18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 332/91

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2015. július 4-én az (EU) 2015/1081 rendelettel (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) (2) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországi Föderációból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára.

(2)

A Bizottság az eljárást 2014. október 8-án az AFM Aluminiumfolie Merseburg GmbH, az Alcomet AD, az Eurofoil Luxembourg SA, a Hydro Aluminium Rolled Products GmbH és az Impol d.o.o. (a továbbiakban: panaszosok) által, az alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében 2014. augusztus 25-én benyújtott panasz alapján indította el. A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott a termék dömpingjére és a dömpingből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján kivetették az ideiglenes dömpingellenes vámot (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal), számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(4)

A kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését a Rusal csoport, az egyetlen exportőr és öt felhasználó kérelmezte. Az exportőrrel lefolytatott meghallgatásra Oroszország egy képviselője jelenlétében, 2015. október 14-én került sor. A legfontosabb megvitatott kérdések az alábbiak voltak: az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének az exportár kiszámítása tekintetében történő alkalmazása és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) történő behozatalának az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása. A felhasználókkal lefolytatott meghallgatásra 2015. október 23-án, a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételek benyújtásának határidejét követően került sor. A legfontosabb megvitatott kérdések az alábbiak voltak: a háztartási alumíniumfólia Kínából származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések állítólagos kijátszása, a harmadik országokból származó behozatalnak az uniós gazdasági ágazatot ért kárra gyakorolt hatása, a dömpingellenes intézkedéseknek a háztartási alumíniumfólia Oroszországból való behozatalára történő kivetésének a felhasználókra gyakorolt hatása, valamint a minimális importár mint intézkedéstípus alkalmazásának lehetősége.

(5)

Ezenfelül 2015. október 27-én öt áttekercselő kérelmezett szembesítő meghallgatást a panaszosokkal. A panaszosok azonban nem mutattak érdeklődést egy ilyen meghallgatáson való részvétel iránt.

(6)

A Bizottság mérlegelte az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit, és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosította.

(7)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján az Oroszországból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámot ki kívánja vetni, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket.

(8)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket mérlegelték és indokolt esetben figyelembe vették.

(9)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a mintába felvett uniós gyártók egyike egy új vállalatnak értékesítette teljes tevékenységi körét, beleértve a berendezéseit, a jogi engedélyeket, az alkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeket és a meglévő szerződéseit is. Mivel e változás a vizsgálati időszakot követően történt, így az az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerinti kárfelmérésre nem vonatkozik.

(10)

A mintavételi eljárásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (7)–(13) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti.

(11)

Az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésének megfelelően a dömping és a kár vizsgálata a 2013. október 1-jétől2014. szeptember 30-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2011. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok azzal érveltek, hogy mivel a vizsgálati időszak 2013 utolsó negyedévére vonatkozóan is tartalmazott adatokat, a tendenciák kárelemzésben történő meghatározása nem felelt meg az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott objektivitás követelményének.

(13)

A vizsgálati időszak meghatározására az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban került sor. Ezen túlmenően a Bizottság a gazdasági ágazat helyzetére hatást gyakorló, valamennyi kapcsolódó gazdasági tényező és mutatószám tendenciáinak vizsgálatához kellőképp reprezentatív időszakra, azaz a vizsgálati időszakra és a vizsgálati időszakot megelőző három teljes pénzügyi évre hagyatkozott. Az a tény, hogy bizonyos átfedés van a vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak egyik éve között, nincs hatással a Bizottság által végrehajtott objektív kármeghatározásra. Ezért a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(14)

Az ideiglenes rendelet (20) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint az érintett termék a jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód (7607111910 TARIC-kód) alá besorolt, Oroszországból származó, legalább 0,008 mm, de legfeljebb 0,018 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább nem megmunkált, legfeljebb 650 mm szélességű és 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsben (a továbbiakban: óriástekercs) kiszerelt alumíniumfólia (a továbbiakban: érintett termék). Az érintett termék háztartási alumíniumfóliaként ismert.

(15)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több érdekelt fél azt állította, hogy az orosz behozatal nem állt versenyben az uniós gazdasági ágazat által előállított háztartási alumíniumfóliával, jóllehet állítását nem indokolta meg, illetve nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(16)

Az érintett termékre és a hasonló termékre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (21)–(28) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(17)

A dömpingszámítás részletei az ideiglenes rendelet (29)–(52) preambulumbekezdésében kerültek meghatározásra.

(18)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Rusal csoport vitatta az ideiglenes rendelet (40)–(42) preambulumbekezdésében foglaltak szerinti exportár-kiigazításokat. A Rusal csoport állítása szerint a kapcsolatban álló kereskedő értékesítési, általános és adminisztratív költségeinek (a továbbiakban: SGA-költségek) és nyereségének levonása csak a vámfizetéssel leszállítva (a továbbiakban: DDP) ügyletek esetében biztosított, a megjelölt helyre leszállítva (a továbbiakban: DAP) és a költség, biztosítás és fuvardíj (a továbbiakban: CIF-paritás) ügyletek esetében nem.

(19)

Ezen állításra válaszul meg kell jegyezni, hogy a Bizottság az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően képezte a gyártók és kapcsolatban álló kereskedőjük között meglévő társulás miatt. A vizsgálatból kiderült, hogy e társulás a kereskedelmi feltételektől függetlenül valamennyi ügylettípusra vonatkozik. Ezen túlmenően a Rusal csoport nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy miért nem lenne ésszerű az alkalmazott haszonkulcs. Ezért az ezzel kapcsolatos állításokat megalapozatlannak kell tekinteni és el kell utasítani. Az SGA-költségeket illetően a kiigazítás túlzó jellegét állító félnek kell konkrét bizonyítékkal és számításokkal szolgálnia állításának igazolása céljából, és adott esetben mindenképpen meg kell adnia az általa javasolt kiigazítás alternatív mértékét. A Rusal csoport azonban nem szolgált ezekkel az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követő beadványában.

(20)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította az exportáló gyártó kérelmét.

(21)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a Rusal csoport ismételten kifejezte egyet nem értését az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazításokkal kapcsolatban a DAP- és CIF-ügyletek vonatkozásában. A Rusal csoport nem vitatja a 2. cikk (9) bekezdésének alkalmazását, tekintve, hogy a kapcsolatban álló kereskedő valamennyi ügylettípusban (DDP, DAP és CIF) részt vett. A CIF- és DAP-feltételek szerint bonyolított ügyleteket illetően azonban a Rusal csoport vitatja a kiigazítások 2. cikk (9) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti alkalmazhatóságát, különösen az SGA-költségek és a nyereség tekintetében. Meglátása szerint a CIF- és a DAP-feltételek szerint a vevőnek történő áruszállításra a behozatalt megelőzően kerül sor, és ezért e kiigazítások nem alkalmazandók. A Rusal csoport beadványában számos esetet felsorolt, amelyben a Bizottság nyilvánvalóan nem hajtott végre kiigazítást a 2. cikk (9) bekezdése szerint. Végezetül a Rusal csoport azt állítja, hogy alternatívaként, amennyiben a Bizottság fenntartja, hogy a 2. cikk (9) bekezdésének alkalmazása automatikus kiigazítást igényel az ésszerű SGA-költségek és nyereség vonatkozásában, úgy a Bizottság szolgálatainak el kellene ismerniük, hogy a kereskedő szoros kapcsolatban állt az exportáló gyártóval a CIF- és DAP-ügyletekben, következésképp ezen ügyletekre az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdését kell alkalmazni.

(22)

Erre válaszul a Bizottság megerősíti, hogy a Rusal esetében valamennyi ügylettípusra alkalmazni kell az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó ésszerű különbözetnek a 2. cikk (9) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti kiigazítását. Jóllehet a CIF-ügyletek esetében az áruszállításra az áru szabad forgalomba bocsátását megelőzően kerül sor, és még ha a vámkezelés felelőssége a vevőt is terheli (szemben a DDP-feltételek szerinti ügyletekkel), az nem változtat azon a tényen, hogy az értékesítést a kapcsolatban álló kereskedő bonyolítja, aki az SGA-költségeket viseli és aki rendszerint nyereséget kíván realizálni szolgáltatásaiért cserébe. Tekintve, hogy a kereskedő kapcsolatban áll az exportáló gyártóval, az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében az ilyen kereskedő adatai jellegüknél fogva nem megbízhatóak, és SGA-költségeit és nyereségét ésszerű alapon a vizsgálatot folytató hatóságnak kell megállapítania. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése nem zárja ki a behozatalt megelőzően felmerült költségekre vonatkozóan tett kiigazításokat, mivel e költségeket rendszerint az importőr viseli. Ennélfogva nem indokolt a CIF-paritáson lebonyolított értékesítések tekintetében az SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó kiigazítások teljes kizárása. A tény, hogy a kapcsolatban álló vállalat csak bizonyos feladatokat lát el, nem akadályozza meg a Bizottságot az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítások végrehajtásában, de visszatükröződhet az alacsonyabb SGA-költségekben, amelyeket levonnak az érintett termék független vevő részére történő első viszonteladásakor érvényesített árból. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján végzett kiigazítások mértékét vitatni szándékozó érdekelt fél mindenesetre bizonyítási terhet visel. Amennyiben ez a fél túlzottnak ítéli a kiigazításokat, úgy állításainak igazolása céljából konkrét bizonyítékkal és számításokkal kell szolgálnia. A DAP-ügyleteket illetően meg kell jegyezni, hogy a szállítási helyek az uniós vámterületen belül találhatóak, és ezért a kereskedő részvételének mértéke tekintetében a különbség még kisebb a DDP-feltételek szerinti értékesítésekhez képest. A Rusal csoport által említett múltbeli eseteket illetően fontos megjegyezni, hogy a Bizottság álláspontja összhangban van az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatával. Másrészt a Bizottság a kereskedelem védelmét szolgáló intézkedések területén széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amelynek gyakorlása során nem kötik őt az általa korábban végzett mérlegelések. Mindenesetre a Rusal csoport által hivatkozott esetek mindegyikében eltérő volt a ténybeli helyzet. Ami végül az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének alkalmazására vonatkozó alternatív állítást illeti, a Bizottság a jelen preambulumbekezdésben és a (19) preambulumbekezdésben foglalt indoklásra hivatkozik és megismétli, hogy az exportőr és a kapcsolatban álló vállalat társulásának puszta ténye elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára a tényleges exportárak megbízhatatlanként való kezelését, mivel az exportőr és a kapcsolatban álló vállalat közötti társulás megléte egyike azon okoknak, amelyek miatt a tényleges exportárak megbízhatatlannak tekinthetők.

(23)

Az SGA-költségek kiigazításának számszerűsítését illetően az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra vonatkozó észrevételek kézhezvételét követően a Bizottság felkérte a Rusal csoportot, hogy azonosítsa az SGA-költségek azon részét, amelyet nem tekintettek alkalmazhatónak vagy ésszerűtlennek ítéltek a CIF- és DAP-ügyletek vonatkozásában, továbbá szolgáljanak bizonyítékokkal erről az ítélkezési gyakorlat követelményeinek megfelelően. E tekintetben azonban nem érkezett semmiféle bizonyíték, mert a Rusal csoport az információk benyújtásának feltételeként az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése jogi értelmezésének Bizottság általi elfogadását határozta meg. Mivel a Rusal csoport e tárgyban nem nyújtott be információt, a Bizottság az állítást elutasítja.

(24)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (29)–(52) preambulumbekezdésében tett ideiglenes megállapításokat a Bizottság megerősíti és a vámfizetés nélküli, CIF (költség, biztosítás, fuvardíj) uniós határparitásos ár százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek változatlanok maradnak:

(25)

A fenti (9) preambulumbekezdésben említett változás nem érintette az uniós gazdasági ágazat meghatározását.

(26)

Az uniós gazdasági ágazat és az uniós gyártás meghatározására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (53)–(55) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(27)

Az uniós felhasználásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (56)–(60) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(28)

Az érintett országból származó behozatalra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (61)–(70) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(29)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzését érintené a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacainak egymástól való kölcsönös függése. Az említett fél szerint e piacok egymástól való kölcsönös függését az alábbi három lényeges feltételezés indokolja: i. a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó háztartási és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is tudta ugyanazon gyártási létesítménnyel és berendezéssel gyártani, ii. viszonylag könnyű váltani a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártása között, valamint iii. mindkét termék keresletének árrugalmassága magas. A fél végül azt állította, hogy az uniós gyártók nem tudták megkülönböztetni az e termékekhez kapcsolódó gazdasági tényezőket és ezért a Bizottságnak alkalmaznia kellett volna az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdését, kárfelmérését pedig szélesebb alapra kellett volna helyezni.

(30)

Meg kell jegyezni azonban, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia más termék, mint a háztartási alumíniumfólia és alkalmazási területük különböző. Az ideiglenes rendelet (131) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a háztartási alumíniumfólia mintába felvett legnagyobb uniós gyártója kizárólag ezt az egy terméket gyártotta. Az e preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállító uniós gyártók nem tudnak könnyen váltani az egyik termék gyártásáról a másikéra, mivel a hatékonyság maximalizálásához mindkét termék esetében szükség van egy adott mennyiségben való gyártásra. Ezenfelül a vizsgálat kimutatta, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány stabil volt. Ezen túlmenően a háztartási alumíniumfóliát és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is előállító uniós gyártók el tudták különíteni a háztartási alumíniumfólia gyártására és értékesítésére vonatkozó gazdasági és pénzügyi adatokat a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia ugyanezen adataitól. Ezért az ideiglenes rendelet (71)–(108) preambulumbekezdésében foglalt kárelemzés csak a háztartási alumíniumfólia uniós gyártására és értékesítésére vonatkozik, és azt az állítást, miszerint a Bizottságnak alkalmaznia kellett volna az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdését, a Bizottság elutasította.

(31)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ez az érdekelt fél nem értett egyet a Bizottság arra vonatkozó következtetésével, hogy az alaprendelet 3. cikke (8) bekezdésének alkalmazására ebben az esetben nem kerülhetett sor. Az érdekelt fél új információk benyújtása nélkül megismételte a fenti (29) és (30) preambulumbekezdésben foglalt állításait. Továbbá azt is hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a legtöbb uniós gyártó külön tudta-e választani a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának gazdasági és pénzügyi adatait, állítását azonban nem támasztotta alá. Ennélfogva a Bizottság megerősíti, hogy ebben az esetben nem kellett alkalmaznia az alaprendelet 3. cikkének (8) bekezdését, mert a mintába felvett uniós gyártók ellenőrzött adatai lehetővé tették a hasonló termék előállításának külön azonosítását. Mivel az említett érdekelt fél állításai tényszerű tévedéseket mutató puszta feltételezések, így azokat a Bizottság elutasítja.

(32)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok felkérték a Bizottságot, hogy tegye hozzáférhetővé a mintába felvett uniós gyártók válaszainak betekinthető változatát és a jelentős kárt igazoló valamennyi további bizonyítékot. A hatóságok ezenfelül kérték a Bizottság által használt módszertanhoz való hozzáférést is, hogy értékeljék az uniós gyártók által elszenvedett jelentős kárt.

(33)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az orosz hatóságokat –valamennyi érdekelt féllel együtt – 2015. augusztus 25-én (az ideiglenes nyilvánosságra hozatalra való beadványukat követően) tájékoztatta a követendő pontos eljárásról annak érdekében, hogy hozzáférhessenek a vizsgálat nem bizalmas aktájához. Az említett válaszok betekinthető változatai megfelelő részletességűek voltak ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár megállapítását alátámasztó másik bizonyítékot illetően az meghatározásra került az ideiglenes rendelet (71)–(108) preambulumbekezdésében.

(34)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél azt állította, hogy nem minden kármutató mutatott negatív tendenciát és néhány kármutató pozitív tendenciájának megléte azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős kárt. Továbbá az is szerepelt az állítások között, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének nem elegendő mértékű növekedése nem mutat jelentős kárt, mivel az az uniós kereslet növekedése során tapasztalt elégtelen gyártási kapacitás eredménye volt.

(35)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a jelentős kár megállapítása valamennyi vonatkozó kármutató általános értékelésén alapul. Ebben az esetben torzulna az elemzés, amennyiben kizárólag bizonyos kiválasztott kármutatók alapján vonnánk le következtetéseket. Így az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint, habár az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása, gyártása és értékesítése növekedett a figyelembe vett időszakban, ez az emelkedés alulmúlta a fogyasztás növekedését. Az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzete ellenére az uniós gyártók erőfeszítéseket tettek, hogy a megnövekedett uniós felhasználásból való profitálás érdekében beruházzanak a kapacitások növelésébe. Mivel azonban nem sikerült az árakat a költségek fedezésének szintjére emelni, így korlátozott volt a kapacitásnövelésbe való beruházási képességük is. A gyártók az egyéb termékek értékesítéséből realizált nyereségből bizonyos mértékben képesek voltak finanszírozni a háztartási alumíniumfólia előállításából és értékesítéséből fakadó veszteségeket. Hosszú távon azonban az ilyen stratégia nem tartható fenn, hogy az uniós gazdasági ágazat olyan terméket állít elő, amely veszteséges. Ennélfogva a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint nem minden kármutató mutatott negatív tendenciát, és ezért nem volt jelentős kár.

(36)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok megismételték az ideiglenes szakaszban tett azon állításukat, hogy a panaszosok nyilvánosság számára hozzáférhető pénzügyi dokumentumai szerint nincs jelentős kár.

(37)

Az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint néhány uniós gyártó nem csak háztartási alumíniumfóliát állított elő és ezért a nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi dokumentumok nem tudják feltárni az uniós gazdasági ágazat háztartási alumíniumfóliára vonatkozó jelenlegi helyzetét. Ezenfelül a vizsgálat eredményei az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliával kapcsolatos ténylegesen ellenőrzött adatain alapulnak. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(38)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megismételte azt az állítását, hogy a háztartási alumíniumfólia uniós gazdasági ágazatának helyzetét befolyásoló kapcsolódó tényezők és mutatószámok többsége kedvezően alakult a figyelembe vett időszakban. Ezenkívül azt is állította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzetének bizottsági elemzése csupán néhány mutatószámon alapul.

(39)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének bizottsági elemzése azonban az ideiglenes rendelet D. szakaszában felsorolt valamennyi tényezőn alapul. A tény, hogy néhány kármutató – például a gyártás, a gyártási kapacitás és az értékesítési volumen pozitív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, nem ássa alá azt az általános következtetést, miszerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. A mutatószámokat nem lehet egymástól elkülönítve vizsgálni, figyelembe kell venni a mutatószámok közötti korrelációt is. Az ideiglenes rendelet (106) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a gyártás mennyisége a figyelembe vett időszakban 7 %-kal, a gyártási kapacitás pedig 12 %-kal nőtt. E növekedések azonban elmaradtak a felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkező, jóval nagyobb mértékű [17–28 %-kal történő] növekedésétől. Következésképp, noha az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene [2–10 %-kal] emelkedett a figyelembe vett időszak alatt egy olyan piacon, ahol a fogyasztás még nagyobb mértékben emelkedett, az értékesítési volumen növekedése nem eredményezte a piaci részesedés növekedését, épp ellenkezőleg, a piaci részesedés 8 százalékponttal csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott profitálni a megnövekedett fogyasztásból. Ezen túlmenően, noha a figyelembe vett időszak alatt 47 %-kal fokozódtak a beruházások, ez az érték még mindig alulmaradt a megnövekedett fogyasztással való szintentartáshoz szükséges beruházásoktól. Végül a pénzforgalom pozitív tendenciát mutatott, de abszolút értelemben véve alacsony szinten maradt. Következésképp az egyes mutatószámok pozitív tendenciája – a többi tényezővel való korrelációban elemezve – ténylegesen megerősíti, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte. Ennélfogva a fenti (38) preambulumbekezdésben foglalt állításokat el kellett utasítani.

(40)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően öt áttekercselő azt állította a minimális importár formájában elrendelendő intézkedések iránti kérelemmel összefüggésben, hogy a kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító uniós gyártó eladási ára emelkedett a vizsgálati időszakot követően, miközben az alumínium felára csökkent. A felek azt is állították, hogy ezek az elemek nagyobb nyereséget eredményeztek ennek az uniós gyártónak.

(41)

Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kárra vonatkozó fenti következtetést a Bizottság a figyelembe vett időszakra vonatkozó ellenőrzött adatok – figyelmen kívül hagyva a vizsgálati időszakot követő adatokat – és a mintába felvett vállalatok összességére vonatkozó reprezentatív adatok, nem pedig egy különálló uniós gyártóval kapcsolatos adatok alapján vonta le. Emiatt a Bizottság a (40) preambulumbekezdésben foglalt állítást elutasította.

(42)

A fentiek alapján, valamint egyéb észrevételek hiányában a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (71)–(108) preambulumbekezdésében levont következtetéseket, melyek szerint az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. Az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte, ami leginkább a negatív jövedelmezőségben mutatkozott meg szinte a teljes figyelembe vett időszak során.

(43)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány érdekelt fél megismételte az ideiglenes vámok bevezetését megelőzően benyújtott állításait, vagyis hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt nem az orosz behozatalok, hanem az alábbi egyéb tényezők okozták: az uniós gazdasági ágazat nem tudta növelni gyártási kapacitását a növekvő kereslettel összhangban, a többi harmadik országból, például Törökországból és Kínából származó behozatalok és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia uniós gazdasági ágazat általi előállításának fokozása a háztartási alumíniumfólia kárára.

(44)

Az egyéb tényezők által az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra állítólagosan gyakorolt hatással a (49)–(97) preambulumbekezdés foglalkozik.

(45)

Ezenfelül egy fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2013-ban fokozódott, amikor az orosz behozatal volumene abszolút számokban kifejezve a legmagasabb szinten állt, ami állítólag azt bizonyítaná, hogy az orosz behozatal nincs hatással az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, és ezért nem okozta az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt.

(46)

Az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében ismertetettek szerint az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége csekély mértékben, – 2,9 % és 0,2 % között ingadozott a figyelembe vett időszak alatt. 2013-ban az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége alig haladta meg a megtérülési szintet, azaz 0,2 %-ot ért el. Míg az orosz behozatal mennyisége ugyanebben az évben a legmagasabb volt, piaci részesedése állandó értéken, 34 %-on maradt. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének kismértékű ideiglenes javulása nem befolyásolta azt a következtetést, miszerint az uniós gazdasági ágazat általános jövedelmezősége (2013 kivételével) negatív volt és az 5 %-os nyereségcél alatt maradt a teljes figyelembe vett időszak során. Nem volt hatással az ideiglenes rendelet (116) preambulumbekezdésében levont következtetésre sem, miszerint ok-okozati összefüggés állt fenn az uniós gazdasági ágazat helyzetének romlása és az állandó és számottevő piaci részesedést mutató dömpingelt orosz behozatalok között. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(47)

A fentiek fényében a Bizottság megállapította a dömpingelt behozatalok és az Oroszországból származó jelentős behozatali mennyiségek (egy gyártó 34 %-os piaci részesedése) és e behozatalok által az uniós piacra gyakorolt magas árnyomás (megközelítőleg 12 %-os áralákínálás) együttes jelenléte alapján tapasztalt jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(48)

A dömpingelt behozatal hatásaira vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (110)–(116) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(49)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság tudomására jutott, hogy az ideiglenes rendelet 11. táblázatában a teljes behozatal tévesen az Oroszországból származó behozatalt is tartalmazta. A lenti táblázat helyettesíti az ideiglenes rendelet 11. táblázatát:

1. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(50)

Egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottságnak nem sikerült különválasztania és megkülönböztetnie a Kínai Népköztársaságból és Törökországból származó behozatal káros hatásait. Egy másik érdekelt fél szerint a Bizottság alábecsülte a harmadik országokból származó behozatalnak az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását.

(51)

Ami a Kínából származó behozatalt illeti, az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság úgy találta, hogy egy adminisztratív jellegű hiba miatt kisebb javításokra volt szükség a kínai behozatalok áralákínálásának a (118) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti szintjét. A javítást követően a Bizottság azt tapasztalta, hogy a Kínából származó Unióba irányuló teljes behozatali mennyiség átlagára az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében foglalt 13 % helyett 10,2 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(52)

Ezenfelül az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a Kínából származó behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak során [47–57 %]-kal csökkent a piaci részesedés megfelelő, 4 %-ról 2 %-ra történő csökkenésével együtt, míg e behozatalok árai 10,2 %-kal alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak. Ennek alapján a Bizottság az ideiglenes rendelet (121) preambulumbekezdésében azt a következtetést vonta le, hogy a kínai behozatal részben hozzájárult az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz, miközben nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Mivel a kínai behozatalok piaci részesedése alacsony volt és csökkenő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, e behozatalok nem gyakorolhattak olyan jelentős árnyomást az uniós gyártókra, hogy az megakadályozhatta volna a vállalatokat az árak nyereséges szintre történő emelésében. Megerősítést nyer az a következtetés, miszerint a kínai behozatal nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést, melyet az ideiglenes rendelet (121) preambulumbekezdése fejt ki.

(53)

A Törökországból származó behozatalt illetően – az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdése alapján – az növekvő tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban, piaci részesedése pedig elérte a 13 %-ot a vizsgálati időszakban az uniós piacon mutatkozó nagyobb kereslet következtében, amelynek az uniós gyártók nem tudtak eleget tenni a (35) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint. A török importárak azonban jóllehet 13 %-kal csökkentek a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat áraival hasonló szinten, de jóval az orosz behozatal árszintje felett álltak. Mégha növekvő tendenciát is mutatott a török behozatalok piaci részesedése, tekintve az uniós gazdasági ágazat árainak hasonló (esetenként még magasabb) szintjeit, nem gyakorolhattak olyan jelentős árnyomást az uniós gyártókra, hogy az megakadályozza őket az áraik nyereséges szintre történő emelését. Ennélfogva megerősítést nyer az a következtetés, amely szerint a Törökországból származó behozatal nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(54)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megismételte az ideiglenes szakaszban tett azon állítását, hogy a Bizottság nem választotta külön és nem különböztette meg a Törökországból származó behozatal káros hatásait. Azt állította továbbá, hogy a török behozatal növekvő mennyisége kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak a piaci részesedés és a kapacitáskihasználás tekintetében és ezért állítólag megszakította az Oroszországból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(55)

A török behozatal piaci részesedése valóban növekedett a figyelembe vett időszak során, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent. A törökországi behozatal azonban 13 %-os piaci részesedést képviselt a vizsgálati időszakban, miközben az orosz behozatal piaci részesedése 34 %-ot tett ki. Ezen túlmenően a török árak azonos szinten álltak az uniós gazdasági ágazat áraival, miközben az orosz behozatal [3–7 %-kal] alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak. Ezenkívül azt hangsúlyozták, hogy egy veszteséget termelő ágazat, mint a háztartási alumíniumfólia ágazata számára nem tartható fenn, hogy folyamatosan növelje értékesítési volumenét, miközben egyúttal veszteséget termel. Az ágazatnak először is a költségeket fedező szintre kell emelnie árait, mielőtt tovább növelné értékesítési volumenét. Ez azonban nem volt lehetséges az Oroszországból jelentős mennyiségekben érkező dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomás miatt. Ennélfogva a Bizottság elutasította azt az állítást, amely szerint a török behozatal megszakította az Oroszországból származó behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(56)

Továbbá azt állították, hogy a török importárak magasabbak az orosz importáraknál, mivel a török gyártók az uniós piacra irányuló kivitelüket a 0,008–0,009 mm közötti vékonyabb alumíniumfóliára specializálják és összpontosítják, amelyet az orosz gyártó nem exportál az uniós piacra. Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékkal, ezért azt el kellett utasítani.

(57)

Ami a fennmaradó harmadik országokból eredő behozatalt illeti, mennyiségük 2011 és 2013 között [20–39 %]-kal csökkent, majd a vizsgálati időszak végén [2–15 %]-kal növekedett. Az ideiglenes rendelet (120) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint piaci részesedésük a 2011.évi 4 %-ról 2013-ban 2 %-ra csökkent, majd a vizsgálati időszak végén 4 %-ra emelkedett. Az ideiglenes rendelet ugyanazon preambulumbekezdésében kifejtettek alapján áraik az uniós gazdasági ágazat eladási árainál alacsonyabb szinten álltak, 2012 kivételével, de a figyelembe vett időszak alatt magasabbak voltak az orosz importáraknál. Ennélfogva a többi harmadik országból származó behozatal nem gyakorolhatott olyan jelentős árnyomást az uniós gyártókra, hogy az megakadályozta volna őket az árak nyereséges szintre történő emelésében. Következésképp megerősítést nyer az a következtetés, amely szerint a többi harmadik országból származó behozatal nem szüntette meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(58)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (117)–(122) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(59)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a gyártási kapacitás növelése érdekében realizált beruházások ellenére nem sikerült megfelelnie a növekvő fogyasztásnak, ami állításuk szerint az elszenvedett jelentős kárt okozta.

(60)

Először is a fél nem adott magyarázatot arra, hogy a megnövekedett uniós fogyasztás önmagában hogyan fejthetett ki negatív hatást az uniós gazdasági ágazatra és szüntethette így meg az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. Épp ellenkezőleg, rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal hiányában az uniós gazdasági ágazat várhatóan ésszerűen profitálni tudna a megnövekedett fogyasztásból.

(61)

Másodszor az orosz behozatal 5 százalékponttal növelni tudta piaci részesedését, miközben az uniós gyártók piaci részesedésük 8 százalékpontját elveszítették, vagyis 55 %-ról 47 %-ra esett vissza a figyelembe vett időszakban.

(62)

Ezenfelül az ideiglenes rendelet (78) preambulumbekezdésében kifejtettek alapján az uniós gyártók erőfeszítéseket tettek gyártási kapacitásuk növelése érdekében, de nehéz pénzügyi helyzetük korlátozta őket ebben. A beruházások viszonylag alacsony szintje az uniós gazdasági ágazat nehéz pénzügyi helyzetének volt betudható, amelyet önmagában a dömpingelt behozatal okozott. Ezen túlmenően, jóllehet az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitása valamelyest növekedett a figyelembe vett időszak során, az alacsony árú dömpingelt orosz behozatal miatt csökkent a kapacitáskihasználás. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazat gyártási mennyisége csekély mértékben emelkedett, piaci részesedése pedig folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár okaként ez nem vehető figyelembe. Emiatt a fenti állításokat elutasították.

(63)

Az erre vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (123)–(125) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(64)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményének hatására vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (126)–(128) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősítette.

(65)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy fél azt állította, hogy a Bizottságnak nem sikerült fontolóra venni a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát mint egyéb tényezőt. Megismételte azon állítását, miszerint néhány uniós gyártó a jövedelmezőbb továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának és értékesítésének fokozását választotta a háztartási alumíniumfólia gyártása kárára. Továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának és értékesítésének és gazdasági helyzetének a háztartási alumíniumfólia uniós ágazatának általános gazdasági helyzetére gyakorolt hatását. Ezt az állítást a végleges nyilvánosságra hozatalt követően új információk megadása nélkül megismételték.

(66)

Az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint több uniós gyártó háztartási alumíniumfóliát és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát is gyártott, míg a háztartási alumíniumfólia mintába felvett legnagyobb gyártója nem állított elő továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát a vizsgálati időszak során. A vizsgálat továbbá azt is feltárta, hogy a mintába felvett uniós gyártók esetében a két fóliatípus előállítása közötti arány stabil volt, ennélfogva a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazat nem váltott a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártására a háztartási alumíniumfólia kárára. Mindenesetre, ha történt is ilyen váltás, inkább az Oroszországból származó dömpingelt behozatal hatására alakult volna így, amely folyamatosan számottevő árnyomást gyakorolt a háztartási alumíniumfóliára, ami megakadályozta az uniós gyártókat az árak nyereséges szintre történő emelésében. A vizsgálat továbbá azt mutatta, hogy az érintett termék jövedelmezőségének tendenciája összehasonlítható a mintába felvett vállalatok körében, függetlenül a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia előállításának az összes gyártásukban elfoglalt részesedésétől. A (65) preambulumbekezdésben foglalt állítást a Bizottság ezért elutasította.

(67)

Erre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (129)–(132) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

(68)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok nem értettek egyet a Bizottság azon következtetésével, miszerint a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumínium árának alakulása nem befolyásolta azt a tényt, hogy az orosz importárak alákínáltak az uniós gazdasági ágazat eladási árának és árnyomást gyakoroltak az uniós piacra, ami nem tette lehetővé, hogy az uniós gazdasági ágazat olyan szintre növelje eladási árát, amely fedezte volna az előállítási költségeket.

(69)

Az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdésében ismertetettek alapján a vizsgálatból kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazatnak és az orosz exportáló gyártóknak a háztartási alumíniumfólia gyártása céljából történő alumínium-beszerzés során felmerült költségei összehasonlíthatók, mivel az alumínium piaci árai mind Oroszországban, mind az Unióban közvetlenül kapcsolódtak a Londoni Fémtőzsdéhez. Ezen túlmenően, noha az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó eladási árai és az oroszországi importárak az alumínium Londoni Fémtőzsdén jegyzett árfolyamának alakulását követve csökkentek, a vizsgálat megállapította, hogy a figyelembe vett időszak során az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia importárai folyamatosan alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott áraknál, és [3–7 %-kal] azok alá kínáltak a vizsgálati időszakban. Ezenfelül az uniós gazdasági ágazatnak a háztartási alumíniumfóliára vonatkozó eladási árai nem fedezték a gyártási egységköltséget annak ellenére, hogy az csökkent. Ez az uniós gazdasági ágazat eladási árainak alákínáló, jelentős mennyiségekben érkező dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomásnak volt betudható, ami nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megemelje eladási árait és ezért a nyersanyagköltségek csökkenéséből sem volt képes profitálni.

(70)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok megismételték azon állításukat, miszerint az uniós piacot terhelő árnyomást a háztartási alumíniumfólia orosz importja helyett a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumárak okozták, de nem szolgáltak újabb bizonyítékokkal e tekintetben. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(71)

Erre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (133)–(136) preambulumbekezdésében foglalt következtetések megerősítést nyernek.

(72)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem értékelte az összes többi tényező kumulált hatását, de nem fejtette ki állításának jogalapját, illetve nem adott arra magyarázatot, hogy a jelen esethez kapcsolódó tények tükrében ez miként eredményezhette volna, hogy az egyéb tényezőkből eredő kárt a dömpingelt orosz behozatalnak tulajdonítják.

(73)

Először is az alaprendelet nem írja elő a Bizottság számára, hogy az említett tényezők hatásának elemzése során értékelést készítsen az egyéb tényezők kumulált hatásairól is. Másodszor a Bizottság a jelen esetben megfelelően meg tudta különböztetni és el tudta különíteni az összes egyéb ismert tényezőnek az uniós gazdasági ágazat helyzetére kifejtett hatását az Oroszországból származó dömpingelt behozatal káros hatásaitól. A Bizottság ezért azt a következtetést tudta levonni, hogy az általa az orosz dömpingelt behozatalnak tulajdonított kárt valójában nem az egyéb tényezők, hanem az említett behozatalok okozták. A Bizottság ezért eleget tett azon kötelezettségének, hogy nem az orosz dömpingelt behozataloknak tulajdonította az egyéb okozati tényezők által okozott kárt. Ennélfogva nincs szükség valamennyi ismert tényező kollektív elemzésére. Mindenesetre az említett érdekelt fél nem szolgáltatott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a Bizottság ebben az esetben miért tulajdonította helytelenül az orosz dömpingelt behozataloknak az egyéb tényezők által okozott kárt. Az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(74)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz exportáló gyártó és számos áttekercselő először azt állította, hogy a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára elrendelt hatályos dömpingellenes intézkedéseket kijátszották egy kis mértékben módosított formán keresztül, ami lehetővé teszi az Eurostatnál a 7607 11 19 KN-kód felhasználásával továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliaként történő nyilvántartásba vételét. Ezenfelül a felek azt állították, hogy a kínai statisztikai adatbázisban szereplő 0,007 mm–0,2 mm vastagságú alumíniumfólia megegyezik a 7607 11 90 és 7607 11 20 kódok alá besorolt, kijátszott háztartási alumíniumfóliával. Az állítólagosan kijátszott behozatal mennyiségét ezért évente közel 30 000 tonnára becsülik, továbbá azt állították, hogy az kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

(75)

Emlékeztetni kell arra, hogy 2012-ben a Bizottság vizsgálatot kezdeményezett a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára a 925/2009/EK tanácsi rendelettel (3) elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, nem lágyított, 650 mm-nél szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfóliák behozatala által megvalósuló esetleges kijátszására vonatkozóan (4). 2013. július 2-án, a kérelmezők visszavonási kérelmét követően azonban a Bizottság lezárta a vizsgálatot (5) a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára elrendelt dömpingellenes intézkedéseknek a Kínai Népköztársaságból származó egyes, nem lágyított, 650 mm-nél szélesebb tekercsekben kiszerelt alumíniumfóliák behozatalára történő kiterjesztése nélkül.

(76)

A jelen eljárás nem terjedt ki az állítólagos kijátszási gyakorlatokra. A Bizottság mindenesetre a Goodwill China Business Information Ltd és az Eurostat statisztikája által benyújtott kínai adatbázis statisztikája alapján elemzést készített a Kínai Népköztársaságból származó háztartási alumíniumfólia és továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozataláról.

(77)

Az alumíniumfóliának a kínai statisztikában az érdekelt felek által említett két kód alatt lebonyolított kínai exportját a lenti táblázat mutatja:

2. táblázat

A háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia Kínából az Unióba történő kivitele

(78)

Meg kell jegyezni, hogy a fenti táblázatban szereplő kínai kódok nem kifejezetten vonatkoznak a háztartási alumíniumfóliára, és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliára is kiterjednek e kódok. Az érdekelt felek egyszerűen azt feltételezték, hogy az e két kód alatt exportált teljes mennyiség kijátszott háztartási alumíniumfólia, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a valódi továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia kivitelét is e két kódban jelentették.

(79)

Ezenfelül azt is meg kell jegyezni, hogy az Eurostatban szereplő 7607 11 19 KN-kód két különböző kódra került lebontásra: az egyik a háztartási alumíniumfólia (7607111910), a másik pedig a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia (7607111990). A Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliának a figyelembe vett időszak során megvalósult teljes behozatala az alábbi táblázatban olvasható:

3. táblázat

A Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatala

(80)

A fentiek alapján bár nem zárható ki, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliaként bejelentett egyes behozatali mennyiségek valóban kijátszott háztartási alumíniumfólia mennyiségek, az érdekelt felek egyértelműen túlbecsülik az állítólagosan kijátszott háztartási alumíniumfólia behozatali mennyiségét, mivel a figyelembe vett időszak során a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia teljes behozatali mennyisége az állítólagosan kijátszott háztartási alumíniumfólia behozatali mennyisége alatt volt (vagyis 30 000 tonna), a vizsgálati időszak kivételével. A felek által benyújtott információk és a Bizottság által gyűjtött információk sem teszik lehetővé a háztartási alumíniumfólia állítólagosan kijátszott behozatalának elkülönítését a valódi továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliától e kódokban, és ezért a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy értékelje a kijátszott háztartási alumíniumfólia mennyiségét, ha egyáltalán az létezik.

(81)

Mivel a felek nem nyújtottak be egyéb bizonyítékot állításuk alátámasztására, a Bizottság arra következtetett, hogy az állítólagosan kijátszott behozatal mennyisége – már ha volt ilyen – nem volt olyan mértékű, hogy az megszüntette volna az Oroszországból származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(82)

Az orosz hatóságok azt állították, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a háztartási alumíniumfólia csökkenő világpiaci árainak általános tendenciáját.

(83)

Az ideiglenes rendelet (67), (91) és (118)–(120) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően az uniós árak, valamint Oroszország, Törökország, Kína és egyéb harmadik országok importárai egyaránt csökkentek a figyelembe vett időszakban. Az orosz importárak azonban folyamatosan az uniós gazdasági ágazat eladási árai alatt maradtak, és a jelentős mennyiségek esetében [3–7 %-kal] azok alá kínáltak. Emiatt a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(84)

Egy másik érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége nem növekedett a gyártási kapacitások bővítése és a beruházások növekedése miatt.

(85)

A háztartási alumíniumfólia gyártása gépekhez kötött. Ezért az uniós gazdasági ágazat gyártási kapacitásának növelése érdekében a gépekbe történő beruházásokra van szükség. Számviteli szempontból azonban korlátozott a gépek értékcsökkenésének a gyártási összköltségben megnyilvánuló hatása, 3 % és 5 % közötti, következésképp nem fejthetett ki jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére. Emiatt a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(86)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok bizonyítékok szolgáltatása nélkül azt állították, hogy az Oroszországból származó statisztikai adatok csak az olcsóbb termék, a háztartási alumíniumfólia átlagos minőségét tükrözik, míg az Unió és a többi fontos harmadik ország statisztikája a háztartási alumíniumfólia drágább fóliával való keverékét tartalmazza.

(87)

A vizsgálat nem mutatott ki ilyen minőségkülönbséget az uniós gyártók által előállított háztartási alumíniumfólia és az Oroszországból behozott termék között. Az uniós gyártóktól, Oroszországtól és a többi harmadik országbeli (különösen törökországi) gyártóktól háztartási alumíniumfóliát vásárló áttekercselők nem vetettek fel semmit a vizsgálat során a különböző forrású háztartási alumíniumfóliák közötti minőségkülönbségre vonatkozóan. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(88)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a jelen eljárás keretében a Bizottság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a mintába felvett hat uniós gyártó közül négy feltételezte a Kínából érkező továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia kárt okozó dömpingjét.

(89)

Helyénvaló, hogy a Bizottság 2014. december 12-én dömpingellenes eljárást indított a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozóan (6), ami a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia. A fenti (30) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a háztartási alumíniumfólia és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia két különböző termék, amelyet két különböző piacon értékesítenek. Az uniós gazdasági ágazatot a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártása és értékesítése terén ért kár – amennyiben bekövetkezett – nem tükröződik a háztartási alumíniumfólia ágazatának helyzetében. Ezenfelül a Bizottság intézkedések elrendelése nélkül lezárta a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatalára vonatkozó vizsgálatot (7). A lezárt vizsgálat nem eredményezett olyan bizottsági megállapításokat, melyek szerint a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia behozatala kárt okozna-e az uniós gazdasági ágazatnak. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(90)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően öt áttekercselő azt állította, hogy az orosz háztartási alumíniumfólia csak marginálisan száll versenybe a mintába felvett uniós gyártók által előállított háztartási alumíniumfóliával. Továbbá azt állították, hogy az orosz háztartási alumíniumfólia versenyben áll a Törökországból és Kínából behozott háztartási alumíniumfóliával.

(91)

Ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal, ennélfogva el kellett utasítani.

(92)

Az áttekercselők továbbá azzal érveltek, hogy általánosságban a mintába felvett uniós gyártók többsége nem értékesíti a háztartási alumíniumfóliát az áttekercselőknek, mert nem az szükséges a fogyasztói tekercsek előállításához, hanem a feláron, közel 3 000 EUR/tonna áron értékesített továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia.

(93)

Ez az állítás tényszerűen nem helytálló. Először is meg kell jegyezni, hogy mint az ideiglenes rendelet 7. táblázatában is olvasható, az uniós gazdasági ágazat értékesítési átlagára 2 597 EUR/tonna volt a vizsgálati időszakban, nem pedig 3 000 EUR, mint ahogyan azt állították. A vizsgálat továbbá megerősítette, hogy valamennyi mintába felvett uniós gyártó értékesített háztartási alumíniumfóliát az áttekercselőknek. A vizsgálatban együttműködő és a kérdőívre választ küldő négy áttekercselő vásárolt háztartási alumíniumfóliát uniós gyártóktól. Az állítást ezért el kellett utasítani.

(94)

Az öt áttekercselő is azt állította, hogy a mintába felvett, kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító uniós gyártó valójában jelentős kárt okozott a mintába felvett többi uniós gyártónak, mivel eladási árai alákínáltak a mintába felvett többi uniós gyártó árainak. Ezenfelül azt is állították, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a mintába felvett uniós gyártók alapján számítják ki, vagyis nem fedik le a teljes uniós gazdasági ágazatot, a Bizottságnak a teljes uniós gazdasági ágazat helyett csak a mintába felvett vállalatokra kellene korlátoznia a piaci részesedésre vonatkozó elemzését.

(95)

A figyelembe vett időszak során a mintába felvett, kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító uniós gyártó eladási árai összhangban voltak az uniós gazdasági ágazat átlagáraival és egyes években még meg is haladták azokat. Ezért tényszerű tévedés azt állítani, hogy ennek az uniós gyártónak az árai alákínáltak volna a mintába felvett többi uniós gyártó árainak.

(96)

Az állítás második részét illetően a Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a kárelemzést az uniós gazdasági ágazat szintjén hajtják végre az ideiglenes rendelet (53) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint. Ezenkívül az ideiglenes rendelet (9) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az uniós gyártók nagy száma miatt a mintavételt az alaprendelet 17. cikkének megfelelően alkalmazták. A mintába hat vállalat került be, amelyek a teljes uniós gyártás több mint 70 %-át képviselik. További észrevételek nem érkeztek a határidőn belül a minta kiválasztására vonatkozóan, ezért a Bizottság az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak tekintette a mintát. Ezenfelül a mintavétel alkalmazása miatt az ideiglenes rendelet (73) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a Bizottság különbséget tett a makro- és mikrogazdasági mutatók között. E mutatószámok jegyzékét az ideiglenes rendelet (74)–(75) preambulumbekezdése tartalmazza. Ebből az következik, hogy a jövedelmezőség egy mikrogazdasági mutató, ezért azt a mintába felvett uniós gyártók adatai alapján számítják ki, míg a piaci részesedés egy makrogazdasági mutató, amelyet az uniós gazdasági ágazat egésze vonatkozásában kell kiszámítani. Mindkét módszertan feljogosítja a Bizottságot olyan megállapítások megtételére, amelyek önmagukban érvényesek az uniós gazdasági ágazat egészére nézve.

(97)

Emiatt a Bizottság a (94) preambulumbekezdésben foglalt állításokat elutasította.

(98)

Az érdekelt felek által előterjesztett egyik érv sem igazolta azt, hogy az Oroszországból származó dömpingelt importon kívüli más tényezők hatása önmagában megszüntetné a dömpingelt behozatal és a megállapított jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy az Oroszországból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(99)

Ezért az ideiglenes rendelet (137)–(141) preambulumbekezdésében foglalt következtetések ezennel megerősítést nyernek.

(100)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az orosz hatóságok azt állították, hogy az Oroszországból származó behozatalra vonatkozó intézkedések bevezetése a többi harmadik országból, különösen Törökországból és Kínából érkező háztartási alumíniumfólia behozatalának növekedéséhez vezetne, és ezért az oroszországi behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelése nem az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(101)

Az ideiglenes rendelet (147) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint a dömpingellenes intézkedéseknek vissza kell állítaniuk az egyenlő versenyfeltételeket az Unióban, hogy lehetővé tegye, hogy az uniós gazdasági ágazat az uniós piacon tisztességes árakon versenyezzen a többi harmadik országból, többek között Oroszországból, Kínából és Törökországból származó behozatalokkal. A tény, hogy egyéb harmadik országok növelik behozatalukat, önmagában még nem jelenti azt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tud majd profitálni az elrendelt dömpingellenes intézkedésekből. Az uniós gazdasági ágazat várhatóan növelni fogja értékesítési volumenét és piaci részesedését, valamint nyereséges szintre emeli eladási árait.

(102)

A Kínával szemben hatályos dömpingellenes intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a kínai behozatal tisztességes árszinten lép az Unió piacára, miközben a török árszintek már a figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat eladási áraival azonos szinten álltak, és nem gyakoroltak árnyomást a piacra.

(103)

A Bizottság úgy véli, hogy ez az érv nem cáfolja meg az intézkedések elrendelésének javára az alaprendelet 21. cikkével meghatározott feltételezést és annak szükségességét, hogy meg kell szüntetni az orosz dömpingelt behozatalok kereskedelmet torzító hatását és vissza kell állítani az egyenlő versenyfeltételeket.

(104)

Következésképpen ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(105)

Az uniós gazdasági ágazat érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (149) preambulumbekezdésében foglalt következtetést a Bizottság megerősíti.

(106)

A független importőrök és kereskedők érdekeire vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

(107)

Az ideiglenes és a végleges nyilvánosságra hozatalt követően több felhasználó (ún. „fogyasztói tekercseket” előállító áttekercselők) is megismételte az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően benyújtott állításait, azonban új bizonyítékkal nem szolgált.

(108)

Egy áttekercselő különösen azt hangsúlyozta, hogy a dömpingellenes vámok számottevő hatást gyakorolnak jövedelmezőségére, mivel nem fogja tudni áthárítani a vámfizetést vevőire.

(109)

Ezt azt állítást nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Ezenfelül az említett áttekercselő által benyújtott adatok alapján a vizsgálatból kitűnik, hogy akkor is nyereséges marad, még ha nem is fogja tudni áthárítani a vámfizetést vevőire.

(110)

Ezenfelül a vizsgálatból az is kiderült, hogy az áttekercselők által a háztartási alumíniumfólia vételárához hozzáadott haszonkulcs jelentős, vagyis 5 % és 70 % közötti eltéréseket mutathat, az áttekercselők értékesítési stratégiájának függvényében. Az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésének megfelelően az Oroszországból háztartási alumíniumfóliát importáló említett áttekercselők tevékenysége a teljes tevékenységük kevesebb mint egyhatod, de legfeljebb egynegyed részét képezte. Továbbá az ideiglenes rendelet (155) preambulumbekezdésének megfelelően valamennyi együttműködő vállalat összességében nyereséges volt.

(111)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően egy fél azt állította, hogy az áttekercselők nem alkalmaznak haszonkulcsot a vételár felett, és hogy a vételár feletti 5 % és 70 % közötti haszonkulcs – a Bizottság által a fenti (110) preambulumbekezdésben meghatározottaknak megfelelően – nem tükrözi az áttekercselők működését és jövedelmezőségét.

(112)

Emlékeztetni kell arra, hogy az áttekercselők tevékenysége az alumíniumfóliának az óriástekercsről a fogyasztóknak szánt kisebb tekercsre történő áttekercselését foglalja magában. Az áttekercselők nem változtatják meg az alumíniumfólia kémiai tulajdonságait. A (110) preambulumbekezdésben említett haszonkulcs az óriástekercsen lévő alumíniumfólia vételárának az együttműködő áttekercselőknek szánt fogyasztói tekercsen lévő alumíniumfólia eladási árával való összehasonlítással került kiszámításra. Az áttekercselőknek költségeik merülnek fel az újracsomagolási művelet során, e költségek azonban alacsonyak, mivel a legfontosabb költségtényező az alumíniumfólia költsége, amely az összes gyártási költség 80 %-át teszi ki. Az SGA-költségek jelentős eltéréseket mutatnak az egyes áttekercselők körében, értékesítési stratégiájuktól függően. Ennélfogva helyénvaló, hogy a haszonkulcs nem jelöli a vállalat működését és jövedelmezőségét, inkább azt mutatja, hogy az SGA-költségek szintje számottevő hatást gyakorol az áttekercselők jövedelmezőségére.

(113)

Továbbá azt állították, hogy az áttekercselők ágazatának helyzetelemzésében a Bizottság nem vette figyelembe a másodlagos termék behozatalát, vagyis a többi harmadik országból, például Törökországból, Norvégiából, Svájcból, Indiából és Malajziából származó fogyasztói tekercseket, amelyek helyettesítették a Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalának visszaesését. Az érintett fél azonban nem nyújtott be bizonyítékokat az e behozataloknak az áttekercselői ágazat helyzetére gyakorolt hatására vonatkozóan.

(114)

Az ideiglenes rendelet (162) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalával szemben 2013-ban dömpingellenes intézkedéseket vezettek be, aminek következtében a feldolgozó ágazat mentesült a jelentős kárt okozó dömpingelt behozatal alól. A lenti táblázat a fél által említett országok tekintetében a fogyasztói tekercsek behozatalának alakulását mutatja a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetését követően:

4. táblázat

A fogyasztói tekercsek behozatali mennyiségei (tonna)

(115)

A Kínából származó behozatali mennyiség a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatalára vonatkozó eredeti dömpingellenes vizsgálat vizsgálati időszakában 12 994 tonnát tett ki (lásd a 833/2012/EU bizottsági rendelet (8) 2. táblázatát). Az intézkedések bevezetését követően a Kínából származó fogyasztói tekercsek behozatali mennyisége 2013-ban 8 676 tonnával (vagyis 4 317,60 tonnára) és a jelen vizsgálat vizsgálati időszaka során 9 218 tonnával (vagyis 3 776,10 tonnára) csökkent. E csökkenés volumene magasabb, mint az áttekercselő által említett öt országból származó fogyasztói tekercsek behozatalának teljes mennyisége, amelyet a fenti 4. táblázat foglal össze (2013-ban 28 %-kal és a vizsgálati időszakban 52 %-kal). Ezért megalapozatlan és el kell utasítani azt az állítást, miszerint a fent említett országokból származó behozatal helyettesítette a Kínából származó behozatal csökkenését.

(116)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több áttekercselő azt állította, hogy az áttekercselők háztartási alumíniumfóliát magában foglaló tevékenysége teljes tevékenységükben az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében a Bizottság által közölt mértéknél átlagosan nagyobb részt képvisel. Ez az állítás a vizsgálatban nem együttműködő két felhasználó által benyújtott adatokra támaszkodott. Ezért felvetődik a kérdés, hogy a Bizottságnak nem kellene-e csökkentenie a háztartási alumíniumfólia jelentőségét az áttekercselők előállítási költségében.

(117)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében tett bizottsági megállapítások az együttműködő áttekercselők ellenőrzött adatain alapulnak, és így tükrözik a jelenlegi helyzetüket. A fent említett további információkat csak a végleges nyilvánosságra hozatalt követően nyújtották be, ezért azokat az eljárás ilyen késői szakaszában már nem lehetett ellenőrizni. Így az állítást a Bizottság elutasította.

(118)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően két áttekercselő azt állította, hogy az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a jövedelmezőségükre.

(119)

E két áttekercselő nem jelentkezett a vizsgálat során a végleges nyilvánosságra hozatalt követő időpontig, és az eljárásnak ebben a késői szakaszában csak egyikük nyújtott be választ a kérdőívre. Ezért a Bizottság nem tudta ellenőrizni ezen új információkat. Ennek alapján a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy értékelje jövedelmezőségük szintjét és hogy milyen hatást gyakorol az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kivetése a jövedelmezőségükre. Az állításukat ezért a Bizottság elutasította.

(120)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően öt áttekercselő azt állította, hogy a következő okokból nem tudják majd áthárítani a dömpingellenes vámból eredő költségeket a fogyasztókra: (1) szerződéses megállapodások alapján értékesítenek, és az árak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett alumíniumárakhoz kapcsolódó képleten alapuló árak; (2) a Kínából származó háztartási alumíniumfóliával készült fogyasztói tekercsek állítólagosan kijátszott behozatalából eredő árnyomás és verseny miatt nem tudják megtárgyalni a fogyasztói tekercsek árának emelését az uniós piacon, valamint (3) még ha jelenleg alacsony is a harmadik országokból származó fogyasztói tekercsek Unióba irányuló behozatala, valószínűleg növekedni fog a jövőben.

(121)

A vizsgálat megmutatta, hogy bár az áttekercselők nem tudják majd áthárítani a dömpingellenes vámot a fogyasztókra, korlátozott lesz a dömpingellenes intézkedéseknek az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő kivetésének az áttekercselőkre gyakorolt hatása. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy kétfajta áttekercselő létezik a piacon: az áttekercselők egyik kategóriája márkás fogyasztói tekercseket értékesít és jelentős SGA-költségeket visel, a másik kategóriába tartoznak a nem márkás fogyasztói tekercseket értékesítők alacsony SGA-költségekkel. A vizsgálat továbbá azt mutatta, hogy az alacsony SGA-költségeket viselő együttműködő áttekercselők valószínűleg nyereségesek maradnak a dömpingellenes intézkedéseknek az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő kivetését követően, feltéve, ha az uniós gazdasági ágazat árai is 5 %-kal emelkednek, hogy az uniós gazdasági ágazat elérhesse a nyereségcélt. A márkás fogyasztói tekercseket értékesítő együttműködő áttekercselők magas haszonkulccsal dolgoznak és SGA-költségeik is magasak. Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy képesek átvállalni a vámot.

(122)

A felhasználók érdekére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (151)–(163) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(123)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően több áttekercselő megismételte az ideiglenes intézkedések bevezetését megelőzően benyújtott állításait a kínálathiányt illetően, anélkül azonban, hogy e tárgyban új bizonyítékkal szolgált volna.

(124)

Először is a dömpingellenes intézkedések célja nem az Oroszországból érkező behozatal kizárása az uniós piacról, hanem az egyenlő versenyfeltételek megteremtése az uniós piacon. Így az áttekercselők a dömpingellenes intézkedések kivetését követően még importálni tudják a háztartási alumíniumfóliát Oroszországból – de tisztességes árszinten. Ezenfelül emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes intézkedés a kárkülönbözet szintjén kerül megállapításra, ami a dömpingkülönbözet alatt van. Ennélfogva az Oroszországból származó behozatal még mindig dömpingelt, de kárt nem okozó áron érkezhet az uniós piacra.

(125)

Azt állították, hogy Dél-Afrika és India nem tekinthetők alternatív beszerzési forrásnak, amely képes volna helyettesíteni az Oroszországból származó behozatalt, mivel az ezen országokból érkező behozatali mennyiségek nagyon csekélyek voltak.

(126)

Tény, hogy a Dél-Afrikából és Indiából származó behozatal az oroszországi behozatalhoz képest kismértékű volt a figyelembe vett időszak alatt, de az nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezen országok növeljék az uniós piacra irányuló kivitelüket, amint visszaállították az egyenlő versenyfeltételeket.

(127)

Továbbá azt is állították, hogy a háztartási alumíniumfólia uniós gyártói a háztartási alumíniumfólia kapacitásának növelése és az előállítás fokozása helyett növelik a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia gyártását, tekintve, hogy a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia piacán a háztartási alumíniumfóliához képest feltételezhetően magasabb az árrés.

(128)

A fenti (30) és (62) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a vizsgálatból kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazat érdekében áll a háztartási alumíniumfólia gyártásának folytatása, és legfeljebb csak korlátozott a háztartási alumíniumfólia gyártásáról a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliára való átváltás rugalmassága és fordítva. Végül arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a háztartási alumíniumfólia legnagyobb uniós gyártója nem állított elő továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliát. Az állítást ezért elutasították.

(129)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően számos áttekercselő a kizárólag bizalmasan benyújtott információk alapján azt állította, hogy nem áll rendelkezésre gyártási kapacitás az Unióban és Törökországban. Továbbá azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek az Örményországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő elrendelését követően az örmény gyártó évi 25 000 tonna gyártási kapacitással átirányította kivitelét az amerikai piacra. Ezenfelül a fél azt állította, hogy tekintve, hogy a háztartási alumíniumfólia ára a háztartási alumíniumfólia Kínából származó behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kijátszása miatt továbbra is alacsony marad az uniós piacon, így nem valószínű, hogy az örmény gyártó kivitelét az uniós piacra fogja irányítani. Ezen túlmenően, Brazíliát illetően, az áttekercselők párhuzamos dömpingellenes vizsgálatra hivatkoztak a Brazíliából és Kínából származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozóan, amelyben a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy nem volt várható az uniós piacra irányuló brazíliai export jelentős mértékű növekedése a jövőben. Ezenfelül azt állították, hogy India és Dél-Afrika nem bizonyulhatnak megbízható és jelentős alternatív beszerzési forrásoknak, mivel a fóliagyártásra vonatkozó szabad kapacitás korlátozott ezen országokban.

(130)

A bizalmasan benyújtott bizonyítékok nem bizonyultak elegendőnek annak megállapításához, hogy nem állt rendelkezésre elegendő gyártási kapacitás az Unióban és Törökországban. A vizsgálatból tulajdonképpen kiderült, hogy az uniós gazdasági ágazat szabad kapacitással rendelkezik az ideiglenes rendelet (79) preambulumbekezdésében foglaltak szerint. A török gyártókat illetően a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a török gyártók érdekeltek az uniós piacon, mivel a figyelembe vett időszak alatt növelték értékesítési volumenüket. Mivel az uniós piacon uralkodó árak a dömpingellenes intézkedéseknek az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára történő kivetését követően valószínűleg elérik a költségeket fedező szintet, így várható, hogy a török gyártók továbbra is vonzónak fogják tartani az uniós piacot, és gyártásuk egy részét lehetőleg az uniós piacra irányítják majd.

(131)

Az Örményországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2014. október 7-én (9) hatályukat vesztették, ezért az Örményországból származó háztartási alumíniumfólia behozatala szabadon léphet be az Unió piacára. Az állítólagosan kijátszott behozatalra vonatkozó állításokkal részletesen a fenti (74)–(81) preambulumbekezdés foglalkozott. Az Oroszországból származó háztartási alumíniumfólia behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések elrendelését követően várható, hogy a háztartási alumíniumfólia ára eléri majd a költségeket fedező szintet az uniós piacon. Így nem zárható ki, hogy következésképp az örmény gyártó kivitelét átirányítja majd az uniós piacra.

(132)

Brazíliát illetően lezárultak az intézkedések és a Brazíliából származó háztartási alumíniumfólia behozatala szabadon léphet be az Unió piacára. Mindazonáltal amint elérik az árak a költségeket fedező szintet az uniós piacon, úgy nem zárható ki, hogy a brazil gyártók vonzóbbnak fogják tartani az uniós piacot belföldi és harmadik országbeli piacaikhoz képest, és így gyártásuk egy részét lehetőleg az Unió piacára irányítják majd.

(133)

Ami Indiát és Dél-Afrikát illeti, amely országokat az ideiglenes rendelet (165) preambulumbekezdésében említett más beszerzési forrásnak tekintenek, először is meg kell jegyezni, hogy a fél állításának alátámasztására használt információk nem tettek különbséget a háztartási és a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia között. Mindazonáltal, még ha ezen országokban alacsony is a szabad kapacitás, amint elérik az árak az uniós piacon a költségeket fedező szintet, nem zárható ki, hogy az uniós piac vonzóvá váljon az indiai és dél-afrikai gyártók számára és gyártásuk egy részét az uniós piacra irányítják majd.

(134)

Ennélfogva a fenti (129) preambulumbekezdésben foglalt állításokat el kellett utasítani.

(135)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (164)–(168) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(136)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a végleges intézkedéseket a kereskedelmet legkevésbé torzító és korlátozó módon kellene bevezetni, anélkül, hogy kifejtette volna állítását a továbbiakban.

(137)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ez az érdekelt fél megismételte a fenti (136) preambulumbekezdésben foglalt állítását, azonban nem fűzött hozzá további információt.

(138)

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a dömpingellenes intézkedések szintjére vonatkozó döntések meghozatalakor a Bizottság az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően és a lenti (143) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az alacsonyabb vám szabályát alkalmazza.

(139)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (169)–(172) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(140)

Az Unió érdekeit érintő egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (173) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(141)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél vitatta a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározásához alkalmazott, az ideiglenes rendelet (175)–(177) preambulumbekezdésében megjelölt nyereségcélt. A felek vitatták, hogy a 2 %-os haszonkulcs a piachoz kapcsolódó haszonkulcs lenne, és ezért inkább azt kellene használni a kármegszüntetés szintjének megállapítása érdekében. Az állítás azonban nem volt megalapozott, ennélfogva el kellett utasítani.

(142)

A kármegszüntetés szintjére vonatkozó egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (175)–(177) preambulumbekezdésében levont következtetéseket a Bizottság megerősíti.

(143)

A dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve, és az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban az érintett termék behozatalára végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni – az alacsonyabb vám szabályának megfelelően – a kárkülönbözet szintjén.

(144)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően több áttekercselő is azt állította, hogy a végleges intézkedéseket minimális importár formájában kellene bevezetni. A felek azt javasolták, hogy a minimális importárat a kizárólag háztartási alumíniumfóliát előállító gyártó kis mértékben megemelt nyereséges árának szintjén kellene meghatározni. A meghallgató tisztviselő előtti meghallgatást követően a felek további információkat nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy az alumínium-felár csökkent a vizsgálati időszakot követően.

(145)

Annak eldöntése során azonban, hogy fennáll-e az alaprendelet 21. cikke (1) bekezdésének értelmében vett uniós érdek, a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információt az említett célokra tekintettel figyelembe lehet venni (10). Mindazonáltal még mindig alkalmazandó az a követelmény, hogy az ilyen adatokat ellenőrizni kell, és azoknak az uniós gazdasági ágazat egészére reprezentatívnak kell lenniük. A minimális importár iránti kérelem az eljárás oly késői szakaszában érkezett, hogy a Bizottságnak nem volt ideje kiküldeni a kérdőíveket az érdekelt felekhez és ellenőrző látogatásokat szervezni. A minimális importárat kérelmező felek által benyújtott információkat nem lehetett ellenőrizni és azok nem is voltak reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat egészére. A benyújtott információk tulajdonképpen az eladási árak növekedését mutatják, miközben az alumínium felára csökken, jóllehet a Bizottság nem tud érdemi következtetéseket levonni az ellenőrizetlen és nem reprezentatív adatokról.

(146)

Ezen túlmenően a minimális importár szintjét az uniós gazdasági ágazat egészére nézve reprezentatív adatok alapján kellene kiszámítani és nem csak egyetlen egy uniós gyártó alapján, mint ahogyan azt a felhasználók javasolták. Ezenfelül a minimális importár kiszámításához használt adatokat ellenőrizni kell, és mivel a minimális importár iránti kérelem az eljárás oly késői szakaszában érkezett, a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy összegyűjtse és ellenőrizze a szükséges adatokat. A javasolt minimális importárat ezért nem lehetett helyénvalónak tekinteni.

(147)

Mindenesetre, amennyiben megváltozik az intézkedés típusa, arról valamennyi érdekelt felet teljes körűen tájékoztatni kell, egyéb esetben az uniós gazdasági ágazat eljárási jogai számottevő mértékben sérülnének. Mivel ez az állítás a vizsgálat olyan késői szakaszában hangzott el, a Bizottságnak nem volt elegendő ideje az érdekelt felek számára történő nyilvánosságra hozatalra.

(148)

Ezenfelül az a tény, hogy az exportőr egy kapcsolatban álló kereskedőn keresztül értékesít az Unióba, megbízhatatlanná teszi az exportárakat.

(149)

Ennélfogva – a fentiek fényében – a Bizottság úgy határozott, hogy ebben a konkrét esetben nem olyanok a körülmények, hogy biztosítható lenne a minimális importár bevezetése.

(150)

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az áttekercselőknek még mindig megvan a lehetőségük arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján időközi felülvizsgálatot kérjenek, amennyiben teljesülnek a feltételek.

(151)

A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:

(152)

Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni.

(153)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a Rusal csoport az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott.

(154)

A Bizottság az ajánlatot alaposan megvizsgálta. Fontos megjegyezni, hogy a Rusal egy 13 országban több mint 40 létesítménnyel rendelkező átfogó vállalatcsoport. A csoporthoz tartozik egy Örményországban működő kapcsolatban álló gyártó (Armenal), amely az érintett terméket gyártja és értékesíti az Unióba. Tekintettel az orosz exportáló gyártók és az Armenal közötti kapcsolatra, valószínű, hogy e vállalatok az érintett terméket ugyanazon vevőknek vagy e vevők egyikével kapcsolatban álló uniós vevőknek fogják értékesíteni. Ez a keresztkompenzáció magas kockázatával jár. Ezenfelül a Rusal csoport rendkívül összetett értékesítési csatornán keresztül működik, bevonva az Oroszországon belüli és kívüli, kapcsolatban álló kereskedőket és ügynököket. A kapcsolatban álló kereskedő és a kapcsolatban álló ügynök is értékesít egyéb termékeket az Unióba, és valójában ezek az egyéb termékek adják a kapcsolatban álló kereskedő forgalmának nagyobb részét. Ilyen körülmények között nem zárható ki, hogy az érintett terméket és egyéb termékeket ugyanazon vevőnek értékesítik-e. Az ilyen ügyletek a keresztkompenzáció magas kockázatával járnának és a kötelezettségvállalás nyomon követését különösen megbonyolítaná.

(155)

A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a kötelezettségvállalás elfogadása nem lenne célravezető, és következésképp a kötelezettségvállalási ajánlatot el kellett utasítania.

(156)

Az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság nem nyilvánított véleményt,