22.12.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/69

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

(COM(2011) 315 végleges – 2011/0150 (COD))

2011/C 376/13

Előadó: Antonello PEZZINI

2011. június 24-én a Tanács és 2011. június 23-án az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai szabványosításról, valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

COM(2011) 315 végleges – 2011/0150 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. augusztus 30-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. szeptember 21–22-én tartott 474. plenáris ülésén (a szeptember 21-i ülésnapon) 121 szavazattal 2 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy felülvizsgálja az európai szabványosítás rendszerét, melynek során meg kívánja őrizni annak sikeres elemeit, orvosolni kívánja hiányosságait, és megfelelő egyensúlyt kíván teremteni a nemzetközi, európai és nemzeti dimenziók között, világszintű minőségi kiválósági szintek biztosítása mellett.

1.2   Az EGSZB meggyőződése, hogy szükség van egy rugalmas és dinamikus jogi és szabályozási keret létrehozására uniós szinten az európai műszaki szabványosítás hozzáadott értékének optimalizálása céljából, a versenyképesség, az innováció és a növekedés támogatása érdekében.

1.3   Az EGSZB újra megerősíti, hogy az európai szabványosítás lényeges a belső piac működése és megerősödése szempontjából, különösen az egészségügy, a biztonság, a környezet- és fogyasztóvédelem, valamint az interoperabilitás területén, mely ágazatok ma egyre többet alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat (IKT).

1.4   Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja a szabványok kidolgozási ritmusának és idejének kiigazítását, valamint az alkalmazási kör kiterjesztését a szolgáltatások, illetve az információs és kommunikációs technológiák ágazatára, különös figyelmet fordítva a létrehozott szabványok minőségi és biztonsági célkitűzéseire, illetve volumenére, konzultatív internetes platformok és online információcserék segítségével.

1.5   Az EGSZB véleménye szerint a nemzetközi ipari konzorciumok vagy fórumok által az IKT területén elfogadott specifikációkat csupán az európai szabványügyi testületek tanúsítási folyamatát követően kellene elismerni, a kkv-k, a fogyasztók, a környezetvédelmi szereplők, a munkavállalók és a fontosabb szociális érdekeket képviselő szervezetek képviselőinek bevonása mellett.

1.6   Az EGSZB üdvözli az európai szabványügyi testületek, a nemzeti szabványügyi testületek és a szabványosítási tevékenységek együttműködésben való végzésével megbízott más szervezetek, valamint az érdekelt feleket képviselő európai szervezetek finanszírozási rendszereinek megfelelő jogi alapon nyugvó egyszerűsítését.

1.7   Az EGSZB egy közös programozási dokumentum kidolgozását javasolja, mely biztosítja a koherenciát, a koordinációt és a piac jövőbeni célkitűzéseinek való megfelelést. Ebből a szempontból célszerű lenne, ha az éves programozásban érintett valamennyi fél részt venne a munkaprogramoknak az európai szabványügyi testületek, az IKT-szektor műszaki specifikációit kidolgozó más struktúrák, az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és a nemzeti szabványügyi testületek által történő kidolgozásában.

1.8   Az EGSZB ezenkívül hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy mielőbb naprakész műszaki szabványokkal rendelkezzünk a szolgáltatási ágazatban, mely ezt követően is a gazdaság innovatív sarokköveként fejlődik tovább egészen 2020-ig. Ugyanakkor rámutat arra, hogy figyelembe kell venni a szolgáltatások egyedi jellegét, és hogy az árukra vonatkozó szabványosítási modell nem alkalmazható rájuk egy az egyben. A szolgáltatásokra vonatkozó szabványok további kidolgozása során figyelembe kell venni a piaci és a társadalmi igényeket.

1.9   Az EGSZB fontosnak tartja, hogy stabil keret biztosítsunk az európai szabványosítás rendszer finanszírozásának többéves programozása számára, és aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság javaslatában csupán 2013-ra szerepelnek ehhez a célhoz rendelt költségvetési előirányzatok.

1.10   Az EGSZB a lehető legnagyobb mértékű interakciót javasolja a műszaki szabványosítási folyamatok és az európai kutatási és innovációs projektek között az új technológiák gyors alkalmazása és ebből következően az európai gazdaság számára a világpiacon nyíló versenyelőnyök biztosítása érdekében.

1.11   Az EGSZB szoros kapcsolat fenntartását javasolja az európai szabványügyi testületek és a szabadalmi hivatalok között, melyek a szellemi tulajdonjogok felett őrködnek.

1.12   Az EGSZB kéri, hogy az új szabályozás kifejezetten írja elő az európai álláspont megerősítését a nemzetközi szabványosítás kontextusában a kereskedelem megkönnyítése és az európai versenyképesség javítása érdekében.

2.   Bevezetés

2.1   Az EGSZB mindig is hangsúlyozta a műszaki szabványosítás alapvetően fontos szerepét a következők érdekében:

—	az európai termékek és szolgáltatások minősége,

—	versenyképességük a belső piacon és a világpiacon,

—	a fogyasztók védelme,

—	a társadalmi és környezetvédelmi normák javítása.

2.2   Az EGSZB már korábban is állást foglalt „az európai szabványosításnak az uniós politikákban és jogalkotásban történő nagyobb mértékű alkalmazása mellett, hogy a társadalmi és vállalkozói igényeknek megfelelően a műszaki szabványosítás új területekre is kiterjedjen: a szolgáltatások, az információs és kommunikációs technológiák, a közlekedés, a fogyasztó- és környezetvédelem területére”. (1)

2.3   Az EGSZB-nek alkalma nyílt kiemelni, hogy „az európai szabványosítás lényeges a belső piac működése és megerősödése szempontjából, ami különösen az »új megközelítésű« irányelveknek köszönhető az […] ágazatban”. (2)

2.4   Az egységes piaci intézkedéscsomag felé címmel nemrégiben megjelentetett véleményében az EGSZB megerősítette, hogy „a szabványok az egységes piac fontos sarokkövét jelentik”. Hangsúlyozta ugyanakkor „annak jelentőségét, hogy a fogyasztók és a kkv-k fokozottabb módon bevonásra kerüljenek, illetve ezzel párhuzamosan folyamatosan és fenntartható módon biztosítva legyen a részvételüket korlátozó költségtényezők megszüntetése. Nem engedhető meg, hogy konkrét szereplők diktálják a szabványokat. Az uniós szabványoknak sokkal jelentősebb szerepet kell betölteniük a világkereskedelemben, és azokat népszerűsíteni kell a jövőbeli két- és többoldalú kereskedelmi tárgyalások során.” (3)

2.5   A műszaki szabványosítás alapvetően fontos szerepet játszik a belső piac működésében, valamint a termékek és szolgáltatások nemzetközi versenyképességében. A javak és szolgáltatások minősége biztosításának stratégiai eszközeként biztosítja a hálózatok és a rendszerek interoperabilitását, a magas szintű fogyasztó- és környezetvédelmet, valamint a magasabb szintű innovációt és társadalmi integrációt.

2.6   Ahhoz, hogy ezt a szerepet a lehető legeredményesebben láthassa el, fontos, hogy:

—

az európai műszaki szabványosítás folyamata rövid időn belül meg tudjon felelni – az Európai Bizottság megbízása alapján működő – jogalkotó és egy gyorsan változó termelési szektor követelményeinek, melyben a termékek élettartama és fejlődési ciklusai egyre rövidebbek, és ahol gyorsabbnak és rugalmasabbnak kell lenni a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében;

—

a műszaki szabványok követni tudják a technológiai fejlődés gyors ritmusát, mert különben hiábavalóvá válnak, és legyenek képesek egyre szélesebb ágazatokat lefedni – különösen az információ- és szolgáltatási technológiák terén –, szem előtt tartva a mennyiség, a gyorsaság és a minőség kritériumait a szabványok kidolgozása során, akár internetes konzultációs platformok használata révén;

—

a szabványok kidolgozásának és alkalmazásának folyamata alkalmazkodjon a kis- és középvállalkozások igényeihez, és nem fordítva, biztosítva azok képviseletének és részvételének magas szintjét a szabványosítási tevékenységekben, különösen európai szinten, a nemzeti delegációk közötti egyensúly tiszteletben tartása mellett, annak tudatában, hogy a kkv-k és a műszaki szabványok kapcsolata általában nehézkes és bonyolult;

—

magasabb szintű és kiterjedtebb legitimáció és konszenzus alakuljon ki az önkéntesség, nyitottság és átláthatóság elvén alapuló együttműködési folyamatnak köszönhetően, ahol az ipar, a kkv-k, a hatóságok és a civil társadalom más érdekelt felei egyenlő hozzáférési lehetőségekkel rendelkezve, együttesen léphetnek fel: a szabványok gyakran a polgárok biztonságával és kényelmével, a hálózatok hatékonyságával, a környezettel és egyéb közpolitikai területekkel kapcsolatosak, ezért ezeknek az ágazatoknak megfelelő képviselettel és befolyással kell rendelkezniük;

—	az európai szabványosítási rendszer eleget tudjon tenni annak a követelménynek, hogy biztosítsa az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásainak és szolgáltatásainak teljes interoperabilitását és kompatibilitását, hitelesített európai referenciaszabványok révén;

—

az európai szabványosítási rendszer megfelelő egyszerűsített pénzügyi támogatásban részesüljön annak biztosítása érdekében, hogy az összes érdekelt szereplő teljes mértékben részt vegyen a szabványok kidolgozásában, a normatív vetületnek az állami kutatási és innovációs programokba történő automatikus beillesztése mellett, az Európa 2020 stratégia fejlesztésének támogatása érdekében;

—

amint biztosítva van az átláthatóság, a nyitottság és az összes érdekelt kiegyensúlyozott részvételének megfelelő szintje, tekintetbe kell venni a világszinten elismert és az európai szabványosítási testületek, így a CEN, a CENELEC és az ETSI  (4) által ellenőrzött IKT-fórumok és konzorciumok által elfogadott szabványokat, hogy hivatkozni lehessen rájuk a közbeszerzésekkel kapcsolatos európai jogszabályokban;

—	az európai szabványosítás valamennyi testülete és struktúrája közötti információcsere rendszere megfelelően meg legyen erősítve, és minden érdekelt fél számára biztosítva legyen a szabványokhoz való egyenlő feltételek melletti hozzáférés.

2.7   A pénzügyi támogatás tekintetében emlékeztetni kell arra, hogy az 1673/2006/EK határozat – mellyel kapcsolatban az EGSZB-nek lehetősége nyílt véleményt formálni – már megállapítja az európai szabványosítás finanszírozásához való európai uniós hozzájárulást érintő szabályokat, annak biztosítása érdekében, hogy az európai szabványokat és az európai szabványosítás más termékeit az Unió célkitűzései, jogszabályai és politikái támogatása céljából dolgozzák ki és vizsgálják felül: ugyanezeket a rendelkezéseket kellene alkalmazni azokra a testületekre, melyek anélkül, hogy a vizsgált rendelet európai szabványügyi testületnek ismerné el őket, az európai szabványosítás támogatása érdekében megbízást kaptak előkészítő munkák végzésére.

2.8   Figyelembe véve, hogy az európai szabványosítás széleskörűen részt vesz az uniós politikák és jogalkotás támogatásában, illetve azt, hogy különböző szabványosítási tevékenységek léteznek, különféle finanszírozási módokat szükséges előírni.

3.   Az Európai Bizottság javaslatai

3.1   A javaslat a következő szükségletek kielégítésére törekszik:

—

a termékek és szolgáltatások egységes piacának jelentős mértékű támogatása érdekében, továbbá hogy az EU-n belüli kereskedelemmel kapcsolatban ne alakuljanak ki akadályok, amikor az európai szabványosítási szervezetek európai szabványokat fogadnak el, ennek a javakra és a szolgáltatásokra egyaránt kellene irányulnia, és továbbra is közösségi társfinanszírozásban kellene részesülnie. Az európai szabványok kidolgozási folyamatának gyorsabbá kell válnia és tartania kell a lépést a termékek és szolgáltatások fejlődésének egyre gyorsabb ciklusaival,

—	mivel a szabvány a kidolgozásában részt vevő felek közötti konszenzus eredménye, a szabványosítási folyamatnak a civil társadalom érintett kategóriái – például a szociális partnerek, a kis- és középvállalkozások, a fogyasztók és a környezetvédők – részvételéből kell merítenie legitimitását,

—

az olyan szolgáltatások és alkalmazások érdekében, amelyek szavatolják az interoperabilitást az információs és kommunikációs technológiák ágazatában, az IKT szabványokat formálisan el kellene ismerni, még abban az esetben is, ha azokat nem az európai szabványosítási szervezetek dolgozták ki, hanem speciális fórumok és konzorciumok.

3.2   Ennek érdekében – a 89/686/EGK, 93/15/EGK, 94/9/EK, 94/25/EK, 95/16/EK, 97/23/EK, 2004/22/EK, 2007/23/EK, 2009/105/EK és 2009/23/EK irányelvek módosításán felül – különösen az irányelvek és határozatok átdolgozására és egyesítésére lesz szükség.

3.3   A javasolt új irányelv – az egységes alkalmazás biztosítására szolgáló szabályozási eszköz által – a következőkre összpontosítana:

—	nagyobb átláthatóság és együttműködés a nemzeti és az európai szabványosítási szervezetek, valamint az Európai Bizottság között,

—

az IKT normák alkalmazásának elismerése (hardware, software, információs technológiai szolgáltatások), még akkor is, ha azokat más szervezetek fejlesztették ki, amennyiben összhangban vannak a Kereskedelmi Világszövetségnek (WTO) a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó elveivel, valamint az európai szintű átjárhatóság szükségességével,

—	az európai szabványosítási prioritások és az Európai Bizottság megbízatásainak éves szintű tervezése,

—	fokozott képviselet a kkv-k számára az EU pénzügyi támogatásával, de a fogyasztók, a környezetvédelmi és szociális érdekvédelmi szervezetek számára is, a kiegészítő és előkészítő tevékenységek folyamán is,

—	az európai műszaki szabványok gyorsabb kidolgozására irányuló intézkedések az Európai Bizottság felkérésére, az európai szabványosítási szervezetek közötti konszenzus keresésére irányuló folyamatok pénzügyi támogatásával,

—	az európai műszaki szabványok nemzetközi szintű terjesztésére is vonatkozó ösztönző intézkedések, valamint műszaki segítségnyújtási és együttműködési programok a harmadik országokkal,

—	az európai és nemzetközi szabványosítás támogatásához hozzátartozik a vállalkozásoknak az EU hivatalos nyelveire történő fordításhoz nyújtott segítség is, a nagyobb koherencia és jobb hozzáférés érdekében,

—	a szabványosítási tevékenységek megerősítése a szolgáltatások terén, a belső piac versenyképességének javítása érdekében, elkerülve a többszörös nemzeti szintű szabványokat, az Európai Bizottság megbízására,

—	az adminisztratív feladatok csökkentése átalányok alkalmazásával, a tényleges költségek ellenőrzése nélkül,

—	teljesítményalapú rendszer bevezetése, amely mutatókon, valamint teljesítmény- és hatékonysági célokon és alapul, melyeket a nagyobb hatékonyság és az eredmények, illetve elérési folyamatuk nagyobb gyorsasága érdekében határoztak meg,

—	éves jelentés kidolgozása az Európai Bizottság számára az európai szabványosítási szervezetek részéről, főként a pénzügyi, átláthatósági, gyorsasági, egyszerűsítési, szempontok, valamint a bevonás képessége és a folyamat minősége tekintetében.

4.   Általános megjegyzések

4.1   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatának célkitűzéseit, mivel egy gyors, hatékony és az érintett feleket bevonó európai szabványosítási folyamat nemcsak az egységes piac sarokköve, amely az európai integráció és az azt megvalósítani kívánó Európa 2020 stratégia központi eleme, hanem – és mindenek előtt – az európai gazdaság versenyképességének alapeleme és az innováció előrelendítő eszköze.

4.2   Az EGSZB úgy véli, hogy arra kell ösztönözni a szabványosítási szervezeteket, hogy munkaprogramjaikban értékeljék a szellemi tulajdonnal kapcsolatos politikákat, nagyobb figyelmet fordítva az innováció ösztönzésére és a szabadalmi hivatalokkal, főként a müncheni európai hivatallal fenntartott szorosabb kapcsolatokra annak érdekében, hogy a szellemi tulajdon kérdéseit azonnal vegyék figyelembe, amint felmerülnek, így biztosítani lehet a szabadalmak és a szabványok jobb minőségét.

4.3   Az EGSZB örömmel fogadja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy felülvizsgálja az európai szabványosítás rendszert, melynek során meg kívánja őrizni annak sikeres elemeit, orvosolni kívánja hiányosságait, és megfelelő egyensúlyt kíván teremteni a nemzetközi, európai és nemzeti dimenziók között, megfelelni kívánva ezzel a vállalkozások, a fogyasztók, a társadalmi partnerek és a teljes európai társadalom által támasztott új követelményeknek és elvárásoknak.

4.4   Az EGSZB alapvetően fontosnak tartja a szabványok kidolgozási ritmusának és idejének kiigazítását, valamint az alkalmazási kör kiterjesztését a szolgáltatások, illetve az információs és kommunikációs technológiák ágazatára, feltéve, hogy az ilyen jellegű tevékenységek megőrzik a szabványokkal kapcsolatos minőségi célkitűzéseket, valamint hogy a szabványok kidolgozási keretét kiterjesztik a szabványosítási testületeken kívülre, ugyanazokat az átláthatósági és részvételi garanciákat nyújtva, mint amelyeket ez utóbbiaknak be kell tartani.

4.4.1   Ennek érdekében az EGSZB elengedhetetlennek tartja, hogy a szabványosítási testületek és az Európai Bizottság megelőző ellenőrzést biztosítsanak annak szavatolására, hogy a nemzetközi ipari fórumok és/vagy konzorciumok által elfogadott specifikációk, amelyeket referenciaként kell alkalmazni a közbeszerzések esetében, semleges, egyenlő és átlátható módon kerüljenek kidolgozásra, a kis- és középvállalkozások képviselőinek, a fogyasztóknak, a környezetvédőknek, illetve a fontos szociális érdekeket képviselő szervezeteknek a megfelelő részvételével.

4.4.2   Az EGSZB amellett száll síkra, hogy az ilyen módon szükségképpen megnövekedett részvétel ne nehezítse meg a konszenzuson alapuló szabványok kidolgozásának folyamatait, és ne növelje meg idejüket, amelyet inkább jelentősen meg kellene gyorsítani az internetes konzultációs, kidolgozási és az online információcserét lehetővé tevő platformok alkalmazása által. (5)

4.5   Az EGSZB ezzel párhuzamosan azt kéri, hogy a szabályozás tartalmazza többéves perspektívák kidolgozását az európai szabványosítással kapcsolatban annak érdekében, hogy hatékonyabb és koordináltabb választ lehessen adni azokra a globális politikákra, amelyek az éghajlatváltozás, az intelligens hálózatok kifejlesztése, a megújuló energiák és azok bevezetése, illetve más sürgető környezeti és társadalmi kihívások kérdéseinek megválaszolása miatt szükségesek.

4.6   Az EGSZB úgy véli, hogy ahhoz, hogy mind európai, mind nemzeti szinten minden érintett fél számára fejleszteni és javítani lehessen a szabványosítási folyamatban való tényleges részvételt, elő kell segíteni a képzési programok ösztönzését és meg kell hozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a gyengébb nemzeti szabványügyi testületek, amelyek jelenleg nem rendelkeznek valamilyen műszaki bizottsághoz hozzárendelt titkársággal, aktívabb szerepet játszhassanak a szabványosítási folyamatban.

4.7   A szabványosítási testületek, az IKT-szektor műszaki specifikációit kidolgozó egyéb struktúrák, az Európai Bizottság illetékes szolgálatai és a nemzeti szabványosítási testületek éves munkaprogramjainak kidolgozása hasznos intézkedés lehet a minőségi szabványok létrehozása ritmusának, időpontjának és volumenének biztosítására, amennyiben szavatolják a koherenciát és a koordinációt, valamint az összes érdekelt fél részvételét az éves programozásban.

4.8   Az EGSZB üdvözli az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi szervezetek és a szabványosítási tevékenységek együttműködésben való végzésével megbízott más szervezetek, valamint a II. mellékletben szereplő érdekelt feleket képviselő európai szervezetek finanszírozási rendszereinek megfelelő jogi alapon nyugvó egyszerűsítését.

4.8.1   Az EGSZB aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság javaslatában csupán 2013-ra szerepelnek ehhez a célhoz rendelt költségvetési előirányzatok, valamint fontosnak tartja, hogy stabil keret biztosítsunk finanszírozás többéves programozása számára, amelyet mielőbb meg kell kezdeni.

4.9   A harmonizált európai szabványok biztosítását illetően, amelyek szavatolják, hogy a termékek megfelelnek az EU jogszabályai által megállapított alapvető előírásoknak, „harmonizált szabványok hiányában a vállalatok nem alkalmazhatják a megfelelő szabványt a megfelelőségre vonatkozó vélelem érdekében, és igazolniuk kell az alkalmazandó uniós jogszabályban megállapított megfelelőségértékelési modul alapján az alapvető követelményeknek való megfelelést. Mindkét eset megakadályozza a belső piac szétaprózódása vagy a megfelelőségértékelési eljárások miatt felmerült költségek megtakarítását.” (6)

4.9.1   Ezzel összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy a termékek egyre magasabb biztonsági szintjének biztosítása érdekében jobban kellene ösztönözni önkéntes alapon történő kidolgozásukat és alkalmazásukat.

4.10   Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt jogszabálynak tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket is, amelyek ösztönzik az európai szabványosítási rendszer által meghatározott műszaki szabványok nemzetközi szintű alkalmazását, és erősítik a nemzeti és az európai szabványosítási testületek szerepét a nemzetközi szabványosítási testületekben. Ezt olyan összehangolt európai kezdeményezésekkel lehetne elérni, melyek célja az EU nemzetközi versenyképességének és innovációjának erősítése.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Az EGSZB szerint helyénvaló lenne az I. mellékletben azoknak az elismert nemzeti szabványosítási testületeknek a nevét is feltüntetni.

5.2   Meg kell különböztetni a „műszaki specifikációkat” a hivatalos szabványoktól: az EGSZB azt javasolja, hogy a (19) preambulumbekezdést egészítsék ki releváns „műszaki szabványok és specifikációk” megfogalmazással, illetve a (20) - (22) preambulumbekezdésekben a „szabványok” szó helyett a „specifikációk” szót használják.

5.3   A 2. cikkben pontosítani kell a „műszaki előírás” fogalmát, amelyet „egy elismert szabványosító testület fogadott el alkalmazás céljából”, valamint új, (9) pont beszúrása szükséges: (9) „nemzeti szabványosítási testület” – a II. mellékletben szereplő valamely testület.

5.4   A 3. cikkben az EGSZB megemlíti, hogy az európai szabványosítási szervezeteknek lehetőségük kell hogy legyen arra, hogy kifogásokat emeljenek az európai munkaprogramokkal szemben, még akkor is, ha nem mondhatnak ellent ezeknek. Ezért az (5) pont megváltoztatását javasolja a következőképpen: „A nemzeti szabványügyi testületek nem ellenezhetik, hogy munkaprogramjuk egy adott szabványosítási tárgyát európai szinten, az európai szabványosítási testületek által meghatározott szabványok alapján kezeljék, és nem hoznak semmilyen olyan intézkedést, amely hátrányosan befolyásolhat egy erre vonatkozó döntést”.

5.4.1   Az EGSZB új, (6) pont beszúrását is javasolja a következő szövegezéssel: „A tagállamoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük, hogy a 7. cikkben szereplő európai szabvány előkészítése alatt szabványügyi testületeik ne tegyenek olyan intézkedést, amely a tervezett harmonizációt érintené, különösen ne tegyenek közzé a szóban forgó területre vonatkozó olyan új vagy felülvizsgált nemzeti szabványt, amely nincs teljesen összhangban a hatályos európai szabvánnyal.”

5.5   A 7. cikkben az EGSZB azt javasolja, hogy a (3) pont után szúrjanak be új, 3.1. pontot a következő szövegezéssel: „Amennyiben harmonizált szabványra van szükség, azt az Európai Bizottság és az illetékes európai szabványosítási testület közötti megbízás által kell formalizálni”.

5.5.1   Az EGSZB úgy véli, hogy az a javaslat, amely szerint az európai szabványügyi testületnek csak egy hónap áll rendelkezésére a Bizottság felkérésének megválaszolására, korlátozhatja az érdekelt felekkel való konzultációt. Az EGSZB 3 hónapos határidőt ajánl.

5.6   A 9. cikkben az EGSZB az alcím megváltoztatását javasolja a következőképpen: „Műszaki előírások elismerése az IKT területén a közbeszerzések esetében”, a cikk elején pedig a következők beszúrását: „Az információs technológiák és a kommunikáció területén a Bizottság […]”

5.7   A 16. cikkben az EGSZB újabb, (a1) pont beszúrását javasolja a következőképpen:

„(a1)

a tagállamok által a 21. cikk alapján nyújtott információk alapján a nemzeti szabványügyi testületek II. mellékletben meghatározott jegyzékének aktualizálása”

A (b) pontot a következőkkel kell helyettesíteni:

„(b)	az IKT területén a műszaki specifikációk elismerésére vonatkozó, a II. mellékletben meghatározott kritériumok műszaki fejlődéshez történő igazítása a közbeszerzések terén.”

5.8   A 17. cikkben az EGSZB a (2) pont kiegészítését javasolja a következőképpen:

A 16. cikkben említett, a Bizottság részére adott felhatalmazás 2013. január 1-jétől határozatlan időre szól. „Az Európai Bizottság jelentést fog készíteni az átruházott hatáskörökről, amelyet a 19. cikk (3) bekezdésében említett jelentéssel egyidejűleg kell benyújtani”.

---

(1)  Lásd HL C 110., 2006.5.9., 14. o.

(2)  Lásd az. 1. lábjegyzetet.

(3)  Lásd: HL C 132., 2011.5.3., 47. o.

(4)  ETSI: az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (European Telecommunications Standards Institute) független nonprofit európai uniós szabványügyi szervezet a távközlési iparban.

(5)  Az ISO és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) esetében a műszaki specifikációk olyan végtermékek, amelyek nem vezettek kellő konszenzushoz ahhoz, hogy nemzetközi szabványokká váljanak.

(6)  COM(2011) 315, Indokolás, 1. pont, 18. és 36. preambulumbekezdés.

---