6.11.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/27

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE

(2007. október 23.)

az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	Az árvizek haláleseteket és kitelepítéseket okozhatnak, károsíthatják a környezetet, súlyosan veszélyeztethetik a gazdasági fejlődést, valamint akadályozhatják a Közösség gazdasági tevékenységeit.

(2)

Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor egyes emberi tevékenységek (például az emberi települések és gazdasági eszközök növekvő száma az árterületeken, valamint a természetes árvíz-visszatartási képesség területhasználat miatti csökkenése) és az éghajlatváltozás hozzájárulnak az árvizek valószínűségének növekedéséhez és káros hatásainak súlyosbodásához.

(3)

Az árvizekkel kapcsolatos, elsősorban az emberi egészségre és életre, a környezetre, a kulturális örökségre, a gazdasági tevékenységekre és az infrastruktúrára gyakorolt káros következmények kockázatának csökkentése megvalósítható és kívánatos. E kockázatok csökkentését célzó intézkedéseket azonban, amennyire lehetséges, az egész vízgyűjtőben össze kell hangolni, hogy azok eredményesek lehessenek.

(4)

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az árvízkockázatoknak az éghajlatváltozás eredményeként előálló jövőbeli változásait sem.

(5)

Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére küldött „Árvízkockázatok kezelése – Árvízmegelőzés, árvíz elleni védekezés és árvízkárok mérséklése” című, 2004. július 12-i bizottsági közlemény meghatározza a közösségi szintű árvízkockázat-kezelésre vonatkozó elemzését és megközelítését, valamint kijelenti, hogy a közösségi szintű összehangolt és koordinált cselekvés jelentős hozzáadott értéket hozna létre és javítaná az árvízvédelem általános szintjét.

(6)

Az eredményes árvízmegelőzés és árvízvédekezés a tagállamok közötti koordináción túl szükségessé teszi a harmadik országokkal folytatott együttműködést is. Ez összhangban van a 2000/60/EK irányelvvel, valamint az árvízkockázatok kezelésével kapcsolatos nemzetközi alapelvekkel, melyek elsősorban a 95/308/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyott, az Egyesült Nemzeteknek a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezménye, és bármely az annak alkalmazásáról szóló későbbi megállapodás kapcsán jött létre.

(7)

A polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat (5) mozgósítja a tagállami támogatást és segítségnyújtást súlyos vészhelyzetek, többek között árvizek esetén. A polgári védelem megfelelő válaszlépést biztosíthat az érintett lakosságnak és javíthatja a felkészültséget és az alkalmazkodási képességet.

(8)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendelet (6) értelmében súlyos katasztrófa esetén lehetőség van a gyors pénzügyi támogatás odaítélésére annak érdekében, hogy az érintett emberek, természeti övezetek, régiók és országok körülményei a lehető legteljesebb mértékben újra normalizálódhassanak. Ugyanakkor az alap csak vészhelyzeti műveletek esetében avatkozhat be, a vészhelyzetet megelőző fázisokban nem.

(9)	A víz- és területhasználatra vonatkozó politikák kidolgozása során a tagállamoknak és a Közösségnek figyelembe kell venniük e politikáknak az árvízkockázatokra és azok kezelésére gyakorolt esetleges hatását.

(10)

A Közösség területén különböző típusú árvizek fordulnak elő, pl. folyami árvizek, heves árhullámok, városi árvizek és tengerparti áradások. Az árvizek okozta károk is változóak lehetnek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Ennélfogva az árvízkockázat-kezelésére vonatkozó célkitűzéseket a tagállamoknak maguknak kell meghatározniuk, s azoknak helyi és regionális körülményeken kell alapulniuk.

(11)

Az árvízkockázat a Közösség bizonyos területein jelentéktelennek tekinthető, például a gyéren lakott vagy lakatlan területeken, illetve a korlátozott gazdasági eszközökkel vagy ökológiai értékekkel rendelkező területeken. Minden vízgyűjtő kerületben vagy igazgatási egységnél meg kell állapítani az árvízkockázatokat és a további intézkedések – például az árvízkár-mérséklési képesség értékelése – szükségességét.

(12)

Egy eredményes információs eszköz, valamint a prioritások meghatározásához és a további technikai, pénzügyi és politikai döntésekhez szükséges értékes alap rendelkezésre állása érdekében gondoskodni kell az árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek kidolgozásáról, amelyek bemutatják a különböző árvízhelyzetekhez kapcsolódó lehetséges negatív következményeket, beleértve az árvizek következtében fellépő esetleges környezetszennyezés forrásaira vonatkozó információkat. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak fel kell mérniük az árvízkockázatokat növelő hatású tevékenységeket.

(13)

Az árvizek által az érintett területen kifejtett kedvezőtlen hatások elkerülése és csökkentése érdekében célszerű árvízkockázat-kezelési terveket készíteni. Az árvizek okai és következményei eltérőek a Közösség különböző országaiban és régióiban. Az árvízkockázat-kezelési terveknek tehát figyelembe kell venniük az általuk lefedett területek sajátosságait és azok szükségleteivel és prioritásaival összhangban lévő testre szabott megoldásokat kell nyújtaniuk, a vízgyűjtő kerületeken belüli megfelelő koordináció biztosítása és a közösségi jogszabályokban foglalt környezetvédelmi célok elérésének előmozdítása mellett. A tagállamoknak különösen tartózkodniuk kell attól, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, vagy olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek növelik az árvizek kockázatát egy másik tagállamban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok egymás között megegyeztek a megoldásban.

(14)

Az árvízkockázat-kezelési terveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre, védelemre és felkészültségre. Annak érdekében, hogy a folyók nagyobb helyet kapjanak, ahol lehetséges, meg kell fontolni az árterületek fenntartását és/vagy helyreállítását és az emberi egészséget, a környezetet, a kulturális örökséget és a gazdasági tevékenységet érő károk megakadályozására és csökkentésére szolgáló intézkedéseket. Az árvízkockázat-kezelési tervek elemeit rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén naprakésszé kell tenni az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt valószínű hatásaira is figyelemmel.

(15)	Az árvízkockázat-kezelés keretében nagyon fontos a szolidaritás elve. Ennek fényében arra kell ösztönözni a tagállamokat, hogy méltányos módon osztozzanak a felelősségben, amikor mindenki számára előnyös módon, a vízfolyások mentén felmerülő kockázatkezelési intézkedésről közösen határoznak.

(16)

A párhuzamos munkavégzés megelőzése érdekében szükséges, hogy a tagállamok felhatalmazással rendelkezzenek a meglévő előzetes árvízkockázat-értékelések, árvízveszély- és árvízkockázati térképek, valamint árvízkockázat-kezelési tervek ezen irányelv céljainak elérése és követelményei teljesítése céljából történő használatára.

(17)

A 2000/60/EK irányelv szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és az ezen irányelv szerinti árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozása az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás részét képezik. Következésképpen e két folyamatnak – a 2000/60/EK irányelv környezetvédelmi célkitűzéseire tekintettel – fel kell használnia a közös kapcsolódási pontok és előnyök kölcsönös lehetőségét, biztosítania kell a hatékonyságot és az erőforrásokkal való előrelátó gazdálkodást, miközben szem előtt kell tartania, hogy az ezen irányelv és a 2000/60/EK irányelv szerinti illetékes hatóságok, valamint igazgatási egységek eltérőek lehetnek.

(18)	A tagállamoknak értékeléseiket, térképeiket és terveiket az árvízkockázat-kezelés területén a megfelelő legjobb gyakorlat és a rendelkezésre álló, de túlzott költségekkel nem járó legjobb technológiák alapján kell elkészíteniük.

(19)

A víztesteknek a fenntartható emberi tevékenységek különböző formáit szolgáló többcélú felhasználása (pl. árvízkockázat-kezelés, ökológia, belvízi hajózás vagy vízenergia) esetében és az ilyen felhasználás víztestekre gyakorolt hatására vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv egyértelmű és átlátható folyamatot állapít meg az ilyen felhasználások és hatások szabályozására, beleértve a „jó állapot” vagy a „nincs állapotromlás” célkitűzéseitől való lehetséges mentesítéseket annak 4. cikkében. A 2000/60/EK irányelv 9. cikke rendelkezik a költségek megtérüléséről.

(20)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (7) összhangban kell elfogadni.

(21)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a mellékletet a tudományos és műszaki haladáshoz igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(22)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket. Különösen a magas szintű környezetvédelem közösségi politikákba történő integrációját kívánja elősegíteni az Európai Unió alapjogi chartájának 37. cikkében megállapított fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel összhangban.

(23)

Mivel az irányelv célját, nevezetesen az árvízkárok kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések számára szolgáló keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célhoz szükséges mértéket.

(24)

Az arányosság és szubszidiaritás elvével, valamint a Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritásról és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvvel összhangban, valamint a tagállamok meglévő képességeit tekintetbe véve jelentős rugalmasságot kell biztosítani helyi és regionális szinteken, különös tekintettel a hatóságok szervezetére és hatáskörére.

(25)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (8) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a maguk számára, illetve a Közösség érdekében készítsék el saját táblázataikat, amelyek a lehető legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültető rendelkezések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Ennek az irányelvnek a célja, hogy keretet adjon a Közösség területén az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.

2. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 2000/60/EK irányelv 2. cikkében említett „vízfolyás”, „vízgyűjtő”, „részvízgyűjtő” és „vízgyűjtő kerület” fogalommeghatározásokon túlmenően a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„árvíz”: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése. Ez magában foglalja a folyókból, hegyi patakokból, a földközi-tengeri időszakos vízfolyásokból származó árvizet és a tengerparti területeken a tengerből származó árvizet, a szennyvízrendszerekből származó árvizet azonban kizárhatja;

2.	„árvízkockázat”: az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi eseményhez társuló, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeknek az együttese.

3. cikk

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazzák.

(2)   Mindazonáltal ezen irányelv végrehajtására a tagállamok:

a)	kijelölhetnek a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározottaktól eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságokat;

b)	meghatározhatnak bizonyos tengerparti területeket vagy egyedi vízgyűjtőket, és a 2000/60/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelöltektől eltérő igazgatási egységekhez sorolhatják azokat.

Ezekben az esetekben a tagállamok legkésőbb 2010. május 26-ig közlik a Bizottsággal a 2000/60/EK irányelv I. mellékletében említett információt. E célból a hatáskörrel rendelkező hatóságokra, valamint a vízgyűjtő kerületekre való bármely hivatkozást az e cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságokra és igazgatási egységre való hivatkozásként kell értelmezni. A tagállamok az e cikk szerint nyújtott információ bármely változásáról a változás hatálybalépését követő három hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.

II.   FEJEZET

ELŐZETES ÁRVÍZKOCKÁZATI ÉRTÉKELÉS

4. cikk

(1)   A tagállamok a területükön fekvő valamennyi vízgyűjtő kerületre, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységre vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő szakaszára vonatkozóan e cikk (2) bekezdésével összhangban lévő előzetes árvízkockázati értékelést végeznek.

(2)   A rendelkezésre álló vagy könnyen levezethető információk, mint például a hosszú távú fejleményekre, különösen az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatására vonatkozó feljegyzések és tanulmányok alapján, a lehetséges kockázatok értékelése céljából előzetes árvízkockázat-értékelést kell készíteni. Az értékelés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a megfelelő méretarányban, amely tartalmazza a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és – ahol vannak – a tengerparti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot;

b)

a múltban bekövetkezett azon árvizek leírása, amelyeknek jelentős káros hatásai voltak az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre, és amelyeket illetően továbbra is fennáll a jövőbeni hasonló előfordulás valószínűsége, beleértve elöntésük mértékét, árvízterjedési útvonalaikat és az általuk okozott káros hatások értékelését;

c)	a múltban bekövetkezett azon jelentős árvizek leírása, amelyek esetében hasonló jövőbeni események jelentős káros következményei előreláthatók; és a tagállamok egyedi szükségleteitől függően tartalmazza a következőket is:

d)

a jövőbeni árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros hatásainak értékelése, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve olyan tényezőket, mint a domborzat, a vízfolyások elhelyezkedése, valamint azok általános hidrológiai és geomorfológiai tulajdonságai – beleértve az árterületeket mint természetes árvízvisszatartó területeket is –, az ember által készített meglévő árvízvédelmi infrastruktúra eredményessége, a lakott területek elhelyezkedése, a gazdasági tevékenységre szolgáló területek és a hosszú távú fejlemények, beleértve az éghajlatváltozásnak az árvizek előfordulására gyakorolt hatását is.

(3)   A nemzetközi vízgyűjtő kerületek vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, más tagállamokkal közös igazgatási egységek esetében a tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó információk cseréje az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok között végbemenjen.

(4)   A tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést legkésőbb 2011. december 22-ig befejezik.

5. cikk

(1)   A 4. cikkben említett előzetes árvízkockázat-értékelés alapján a tagállamok a területükön fekvő valamennyi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység vagy egy nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön fekvő része tekintetében meghatározzák azokat a területeket, amelyekre vonatkozóan megítélésük szerint lehetséges jelentős árvízkockázat áll fenn, illetve előfordulása valószínűsíthető.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti, más tagállamokkal közös, nemzetközi vízgyűjtő kerületbe vagy egy, a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységbe tartozó területek meghatározását az érintett tagállamok között össze kell hangolni.

III.   FEJEZET

ÁRVÍZVESZÉLYTÉRKÉPEK ÉS ÁRVÍZKOCKÁZATI TÉRKÉPEK

6. cikk

(1)   A tagállamok a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre a legmegfelelőbb méretarányban árvízveszélytérképeket és árvízkockázati térképeket készítenek.

(2)   Az 5. cikkben meghatározott, más tagállamokkal közös területekre vonatkozó árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek elkészítésére az érintett tagállamok közötti, előzetes információcserére irányuló kötelezettség vonatkozik.

(3)   Az árvízveszélytérképeknek azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz:

a)	alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek;

b)	közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idő ≥ 100 év);

c)	adott esetben nagy valószínűségű árvizek.

(4)   A (3) bekezdésben említett valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük:

a)	az elöntés mértéke;

b)	vízmélységek vagy vízszintek értelemszerűen;

c)	adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam.

(5)   Az árvízkockázati térképeken fel kell tüntetni a (3) bekezdésben említett forgatókönyvek szerinti árvizekkel kapcsolatos lehetséges káros hatásokat, amelyeket a következő szempontok szerint kell kifejezni:

a)	a potenciálisan érintett lakosok becsült száma;

b)	a potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa;

c)

a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv (9) I. mellékletében említett létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a lehetségesen érintett, a 2000/60/EK irányelv IV. melléklete 1. pontjának i., iii. és v. alpontjában meghatározott védett területek;

d)	egyéb olyan információk, amelyeket a tagállam hasznosnak ítél, mint például azon területek feltüntetése, ahol magas hordaléktartalmú, illetve törmelékáradások fordulhatnak elő, valamint más jelentős szennyezési forrásokra vonatkozó információk.

(6)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy azon tengerparti területek tekintetében, ahol megfelelő az árvízvédekezés szintje, az árvízveszélytérképek elkészítését a (3) bekezdés a) pontjában említett forgatókönyvre korlátozzák.

(7)   A tagállamok azon területek tekintetében, ahol az áradás a talajvízből származik, határozhatnak úgy, hogy az árvízveszélytérképek elkészítését a (3) bekezdés a) pontjában szereplő forgatókönyvre korlátozzák.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az árvízveszélytérképek és az árvízkockázati térképek 2013. december 22-ig elkészüljenek.

IV.   FEJEZET

ÁRVÍZKOCKÁZAT-KEZELÉSI TERVEK

7. cikk

(1)   A 6. cikkben említett térképek alapján az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területekre és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területekre a tagállamoknak a vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység szintjén összehangolt, e cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő árvízkockázat-kezelési terveket kell készíteniük.

(2)   A tagállamok az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott területek és a 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területek tekintetében az árvizeknek az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeinek csökkentésére, valamint – amennyiben indokoltnak ítélik – a nem szerkezeti kezdeményezésekre és/vagy az árvíz valószínűségének csökkentésére összpontosítva megfelelő árvízkockázat-kezelési célokat állapítanak meg.

(3)   Az árvízkockázat-kezelési tervek a (2) bekezdéssel összhangban megállapított célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket foglalnak magukban, továbbá tartalmazzák a melléklet A. részében meghatározott elemeket.

Az árvízkockázat-kezelési terveknek figyelembe kell venniük az olyan lényeges szempontokat, mint a költségek és hasznok, az elöntés mértéke, az árvízterjedési útvonalak és az árvíz-visszatartási képességgel rendelkező területek – például természetes árterületek –, a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében foglalt környezetvédelmi célkitűzések, a talaj- és vízgazdálkodás, a területrendezés, a területhasználat, a természetvédelem, a hajózás és a kikötői infrastruktúra.

Az árvízkockázat-kezelési tervek az árvízkockázat-kezelés minden szempontjára kiterjednek, összpontosítva a megelőzésre, védelemre, felkészültségre, beleértve az árvíz-előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízkockázat-kezelési tervekbe a fenntartható területhasználati gyakorlatok támogatását, az árvízvisszatartás javítását, valamint bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni.

(4)   A valamely tagállamban kialakított árvízkockázat-kezelési tervek a szolidaritás érdekében nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízkockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban.

(5)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árvízkockázat-kezelési tervek 2015. december 22-ig elkészüljenek és közzétételre kerüljenek.

8. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a teljes egészében a területükön fekvő vízgyűjtő kerületekre vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egységekre vonatkozóan a vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készüljön.

(2)   A teljes egészében a Közösség területén belül elhelyezkedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében a tagállamok biztosítják a koordinációt azzal a céllal, hogy a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készüljön. Amennyiben ilyen tervek nem készülnek, a tagállamoknak a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek legalább a saját területükre eső részére kiterjedő, amennyire csak lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt árvízkockázat-kezelési terveket kell kidolgozniuk.

(3)   A Közösség határain túlra kiterjedő nemzetközi vízgyűjtő kerület vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett igazgatási egység esetében, a tagállamok a nemzetközi vízgyűjtő kerület szintjén összehangolt egyetlen, egységes nemzetközi árvízkockázat-kezelési terv vagy árvízkockázat-kezelési tervcsomag készítésére törekednek; amennyiben ez nem lehetséges, a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a területükön elhelyezkedő részeire a (2) bekezdést kell alkalmazni.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett árvízkockázat-kezelési terveket – amennyiben a közös részvízgyűjtőn osztozó országok ezt indokoltnak ítélik – a nemzetközi részvízgyűjtők szintjén összehangolt, részletesebb árvízkockázat-kezelési tervekkel kell kiegészíteni.

(5)   Ha egy tagállam olyan problémát tár fel, amely hatással van vizei árvízkockázatainak kezelésére, de maga nem tudja azt megoldani, tájékoztathatja a problémáról a Bizottságot és bármely érintett tagállamot, és javaslatokat tehet a megoldásra.

A Bizottság hat hónapon belül válaszol a tagállamoktól kapott bármely tájékoztatásra vagy javaslatra.

V.   FEJEZET

A 2000/60/EK IRÁNYELVVEL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁS, A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉS KONZULTÁCIÓ

9. cikk

A tagállamok megteszik az ezen irányelv alkalmazásának a 2000/60/EK irányelv alkalmazásával való összehangolásához szükséges lépéseket, azon lehetőségekre összpontosítva, amelyek által javítható a hatékonyság, az információcsere, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében előírt környezeti célkitűzésekre tekintettel közös kapcsolódási pontok és előnyök valósíthatók meg. Így különösen:

1.

Az ezen irányelv 6. és 14. cikkében említett első árvízveszély- és árvízkockázati térképek kidolgozását és későbbi felülvizsgálataikat úgy kell végrehajtani, hogy a bennük található információk összhangban legyenek a 2000/60/EK irányelv szerint benyújtott lényeges információkkal. Ezeket a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatokkal szorosabban össze kell hangolni, és azokba beépíthetők.

2.

Az ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.

3.	Az ezen irányelv 10. cikke szerinti valamennyi érdekelt fél aktív részvételét – amennyiben indokolt – össze kell hangolni a 2000/60/EK irányelv 14. cikke szerinti érdekelt felek aktív részvételével.

10. cikk

(1)   Az alkalmazandó közösségi jogszabályoknak megfelelően a tagállamok az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszélytérképeket, az árvízkockázati térképeket és az árvízkockázat-kezelési terveket elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

(2)   A tagállamok ösztönzik az érdekelt feleknek a IV. fejezetben említett árvízkockázat-kezelési tervek elkészítésében, felülvizsgálatában és aktualizálásában való aktív részvételét.

VI.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK ÉS MÓDOSÍTÁSOK

11. cikk

(1)   A Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében említett bizottsági eljárással összhangban az adatok – többek között a statisztikai és kartográfiai adatok – feldolgozása és a Bizottsághoz való továbbítása céljából technikai formátumokat fogad el. A technikai formátumokat legalább két évvel a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében és a 7. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontok előtt kell elfogadni, figyelembe véve a már létező előírásokat és a vonatkozó közösségi aktusok alapján kialakított formátumokat.

(2)   A Bizottság – a felülvizsgálati és aktualizálási időszakok figyelembevételével – a mellékletet a tudományos és technikai fejlődésnek megfelelően kiigazíthatja.

Ezeket az intézkedéseket, amelyek ezen irányelv nem alapvető jelentőségű elemeinek módosítására irányulnak, a 12. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

12. cikk

(1)   A Bizottságot munkájában a 2000/60/EK irányelv 21. cikke szerint létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

VII.   FEJEZET

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

13. cikk

(1)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem végeznek a 4. cikkben említett előzetes árvízkockázat-értékelést azon vízgyűjtők, részvízgyűjtők vagy tengerparti területek esetében, amelyeknél:

a)	2010. december 22-ét megelőzően már végeztek árvízkockázat-értékelést annak megállapítására, hogy potenciálisan jelentős árvízkockázat áll fenn, vagy előfordulása valószínűsíthető, és ezáltal a terület az 5. cikk (1) bekezdésében említettek közé sorolható; vagy

b)	2010. december 22-ét megelőzően az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek elkészítéséről, valamint árvízkockázat-kezelési tervek létrehozásáról határoztak.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy 2010. december 22-ét megelőzően véglegesített árvízveszély- és árvízkockázati térképeket felhasználják, amennyiben ezen térképek információtartalma megegyezik a 6. cikk követelményeivel.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy 2010. december 22-ét megelőzően véglegesített árvízkockázat-kezelési terveket felhasználják, feltéve, hogy ezen tervek tartalma megegyezik a tervekre vonatkozóan a 7. cikkben meghatározott követelményekkel.

(4)   E cikk (1), (2) és (3) bekezdéseit a 14. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

VIII.   FEJEZET

FELÜLVIZSGÁLATOK, JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

(1)   Az előzetes árvízkockázat-értékelést vagy a 13. cikk (1) bekezdésében említett értékelést és határozatokat 2018. december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell.

(2)   Az árvízveszély- és az árvízkockázati térképeket 2019. december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell.

(3)   Az árvízkockázat-kezelési terve(ke)t – beleértve a melléklet B. részében előírt alkotóelemeket is – 2021. december 22-ig, majd azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén frissíteni kell.

(4)   Az (1) és (3) bekezdésben említett felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az éghajlatváltozás által az árvizek előfordulására gyakorolt valószínűsíthető hatást.

15. cikk

(1)   A tagállamok a 4., 6. és 7. cikkben említett előzetes árvízkockázat-értékelést, árvízveszélytérképeket, árvízkockázati térképeket és árvízkockázat-kezelési terveket, valamint ezek felülvizsgálatát és adott esetben aktualizált változatukat a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, valamint a 14. cikkben meghatározott időpontokat követő három hónapon belül elérhetővé teszik a Bizottság számára.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 13. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban meghozott döntéseikről, és rendelkezésére bocsátják az ezzel kapcsolatos lényeges információkat a 4. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (8) bekezdésében, valamint a 7. cikk (5) bekezdésében megjelölt időpontig.

16. cikk

A Bizottság 2018. december 22-ig, majd azt követően hatévenként ezen irányelv alkalmazásáról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés készítése során figyelembe veszik az éghajlatváltozás hatásait.

17. cikk

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2009. november 26-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, az intézkedésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok állapítják meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

18. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 195., 2006.8.18., 37. o.

(2)  Az Európai Parlament 2006. június 13-i álláspontja (HL C 300. E, 2006.12.9., 123. o.) és a Tanács 2006. november 23-i közös álláspontja (HL C 311. E, 2006.12.19., 10. o.) és az Európai Parlament 2007. április 25-i álláspontja. A Tanács 2007. szeptember 18-i határozata.

(3)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(4)  HL L 186., 1995.8.5., 42. o.

(5)  HL L 297., 2001.11.15., 7. o.

(6)  HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

(7)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(8)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(9)  HL L 257., 1996.10.10., 26. o. A legutóbb a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.) módosított irányelv.

---

---