20.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/25

(1)

2011. november 28-án és 2012. február 27-én kelt levelében a Bizottság a Németország által az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (2) 26. cikkével összhangban rendelkezésre bocsátott, a mezőgazdasági ágazatban nyújtott támogatásokról szóló 2010. évi beszámolóval kapcsolatosan további tájékoztatást kért Németországtól. Németország a Bizottság kérdéseire 2012. január 16-án és 2012. április 27-én kelt levelében válaszolt. Németország válaszaiból kiderült, hogy Németország a tej, a tejtermékek és a zsír forgalmazásáról szóló 1952. évi törvény (Gesetz über den Verkehr mit Milch, Milcherzeugnissen und Fetten, a továbbiakban: a tejről és zsírról szóló törvény) alapján pénzügyi támogatást nyújtott a tejágazatnak.

(2)

2012. október 2-i levelében a Bizottság arról tájékoztatta Németországot, hogy a szóban forgó intézkedéseket be nem jelentett támogatásként az SA.35484 (2012/NN) nyilvántartási szám alatt nyilvántartásba vette. Németország 2012. november 16-án, 2013. február 7-én, 8-án, 11-én, 13-án, 14-én, 15-én és 19-én, március 21-én, április 8-án, május 28-án, június 10-én és 25-én, valamint július 2-án kelt levelében további információkat nyújtott be a Bizottsághoz.

(3)

2013. július 17-én kelt levelében (3) a Bizottság tájékoztatta Németországot, hogy a tejről és zsírról szóló törvény szerinti egyes intézkedésekkel kapcsolatban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). A Bizottság ugyanebben a levelében megállapította, hogy a 2001. november 28. és 2006. december 31. közötti időszakra vagy a 2007. január 1-je utáni időszakra, illetve mindkét időszakra vonatkozó bizonyos további intézkedések összeegyeztethetők a belső piaccal, vagy az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősülnek állami támogatásnak, illetve hogy nem tartoznak az állami támogatásokra vonatkozó előírások hatálya alá.

(4)

Az e határozat tárgyát képező alintézkedések, azaz az eljárás megindításáról szóló határozatban BY2, BY11, BY12 és BY13 alintézkedésként említett kutatási alintézkedések (a továbbiakban: alintézkedések) tekintetében a Bizottság közölte, hogy úgy tűnik, hogy ezek az alintézkedések az állami támogatás valamennyi jellemzőjével rendelkeznek, és az elszámolható költségek megfelelnek az alkalmazandó állami támogatási szabályok alapján engedélyezett elszámolható költségeknek (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (203) és (209) preambulumbekezdését).

(5)

A Bizottság ugyanakkor nem kapott elegendő információt Németországtól a támogatási intenzitásról, különösen arról, hogy a támogatási intenzitás megfelelt-e az alkalmazandó állami támogatási szabályok alapján megengedett mértékeknek (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (204), (205), (210) és (211) preambulumbekezdését), és következésképpen kétségbe vonta az alintézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőséget (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (206) és (212) preambulumbekezdését). Ezért a Bizottság felszólította Németországot, hogy nyújtsa be észrevételeit és adja meg mindazon információkat, amelyek a 2001. november 28-tól kezdődő időszakra vonatkozóan segíthetnek a támogatás értékelésében (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (276) preambulumbekezdését).

(6)

Németország 2013. szeptember 20-án kelt levelében nyújtott be észrevételeket az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban. A Bajor Mezőgazdasági Minisztérium 2016. szeptember 22-én és 2016. október 25-én kelt levelében kiegészítő magyarázatokat nyújtott be.

(7)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottság felkérte a többi érdekeltet, hogy egy hónapon belül tegyék meg észrevételeiket. A Bizottság nem kapott konkrét észrevételeket az érdekelt felektől az alintézkedésekkel kapcsolatban.

(8)

A tejről és zsírról szóló törvény egy 1952-ben hatályba lépett német szövetségi törvény. Határozatlan időtartamra érvényes kerettörvény.

(9)

A tejről és zsírról szóló törvény 22. §-ának (1) bekezdése felhatalmazza a német szövetségi államokat (a továbbiakban: tartományok), hogy a beszállított tej mennyisége alapján a tejfeldolgozókra tejilletéket vessenek ki.

(10)

A tejről és zsírról szóló törvény 22. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a tejilletékből keletkező források kizárólag a következőkre használhatók fel:

(11)

A tejről és zsírról szóló törvény 22. §-ának (2a) bekezdése előírja, hogy – a (2) bekezdéstől eltérően – a tejilletékből származó bevételek a következőkre is felhasználhatók:

(12)

Bajorországban a tejilleték beszedését és felhasználását a tejilletékről szóló bajor rendeletben (Bayerische Milchumlageverordnung) szabályozták.

(13)

Bajorországban a tejilletéket a (4) preambulumbekezdésben említett kutatási alintézkedések finanszírozására használták fel, nevezetesen:

Az utolsó alintézkedés a bajor állami költségvetésből is finanszírozásra került.

(14)

Az alintézkedések végrehajtásának egyedi jogalapja az alábbiakat is magában foglalta:

(15)

A különböző döntéshozatali szinteket magában foglaló különleges döntéshozatali eljárás keretében fogadták el az arra vonatkozó döntéseket, hogy a tejilletékből milyen kutatási projekteket végezzenek el és finanszírozzanak: a bajor tartományi tejipari egyesület igazgatósága (Vorstand der Landesvereinigung der bayerischen Milchwirtschaft) kiadja az előzetesen kiválasztott projektek jegyzékét és azt szavazásra az egyesület közgyűlése (Mitgliederversammlung) elé bocsátja. A közgyűlés szavaz a tervezett projekt költségvetéséről is. E szavazás és a Bajor Mezőgazdasági Minisztérium kétéves költségvetési terve alapján a minisztérium közigazgatási jogi aktusokat bocsát ki a kiválasztott kutatási projektek kiadásainak engedélyezése céljából (Ausgabeermächtigung). Minden egyes projektről külön határoznak.

(16)

Németország az eljárás megindításáról szóló határozatban előírt összeegyeztethetőségi feltételekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adta:

(17)

A projektet 2008 és 2012 között hajtották végre. A kedvezményezett a Technische Universität München.

(18)

A projekt teljes költségvetése 600 000 EUR volt. A pénzügyi eszközök a következőképpen oszlottak meg:

1. táblázat

(19)

A tejilletékből származó támogatási összeg 150 000 EUR volt és a kutatási projekt teljes költségvetésének 25 %-át tette ki.

(20)

A projekt célja a meglévő tejelemzési módszerek és a tejjel kapcsolatos egyedi kérdésekről szóló kérdőívek korszerűsítése volt. A kutatási projekt eredményeit arra szánták, hogy azokat a bajor tejvállalkozások a tejtermelés és tejtermékek feldolgozása során hasznosítsák.

(21)

A projektet 2002 és 2011 között hajtották végre. A támogatást évente ítélték oda.

(22)

A projekt költségvetése és a támogatás összege a következő volt:

2. táblázat

2002–2006-os időszak

3. táblázat

2007–2012-es időszak

(23)

A kedvezményezett a Milchwirtschaftlicher Verein Allgäu-Schwaben e. V. közepes méretű vállalkozás (5) volt (a továbbiakban: kkv). A kutatási eredményeket különféle nemzeti és nemzetközi rendezvényeken, valamint számos nemzeti és nemzetközi tudományos folyóiratban mutatták be (6).

(24)

Németország 2013. szeptember 20-án kelt levelében kifejtette, hogy eredetileg hibás leírást adott az eljárás megindításáról szóló határozatban figyelembe vett projektről. E hiba onnan eredt, hogy a projektet összekeverték egy hasonló nevű, teljes mértékben magánforrásokból finanszírozott másik projekttel. Németország új információkkal szolgált a projektről, amelyet a következőképpen finanszíroztak a tejilletékből:

(25)

A projekt célja a listeria monocytogenes baktérium és a kenőfolyadékot termelő vörös élesztőbaktériumok közötti kapcsolatok kutatása volt. A projekt mikrobiális kutatási célokat szolgált. A projekt eredményeként a Listeria monocytogenes baktériummal szemben a Pichia norvegensis egyes törzsei esetében rendkívüli gátló potenciált mutattak ki – ezt a felfedezést korábban még nem írták le tudományos szempontból. Az eredményt nem lehetett azonnal felhasználni a sajtgyártás terén, mivel a gátló elv mögött meghúzódó molekuláris szerkezet további tisztázásra szorult.

(26)

A projektet 2006 és 2008 között hajtották végre. A projekt költségvetése 30 000 EUR volt, amelyet teljes mértékben a tejilletékből finanszíroztak.

(27)

A kedvezményezett az állami, non-profit felsőoktatási intézményként működő Technische Universität München volt.

(28)

A projektet 2010–2011-ben hajtották végre. Az elszámolható költségek 73 234,58 EUR-t tettek ki. A támogatást 2010-ben ítélték oda és két forrásból származott: a tejilletékből és a bajor állami költségvetésből (Cluster Ernährung élelmiszerklaszter). A tejilletékből származó támogatási összeg 26 500 EUR volt, míg a Cluster Ernährung által finanszírozott támogatási összeg 26 500 EUR volt, így a támogatási intenzitás 72,4 % volt.

(29)

A kedvezményezett a Milchprüfring Bayern e. V. kkv (7) volt. A kutatási eredményeket különféle nemzeti és nemzetközi rendezvényeken, valamint számos nemzeti és nemzetközi tudományos folyóiratban mutatták be (8).

(30)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság álláspontja az volt, hogy az alintézkedések látszólag az állami támogatás minden jellemzőjét mutatják.

(31)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, amennyiben befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(32)

A támogatást túlnyomórészt tejilletékből nyújtották. A BY13 alintézkedés esetében a bajor állami költségvetésből is támogatást nyújtottak.

(33)

A bajor állami költségvetésből származó pénzügyi források állami forrásnak minősülnek. Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a tejilletékből származó pénzügyi források is állami forrásnak minősülnek a következő okokból:

(34)

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint nem szabad különbséget tenni azon esetek között, amelyekben a támogatást közvetlenül az állam nyújtja és azon esetek között, amelyekben azt az állam által kijelölt vagy létrehozott állami vagy magánszervezet nyújtja. Ahhoz, hogy a nyújtott előnyök az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősüljenek, azokat először is közvetlenül vagy közvetve állami forrásból kell nyújtani, másodszor pedig az államnak betudhatónak kell lenniük.

(35)

A fent leírt intézkedések tekintetében nyilvánvaló, hogy az illetéket szövetségi törvény, azaz a tejről és zsírról szóló törvény alapján, a tejilletékről szóló bajor rendelettel összefüggésben szedik be.

(36)

Konkrétabban, a tejről és zsírról szóló törvény 22. §-a (1) bekezdésének első mondata előírja, hogy a tartományi kormányok a tartományi egyesülettel vagy a szakmai szervezetekkel egyeztetve a tejágazat támogatása érdekében a tejfeldolgozóktól, a tejbegyűjtő központoktól és tejüzemektől illetéket szedhetnek be.

(37)

A tejről és zsírról szóló törvény 22. §-a (1) bekezdésének második mondata szerint a tartományi kormányok együttesen, az egyesület vagy a szakmai szervezetek kérelmére a beszállított tej után kilogrammonként legfeljebb 0,2 eurócent illetéket szedhetnek be. Ezért az illeték feletti szuverenitás egyértelműen a tartományi kormányokat illeti meg.

(38)

Bajorországban a tejilleték kivetésének jogalapját a többek között az illeték mértékét is magában foglaló részletes rendelkezéseket szabályozó tejilletékről szóló bajor rendelet képezi. Következésképpen a tejilleték beszedését a bajor kormány, vagyis az állam szabályozza. E következtetésnek az sem mond ellent, hogy a szóban forgó rendeletet a tejágazatot képviselő érintett tartományi egyesületekkel egyeztetve bocsátották ki.

(39)

A szóban forgó esetben az illetéket magánvállalkozásoktól, tejfeldolgozóktól szedik be. Az ezen illetékből származó bevételek a bajor költségvetésbe folynak be, mielőtt azokat kutatási alintézkedések finanszírozásához használják fel. Ezért azok állami ellenőrzés alatt állónak minősülnek.

(40)

A Bizottság megállapítja, hogy a tejilletékalapból finanszírozott intézkedések állami forrásból származnak, és azokat az államnak kell tulajdonítani.

(41)

A kedvezményezettek a következők voltak: Technische Universität München (BY 2 és BY 12 alintézkedés), Milchwirtschaftlicher Verein Allgäu-Schwaben e. V. (BY 11 alintézkedés) és Milchprüfring Bayern e. V. (BY 13 alintézkedés).

(42)

A Technische Universität München állami kutatószervezet. A BY 2 alintézkedés esetében vállalkozásnak kell tekinteni, mert gazdasági tevékenységet végzett, nevezetesen szerződéses kutatást a mezőgazdaság területén azzal a célkitűzéssel, hogy a tejtermelés során a tejtermelők és tejfeldolgozók által hasznosítandó gyakorlati eredményeket biztosítson. A tevékenység gazdasági jellegét emeli ki az a tény, hogy a kutatási projekt finanszírozása magánvállalkozások (Theo Miller vállalkozáscsoport, lásd (18) preambulumbekezdést) bevonásával történt. Azt a következtetést lehet levonni, hogy a kutatóhely szerződéses kutatást végzett és a kutatási eredményeket üzleti vállalkozások részére adta át.

(43)

A Technische Universität München a BY 12 alintézkedés esetében nem tekintendő vállalkozásnak, mert nem gazdasági tevékenységet végzett, nevezetesen független kutatást folytatott a mikrobiológiával kapcsolatos alaptudás fejlesztése érdekében. Amint azt a (24) preambulumbekezdésben hangsúlyoztuk, Németország új információkat szolgáltatott ezen alintézkedésre vonatkozóan, amelyeket nem értékeltek az eljárás megindításáról szóló határozatban. Az új információk alapján a BY 12 alintézkedés szerinti kutatási projekt független kutatással, nevezetesen közvetlen gyakorlati alkalmazással nem bíró mikrobiális alapkutatással kapcsolatos.

(44)

A Milchwirtschaftlicher Verein Allgäu-Schwaben e. V. (BY 11 alintézkedés) és Milchprüfring Bayern e. V. (BY 13 alintézkedés) a bajor tejtermelés és ipar képviselőinek magánjogi természetű szervezeti formái, amelyek szerződéses viszonyban különböző gazdasági tevékenységeket és szolgáltatásokat látnak el a bajor tejtermelők, tejfeldolgozók és a tejágazatban tevékenykedő egyéb vállalkozók érdekében. A BY 11 és BY 13 alintézkedés keretében szerződéses kutatást végeztek a mezőgazdaság területén azzal a célkitűzéssel, hogy a tejtermelés során a tejtermelők és tejfeldolgozók által hasznosítandó gyakorlati eredményeket biztosítsanak. Németország kkv-knak minősíti őket.

(45)

A három kiválasztott kedvezményezett vállalkozói minőségében szelektív előnyben részesült, mivel a gazdasági tevékenységük részét képező és rendes körülmények között saját költségvetésükből fedezett projektköltségeket az állami költségvetésből és tejilletékből származó anyagi eszközökből állták.

(46)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint egy vállalkozás versenyhelyzetének valamely állami támogatás hatására jelentkező javulása általában a versenynek az ilyen támogatásban nem részesülő más vállalkozások hátrányára bekövetkező torzulását jelzi (9). Az Unión belüli kereskedelem előtt nyitott piacon működő vállalkozás számára nyújtott támogatás vélhetően a tagállamok közötti kereskedelemre is hatással lehet (10). A 2001 és 2012 közötti időszakban a mezőgazdasági termékek Unión belüli kereskedelme jelentős méreteket öltött. Például a Kombinált Nómenklatúra 0401 vámtarifaszáma alá tartozó termékek (Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül) (11) importja és exportja 2011-ben például elérte az 1,2 milliárd, illetve a 957 millió EUR-t (12).

(47)

Az e határozatban értékelt alintézkedések célja a szerződéses ipari kutatási tevékenységek támogatása a mezőgazdasági ágazatban, különösen a tejágazatban. Tekintettel a tejtermékek jelentős mértékű kereskedelmére, feltételezhető, hogy a szóban forgó alintézkedések torzítják a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyegetnek, és befolyásolják a tagállamok közötti kereskedelmet.

(48)

Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a BY2, BY11 és BY13 alintézkedés állami támogatásnak minősül az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében, míg a BY 12 alintézkedés nem minősül állami támogatásnak, mert a kedvezményezett nem folytatott gazdasági tevékenységet.

(49)

Az EUMSZ 108 cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok kötelessége a Bizottságot a támogatás nyújtására irányuló valamennyi szándékról tájékoztatni. A tagállamok továbbá ezeket a támogatásokat addig nem hajthatják végre, amíg a Bizottság azokat összeegyeztethetőnek nem minősíti (felfüggesztési kötelezettség). Németország nem jelentette be a BY2, BY11 és BY13 alintézkedést a Bizottságnak azok végrehajtása előtt.

(50)

A BY2, BY11 és BY13 alintézkedés az (EU) 2015/1589 rendelet 1. cikkének c) pontja értelmében új támogatásnak minősül. A meglévő támogatásra vonatkozó egyik feltétel sem teljesül. A támogatás nem létező különösen az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet 1. cikke b) pontjának i. alpontja értelmében, mivel azt az EUMSZ hatálybalépését követően már végrehajtották (a BY 2 alintézkedést 2008-ban, a BY 11 alintézkedést 2002-ben, a BY 13 alintézkedést pedig 2010-ben hajtották végre) és a tízéves elévülési idő még nem járt le (az elévülési idő 2011. november 28-án megszakadt; lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (152) preambulumbekezdését).

(51)

Következésképpen ezen új támogatások jogellenesek, mivel azokat nem jelentették be a Bizottságnak végrehajtásukat megelőzően.

(52)

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(53)

A jogellenes állami támogatások értékelésére alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló bizottsági közlemény (13) alapján valamennyi jogellenes állami támogatást, vagyis az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével végrehajtott támogatást a támogatás nyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján kell értékelni.

(54)

Egyedi iránymutatásokat fogadtak el a kutatási támogatás vonatkozásában. A 2001. november 28. és 2006. december 31. között nyújtott támogatást a kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (14) alapján kell értékelni (a továbbiakban: 1996. évi közösségi keretrendszer). A 2007. január 1. után nyújtott támogatást a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere (15) alapján kell értékelni (a továbbiakban: 2007–2013. évi közösségi keretrendszer).

(55)

A BY2, BY11 és BY13 alintézkedés ipari kutatásnak minősül az 1996. évi közösségi keretrendszer I. mellékletének második franciabekezdése és a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 2.2.f) pontja értelmében, mivel ezen alintézkedések célja a tejtermékek és termelési folyamatok jelentős mértékű fejlesztése és az azokkal kapcsolatos új ismeretek megszerzése volt, valamint azok gyakorlati hatásokkal is jártak a tejágazatra nézve. E kutatási projektek eredményeit a tejágazatban tevékenykedő vállalkozások közvetlenül fel tudták használni termelési ciklusaikban, amint a jobb minőségben előállított tejtermékek elérésére törekedtek. Például a BY 2 alintézkedés szerinti kutatási projekt a tejfehérje-tartalom növelésére vonatkozott és magánvállalkozások közvetlenül részt vettek a projektben; a BY 11 alintézkedés szerinti kutatási projekt a tej minőségének korszerű elemzésére vonatkozott, és a BY 13 alintézkedés szerinti kutatási projekt a gyakorlati rutinvizsgálatokhoz használt új bioszenzor rendszer létrehozására vonatkozott.

(56)

Az elszámolható költségek összeegyeztethetőségét már pozitívan értékelték az eljárás megindításáról szóló határozatban (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (203) és (209) preambulumbekezdését). Ezért a továbbiakban a támogatási intenzitást kell megvizsgálni (lásd az eljárás megindításáról szóló határozat (204), (205), (210) és (211) preambulumbekezdését) (lásd e határozat (5) preambulumbekezdését).

(57)

A BY 2 alintézkedést a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer alapján kell értékelni, mivel a támogatást a 2008–2012 közötti időszakban nyújtották.

(58)

A 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.2.b) pontja szerint ipari kutatás esetén 50 %-ot elérő támogatási intenzitás engedélyezett. A BY 2 alintézkedés támogatási intenzitása 25 % volt (lásd e határozat (19) preambulumbekezdését) és ezért a törvényes mértéken belül maradt.

(59)

Ennélfogva megállapítható, hogy a BY 2 alintézkedés összeegyeztethető a belső piaccal, mivel a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.2.b) pontjában meghatározott támogatási intenzitásnak eleget tesznek.

(60)

mivel a BY 11 alintézkedést 2002 és 2011 között nyújtották, a támogatást a kutatási támogatásra vonatkozó mindkét iránymutatás alapján kell értékelni: a 2001. november 28. és 2006. december 31. közötti végrehajtási időszak tekintetében az 1996. évi közösségi keretrendszer, míg a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti végrehajtási időszak tekintetében a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer alapján.

(61)

A 2001. november 28. és 2006. december 31. közötti végrehajtási időszak során az ipari kutatás esetében megengedett támogatási intenzitás 50 % volt (az 1996. évi közösségi keretrendszer 5.3. pontja). További 10 százalékpont volt engedélyezett, amennyiben a támogatást kkv-knak nyújtották (az 1996. évi közösségi keretrendszer 5.10.1. pontja). További 10 százalékpontos növelés volt engedélyezett, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztették és tették közzé (az 1996. évi közösségi keretrendszer 5.10.4.c) pontja). A BY 11 alintézkedés szerint nyújtott támogatás megfelel e támogatási intenzitási szabályoknak, mivel a támogatást kkv-knak nyújtották és az eredményeket különböző nemzetközi és nemzeti tudományos rendezvényeken és publikációkban mutatták be, és a támogatás az elszámolható költségek kevesebb mint 70 %-át tette ki (lásd e határozat (22) preambulumbekezdését és 2. táblázatát).

(62)

A 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti végrehajtási időszak során az ipari kutatás esetében megengedett támogatási intenzitás 50 % volt (a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.2.b) pontja). További 10 százalékpont volt engedélyezett, amennyiben a támogatást kkv-knak nyújtották (a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.3.a) pontja). További 15 százalékpontos növelés volt engedélyezett a maximális támogatási intenzitás 80 %-áig, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztették és tették közzé (a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.3.c) pontja). A BY 11 alintézkedés szerint nyújtott támogatás megfelel e támogatási intenzitási szabályoknak, mivel a támogatást kkv-knak nyújtották és az eredményeket különböző nemzetközi és nemzeti tudományos rendezvényeken és publikációkban mutatták be, és a támogatás az elszámolható költségek kevesebb mint 75 %-át tette ki (lásd e határozat (21) preambulumbekezdését és 3. táblázatát).

(63)

A kedvezményezett Milchwirtschaftlicher Verein Allgäu-Schwaben e. V kkv-nak minősül, mivel munkavállalóinak száma és éves árbevétele a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (16) megállapított küszöbértékek alatt van (lásd az (23) preambulumbekezdést). A nemzetközi és nemzeti tudományos rendezvények és publikációk ugyanebben a preambulumbekezdésben említett jegyzéke 38 nyilvánosan tartott előadást és 29 publikációt említ.

(64)

A BY 13 alintézkedést a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer alapján kell értékelni, mivel a támogatást 2010-ben nyújtották.

(65)

Az ipari kutatás esetében megengedett támogatási intenzitás 50 % volt (a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.2.b) pontja). További 10 százalékpont volt engedélyezett, amennyiben a támogatást kkv-knak nyújtották (a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.3.a) pontja). További 15 százalékpontos növelés volt engedélyezett a maximális támogatási intenzitás 80 %-áig, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztették és tették közzé (a 2007–2013. évi közösségi keretrendszer 5.1.3.c) pontja). A BY 13 alintézkedés szerint nyújtott támogatás megfelel e támogatási intenzitási szabályoknak, mivel a támogatást kkv-knak nyújtották és az eredményeket különböző nemzetközi és nemzeti tudományos rendezvényeken és publikációkban mutatták be, és a támogatás az elszámolható költségek kevesebb mint 75 %-át tette ki (lásd e határozat (26) és (27) preambulumbekezdését).

(66)

A kedvezményezett Milchprüfring Bayern e. V kkv-nak minősül, mivel munkavállalóinak száma és éves árbevétele a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (17) megállapított küszöbértékek alatt van (lásd a (29) preambulumbekezdést). A nemzetközi és nemzeti tudományos rendezvények és publikációk ugyanebben a preambulumbekezdésben említett jegyzéke 12 nyilvános előadást és 12 publikációt említ.

(67)

Ezért megállapítható, hogy a BY2, BY11 és BY13 alintézkedés összeegyeztethető a belső piaccal,