(1)

Az (EU) 2022/1369 tanácsi rendelet (1) célja az uniós gázkereslet önkéntes – szükség esetén pedig kötelező – csökkentése, a gáztárolók feltöltésének elősegítése és az esetleges további ellátási zavarokra való jobb felkészülés biztosítása. Az (EU) 2022/1369 rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése alapján került elfogadásra, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni, 2022 februárjában provokáció nélkül indított és indokolatlan inváziója által okozott küszöbön álló gázellátási válságra, valamint arra, hogy az Uniónak a tagállamok közötti szolidaritás szellemében meghozott ideiglenes intézkedésekkel reagálnia kellett.

(2)

Az (EU) 2022/1369 rendelet értelmében a tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kellett tenniük annak érdekében, hogy a 2022. augusztus 1-jétől 2023. március 31-ig tartó időszakban 15 %-kal csökkentsék gázfogyasztásukat. Abban az esetben, ha az önkéntes keresletcsökkentési intézkedések elégtelennek bizonyulnak a súlyos ellátási hiány kockázatának kezelésére, a Tanács felhatalmazást kapott arra, hogy – a Bizottság javaslata alapján – uniós riasztást hirdessen ki, amely kötelező keresletcsökkentési kötelezettséget vonna maga után. Az elmúlt hónapokban a tagállamok a szolidaritás szellemében fáradhatatlanul dolgoztak, és intézkedéseket fogadtak el gázkeresletük 15 %-os csökkentése érdekében. Ennek eredményeként a gázkereslet 2022 augusztusától 2023 januárjára Unió-szerte immár ténylegesen több mint 15 %-kal csökkent.

(3)

Az energiaellátás biztonsága tekintetében azonban továbbra is komoly nehézségek mutatkoznak. 2022 februárja óta nem javult a globális gázpiaci helyzet, és az Unió – az (EU) 2022/1369 rendelet alapján elért keresletcsökkentés ellenére – továbbra is igénybe vesz bizonyos mennyiségű orosz gázt az általános gázkeresletének kielégítése érdekében. Az elmúlt évben a tárolók feltöltésére és a keresletcsökkentésre irányuló hatékony intézkedéseknek köszönhetően sikerült elkerülni az uniós polgárok energiaigényét érintő korlátozásokat. Tizenegy tagállamban azonban még mindig az (EU) 2017/1938 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) szerinti korai előrejelzési, egy tagállamban pedig riasztási szint kihirdetése van érvényben. Ezért, mivel a gázárak továbbra is kivételesen magasak, és mivel a globális ellátási helyzet 2022 augusztusa, azaz az (EU) 2022/1369 rendelet elfogadása óta nem javult, sürgősen szükség van azon intézkedések meghosszabbítására, amelyek elősegítették a válság megfékezését, különösen a kereslet folyamatos csökkentése révén. A keresletcsökkentési intézkedések leállítása megváltoztatná az Unió által eddig elért stabil, de törékeny helyzetet, és aláásná ellenálló képességét a valószínűsíthető jövőbeli fejlemények – így például az orosz behozatal teljes leállása – kezelésére. Ezért rendkívül fontos folytatni annak megakadályozását, hogy az Unió gázhiánynak és nagy áringadozásnak legyen kitéve.

(4)

Az orosz vezetékes gáz behozatalának elmúlt évi jelentős visszaesése miatt az Unió tárolófeltöltési kapacitása jelenleg jelentősen csökkent, a 2022 nyarán fennálló helyzettel összehasonlítva is. Annak ellenére, hogy az energiaválság 2022-ben kezdődött, az Unió – többek között az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül – mintegy 60 milliárd m3 gázt tudott az említett évben importálni Oroszországból a tárolók feltöltésére. 2022 nyarán azonban Oroszország felfüggesztette, majd végül teljesen leállította a gázellátást az említett gázvezetéken keresztül, amelyet 2022 szeptemberében szabotázscselekményekkel annyira megrongáltak, hogy jelenleg nem tud gázt szállítani, és a belátható jövőben sem lesz képes erre. A vezetékes gáz behozatalának jelenlegi szintjét figyelembe véve az Unió csak legfeljebb 20 milliárd m3 orosz import vezetékes gázt kap majd, ha az említett megbízhatatlan behozatal nem szakad meg teljes mértékben. Ezért komoly a kockázata annak, hogy 2023–2024 telén gázhiány alakul majd ki az Unióban.

(5)

E súlyos nehézségeket tetézi számos további kockázat és új tényező, többek között az ázsiai cseppfolyósított földgáz (a továbbiakban: LNG) kereslet újbóli élénkülése, amely csökkenti a gáz rendelkezésre állását a globális gázpiacon, a közelmúltban tovább romló időjárási viszonyok, amelyek az alacsony vízszint miatt hatással vannak a vízenergia-tárolásra és a nukleáris termelésre, új műszaki fejlesztések, amelyek fokozzák a meglévő nukleáris termelés rendelkezésre állásával kapcsolatos bizonytalanság szintjét, és amelyek a gáztüzelésű villamosenergia-termelés nagyobb mértékű igénybevételét teszik szükségessé, valamint további lehetséges gázellátási zavarok, többek között az Oroszországból származó gázbehozatal teljes leállása.

(6)

Ezek a továbbra is fennálló és új súlyos nehézségek hatással vannak az Uniónak a gázkereslet fedezésére való képességére – különösen a föld alatti gáztárolók 2023–2024 telére időben és hatékony módon történő feltöltésére –, valamint, hogy 2023–2024 telén a kínálat megfeleljen a keresletnek.

(7)

Az (EU) 2022/1369 rendelettel összhangban a Bizottság elvégezte az említett rendelet felülvizsgálatát, és annak eredményeit a Bizottság által a Tanácsnak benyújtott jelentésben foglalta össze. A jelentés különböző forgatókönyveket elemez, az (EU) 2022/1369 rendelet szerinti keresletcsökkentési erőfeszítések meghosszabbításával és anélkül, beleértve egy 2023 áprilisától 2023 októberéig tartó héthónapos meghosszabbítást, egy 2023 augusztusától 2024 márciusáig tartó nyolchónapos meghosszabbítást, valamint egy 2023 áprilisától 2024 márciusáig tartó egyéves meghosszabbítást. A jelentés megállapítja, hogy folyamatos keresletcsökkentés nélkül a tárolási szintek 2023. október végére mindössze 69 milliárd m3-t érnének el, ami jelentősen elmarad az (EU) 2017/1938 rendeletben november 1-jére meghatározott 90 %-os célértéktől (89,4 milliárd m3), és hogy a tárolási szintek 2024 februárjára teljes mértékben kimerülnének.

(8)

A jelentésben értékelt különböző forgatókönyveket illetően, a 2023 áprilisától 2023 októberéig tartó héthónapos meghosszabbítás esetén a tárolók 2023 nyarának végére megfelelő mértékben fel lennének töltve (2023. október végére 95 milliárd m3, ezáltal elérve a 90 %-os célértéket). Mivel azonban a gázkereslet még szokványos teleken is kétszer olyan magas, mint nyáron, a 2023-2024-es tél végére a tárolók csaknem teljesen kimerülnének (9 milliárd m3 2024. március végére). Ez rendkívül komoly ellátásbiztonsági aggályokat vet fel, és nagyon megnehezíti a tárolóknak a rákövetkező télre történő megfelelő feltöltését. A 2023 augusztusától 2024 márciusáig tartó nyolchónapos meghosszabbítás esetén a tárolók feltöltése túl lassú lenne, így 2023. október végére csak 80 milliárd m3-t érne el, jelentősen elmaradva a célértéktől, a tárolási szintek pedig a 2023-2024-es tél végére 30 % (28 milliárd m3) alá csökkennének, ami komoly ellátásbiztonsági aggályokat vet fel, és megnehezíti a tárolóknak a rákövetkező télre történő megfelelő feltöltését. A tárolási szintek csak a 2023 áprilisától 2024 márciusáig tartó folyamatos, 15 %-os keresletcsökkentéssel járó egyéves meghosszabbítás esetén teljesítenék a november 1-jei 90 %-os tárolási célértéket, és érnék el 2023. november 1-jéig a 89,4 milliárd m3-t, a tagállamok pedig jó úton haladnának, hogy a 2023–2024-es télen biztosított legyen a gázellátás, 2024. március végére uniós szinten 43 milliárd m3-t tárolva.

(9)

Ezen forgatókönyvekre tekintettel a jelentés arra a következtetésre jut, hogy a 2024 márciusának végéig tartó 12 hónapos időszakban folyamatosan 15 %-os keresletcsökkentésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesíteni tudják az (EU) 2017/1938 rendeletben meghatározott 90 %-os tárolási célértéket, ami elengedhetetlen a gázellátás biztonságához, valamint annak megakadályozásához, hogy a 2023–2024-es tél folyamán ellátási hiány alakuljon ki.

(10)

Bár a tagállamok eldönthetik, hogy mely intézkedések megfelelőbbek a tárolási célértékek elérésének biztosítására, az nem valósítható meg keresletcsökkentési intézkedések nélkül. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a piacon nincs elegendő gázmennyiség ahhoz, hogy valamennyi tagállam eleget tehessen az említett kötelezettségnek. Ez azt jelenti, hogy nem minden tagállam képes fizikailag megfelelő szintekre feltölteni a tárolókat, ami a 2023–2024-es tél végére súlyos nehézségeket okoz a gázellátás biztonsága terén.

(11)

A jelentés azt is említi, hogy a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó időszakban az (EU) 2022/1369 rendeletben előírttal arányosan csökkenteni szükséges a gázfogyasztást. A szükséges meghosszabbított csökkentés a 2017. április 1-jétől 2022. március 31-ig tartó referencia-időszakhoz képest 15 %-os csökkentésnek felelne meg a 2023. április 1-jétől 2024 március 31-ig tartó időszakban. A keresletcsökkentési intézkedések és a csökkentési időszak meghosszabbítása egyúttal rugalmasságot is biztosítana a piacon a gázárak ingadozásának megfékezéséhez és a 2022-ben megfigyelthez hasonló meredek áremelkedések megelőzéséhez.

(12)

Tekintettel a kereslet és a kínálat jelenlegi kényes egyensúlyára, még egy mérsékelt gázellátási zavar is drámai hatást gyakorolhat a gázpiacra, és súlyos, tartós károkat okozhat az uniós gazdaság és az Unió polgárai számára. A gáztárolók feltöltésére vonatkozó kötelezettség alkalmazandó, kivéve, ha az (EU) 2017/1938 rendelettel összhangban regionális vagy uniós vészhelyzetet hirdetnek ki. Ezért az Unióba irányuló vezetékes földgázbehozatal tekintetében hirtelen fellépő 10 %-os zavar drasztikus elszigetelt intézkedéseket tenne szükségessé a tagállamok részéről feltöltési kötelezettségük teljesítése érdekében, vagy pedig regionális vagy uniós vészhelyzet kihirdetéséhez vezetne, hacsak nem folytatódik a kereslet önkéntes és összehangolt csökkentése. Ennek a meghosszabbított, összehangolt keresletcsökkentésnek az összes tagállam általi, a szolidaritás szellemében történő végrehajtása elengedhetetlen a tárolókapacitások hatékony, minimális piaci zavarokkal járó feltöltéséhez, ami a 2023–2024-es tél előtt továbbra is elsődleges feladat a földgázellátás biztonsága szempontjából.

(13)

Az (EU) 2022/1369 rendelet meghosszabbítása az energiaellátásban jelentkező olyan továbbra is fennálló és új súlyos nehézségekre reagáló vészhelyzeti intézkedésnek minősül, amelyek a közvetlen válság kockázatát hordozzák magukban, és amelyek szükségessé teszik a gázkereslet-csökkentési időszak kiigazítását mind az önkéntes gázkereslet-csökkentés meghosszabbítása, mind pedig annak biztosítása érdekében, hogy 2023 márciusát követően lehetőség legyen uniós riasztás kihirdetésére és a megfelelő kötelező gázkereslet-csökkentés beindítására.

(14)

A jelenlegi válság az egész Uniót az energiahiány és a magas energiaárak kockázatának teszi ki. Mivel az Unió egy egységes piac, az egyik tagállamban fellépő gázhiány az összes többi tagállamban súlyos következményekkel járna a fizikai gázellátás hiánya, az árak ingadozása vagy az ipari láncokban fellépő, a tagállamok egyes iparágait érintő esetleges korlátozások által okozott zavarok miatt. Emellett a szolidaritás szellemében minden tagállam hozzájárulhat az energiahiány kockázatának további csökkentéséhez és a gázárak ingadozásának megfékezéséhez azáltal, hogy csökkenti a keresletét. E szolidaritási szellem pozitív hatása az elmúlt évben jelentősen nőtt a kelet felé irányuló új rendszerösszekötő kapacitások fejlesztésével és a további LNG-behozatali kapacitásokkal, amelyek fizikailag vagy virtuálisan jobban összekapcsolják a tagállamokat az LNG visszagázosítására szolgáló létesítményekkel. Ezért a kereslet csökkentése érdekében hozott uniós szintű intézkedések révén történő további összehangolt fellépés valamennyi tagállam javát szolgálná azáltal, hogy mérsékelné a gazdaságukra gyakorolt jelentősebb hatás kockázatát.

(15)

Sürgős fellépésre van szükség, mivel a gáztárolók feltöltésének időszaka áprilisban kezdődik. Tekintettel a fent leírt, tartósan fennálló és új súlyos nehézségekre, ha a tárolófeltöltés előtt nem kerülne kellő időben meghosszabbításra a kereslet összehangolt csökkentése, az azonnali hatást gyakorolna a tárolófeltöltési pályákra, az ellátás biztonságát befolyásoló piaci feltételekre és az árak ingadozására.

(16)

Az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozzon a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve különösképpen az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel. A fenti megfontolásokra tekintettel a gázzal – egy energiatermékkel – való ellátást érintő jelenlegi válság ilyen helyzetnek minősül. Ezért – a jelenlegi helyzetre a tagállamok közötti szolidaritás szellemében történő reagálás érdekében – szükség van az (EU) 2022/1369 rendelet ideiglenes meghosszabbítására és célzott módosítására. Ezért indokolt, hogy e rendelet jogalapja az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdése legyen.

(17)

Az (EU) 2022/1369 rendelet azon rendelkezései, amelyek az uniós riasztás által kiváltott kötelező keresletcsökkentés esetén elismerik a sajátos nemzeti körülményeket, továbbra is alkalmazandók. A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ideiglenesen korlátozzák a kötelező keresletcsökkentést, amennyiben valamely tagállam az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) említett villamosenergia-ellátási válsággal szembesül. Egy ilyen forgatókönyv magában foglalhat olyan korlátozást, amely arányos azzal a villamosenergia-termelésre irányuló, jelentősen megnövekedett gázfelhasználással, amely ahhoz szükséges, hogy jelentősen több villamos energiát lehessen exportálni valamely szomszédos tagállamba rendkívüli körülmények miatt, például ha az érintett tagállamban vagy abban a szomszédos tagállamban, amelybe jelentősen több villamos energiát exportálnak, alacsony kapacitások állnak rendelkezésre vízenergia vagy nukleáris energia tekintetében. Az említett korlátozás nem haladhatja meg a fent említett többletexportnak megfelelő gázmennyiséget. A tagállamoknak figyelembe kell venniük az említett korlátozást a gázfogyasztásról ágazatonkénti bontásban készült jelentéstételük során.

(18)

Azon tagállamok számára, amelyek a távfűtésben a szénről gázra történő átállás révén jelentős dekarbonizációs intézkedéseket vezetnek be, lehetővé kell tenni, hogy ezeket a gázmennyiségeket levonják a keresletcsökkentési kötelezettségükből, feltéve, hogy ezek a gázmennyiségek közvetlenül a szénről gázra történő átállásnak tulajdoníthatók.

(19)

A tagállamoknak legalább kéthavonta, de legkésőbb a következő hónap 15. napjáig jelentést kell tenniük az Eurostaton keresztül a Bizottságnak a gázfogyasztásukról. Annak érdekében, hogy naprakész adatokat szolgáltassanak, a tagállamok ösztönözve vannak arra, hogy a keresletcsökkentés értékeléséhez havonta tegyenek jelentést a gázfogyasztásukról. Ha uniós riasztást hirdetnek ki, a jelentést havonta kell benyújtani. A kereslet csökkentését és a gázfogyasztás nyomon követésének javítását célzó intézkedések célirányosabbá tétele érdekében a tagállamok ösztönözve vannak arra, hogy a jelentésükbe belefoglalják – az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított fogalommeghatározásoknak és statisztikai konvencióknak megfelelően – a gázfogyasztás ágazatonkénti bontását, beleértve a gáz villamosenergia- és hőtermelés céljára történő felhasználását, az ipar általi gázfogyasztást, valamint a háztartások és a szolgáltatások gázfogyasztását.

(20)

Az (EU) 2022/1369 rendelet értelmében a Bizottságnak felülvizsgálatot kell végeznie, amelynek megállapításai alapján a Bizottság javasolhatja az említett rendelet alkalmazási időszakának meghosszabbítását. Az (EU) 2022/1369 rendelet alkalmazási időszaka további meghosszabbításának figyelembevétele érdekében egy új felülvizsgálati időpontot kell meghatározni, amely 2024. március 1.

(21)

A kiterjesztett és módosított keresletcsökkentési intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, és a 2023–2024-es tél végéig kell hatályban maradniuk. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a 2024. március 1-jéig elvégzendő új felülvizsgálat alapján adott esetben javaslatot tegyen az említett intézkedések alkalmazási időszakának meghosszabbítására.

(22)

Ennek a rendeletnek 2023. április 1-jén hatályba kell lépnie, hogy a 2023. április 1-jétől 2024. március 31-ig tartó 12 hónapos időszakban biztosított legyen a folyamatos, 15 %-os keresletcsökkentés, valamint hogy a gazdasági szereplők, a tagállamok és a Bizottság meghozhassák az e cél eléréséhez szükséges intézkedéseket.

(23)

Mivel e rendelet célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

Az (EU) 2022/1369 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk 5. és 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

3.

Az 5. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

4.

Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

5.

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1.o.)."

6.

A 9. cikkben a „2023. május 1-jéig” időpont helyébe a „2024. március 1-jéig” időpont lép.

7.

A 10. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a rendeletet 2024. március 31-ig kell alkalmazni.”