA-ban tárgyalás alatt lévő szabályozási kezdeményezésekkel kapcsolatban, továbbá „határozottan ajánlja, hogy a nyílt internet és a hálózatsemlegesség elvét formálisan is foglalják bele az uniós jogba, amilyen hamar csak lehetséges, nem tévesztve szem elől az ezen a területen alkalmazott technológia fejlődését (a legkorszerűbb csúcstechnológiát) sem”. (7)

4.10.1

Végezetül az EGSZB kiemeli a befogadás mint alapvető szempont fontosságát. Az Európai Unió globális internetirányításhoz való hozzájárulásának magában kell foglalnia az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó integrációs politikák előmozdítását, egy valóban befogadó társadalom előfeltételeinek megteremtése érdekében (2006-ban az uniós tagállamok, a csatlakozó országok, az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) tagországai és más országok e-befogadással kapcsolatos politikákért felelős miniszterei „Az ikt-k a befogadó társadalomért” című miniszteri konferencián aláírták a Rigai Nyilatkozatot, amely egy sor olyan hatást irányoz elő, amely szavatolni hivatott az idősebbek érdekében hozott ikt-megoldások megvalósítását az internetes hozzáférés tekintetében az EU-ban). Az EGSZB megítélése szerint a közleménybe kellene illeszteni annak elvét, hogy az elérhető és könnyen használható ikt-kat nélkülözhetetlen eszközöknek ismerjék el, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára, hogy a többiekkel egyenlő alapon férjenek hozzá és élhessenek a teljes és hatékony lehetőségekkel.