(1)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkében meghatározott, harmadik országokban székhellyel rendelkező központi szerződő felek elismerésére vonatkozó eljárás célja, hogy az említett rendeletben rögzítettekkel egyenértékű szabályozási előírásokat alkalmazó harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő felek számára lehetővé tegye elszámolási szolgáltatások nyújtását az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok vagy kereskedési helyszínek számára. Az elismerési eljárás és az annak keretében hozott, az egyenértékűségre vonatkozó határozatok így hozzájárulnak a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy a stabil és biztonságos központi szerződő felek – ideértve a harmadik országban székhellyel rendelkező és ott engedélyezett központi szerződő feleket is – alkalmazásának a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására történő kiterjesztése révén csökkenjen a rendszerszintű kockázat.

(2)

Ahhoz, hogy valamely harmadik ország központi szerződő felekre vonatkozó jogi szabályozását az uniós jogi szabályozással egyenértékűnek lehessen tekinteni, a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének alkalmazásakor lényegileg az uniós követelményekkel egyenértékű szabályozási célkitűzéseket kell elérni. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy az érintett harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja-e, hogy az ott székhellyel rendelkező és engedélyezett központi szerződő felek ne tegyék ki az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagokat és kereskedési helyszíneket nagyobb kockázatnak, mint amekkorának az Unióban engedélyezett központi szerződő felek tennék ki azokat, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(3)

Ezért annak értékelését, hogy az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű-e az Unió keretrendszerével, nemcsak az USA-ban a központi szerződő felekre alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelmények összehasonlító elemzése alapján kell elvégezni, hanem azt is értékelni kell, hogy e követelmények milyen eredménnyel jártak, és mennyire alkalmasak azon kockázatok csökkentésére, amelyeknek az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és kereskedési helyszínek ki lehetnek téve.

(4)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban három feltételnek kell teljesülnie annak megállapításához, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere az ott engedéllyel rendelkező központi szerződő felek tekintetében egyenértékű az említett rendeletben rögzített követelményekkel.

(5)

Az első feltétel az, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő feleknek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket kell teljesíteniük, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében megállapított követelményekkel.

(6)

Az USA Értékpapír- és Tőzsdebizottsága (a továbbiakban: SEC) a központi szerződő felek engedélyezéséért és felügyeletéért felelős illetékes hatóság az olyan értékpapírokkal és származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciók tekintetében, amelyek egyetlen értékpapíron, hitelen vagy értékpapír-csoporton vagy -indexen (a továbbiakban: értékpapír-alapú származtatott ügyletek) alapulnak. A SEC hatáskörébe tartozó származtatott ügyletek tehát a 648/2012/EU rendeletben a központi szerződő felekre vonatkozóan előírt rendelkezések hatálya alá tartozó származtatott ügyletek részhalmazának felelnek meg. Az egyéb származtatott ügyletek az USA Határidős Árutőzsdei Kereskedést Felügyelő Bizottság (CFTC) hatáskörébe tartoznak, amellyel kapcsolatban a Bizottság már elfogadta az (EU) 2016/377 bizottsági végrehajtási határozatot (2). A jelenlegi értékelés tehát az USA-ban a SEC által felügyelt központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségére vonatkozik, nem pedig a CFTC hatáskörébe tartozó elszámolási szolgáltatásokat nyújtó központi szerződő felekre érvényes jogi és felügyeleti keretrendszer egyenértékűségére. Amennyiben az adott központi szerződő felet mind a SEC, mind a CFTC felügyeli, úgy e határozat az adott központi szerződő félre csak annyiban vonatkozik, amennyiben az a SEC hatáskörébe tartozó elszámolási szolgáltatásokat nyújt.

(7)

A SEC által felügyelt központi szerződő felekre az USA-ban alkalmazandó, jogilag kötelező érvényű követelményeket az értékpapírtőzsdéről szóló 1934. évi törvényben (3) (a továbbiakban: a tőzsdetörvény), a Dodd-Frank Wall Street Reform és Fogyasztóvédelmi törvényben (4) (a továbbiakban: a Dodd-Frank törvény) és az annak alapján a SEC által elfogadott rendeletekben foglalt, az „elszámoló ügynökségekre” alkalmazandó szabályok határozzák meg. Ezenkívül a SEC által nyilvántartásba vett központi szerződő felek szabályai, politikái és eljárásai jogilag kötelező érvényűek a központi szerződő félre nézve. A SEC 2020. október 1-jén szolgálati jelentést adott ki, amelyben ismertette a SEC által felügyelt központi szerződő felekre alkalmazandó szabályokat és azok alkalmazási módját (5).

(8)

A SEC meghatározása szerint a központi szerződő felek olyan elszámoló ügynökségek, amelyek közvetítői minőségben minden eladóval szemben vevőként, és minden vevővel szemben eladóként lépnek fel. Az „elszámoló ügynökség” fogalom az értékpapírtőzsdéről szóló 1934. évi törvény 23(A) szakasza értelmében azt a személyt jelenti, aki az értékpapírügyletekkel kapcsolatos tranzakciók során a fizetés, az értékpapír-átadás vagy mindkettő esetében közvetítőként jár el, vagy aki lehetővé teszi az értékpapír-ügyletek elszámolási feltételeire vonatkozó adatok összehasonlítását, az értékpapír-ügyletek elszámolásai számának csökkentését vagy az értékpapír-elszámolási felelősségi körök megosztását.

(9)

A SEC egyes elszámoló ügynökségeket összetettebb kockázati profillal rendelkező elszámoló ügynökségnek minősíthet. A központi szerződő fél által elszámolt, értékpapír-alapú csereügyleteket mindig összetettebb kockázati profilúnak kell tekinteni. Ezenkívül a Pénzügyi Stabilitási Felügyeleti Tanács a Dodd-Frank törvény értelmében bármely központi szerződő felet rendszerszintű jelentőségűnek minősíthet. Az összetettebb kockázati profillal rendelkező vagy rendszerszinten jelentős központi szerződő felek „fedezett elszámoló ügynökségnek” minősülnek. Az ilyen központi szerződő felekre a SEC 17Ad-22. szabályának d) és e) pontjában meghatározott bővített keretet kell alkalmazni. Ez a határozat csak azokra a jogilag kötelező érvényű USA-beli követelményeknek az egyenértékűségére vonatkozik, amelyeket azokra a központi szerződő felekre kell alkalmazni, amelyeknek meg kell felelniük az említett bővített szabályoknak.

(10)

A tőzsdetörvény, a Dodd-Frank törvény és a SEC-rendeletek értelmében az a központi szerződő fél, amely olyan értékpapír- vagy értékpapír-alapú származtatott ügyletek elszámolását végzi, amelyekre az említett törvény értékpapír-alapú csereügyletként hivatkozik, köteles a SEC-nél nyilvántartásba vételét kérni, vagy kérelmeznie kell a nyilvántartásba vétel alóli mentességet.

(11)

A tőzsdetörvény nem ír elő konkrét eszközöket vagy szabályokat a törvény által előírt követelmények teljesítésének módjára vonatkozóan. Míg a központi szerződő fél a szabályai és eljárásai meghatározásakor figyelembe veheti egyedi jellemzőit és körülményeit, például tulajdonosi és irányítási struktúráit, a közvetlen és közvetett résztvevőkre gyakorolt hatásait, tagsági bázisát, a kiszolgált piacokat és az elszámolt termékekben rejlő kockázatokat, belső szabályainak és eljárásainak részletesen meg kell határozniuk, hogy milyen módon fog megfelelni a tőzsdetörvényben meghatározott követelményeknek. A SEC általi nyilvántartásba vételt követően a SEC által jóváhagyott szabályok, politikák és eljárások a központi szerződő félre nézve jogilag kötelező érvényűvé válnak.

(12)

A SEC általi nyilvántartásba vételt követően a központi szerződő fél a tőzsdetörvény 3a. szakaszának 26. pontja értelmében „önszabályozó szervezetté” válik, és mint ilyen, minden szabályváltozást jóváhagyásra be kell nyújtania a SEC-hez. A SEC ellenőrizni fogja, hogy a javasolt szabálymódosítás összhangban van-e a tőzsdetörvényben és a SEC rendeleteiben meghatározott előírásokkal.

(13)

Az USA-ban a fedezett elszámoló ügynökségnek minősített központi szerződő felekre vonatkozó, jogilag kötelező érvényű követelmények szerkezetüket tekintve kétszintűek. Az első szint a tőzsdetörvény 3(a)(23) és 17A. szakaszában, a Dodd-Frank-törvény VII. és VIII. címében, valamint a SEC rendeleteiben, különösen az 17Ad-22. szabályban („elsődleges szabályok”) meghatározott elsődleges szabályokból és követelményekből áll. A második szint az ilyen központi szerződő felek belső szabályaiból és eljárásaiból áll, amelyek a központi szerződő felekre nézve a SEC általi nyilvántartásba vételüktől kezdve jogilag kötelező érvényűek, és ezért azon szabályok részét képezik, amelyek betartását a SEC felügyeli. Annak értékelésekor, hogy a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felek megfelelnek-e a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel egyenértékű, jogilag kötelező érvényű előírásoknak, a Bizottságnak a tőzsdetörvényben, a Dodd-Frank-törvényben és a SEC-rendeletekben meghatározott követelmények mellett figyelembe kell vennie az említett központi szerződő felek belső szabályaiban és eljárásaiban meghatározott, jogilag kötelező érvényű követelményeket is.

(14)

A SEC általi nyilvántartásba vételhez a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő félnek és annak belső szabályainak meg kell felelniük az elsődleges szabályokban meghatározott magas szintű előírásoknak. Ezek a követelmények, kiegészítve a központi szerződő fél belső szabályaival és eljárásaival, a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott szabályok hatásával egyenértékű érdemi eredményeket hoznak. A fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő félnek különösen a szervezeti felépítésére és szabályaira vonatkozó azon követelményeknek kell megfelelnie, amelyek biztosítják az ellenőrzése alá tartozó értékpapírok és alapok gyors és pontos elszámolását és kiegyenlítését, illetve védelmét, valamint a befektetők és a közérdek védelmét, beleértve a felső vezetéssel, a kockázatkezeléssel és a belső ellenőrzési mechanizmusokkal, a nyilvántartással, a minősített részesedésekkel, az illetékes hatóságnak továbbított információkkal, az összeférhetetlenségekkel, az üzletmenet folytonosságával, a kiszervezéssel, az üzletmenettel és az ügyletek elkülönítésével kapcsolatos követelményeket, továbbá a likviditási kockázatot, a biztosítékokat, a befektetési politikát és kiegyenlítési kockázatot. Az egyéb követelmények a részvétel feltételeire és a díjakra, valamint a központi szerződő fél szabályainak a résztvevők általi megsértése miatti szankcionálásra vonatkoznak.

(15)

Mindazonáltal a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felekre alkalmazandó jogilag kötelező érvényű követelmények bizonyos tekintetben eltérnek a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályoktól.

(16)

Először is, a likviditási kockázatokra vonatkozó elsődleges szabályok nem írják elő a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felek számára, hogy rendelkezzenek elfogadható likviditási forrásokkal a 648/2012/EU rendelet 44. cikkében meghatározott „kettős fedezet elv” teljesítéséhez, vagyis, hogy rendelkezzenek olyan likvid forrásokkal, amelyek lehetővé teszik legalább azon két klíringtag nemteljesítésének fedezését, amelyekkel szemben a legnagyobb a kitettségük. Az USA-ban azonban a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő feleknek eljárásokat kell kidolgozniuk bármely fedezetlen likviditási hiány fedezésére, biztosítva, hogy rendelkezésre álljanak lekötött források, amennyiben a veszteségek meghaladják azon klíringtag nemteljesítését, amellyel szemben a legnagyobb a kitettségük. Emellett az elsődleges szabályok előírják, hogy a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felek a „kettős fedezet elvét” alkalmazzák, amennyiben értékpapír-alapú származtatott ügyleteket számolnak el. Bár ez a 648/2012/EU rendelet 42., 43. és 44. cikkében meghatározott „kettős fedezet elv” más megközelítése, az elsődleges szabályok a központi szerződő felek belső szabályaival és eljárásaival együtt az uniós szabályokban meghatározott „kettős fedezet elv” hatásával egyenértékű érdemi eredményeket hoznak.

(17)

Másodszor, az elsődleges szabályok nem írnak elő minimális likviditási időszakot. A fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felek azonban belső szabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően legalább kettőtől öt napig terjedő likviditási időszakot alkalmaznak. Az uniós szabályok ezzel szemben a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében kétnapos, míg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében ötnapos minimális likviditási időszakot írnak elő, jellemzően nettó alapon történő biztosítékgyűjtés mellett. Ezért a központi szerződő felek belső szabályai és eljárásai olyan érdemi eredményeket hoznak, amelyek egyenértékűek a likviditási időszakokra vonatkozó uniós szabályok hatásaival.

(18)

Harmadszor, az uniós jog előírja a prociklikusság elleni három intézkedés legalább egyikének alkalmazását annak biztosítására, hogy a kezdeti biztosíték stabil gazdasági időkben ne legyen túl csekély, stressz idején pedig ne növekedjen meg hirtelen. Az intézkedések ezáltal stabil és konzervatív biztosítékokat eredményeznek. Az elsődleges szabályok nem írnak elő ilyen különleges követelményt. A fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő feleknek azonban vannak anti-prociklikus hatású belső szabályai és eljárásai. Ezért a központi szerződő felek belső szabályai és eljárásai olyan érdemi eredményeket hoznak, amelyek egyenértékűek az anti-prociklikus uniós szabályok hatásaival.

(19)

Végül a klíringtagok ügyfelei pozícióinak és biztosítékainak elkülönítése és hordozhatósága tekintetében a 17Ad-22. szabály e) pontjának 14. alpontja előírja, hogy a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felek szabályai, politikái és eljárásai tegyék lehetővé a klíringtag ügyfelei pozícióinak és a kapcsolódó biztosítéknak az elkülönítését és hordozhatóságát, és hatékonyan védjék ezeket a pozíciókat és biztosítékokat az adott klíringtag nemteljesítésével vagy fizetésképtelenségével szemben, amennyiben az említett központi szerződő felek értékpapír-alapú származtatott ügyleteket számolnak el vagy összetettebb kockázati profillal rendelkeznek, és így a 648/2012/EU rendelet IV. címében foglalt szabályokhoz hasonló megközelítést követnek. A készpénz, az értékpapírok és a tőzsdén jegyzett opciók esetében azonban az elsődleges szabályok a klíringtagokra vonatkozó szabályokon alapulnak. Ezeken a piacokon a klíringtagokra alkalmazandó szabályok már biztosítják az elkülönítés és hordozhatóság megfelelő szintjét, és ezáltal megfelelően védik az ügyfelek pozícióit és biztosítékait. Bár e piacok tekintetében a klíringtagok – és nem a központi szerződő felek – szintjén az elkülönítés és hordozhatóság vonatkozásában eltérő megközelítést alkalmaznak, az ügyfelek védelme tekintetében mindkét megközelítés hasonló eredményekhez vezet.

(20)

Az USA-nak a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felekre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszerét ezért egyenértékűnek kell tekinteni, feltéve, hogy az elismerést kérelmező központi szerződő fél belső szabályai és eljárásai megfelelnek bizonyos kockázatkezelési követelményeknek. A központi szerződő félnek a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében kétnapos, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében pedig ötnapos likviditási időszakot kell alkalmaznia, mindkettőt nettó alapon. Ezen túlmenően a központi szerződő félnek a prociklikusság korlátozására irányuló olyan intézkedéseket kell alkalmaznia, amelyek a stabil és konzervatív biztosítékok nyújtása tekintetében egyenértékűek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott három intézkedés bármelyikével.

(21)

A Bizottság megállapítja, hogy a SEC-nek a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszere, amely magában foglalja a tőzsdetörvényben, a Dodd-Frank-törvényben és a SEC-rendeletekben, valamint a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő, nyilvántartásba vett központi szerződő felek belső szabályaiban és eljárásaiban meghatározott követelményeket, jogilag kötelező érvényű olyan követelményeknek kell tekinteni, amelyek egyenértékűek a 648/2012/EU rendelet IV. címében meghatározott követelményekkel, amennyiben megfelelnek az e határozatban a kockázatkezelés tekintetében meghatározott előírásoknak.

(22)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) csak azokat a központi szerződő feleket ismerheti el, amelyek megfelelnek a fedezett elszámoló ügynökségekre vonatkozó szabályoknak és az e határozat szerinti kockázatkezelési standardoknak megfelelő, jogilag kötelező érvényű követelményeknek. Az ESMA-nak a 648/2012/EU rendelet 25. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban ellenőriznie kell, hogy az említett kockázatkezelési standardok a SEC által felügyelt és az Unióban elismerést kérelmező központi szerződő felek belső szabályainak és eljárásainak részét képezik-e. Az ESMA-nak különösen azt kell ellenőriznie, hogy a központi szerződő fél a nem tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében nettó alapon kétnapos, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében pedig nettó alapon ötnapos likviditási időszakot alkalmaz-e, és hogy a központi szerződő fél alkalmaz-e a prociklikusságot korlátozó olyan intézkedéseket, amelyek a stabil és konzervatív biztosítékok nyújtása tekintetében egyenértékűek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott három intézkedés bármelyikével.

(23)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének b) pontja értelmében a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felekre vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszernek biztosítania kell továbbá, hogy az adott harmadik ország joghatósága alá tartozó központi szerződő felek folyamatos és hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alatt álljanak.

(24)

A SEC folyamatosan nyomon követi a felügyelete alá tartozó központi szerződő feleket. A SEC a nyilvántartásba vett központi szerződő felek által benyújtott szabálymódosítások felülvizsgálata és jóváhagyása mellett széles hatáskörrel rendelkezik arra is, hogy a központi szerződő felek könyveiről és nyilvántartásairól másolatot kérjen, valamint, hogy ellenőrzéseket és helyszíni vizsgálatokat végezzen, amelyek során értékeli a meglévő és újonnan felmerülő kockázatokat, nyomon követi, hogy a központi szerződő fél betartja-e a rá vonatkozó szabályokat, illetve a belső szabályait és eljárásait. A SEC jogosult arra, hogy előírja a szabályok és eljárások megváltoztatását, továbbá az alkalmazandó szabályok megsértése esetén polgári jogi keresetet indíthat, amelyben jogsértés megszüntetésére irányuló vagy egyéb jogorvoslatot, illetve közigazgatási eljárást kezdeményezhet. A SEC vizsgálata a nyilvántartásba vétel visszavonását eredményezheti, amennyiben a hiányosságokat nem orvosolják. Ezek a hatáskörök a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő központi szerződő felekre is vonatkoznak.

(25)

A Bizottság tehát megállapítja, hogy a központi szerződő felekre – ideértve a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülőket is – vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja a hatékony és folyamatos felügyeletet és végrehajtást.

(26)

A 648/2012/EU rendelet 25. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerének ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania a harmadik ország jogi szabályozása alapján engedélyezett központi szerződő felek (a továbbiakban: harmadik országbeli központi szerződő felek) elismeréséhez.

(27)

A nem egyesült államokbeli központi szerződő felek kérelmezhetik a SEC-nél az „elszámoló ügynökségként” való nyilvántartásba vételüket. A SEC eddig ilyen nyilvántartásba vételt vagy a nyilvántartásba vétel alóli mentességet írt elő az Egyesült Államok állampolgárainak nyújtott egyesült államokbeli értékpapírokkal kapcsolatos elszámolási szolgáltatások vagy az értékpapír-alapú csereügyletek tekintetében.

(28)

A SEC-nél nyilvántartásba vett nem egyesült államokbeli központi szerződő feleknek meg kell felelniük az USA vonatkozó követelményeinek, beleértve a fedezett elszámoló ügynökségnek minősülő, nyilvántartásba vett elszámoló ügynökségekre vonatkozó SEC-rendeleteket is. A tőzsdetörvény azonban széles jogkört biztosít a SEC számára a követelmények alóli mentesítéshez. A tőzsdetörvény 17A. szakasza b) pontjának 1. alpontja értelmében a SEC mentességet adhat a szabályozási követelmények alól, ha az összeegyeztethető a közérdekkel, a befektetők védelmével és a tőzsdetörvény 17A. szakasza céljaival, beleértve az értékpapírügyletek gyors és pontos elszámolását és kiegyenlítését, valamint az értékpapírok és alapok védelmét. Az említett törvény 36. szakasza értelmében a SEC feltételesen vagy feltétel nélkül mentesíthet bármely személyt, értékpapírt vagy ügyletet, illetve személyek, értékpapírok vagy ügyletek bármely osztályát vagy osztályait a tőzsdetörvény rendelkezései, illetve a törvényen alapuló szabályok vagy rendeletek alól, amennyiben ez a mentesítés közérdekből szükséges vagy helyénvaló, és összhangban van a befektetők védelmével. Ezenkívül a tőzsdetörvény 17A. szakaszának k) pontja értelmében a SEC feltételesen vagy feltétel nélkül mentességet adhat az elszámoló ügynökségek nyilvántartásba vétele alól az értékpapír-alapú csereügyletek elszámolása tekintetében, amennyiben a SEC megállapítja, hogy az elszámoló ügynökség a székhelye szerinti ország illetékes kormányzati hatóságai által végzett összehasonlítható, átfogó felügyelet és szabályozás hatálya alatt áll.

(29)

A SEC szakpolitikai nyilatkozatot és iránymutatást (6) adott ki az Unióban engedélyezett központi szerződő felek számára. A szakpolitikai nyilatkozat magas szintű összefoglalót ad a SEC által nyilvántartásba vett központi szerződő felekre vonatkozó jogi keretről, és részletesen ismerteti a nyilvántartásba vétel és a mentességek kérelmezésére irányuló folyamatot. A nyilatkozat példákat is tartalmaz arra, hogy a SEC miként alkalmazza a mentesítésre vonatkozó jogkörét annak érdekében, hogy elkerülje a központi szerződő felekre a székhelyük szerinti joghatóságban érvényben lévő követelményekkel összevetve szükségtelen, párhuzamos vagy következetlen követelmények előírását, amennyiben az adott joghatóság keretrendszere általában összhangban van a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elvekkel. Ezen túlmenően a szakpolitikai nyilatkozat és iránymutatás meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket a SEC figyelembe fog venni a mentességek iránti kérelmek értékelésekor, és kitér arra, hogy a SEC mérlegelni fogja, hogy a központi szerződő fél milyen mértékben áll az őt felügyelő illetékes nemzeti hatóság vagy a székhelye szerinti joghatóságban működő más érintett hatóságok általi megfelelő felügyelet és jogérvényesítés alatt. Ennek alapján, valamint a SEC azon értékelésének és megállapításának függvényében, hogy a mentesség összhangban áll-e a tőzsdetörvénnyel, a SEC – a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerésére vonatkozóan a 648/2012/EU rendeletben meghatározott egyenértékű rendszerhez hasonló módon – mentesítheti az USA-n kívül letelepedett központi szerződő felet az olyan SEC-követelmény alkalmazása alól, amely a központi szerződő félre a székhelye szerinti joghatóságban alkalmazandó szabályokban és rendeletekben meghatározott követelményekkel összevetve szükségtelen, párhuzamos vagy következetlen.

(30)

A Bizottság tehát megállapítja, hogy a harmadik országbeli központi szerződő felek elismerése tekintetében a SEC jogi és felügyeleti keretrendszere ténylegesen egyenértékű rendszert biztosít.

(31)

Ezért a SEC által nyilvántartásba vett és felügyelt azon központi szerződő felek tekintetében, amelyeknek meg kell felelniük a fedezett elszámoló ügynökségekre alkalmazandó szabályoknak, az Egyesült Államokban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer teljesíti a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (6) bekezdésében meghatározott feltételeket, és e jogi és felügyeleti keretrendszert a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel egyenértékűnek kell tekinteni.

(32)

Ez a határozat azokon a jogilag kötelező érvényű követelményeken alapul, amelyek az USA-ban azokra a központi szerződő felekre érvényesek, amelyeknek a határozat elfogadásakor meg kell felelniük a fedezett elszámoló ügynökségekre alkalmazandó szabályoknak. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködve rendszeresen nyomon kell követnie az említett központi szerződő felekre az USA-ban alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer alakulását, valamint az e határozat meghozatalát megalapozó feltételek teljesülését.

(33)

A Bizottságnak legalább háromévente felül kell vizsgálnia az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló indokokat, beleértve azt a jogi és felügyeleti keretrendszert is, amelyet az Egyesült Államokban kell alkalmazni a SEC által nyilvántartásba vett és felügyelt azon központi szerződő felekre, amelyeknek meg kell felelniük a fedezett elszámoló ügynökségekre alkalmazandó szabályoknak. E rendszeres felülvizsgálatok nem érintik azt a lehetőséget, hogy a Bizottság bármikor egyedi felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozat szerinti megállapítás újraértékelését. A Bizottság a rendszeres vagy egyedi felülvizsgálat megállapításai alapján bármikor határozhat e határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről, különösen abban az esetben, ha valamely fejlemény az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló feltételeket érinti.

(34)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

a)

a szabályozott piacokon végrehajtott származtatott ügyletek esetében nettó alapon számított kétnapos likviditási időszak;

b)

tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében nettó alapon számított ötnapos likviditási időszak;

c)

valamennyi származtatott ügylet esetében legalább a következőkkel egyenértékű prociklikusság-korlátozó intézkedések: